|
2020-06-20 14:57:25, szombat
|
| |
| |
Egy festőt egyszer arra kértek, rajzolja le a békességet.
A feladat egyszerűnek látszott,
s ő nyomban neki is látott.
Rajzolt tengert, széltől mentesen,
rajta egy hajót, mely állt csöndesen.
Utasa mind lusta álomba merült ...
s a kép összegyűrve a szemétre került.
Nem békesség volt a papíron,
hanem szélcsend és unalom.
Aztán újabb rajzba kezdett,
s egy szundító öreg bácsit festett.
De békességet nem ábrázolt ez sem,
nekiállt hát, hogy tovább keressen.
Rajzolt virágot, csöndes téli tájat,
békésen legelésző birkanyájat ...
A papírkosár lassan tele lett,
s közben be is esteledett.
Ám az este sem volt békés,
messziről hallatszott a mennydörgés.
Vihar közeledett, az ég rengett,
a festő az ablaknál töprengett.
Nézte a szélben sodródó leveleket,
a villámokat, mik átjárták az eget.
A ház előtti tölgy recsegve hajlongott,
kövér esőcseppek verték az ablakot.
A festő nem tudta, tovább hogyan legyen,
Istent kérte hát, hogy csodát tegyen.
Tekintete ekkor ismét a fára esett,
s ott meglátta, amit egész nap keresett.
A fa egyik vastag benső ágán,
úgy a fának szíve táján,
a viharról szinte mit sem sejtve,
ült egy madár, fejét szárnya alá rejtve.
Nyugodtan aludt, miközben zengett az ég.
Ez hát az igazi békesség.
"Uram, te megmutattad békességedet!"
- szólt a festő, és nem tévedett.
Csodálatos isteni békesség ez,
mit a viharban alvó madár jelképez.
A világ legyen bármily nyugtalan,
ha szívünkben Isten békessége van.
Ő minden gondot vállára vesz,
s bennünket szabaddá, békéssé tesz.
Az Ő békessége tökéletes,
minden félelemtől mentes.
Nekünk szánja ezt a békességet,
s tőlünk csak egyet kér: engedelmességet. "
Sék Gusztáv
"Békességet hagyok nektek: az én békességemet adom nektek; de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja." /Jn 14,27/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek 2. rész |
|
|
|
Címkék: engedelmességet, békességemet, békességedet, egyszerűnek, hallatszott, mennydörgés, összegyűrve, birkanyájat, megmutattad, békességet, esőcseppek, csodálatos, hajlongott, töprengett, villámokat, félelemtől, közeledett, papírkosár, szívünkben, esteledett, nyugtalan, bennünket, békessége, leveleket, legelésző, messziről, szélcsend, nyugodtan, tekintete, csöndesen, tökéletes, ábrázolt, keressen, szundító, szabaddá, viharról, festőt egyszer, feladat egyszerűnek, szemétre került, szundító öreg, papírkosár lassan, ablaknál töprengett, szélben sodródó, fára esett, fának szíve, viharról szinte, igazi békesség, viharban alvó, világ legyen, világ adja,
|
|
Offline
