|
2021-01-10 15:21:59, vasárnap
|
| |
| |
Botjára támaszkodva, tanuló.
Farkas Zoltán fentebb említett cikkéből való a következő részlet:
Egry József ,,meg sem látja a tömeg kedvelte és mindenkinek rendelkezésére álló szépségeket. Amit ő észrevesz és végletekig túlfeszítve alakít, az a világ egynémely tüneményének teljesen egyoldalú és önkényes látománya, minden egyéb, csak éppen nem természeti, hanem annál inkább művészi valóság. Azzá teszi az a ritka kifejező erő, amely izgatottan elénk táruló vízióit ránk kényszeríti és egy különös világba ragad magával, ahol súlyát, kiterjedését, sőt még színét is veszti minden, hogy beléöltözzék Egry áttetsző testetlenségébe, halványan kavargó színeinek átszellemült, érzékietlen mámorába, sehol sem létező fénytüneményeinek szivárványos ködébe."
Takáts Gyula: Egry Józsefről a következőket írta: ,,Kassák Lajos nemcsak a végtelen víz és a horgászás, de amint a fonyódi mólón említette nekem, épp Egry személye és művészete miatt szerette a Balatont. Úgy mondd, 1919-ben levelet írt Egrynek. Arra kérte - mert akkor nem nagyon volt tanácsos, hogy Pesten maradjon -, szerezzen neki elrejtő lakást Keszthelyen vagy valamelyik közeli faluban. Egry, aki akkor már feleségül vette Pauler Juliskát, és az állandó Balatonra rendezkedett be a keszthelyi szép Pauler villában, azonnal teljesítette Kassák kérését. - "Így akkor naponta találkoztunk Keszthelyen." - Kassák fonyódi elbeszélése szerint, akkor sok szó esett köztük az expresszionizmus kérdéseiről, melyet Egry épp elhagyni készült. Ezt Kassák, "a modern", erősen ellenezte, mert Egrynél stílus visszalépést sejtett. Sokat sétáltak a mólón, a Helikon-parkban. Egryben akkor már a nagyon is új Egry József-i világkép és annak formai és szín és fény, látás és ábrázolás módjai érlelődtek. Végül is Egry akkor jutott anyagi gondjai és lelki válságai közül először igazán levegőhöz és fényhez.
Kassák akkor 1947-ben, nálunk Fonyódon, Egry műtermével szemben, mely pontosan apámék villájával szemben épült, sokszor megemlékezett Egry keszthelyi életviteléről, amelyhez, mint mesélte, szorosan hozzátartozott a mindennapi biliárdozás, jó adag napi konyak és a pepita füzetes horgászás, a séták és a szemlélődés. Ha most is befutott a hajó a fonyódi kikötő szárnyai közé, én ösztönösen fölnéztem Kassák horgásznyele mellől a hajó emeleti fedélzetére. - Nem áll-e ott Egry? - Mert gyakori, sokszor naponta vendégünk volt Fonyódon. És mindig ugyanazok a jellegzetes mozdulatok és helyzet, mert mindig az utolsó leszálló volt. Ugyanaz a hanyag füzetösszehajtás és ceruza-zsebbe tétel. Kezében a kis halas háló vagy szák, mert a piacra is ezt használta, és ugyanabban a kezében a saját készítette somfabottal a kilépés a partra. Arcán az ezerráncú mosolygás. Mosolygás, mert neki Fonyód kedves volt. A jobb beszerzés bázishelye... Tea, kakaó, szardínia, kávé...
Keszthely után neki egy kicsit a balatoni városka volt Fonyód, ahol több volt az üzlet, és volt piac is és a Porkoláb vendéglőben biliárdasztal és néhány barát is. A hajó pedig a két part - Badacsony és Fonyód - között maga volt a mozgó, fehér műterem. Figurákkal, táj- és fényváltozatossággal délre és északra is. Mintha csak úgy siklott volna ki hazulról, a badacsonyi torony műteremből a vízre, hogy aztán nálunk kössön ki. A füzetben mindig volt néhány "följegyzés". Amolyan öt-tízperces figurális és táji vázlat. Hiszen az egész hajóút húszperces volt. Ha érdeklődtem a füzet után, nemegyszer szakított ki lapokat a pepita füzetből, és megajándékozott a "fonyódi heggyel". E kettős kúpú sárvulkán az ő képein sokszor jelentette a távlatban a szigetet. A biztos pont volt a fényben, mint a híres 1936-os "Juliska" című képén is. Juliska és Fonyód Keszthely után a kettős erős horgony volt Egry életében. A hegy és Juliska, ők tartották a festő fényen lebegő csónakját.
Ilyenek voltak az 1945 utáni nehéz évek a somogyi piaccal és a patikával és a barátokkal és azzal, amit ők összeszedtek a batyuzó eladóktól. Amelyeket aztán Egry hazavitt a halas hálóban, és otthon Juliska osztotta be az élethez. Az északi parton Tatay Sándor vitte neki mindig a segítséget, mert hosszú ideig bizony nem volt fényes Egryék élete, bárhogy ragyogott is a műve.
Elismertetése nem ment könnyen. Igen érdekes példa erre közös könyvünk a Fonyódon és Badacsonyban válogatott és összeállított Vízitükör hosszú hajózása a viharokon a megjelenésig. Azaz 1955-ig. Érdemes rá visszaemlékezni a 25 éves évforduló alkalmából is. Sok emlék fűződik hozzá. Az akkor, 1948-ban kapott nagy aranyérem és Kossuth-díj után is csak kesernyésen mosolygott a Vízitükör tervén, amelyben rajzai és verseim együtt jelentek volna meg. Alig hihető, de a 14 Egry-rajz és 18 "balatoni" versem összeválogatása majdnem két év munkája volt.
Hosszú ismeretség után kérte csak el az addig megjelent köteteimet. Aztán rendszeresek lettek általában a versről való beszélgetések. Akkoriban többet írtam és akkortájt jelent meg a Se ég se föld kötetem több "balatoni" verse. Ezeket Egrynek fölolvastam, mint ahogy ő is megmutatta füzetének balatoni vázlatait. Nem a versekhez készültek ezek a toll- és ceruzarajzok, de hangulatban sokszor találkoztak. Észrevétlen, de szívós következetességgel állt össze a kötet. Tizennégy rajzának ő adta a címeit. A kötet sorrendjében a vers és rajz egymást egészítette ki. Ilyenek Egry címei: "Nád közt horgászgató", "Badacsony és Gulács", "Bárkás", a Vihar előtt című versemmel. Aztán Gémek a nádasban és Így emel című versem mellett a "Balatoni térben" című rajz. A "Nádvonal", "Festő a parton" a Tavi verssel.
Aztán verseimmel együtt két dekli (pakundekli rövidítése, kartonpapír) közé csomagolta őket, és én küldtem föl a kis kötetet a mindig lelkes és segíteni kész Sárközi Mártának a Válaszhoz, aki a Válasz "Fehér Holló" kiadójánál a megjelentetés útjait egyengette. - De bizony hiába. Érdekes, akkor Kassák sem hitt a megjelenésében. Végül is az Egyetemi Nyomdához került a kötet, és mert Bóka László volt akkor a nyomda igazgatótanácsának elnöke, és egyben államtitkár is, tehát őt kerestem föl a minisztériumi hivatalában. Szívélyesen fogadott, de meglepetésemre közölte, hogy mit sem tud a kéziratról. Akkor pillantottam meg íróasztalának jobb sarkán a jellegzetes Egry-deklik közé csomagolt fölbontott Vízitükröt. Mit tehettem, hogy én se "lássam", de Bóka is "észrevegye" fölfedezésemet, beszélgetés közben, az asztal sarkán a "kéziratra" ültem. A beszélgetés végén pedig, hogy Bóka is lássa, kivéve művünket alólam, hazavittem Badacsonyba.
Egry jót, de keserűen mosolygott, nevetett. Aztán a könyv mégis megjelent, de már csak Egry halála után. Ám ennek is érdekes története van. 1954-ben a Nádor szállóban, Pécsen beszélgettünk róla Szántó Tiborral, és akkor ő, mint a pécsi Dunántúli Magvető vezetője elkérte, ha ugyan még együtt vannak a rajzok Badacsonyban. És a műteremben ugyanabban a két dekli között találtuk meg Juliskával a könyv vers- és rajzkéziratát. Ha jól emlékszem, Csorba Győző lektori ajánlásával kerültek föl Pestre jóváhagyásra. És hivatalos pecséttel az jött vissza újra, hogy "kiadásra alkalmatlanok". Fölutaztam akkor Pestre, és fölmentem szomorúan Szász Imréhez, hogy mitévő legyek. Ő azonnal telefonált Németh Lajoshoz - Fülep Lajos tanítványához -, aki a képzőművészeti ügyeket intézte akkortájt a Pártbizottság illetékes osztályán. Úgy vettem észre, mikor a találkozón megjelentem, és megmutattam, hogy nem akart hinni a hivatalos pecsétnek. De tény, rövid úton elintézte, hogy a Vízitükör 1955-ben megjelenhessen a Dunántúli Magvetőnél. A Szabad Népben Kárpáti Aurél a legnagyobb elismeréssel köszöntötte a könyvet, és Fülep Lajos leghűségesebb tanítványa, Fodor András pedig a Csillagban írt róla. Így jelent meg a Vízitükör Fülep Lajos nagy örömére is, akivel annak idején nemegyszer látogattuk meg Badacsonyban Egry Józsefet, és akinek a művészetéről sokszor beszélgettünk.
Ilyen beszélgetés emléke az, amikor Fülep Lajos egyik kirándulás alkalmával a hajó fedélzetén Derkovits Gyulát Egry Józseffel hasonlította össze. - Egry egyre inkább tárgytalan - állapítottuk meg. Emlékszem a szavaira, melyeket a ragyogó fény és a párás vibrálás még csak jobban megerősített. Mint egy valóságos Egry-képben úszott a gondolat... Igen, mert bár művészetük egy környezetből, egy betegségből és egyetlen igazságból indult, és ugyanabból a szociális igazságérzetből táplálkozott, de a művekből kitűnik, hogy öntörvényű festői világukban ez a két nagy magyar mester a megteremtett művekben igen különbözik és szerencsére, így épp a magyar festészet gazdagítására.
Derkovits Gyulánál a tárgyi világ és a szociális feszültség mindvégig reálisan szikrázik az ezüst és az arany színeiben. Egry Józsefnél az ember és a művészet és a világ viszonya egyre inkább kozmikus feszültséggé és méretekké tágult. Így lett Derkovits művészete földibb és Egry Józsefé éteribb... És Csontváryval együtt egy olyan festői trió alakult, amely a 20-ik századi európai festőművészetben rangos helyet biztosít a magyar szellemnek."
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Balatonról |
|
|
|
Címkék: expresszionizmus, festőművészetben, füzetösszehajtás, visszaemlékezni, testetlenségébe, igazságérzetből, összeválogatása, megajándékozott, hozzátartozott, rendelkezésére, megjelenhessen, meglepetésemre, képzőművészeti, megjelenésében, fölfedezésemet, életviteléről, alkalmatlanok, megemlékezett, összeállított, beszélgettünk, rajzkéziratát, minisztériumi, biliárdasztal, tanítványához, gazdagítására, beszélgetések, megjelentetés, elismertetése, leghűségesebb, pártbizottság, íróasztalának, pillantottam, szivárványos, környezetből, táplálkozott, beléöltözzék, következő részlet, tömeg kedvelte, különös világba, következőket írta, fonyódi mólón, állandó Balatonra, keszthelyi szép, expresszionizmus kérdéseiről, mindennapi biliárdozás, pepita füzetes, fonyódi kikötő, hajó emeleti, jellegzetes mozdulatok, utolsó leszálló, hanyag füzetösszehajtás, saját készítette, Szent Kristóf, Farkas Zoltán, Egry József, Takáts Gyula, Egry Józsefről, Kassák Lajos, Pauler Juliskát, Egry József-i, Fonyód Keszthely, Tatay Sándor, Ezeket Egrynek, Ilyenek Egry, Aztán Gémek, Sárközi Mártának, Fehér Holló, Egyetemi Nyomdához, Bóka László, Szántó Tiborral, Dunántúli Magvető, Csorba Győző, Szász Imréhez, Németh Lajoshoz, Fülep Lajos, Dunántúli Magvetőnél, Szabad Népben Kárpáti Aurél, Fodor András, Vízitükör Fülep Lajos, Badacsonyban Egry Józsefet, Derkovits Gyulát Egry Józseffel, Derkovits Gyulánál, Egry Józsefnél, Egry Józsefé,
|
|
Offline
