|
2020-12-28 10:51:00, hétfő
|
| |
| |
Kedves Imatársaim!
Ezt a levelem sokkal előbbre szántam, de képtelen voltam az utóbbi napokban a gép elé ülni, elküldeni a már előre elgondolt karácsonyi levelem. Szívemet, lelkemet, időmet teljesen betöltötték a családi teendők, szeretteim körében folyamatosan adódó segítségnyújtások, hálaadások. Gyakran gondoltam rátok, imádkoztam és hálát adtam értetek, és minden körülöttem élőért, különösen a késői órákban (mint most is), amikor elcsendesedik a világ, elnémulnak a telefonok, repítenek a gondolatok...
Remélem, szép, békés karácsonyotok volt, ami még most is tart, hiszen a karácsonyi időnek még nincs vége. További áldott napokat kívánok, egészséget, békességet, szeretettel: Juli
Örömmel küldök egy történetet és egy kedves karácsonyi verset, nagyon szép.
- Karen Joy Ganon: A karácsonyi csillag
"örökről vártam reája
Különös éjszaka volt
Kivételes éjszaka volt
Az Én fényem éjszakája
Ragyogtam az istállóra
Kicsit, nagyot én vezettem
Bölcseknek és pásztoroknak
Mutattam meg szép új fényem
Leragyogtam az anyára
S karjában a gyermeket
Is bevonta fényem, akit
Választottnak neveznek
De másnap reggel oly furcsa
Volt újra tompa fényem,
S láttam a gyermekből sütött
A ragyogás - nem belőlem!
Én csupán tükröztem azt a
Hatalmas és dicső éjt
Mikor maga a Teremtő
Küldte el közénk a fényt.
De nem voltam kiábrándult
Sőt nem voltam olyan boldog,
Mint azóta éreztem,
Amint fénye énrám ragyog
Hogyha karácsonyról hallasz
És az én részem mesélik
Tudod a Karácsonyi Csillag
Igazán szívedben fénylik"
Forrás: Könyvből lett a kép kimásolva.
...... ............
*
Misa Története:
Misa egy melegszívű kisfiú
Az orosz Oktatásügyi Minisztérium 1994-ben két hívő misszionáriust bízott meg azzal, hogy kidolgozzanak egy olyan tananyagot, amellyel az iskolákba etikaórákon megtaníthatják a tanulóknak a bibliai alapelveket. Arra is fölkérték őket, hogy a börtönökben, a tűzoltóságon, a rendőrségen, valamint egy nagy árvaházban is tanítsanak. Később ők mondták el árvaházi élményüket:
Közeledett a karácsonyeste. Árváink életükben először hallották a karácsonyi történetet! Elmeséltük nekik, hogy József és Mária elment Betlehembe, de már nem volt hely számukra a fogadókban. Aztán hogyan született meg Jézus egy istállóban, és hogy fektették szülei egy jászolba.
Amíg beszéltünk, a gyerekek és a nevelők lélegzet visszafojtva hallgattak bennünket. Némelyikük a szék legszélére csúszott, nehogy egy szót is elmulasszon abból, amit mondunk.
Amikor véget ért a történet, minden gyereknek adtunk három kis darab kartonpapírt, amiből egyszerű jászolt készíthettek. Kaptak egy kis sárga szalvétadarabot is, amit azután az útmutatásunk szerint vékony csíkokra téptek és szalmaként a jászolba tettek. Világosbarna filcből babaformákat vágtunk ki, egy régi hálóingből pedig négyszögű flanell darabokat, hogy a babáknak takarója is legyen.
A gyerekek serényen dolgoztak, hogy összeállítsák apró jászlaikat, én pedig körbejártam közöttük, hogy segítsek, ha valamelyiküknek szüksége lenne rá. Minden rendben ment. Aztán ahhoz az asztalhoz értem, amelyiknél a hat év körüli kis Misa ült. Éppen elkészült a munkájával. Amikor szemügyre vettem a jászlát, elképedtem, mert nem egy, hanem két baba feküdt benne. Gyorsan hívtam a tolmácsot, hogy megkérdezzem a kisfiútól, miért így készítette a jászolt.
A fiúcska széttárta a karjait, elgondolkozva nézte a pici jászolt. Aztán nagy komolyan belefogott a karácsonyi történet elmesélésébe. Életében először hallotta ezt a történetet, úgyhogy meglepett, milyen pontosan emlékszik rá. Mikor ahhoz a részhez ért, hogy Mária a kis Jézust a jászolba fektette, innen egészen sajátos módon folytatta:
,,Amikor Mária a babát a jászolba tette, Jézus rám nézett, és megkérdezte, hogy hol lakom. Elmondtam neki, hogy nekem se mamám, se papám, se otthonom nincs. Akkor Jézus azt mondta, hogy lakhatnék nála.
Azt feleltem, hogy ez nem megy, mert én nem tudok neki ajándékot adni, mint mások. De annyira szerettem volna Jézusnál lakni! Gondolkodtam, nincs-e valamim, amit odaajándékozhatnék neki. Eszembe jutott, hogy melegíthetném őt. Úgyhogy megkérdeztem Jézust: Ha melegen tartalak, az olyan lenne mint egy ajándék? Jézus erre azt felelte: Ha melegen tartanál, az volna a legszebb ajándék, amit valaha is kaptam. Akkor befeküdtem mellé a jászolba, és Jézus rám nézett, és azt mondta, hogy most már vele maradhatok - mindig."
Mire Misa befejezte a történetét, elöntötték szemét a könnyek, és megállíthatatlanul patakzottak végig az arcán. Arcát kezébe temette, és fejét az asztallapra hajtotta. Két kis válla csak úgy rázkódott a keserves zokogástól.
Ez az árva kisfiú talált valakit, aki sohasem hagyná el vagy bántaná őt. Valakit, aki mindig vele lesz.
Megtanultam: nem az számít leginkább, hogy mink van az életben, hanem hogy kicsodánk.
Forrás: Dugonics András Piarista Gimnázium |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Gazdagrét Szentangyaloktemplom |
|
|
|
Címkék: valamelyiküknek, szalvétadarabot, misszionáriust, megtaníthatják, karácsonyotok, karácsonyeste, választottnak, elgondolkozva, melegíthetném, összeállítsák, elcsendesedik, kidolgozzanak, megkérdezzem, pásztoroknak, karácsonyról, tűzoltóságon, készíthettek, kartonpapírt, elmesélésébe, megkérdeztem, babaformákat, útmutatásunk, világosbarna, visszafojtva, gondolkodtam, folyamatosan, minisztérium, patakzottak, asztallapra, körbejártam, megtanultam, elmulasszon, megkérdezte, kiábrándult, szeretettel, oktatásügyi, levelem sokkal, utóbbi napokban, családi teendők, késői órákban, karácsonyi időnek, kedves karácsonyi, karácsonyi csillag, gyermekből sütött, melegszívű kisfiú, orosz Oktatásügyi, olyan tananyagot, iskolákba etikaórákon, bibliai alapelveket, nagy árvaházban, karácsonyi történetet, nevelők lélegzet, Templomunk Hittan, Kedves Imatársaim, Karen Joy Ganon, Karácsonyi Csillag, Misa Története, Oktatásügyi Minisztérium, Amikor Mária, Akkor Jézus, Mire Misa, Dugonics András Piarista Gimnázium,
|
|
Offline
