|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 15
|
|
|
|
|
|
2025-05-23 20:30:29, péntek
|
| |
| |
TAMÁSI ÁRON IDÉZETEK
Mottó:
Térj haza, vándor!
Tamási Áron (Farkaslaka, 1897. szeptember 19. - Budapest, 1966. május 26.) Kossuth-díjas székely magyar író, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Leggyakrabban az ún. népi írók közé sorolják.
A békétlenség miatt mindenki szenved: aki felidézi, s a többiek is. Okos ember nem csinálja tehát.
Tamási Áron: Szülőföldem
A jó barátokra nem akkor van szükség, amikor mulatni kell... hanem amikor bajban van az ember.
Tamási Áron: Akaratos népség Hullámzó vőlegény c. mű
A különböző nyelvek melegéből keltek ki a különböző népek, melyeket az atyafiság és az együttes érdek alapján a közös szó szervezett nemzetekké. Velünk is ez történt. A magyarságot is az atyafiság és az együttes érdek alapján a sors verte egybe; hazát a bátorsággal irányított életösztön szerzett neki, de nemzetté a magyar szó teremtette. Mint jelképes hatalom, a magyar szó nekünk a legnagyobb ereklye. Kegyelet, hűség és becsület illeti őt.
Tamási Áron: A magyar szó becsülete
A madárnak (...) szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége.
Tamási Áron: Ábel a rengetegben
A nyugodt lélek hamar álmot talál.
Tamási Áron: Jégtörő Mátyás
A szegénység nyomorult állapot, melyben a szerelem még úgy is elfogyna, ha a tengernél nagyobb volna.
Tamási Áron: Fekete Sáfrán c. novella
A szerelem húsvéti dolog, szenvedéssel és hozsannával; (...) a két szerelmes olyan, mint két piros tojás. Csakhogy nem mint a valódiak, hanem csalóka és bolond piros tojások, mert ha folyton koccannak és ütődnek is egymáshoz, nem törnek el. Mihelyt azonban valaki más megfogja az egyiket, akkor a másik összetörik.
Tamási Áron: Bölcső és bagoly
Az ember a szíve mélyén örökké oda való, ahol született.
Idézi: Z. Szalai Sándor - "Hit a harcban, remény a bajban" - pályakép Tamási Áronról
Aki az igazságot akarja, a legnagyobb terhet akarja.
Tamási Áron: Jégtörő Mátyás
Aki igaz ok nélkül megváltoztatja magát, az végül a napokkal és az éjszakával, az órával és a perccel együtt fog változni. Így jön aztán a rend helyébe a rendetlenség, amikor senki sem tudja, hogy valójában hol van az ő helye és mi legyen a dolga.
Tamási Áron: Susogó fenyő
Aki nappal pénzzel bajlódik, éjjel ördöggel álmodik.
Tamási Áron: Ábel a rengetegben
Amerika nagy, mint a tenger; és jó, mint a kenyér.
Tamási Áron: Ábel Amerikában.
Amíg embernek hitvány, magyarnak nem alkalmas.
/Tévesen elterjedt változat: "Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."/
Tamási Áron:
Amiképpen a fokhagyma a testünk egészségét mozdítja elő, azonképpen a Jézus halála is szolgálja a lelkünk javát.
Tamási Áron: Jégtörő Mátyás
Amiképpen az állatnak a körmeivel és a fogával kell harcolnia, azonképpen az embernek az eszével.
Tamási Áron: Ábel a rengetegben
Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.
Tamási Áron: Ábel Amerikában
Azért vannak a költők, hogy a vágyainkat teljesítsék. S ők teljesítik is, még mielőtt kimondanók.
Tamási Áron: Ábel Amerikában
Belátónak és türelmesnek kell lenni, mert az élet rendjét senki nem tudja úgysem felforgatni. Aki megöregszik, kíméletet érdemel; aki pedig fiatal, az érhet még jobb időket.
Tamási Áron: Szülőföldem
Elgondoltam, hogy milyen titkos teremtmény is az ember! Nappal küszködik azzal, ami van; s éjjel pedig küszködik azzal, ami nincs. És ha elmúlik a nap és elmúlik az éjjel, akkor az, ami volt, egészen egyforma lesz azzal, ami nem volt.
Tamási Áron: Ábel a rengetegben
Engedd, hogy kitalálják a gondolatodat, mert akkor jobban szeretnek.
Tamási Áron: Ábel az országban
Forradalom volt ez is. Egy új korszaknak, a megpróbáltatás új korszakának forradalma. A munka, a bizalom, az újrakezdés forradalma. A megcsalt, de a háború kapujából visszafordult ember forradalma. Sőt, forradalma a rokkant falunak, amely mélységbe taszítva is élni akart. És egy népnek a forradalma, amely a háború kialudt tűzhelyén felemelte komor fejét.
Tamási Áron: Himnusz egy szamárral c. novella
Hallgass, akire éppen akarsz, de a legjobb örökké az volt, ha az ember magára hallgatott.
Tamási Áron: Fekete Sáfrán c. novella
Ki a becsületes? (...) Aki életének utolsó órája szerint él!
Tamási Áron: Szabadság madara
Manapság már nemigen van olyan ember, akit régi szokás szerint vándornak lehetne nevezni. De ha mégis volna, mutatóba egy legalább, vándorútjából az az egy sem hagyná ki Erdélyt bizonyosan.
Tamási Áron: Bölcső és bagoly
Minden ember legnemesebb öröme, ha valami olyant cselekedhetik, amelynek tisztaságában nem kételkedik. Sem a cselekedet idején, sem a cselekedet után.
Tamási Áron: Jégtörő gondolatok
Minden embernek őrködnie kell a világ rendje felett, mert a becsület azt kívánja.
Tamási Áron: Ábel a rengetegben
Mindnyájan tengeren élünk, melynek a hullámai nem kérdezik a nevünket.
Tamási Áron: Ábel az országban
Nem azért van az ember, sem egyenkint, sem együttvéve, miszerint gondolkozás nélkül elfogadja és bétöltse a törvényeket, amelyek a testé és a testi ösztöné. Sőt minél emberibb és minél inkább emberiség, annál inkább nem azért van! Mert emberibb a szellem, mint a test; és a művelődés is inkább lényege az emberiség fogalmának, mint a javak. Töltse bé hát mindenki és töltsék bé a nemzetek is a szellem törvényeit, amelyek az igazság, a jog és a tudás. S legfőképpen az erkölcs!
Tamási Áron: Szülőföldem
Nem is lehetünk más célra ebben az életben, mint hogy megismerjünk mindent, amennyire lehetséges: a tarka és zegzugos világot, a megbocsátandó embereket, az egymásra morgó népeket; s amikor mindent megismertünk, amennyire lehetséges, akkor visszamenjünk oda, ahol otthon lehetünk.
Tamási Áron: Ábel Amerikában
Nincs olyan nyomorúság, mit a sír szájáig ne lehetne elviselni.
Tamási Áron válogatott novellái - Ha igazság, harmatozzék! c. novella
Nyilvánvaló, hogy ahol van egy kicsi kapu, ott egy kicsi élet is van mögötte; s az is természetes, hogy dúlásos időkben jobb a kicsi kapu a nagynál, hiszen azon rossz szándékkal béjutni mégis bajosabb.
Tamási Áron: Bölcső és bagoly
Olyanok a szavak, mint a hírnökök: mindazt a jót vagy rosszat elbeszélik, ami ott honol abban az országban, ahonnan jöttek.
Tamási Áron:
Őz a farkast s a nép a zsarnokot megismeri.
Tamási Áron: Susogó fenyő
"Sohase feledd azt, hogy az értékes élet alapja a szeretet és a békesség. Utána a türelem és az emberi megértés."
(Tamási Áron)
Szegény embernek muszáj bátornak lenni.
Tamási Áron: Ábel a rengetegben
Szent és nagy hatalmú a szó, mit legszebb idejében hullat el a szív.
Tamási Áron: Susogó fenyő
Tiszta és nagy dolgokhoz csak tiszta és egyenes úton lehet eljutni.
Tamási Áron: Tündöklő Jeromos
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Tamási Áron |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2025-05-21 21:00:16, szerda
|
| |
| |
HIBÁZOTT ERŐSS ZSOLT A HIMALÁJÁBAN?
Földes András
2013.06.11. 16:06
Erőss Zsolt első magyar állampolgárként mászta meg a Föld legmagasabb hegyét, a Csomolungmát. Magyarország legeredményesebb magashegyi hegymászója, tíz 8000 m fölötti csúcsot hódított meg (ebből kettőt műlábbal), amivel a nemzetközi élmezőnybe is bekerült. 2003-ban Kollár Lajossal és Mécs Lászlóval létrehozta a Magyar Himalája expedíciók sorozatot. 2013. május 21-én egy újabb csúcs megmászása után a visszaúton eltűnt.
Ma 12 éve, 2013. május 21. körül veszett örökre nyoma a magyar hegymászás legendás alakjának, Erőss Zsoltnak és kísérőjének, Kiss Péternek a Nepál és India határán fekvő Kancsendzönga, a Föld harmadik legmagasabb hegycsúcsának sikeres megmászása után. Erőss Zsolt a magyar hegymászás történetében mind a mai napig abszolút rekordernek tekinthető, a világ 14 nyolcezreséből tízet hódított meg, ezek közül a 8561 méter magas Lohce-t - a földkerekség negyedik legmagasabb hegycsúcsát -, valamint az utolsó, tragédiába fordult nyolcezresét, a Kancsendzöngát már műlábbal mászta meg. A Hópárducot mászótársával, Kiss Péterrel együtt 2013. május 22-én nyilvánították hivatalosan is eltűntté, miután a sikeres csúcstámadás után nem tudtak visszatérni a négyes táborba, és két éjszakát komolyabb védőfelszerelés nélkül a halálzóna kegyetlen hidegében töltöttek el.
Erőss Zsolt és Kiss Péter tragikus balesetet szenvedett 2013 májusában a Kancsendzönga megmászása után. Haláluk megrázta az országot, de balesetük okait, körülményeit a hegymászókon kívül kevesen értették, mert sok kifejezés és tény nem közismert. Megválaszoljuk a kommentek, érdeklődő levelek leggyakoribb kérdéseit.
Biztos, hogy nincs már életben Erőss Zsolt és Kiss Péter?
Sajnos biztos. 8000 méter felett olyanok a körülmények, hogy ott az ember képtelen egy-két napnál tovább életben maradni. A rendkívül alacsony oxigénszint miatt a szervezet alapvető funkcióit is csak nehezen látja el. Ebben a zónában pihenni már lehetetlen, a test akkor is bontja le magát, ha a hegymászó mozdulatlanul pihen. Ha Erőss és Kiss befeküdtek volna egy sátorba, akkor sem maradnának életben néhány napnál tovább. Ők azonban éjszakázó felszerelés nélkül, kifáradva, élelem és folyadék nélkül töltöttek három napot 8000 méter felett.
Mi történhetett velük végül?
Kiss Pétert testét állítólag felfedezték, és le is fotózták a serpák egy meredek jégfolyosóban. Valószínűleg kicsúszott, lezuhant, és halálra zúzta magát. Erőss Zsoltról csak feltételezhetjük, hogy még valahol 8000 méter felett erői végére ért, leült, és megfagyott.
Miért történt a tragédia? Azon a napon néhány alpinista megmászta a hegyet, és le is jött róla. A körülmények nem lehettek annyira rosszak.
Biztosat nem lehet mondani, mert senki nem volt ott végig a két mászóval, csak a rádióüzeneteikből, és a többi alpinista beszámolóiból lehet következtetni. Vélhetően több hiba vezetett a tragédiához.
Az expedícióvezető elmondása szerint Erőss a csúcsról lefelé menet, már válságos állapotban a szomjúságra panaszkodott rádióüzenetében. A szomjúság komoly probléma lehet a nagy magasságban, ahol szárazabb a levegő, mint a sivatagban. Ráadásul ekkor az alpinisták már másfél napja pihenés nélkül másztak. Mindehhez fél liter vizet vittek magukkal fejenként. Ez olyan szintű kiszáradáshoz vezethetett, ami már a mozgást, agyműködést, látást is befolyásolta.
A Himalájában eltűnt Erőss Zsolt kalandjai a Békási-szorostól a tragikus Kancsendzöngáig. Mount Everest, Nanga Parbat, Erdély, és persze barátok, mászótársak a világ körül.
Fotó: Földes András / Index
A csúcstámadásnál minden gramm súly számít, a döntés egyrészről tehát érthető volt. Erőss már több csúcsot mászott meg így. A kevés vízzel ezúttal jóval hosszabb ideig másztak. Csak a felmenet volt huszonnégy óra. Ráadásul több távot kellett megtenniük a tervezettnél, ugyanis előző nap korábban lesátraztak, hogy ne kelljen a nagy forróságban felolvadt havat taposniuk. Az expedícióvezető szerint a két hegymászó jó erőben ért fel a csúcsra, és a kevés folyadék miatt romlott le gyorsan Erőss Zsolt állapota. (Cikkünk a tragédia okairól itt olvasható.)
Hibás döntéseket hoztak?
A magas hegyekben sokszor hoz olyan döntést a hegymászó, amely lentről akár őrültségnek is tűnhet, fenn viszont, ahol a körülmények elképzelhetetlenül mások, mint a normális magasságon, a sikert vagy a túlélést is jelentheti. Számtalan olyan történetet ismert, amikor az alpinista felszerelés nélkül vágott neki a csúcsnak, vagy napokig mászott alvás nélkül. Erőss karrierjének legnagyobb sikerét, a Nanga Parbat (8125 m) megmászását is úgy hajtotta végre, hogy azt nem ajánlaná egyetlen szakértő sem: egyedül, háttércsapat nélkül, új úton, nem túl jó felszereléssel. Nem reális tehát a biztonságos internet mellől megmondani, mi jó, és mi elhibázott döntés odafenn.
Az mindenesetre tudható, hogy a csúcstámadások teljes ideje szokott 24-30 óra lenni, amely alatt a mászók már visszaérnek a legfelső táborba. Erőss és Kiss ebben a tekintetben biztos túlfeszítette a húrt, hiszen csak felfelé mentek 24 órát. Rövidebb időre talán kihúzták volna ennyi vízzel.
Miért nem vittek magukkal sátrat? Abban pihenhettek volna, és később jönnek le. Vagy felmehetek volna két nap alatt.
A 8000 méter feletti magasságot halálzónának is hívják, mert itt már minden perccel csak gyengébb lesz a szervezet. Úgy kell elképzelni, mintha a víz alatt lenne az ember. Egy ideig képes visszatartott levegővel úszni, de aztán gyorsan a felszínre kell jönnie. Ugyanígy van a halálzónában is: a hegymászók felmásznak a csúcsra, majd megpróbálnak sebesen a lehető legmélyebbre visszaereszkedni. Ahogy elképzelhetetlen, hogy a víz alatt kicsit megpihenjünk, ugyanígy nem lehet odafenn sátorozgatni.
Miért panaszkodtak 7000 méter felett a nagy melegre? Ott nem állandó a fagy?
Egy sípályán is lehet pólóban síelni, ha tiszta az idő. Ilyen magasságban a nap még erősebben süt, hiszen egészen vékony levegőrétegen kell csak áthatolnia. Felhőtlen időben akár 20-30 fokra is felmehet a hőmérséklet, ami puha kásássá olvasztja a havat, nagyon lelassítva a mászókat. De ahogy eltűnik a nap, drámaian esik a hőmérséklet, akár mínusz 20-30 fokra is.
A hó az megfagyott víz. Miért nem olvasztottak maguknak? Vagy egyszerűen csak szopogathattak volna annyit, hogy elmúljon a szomjuk.
A mászók ebbe a magasságba már nem cipelnek magukkal főzőt, gázpalackot, lábast, kanalat. A hóolvasztás ráadásul időigényes, egy liter vízhez akár egy-másfél óráig kell a főző mellett ülni. A hó laza szerkezetű anyag, egy lábasnyi hó felmelegítése után egy ujjnyi vizet ha kapunk. Nincs olyan mászó, aki vállalná ezt a procedúrát, miközben a cél, hogy minél hamarabb lemenjen a hegyről. A szopogatás ugyanilyen alacsony hatékonyságú tevékenység. Lehetetlen másfél-két órán át havat enni.
Miért ment vissza Erőss Zsoltért Kiss Péter?
Itt is csak következtethetünk. A többi mászó szerint a fiatal alpinista jó erőben volt, velük haladt lefelé, amikor megfordult, és visszamászott a társáért. Az expedíció vezetője azt mondta, ő már csak akkor rádiózott vele, amikor Erőss mellett volt és a lábát masszírozta. Ez fontos lehetett, hogy a hegymászó talpra álljon azután, hogy egy éjszakát töltöttek hálózsák nélkül a mínusz harminc fokban. És persze a lelki segítségnek is ereje van. Ugyanakkor 8000 méter felett egy ilyen tett az öngyilkossággal egyenlő. Hiába volt Kiss Péter jó erőben, a csúcsmászás után, kifáradva minden bizonnyal utolsó tartalékait emésztette fel a segítség.
Miért fordult vissza?
Valószínűleg a tapasztalatlansága miatt döntött így. Kiss azelőtt csak Európában mászott 4000-es hegyeket. Ezek technikailag és erőnlétileg felkészítették ugyan, de egy nyolcezres csúcs nem két darab négyezres, egymásra rakva. Döntésében gyakorlatlansága mellett szerepet játszhatott az is, hogy ebben a magasságban az agy sem működik tökéletesen, könnyű irracionális döntést hozni.
Ott kellett volna hagynia társát?
Az expedícióvezető nyilatkozatai szerint is, igen. Ebben a helyzetben valószínűleg az volt a kérdés, hogy mindketten meghalnak, vagy csak egyikük.
Fotó: Ilka Műhely / MTI
Nem volt felelőtlenség az expedíciótól, hogy magukkal vitték a Himalájában még gyakorlatlan Kisst?
A fokozatosság fontos a magashegyi mászásban, ezért jellemző, hogy az alpinista a 4 ezresek után 6-7 ezer méteres hegyeken szerez gyakorlatot. Manapság, amikor már kiépült a himalájai mászások infrastruktúrája, nem szokatlan viszont, hogy a jó mászók rögtön a Himalájában folytatják. Számtalan ilyen sikeres mászás ismert, igaz, ezeket jellemzően kereskedelmi expedíciók tagjai érik el, serpák és oxigénpalackok segítségével.
A magyar csapatban arról beszéltek, hogy Kiss addig mászik felfelé, amíg biztonságosnak érzi, és csak akkor próbálkozik a csúccsal, ha jó volt addig a hegyen. Kissnek végül nem is az erőnlétével volt baj, hanem helyzetérzékelésével, amelyet nem lehet tanulni, ehhez gyakorlat kell, amit viszont könnyebb megszerezni úgy, hogy az ember nem rögtön egy nyolcezressel próbálkozik.
Mindez azonban Kiss döntése volt: a hegymászás felnőtt emberek felnőtt döntésein alapul. Ha Kiss úgy döntött, hogy mászni szeretne, akkor a döntéséért csak ő felelős. Se rábeszélni, se lebeszélni nincs lehetősége másnak. A hegymászóexpedíciók nem katonai jellegű küldetések, ahol a parancsnok utasításokat osztogat, amelyeket kötelező végrehajtani. Ezek valójában baráti szerveződésű túrák, amelyen minden résztvevő saját elhatározásából vesz részt. Mindenki eldöntheti, hogy részt akar-e venni a csúcstámadásban, vagy visszafordul. A 2012-es Annapurna expedíción például Mécs László jelezte, hogy veszélyesnek érzi a csúcstámadást, és nem mászik majd. Az is igaz persze, hogy van valamennyi pszichés nyomás minden mászón, hogy menjen felfelé, és segítse a csúcsra tartó társait.
Nem lehet véletlen, hogy ennyien haltak meg Erőss Zsolt mellett. Most Kiss Péter, tavaly Horváth Tibor, azelőtt Szabó Levente, és még egy sor emberről tudni, aki az ő expedícióin szenvedett halálos balesetet. Az egyik hegymászó családja még be is perelte őt. Csak van valami felelőssége a tragédiákban.
Két okból sincs. Bár a köztudatban a hegymászók kötéllel összekötve küzdenek az elemekkel, ez valójában már csak a filmekben, rajzfilmekben történik így. A hegymászásnak sok ága van, de a magashegyi hegymászásnál az emberek leginkább egymástól függetlenül mozognak, tehát Erőss Zsolt nem vonszolta maga után egyre fáradtabb társait, vagy nem vágta el a kötelet, mivel nem is volt kötél. A csúcsmászásnál emberek egész sora tart a saját tempójában a csúcs felé. A biztosításról a kifeszített kötelek gondoskodnak, nincsenek egymással összekötve.
A kommentekben szinte gyilkosságsorozatként emlegetett esetekből pedig annyi igaz, hogy azokon az expedíciókon történtek, amelyeken Erőss is ott volt. Az Annapurnán Horváth Tibor egyedül ment vissza a táborba, és bevállalta, hogy rossz időben, lavinaveszélyes terepen ereszkedik, noha rádión kérték, hogy várja meg egy sátorban az akkor még a csúcs felé tartó Erősst. Szabó Levente ereszkedésnél megcsúszott, és a jéglejtőn lezuhant. Volt, aki titkolta, hogy szívproblémái vannak, és emiatt halt meg egy expedíción, és olyan is, aki túl sokáig tartózkodott 8000 méter felett, és míg Erőss le tudott menni, ő már képtelen volt erre.
De ha már megtörtént a baj, és tudták, hogy Erőss és Kiss fenn rekedtek, miért nem tettek meg mindent a megmentésükre?
Mindent megtettek. A két alpinista hétfő estére mászta meg a csúcsot, kedd este elindult értük két serpa, akik szerdán már a négyes táborban voltak. Azért nem indultak előbb, mert szinte mindenki a hegyen mászott, nem lehetett olyan embert találni, aki a csúcsmászás után képes lett volna visszafordulni. A serpák pedig nem találták nyomát a két mászónak a négyes tábor körül.
Miért nem másztak addig a serpák, amíg meg nem találják őket?
8000 méteren már nincs annyi energiája az embernek, hogy járásképtelen hegymászókat hozzon le. Ha Erőssék nem értek a tábor közelébe, akkor minden hiába. Ha életben is vannak a 8 ezer felett töltött harmadik napon, már csak hordágyon lehetne őket szállítani. De ki képes hordágyat cipelni, mikor a saját lábát alig bírja emelni? Mindezt ráadásul meredek, veszélyes terepen. Ha a serpák felmennek 8000 méter fölé, csak a saját életüket kockáztatták volna, és legfeljebb annyit érnek el, hogy fotót készíthetnek az elhunyt mászóról.
Megjelentek cikkek, hogy egy nő innen Európából intézett helikoptert, amivel fel lehetett volna menni értük, de az expedícióvezető felelőtlen módon nem vette igénybe a segítséget.
Ezek már azok a kétségbeesett próbálkozások, amik mögött a jó szándék mellett a himalájai helyismeret teljes hiánya is szerepet játszik. Igaz, hogy egyes helikopterek tökéletes légköri viszonyok közt, nagy kockázatot vállalva képesek 7000 méter fölé szállni. De ott mit csinálnak? Esetleg leraknak néhány serpát, akiknek ugyanúgy fel kell menniük a legfelső táborba, ahol konstatálják, hogy nincsenek meg a mászók. Feljebb helikopterrel sem tudnának menni, tehát az a helyzet, amikor a helikopter 8000 méter felett lebeg, majd egy kötéllel kilógatott serpa felkapja a bajba jutott mászót, csak fantasztikus filmekben képzelhető el.
De még ha lenne is ilyen csodahelikopter, ahogy nincs: a szervezést is számolva akkor is csak 1-2 nappal a gyalog induló serpák után érkezett volna a helyszínre. Miközben itt órákon múlt Erőss és Kiss sorsa.
Mi lesz a meghalt hegymászókkal? Hogyan hozzák le őket?
Sehogy. Ez olyan veszélyes procedúra lenne, hogy ebben a magasságban már a hegyen hagyják a halottakat. A himalájai csúcsok közelében, a népszerű útvonalak mellett sok szerencsétlenül járt hegymászó teste jelzi, hogy itt nem távoli lehetőség az életveszély. A hidegben a testek nem bomlanak el, évtizedekig fekszenek azokban a zugokban, ahonnan nem viszi el őket a lavina, vagy nem takarja be a hó. Némelyik már útjelzőként is ismert.
Ez egészen borzalmasan hangzik.
A magashegyi hegymászás extrém sport, és sajátos világlátású, gondolkodású emberek űzik. És persze abban a magasságban minden, amire itt lenn evidenciaként tekintünk, más színben tűnik fel. A halál lehetősége hozzátartozik a himalájai mászáshoz, az alpinisták számára ez természetes dolog.
Érthetetlen. De azt sem értem, hogyan volt képes lejönni a többi mászó, miközben Erőssék nem. A többiek erősebbek voltak, vagy jobban bírták a vízhiányt?
A többiek serpák segítségével másztak, ők vittek nekik folyadékot, élelmet, voltak olyanok, akik számára oxigénpalackokat is cipeltek. A spanyol mászót, Oscar Cadiachot például termoszból felszolgált kávéval várták a serpái a csúcson.
Kik azok a serpák? Magashegyi túravezetők? Extrém pincérek, vagy teherhordó állatok?
A serpa egy nép neve. A Himalájában élnek, és már az első expedíciók az ő segítségükkel jutottak el a nagy hegyek környékére. Helyismeretük, kitartásuk miatt máig a serpák nemzetségének tagjait bérelik fel az expedíciók teherhordónak, tábori szakácsnak, a legjobbak pedig a hegyen, vezetőként segítik a hegymászókat.
A magyaroknak miért nem voltak serpáik? Pénzt akartak megtakarítani?
A hegymászás lényege, hogy az alpinista mindenfajta segítség nélkül jut fel a csúcsra. A magyar csapat, és a világ legjobbjai ezt, az úgynevezett tiszta stílust követik. Nem csak serpákat nem bérelnek, hanem oxigénes segítséget sem használnak. Maguk építik a táboraikat, maguk viszik a felszerelésüket, a saját erejükből jutnak fel a csúcsra.
Igen, de ezzel az egész sokkal veszélyesebb és nehezebb is.
Milyen lenne, ha egyesek kismotorral indulnának a maratonon, mondván úgy sokkal gyorsabb, és nem is lesz estére izomlázuk. Ezeknek a tevékenységeknek nem az a lényegük, hogy az ember minél könnyebben teljesítse azokat, hanem hogy a saját leleményességével, erejével győzze le a kihívásokat.
De hát már Edmund Hillary is egy serpa társaságában jutott fel a Mount Everestre.
Tenzing Norgay társa, nem pedig kiszolgálója, teherhordója volt Hillarynek. A klasszikus időkben amúgy is másképp működtek az expedíciók. Akkoriban nem csak annyi volt a feladat, hogy feljussanak a csúcsra. Fe kellett fedezni azokat az útvonalakat, amelyeket ma már rutinszerűen használnak. A himalájai hegymászás klasszikus korszakának expedíciói olyan földrészeket fedeztek fel, ahol még sosem járt ember. Rengeteg serpával mozogtak, táborláncokat építettek a hegyre, a hegymászók és serpák egymást segítve jutottak egyre feljebb. Míg végül a legrátermettebb egy-két mászó a többiek támogatásával eljutott a csúcsra.
Mára a nyolcezreseken nincs sok felfedezni való. Az alpinizmus inividualista sport lett, ahol minden mászó megpróbál a csúcsra jutni. Ennek alapvetően két formája van: a tiszta stílus, amit a magyarok választottak, és a kereskedelmi expedíciók módszere, amikor serpák segítenek, viszik a csomagot, állítják a sátrat, és kávét adnak a csúcson. Akik pedig tényleg csak az elismerésre vágynak, azok oxigént is használnak.
Ha én fizetek be egy kereskedelmi expedícióba, én is biztosan elérem a csúcsot?
Nem biztos, hogy a barátaid előtt henceghetsz majd a sikereddel. A magashegyek minden könnyítés ellenére is hatalmas kihívást jelentenek. A 8 ezres csúcsok meghódítása oxigénnel, serpák segítségével is életveszélyes, és rendkívül nehéz.
Erőss Zsolték mászásánál is szó volt arról, hogy összehangolják a mozgásukat a többi expedícióval, és különösen a serpákkal, hogy azok köteleket feszítsenek ki a hegyen. Akkor a magyarok is használták a serpák segítségét?
A helyzet nem olyan tiszta. Ha ugyanis a többi expedíció serpái kifeszítik a feljutást, a visszaereszkedést és a tájékozódást is segítő köteleket, akkor azokat az is használja, aki magától nem vette volna igénybe. Nehéz is kihagyni egy ilyen segítséget, ha a hegymászó azon a logikus útvonalon mászik, ahol a kötelet is kifeszítették.
A magyar expedíció konfliktusba is került az egyik spanyol csapattal, mert azt akarták, hogy ők is szálljanak be pénzzel a serpák kifizetésébe, hiszen a köteleiket használják majd a csúcstámadásnál. Végül csökkentett árat fizettek, mondván ők maguk is részt vesznek a munkában, azaz serpaként dolgoznak. A lényeg viszont, hogy ebben a tekintetben a magyarok is igénybe vették a serpák munkáját. Ez sokat számított, ami onnan tudható, hogy a lendületük, sebességük visszaesett onnantól, hogy a legfelső, kritikus szakaszon már nem voltak kötelek.
Mi történt ott? Megijedtek a serpák?
Végül zavaros körülmények közt csak a spanyol expedíció serpái végezték a kötelek kifeszítését. 8100 méter körül állítólag elfogyott a kötelük, egy ideig még másztak felfelé a hegymászóikkal, majd mind visszafordultak. A magyarok két serpával és egy olasz és spanyol mászóval már valóban tiszta stílusban folytatták a mászást. Igaz, a tervezettnél hat órával később értek fel, ami nagy késésnek számít.
A serpáknak ez az egész hegymászás olyan, mint mikor mi felgyaloglunk Dobogókőre?
Nem, náluk is hatalmas teljesítmény, ha feljutnak a csúcsra. Nem véletlen, hogy eddig mindössze két serpa érte el mind a 14 nyolcezrest. A serpák annyiban szerencsések, hogy folyamatosan a hegyek közt vannak, kevésbé kell akklimatizálódniuk, nem az íróasztal mellől érkeznek a Himalájába, hanem folyamatosan hegymászással foglalkoznak.
Igaz, hogy Erőss Zsolt volt Magyarország legjobb hegymászója?
A köznyelvben hegymászásnak hívnak egy sor olyan sportot, aminek csak annyi közük van egymáshoz, hogy hegyek közt zajlanak. A sziklamászásnál például a sziklán vezető nehéz útvonal megmászása a cél, és mindegy, hogy milyen magasan zajlik, sőt, legtöbbször még a szikla tetejére sem jutnak fel. A mixmászásnál havas, sziklás hegyoldalakra kapaszkodnak, de itt is a nehézség a lényeg, nem az, hogy a csúcs 2000 vagy 8000 méteren van. És van a himalájai mászás, amelynél az a cél, hogy a csúcson álljanak, lehetőleg külső segítség nélkül. Ez utóbbiban Erőss világviszonylatban is jelentős eredményeket ért el, különösen, hogy az utolsó két csúcsra már fél lábbal mászott fel. Eredményei mellett elhivatottsága miatt sem túlzás a himalájai hegymászás eddig legnagyobbjaként említeni.
Mi lesz ezután a magyar hegymászással?
Az expedíció vezetője, Kollár Lajos azt nyilatkozta, hogy véget vetnek a Magyarok a Világ Nyolcezresein expedíciósorozatnak, mivel nem tudják, kivel lehetne folytatni. Nem csak arról van szó, hogy Erőss túl magasra rakta a lécet, hanem arról is, hogy az expedíciós mászás alapvetően megváltozott. Ez már egyre kevésbé a kihívásokat, és nem pedig a hírnevet kereső alpinisták világa. A himalájai csúcsokat kereskedelmi expedíciók ostromolják, a körülmények alapvetően változtak meg. Nem véletlen, hogy a hegymászás Oscar-díját, a Piolets d'Ort évek óta nem nyolcezresek megmászói kapják, hanem olyanok, akik alacsonyabb, 6-7 ezres hegyeken másznak nehéz, és még sosem próbált utakat.
A fiatalok nálunk is inkább sziklát másznak, vagy a nagyhegyek megmászásának progresszívabb irányai iránt érdeklődnek. Az utánpótlás elfogyott, de tulajdonképpen megszűnt az a fajta alpinizmus is, amelyben Erőss Zsolt nagyot alakított.
Link
Tíz éve tűnt el a Himaláján Erőss Zsolt, a Hópárduc
Link
Egy hegymászó élete
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2025-05-20 22:00:39, kedd
|
| |
| |
AZ ORBÁN KORMÁNY EREDMÉNYEI
Persze a röhögő fejeket ez hidegen hagyja.
I. A MÚLT - AZ ÖRÖKSÉG - 2010 előtt
II. A JELEN - 2010 után
1. Történelmi mértékben - közel egymillió fővel - bővült a foglalkoztatottak száma.
2. A munkanélküliség 12 százalékról négy százalék alá csökkent.
3. A foglalkoztatottság 57 százalékról 73 százalék fölé emelkedett a 15-64 évesek körében.
4. Bevezettük és fenntartjuk a rezsicsökkentést.
5. A szegénység kockázatának kitettek száma az Eurostat adatai szerint 2010 óta 1,25 millió fővel csökkent, a súlyos anyagi nélkülözésben élőké a harmadára.
6. Magyarországon ma kétszer annyi roma dolgozik, mint 2010-ben.
7. A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatottsági aránya 18-ról 44 százalékra emelkedett.
8. Háromszor többet költünk szociális gyermekétkeztetésre, mint a baloldali kormányok.
9. Évről évre több mint százezren nyaralhatnak Erzsébet-táborokban.
10. Visszaépítettük a teljes 13. havi nyugdíjat.
11. A Nők40 programmal 326 ezer nő mehetett nyugdíjba negyven ledolgozott év után.
12. Segítséget nyújtottunk a devizahiteleseknek: a kormány kilakoltatási moratóriumot hirdetett, leállította a tömeges devizahitelezést, bevezette az árfolyamgátat, lehetővé tette a végtörlesztést.
13. Míg a 2009-es válság idején közel hét százalékkal esett vissza a magyar gazdaság, 2021-ben 7,1 százalékkal nőtt.
14. Míg az államadósság 2010-ben meghaladta az uniós átlagot, 2020-ban már tíz százalékponttal alacsonyabb volt annál.
15. Egykulcsos, arányos 15 százalékos személyi jövedelemadót vezettünk be. 2009-ben még 36 százalékos kulcs is volt.
16. Míg 2009-ben 33,5 százaléknyi adó terhelte a vállalkozásokat, ez 2022-re 13 százalékra csökkent.
17. Rekordalacsony szintre, kilenc százalékra csökkentettük a társasági adó kulcsát. 2010-ben ez még 19 százalék volt.
18. Öt százalékra csökkentettük számos alapvető élelmiszer áfáját (sertés-, a baromfihús, tej, tojás, hal) öt százalékra csökkent az éttermi fogyasztás és az internetezés áfája is.
19. 2010 óta 70 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset reálértéke.
20. 2022-ben a bruttó átlagkereset meghaladta a 460 ezer forintot, ez a kormányzás kezdetén alig érte el a 200 ezer forintot.
21. A minimálbér 2010 és 2022 között közel háromszorosára, 73 500 forintról 200 ezer forintra nőtt.
22. A közbiztonságra fordított összeg 2010 és 2022 között több mint a duplájára nőtt, 449 milliárdról 992 milliárd forintra.
23. A honvédelemre fordított kiadás 2010 és 2022 között mintegy négyszeresére nőtt, 224 milliárd forintról 912 milliárd forintra.
24. 2010 és 2020 között 64,3 százalékkal csökkent a rögzített bűncselekmények száma.
25. Hatezer szolgálati autót cseréltek le a rendőrségnél.
26. A kormányzás kezdetén 17 tartalékos volt a Magyar Honvédségnél, ma 11 ezer.
27. Soha nem látott mértékű haderőfejlesztési program indult: csapatszállító és kiképző repülők, Leopard és Gidrán harckocsik és páncéltörő eszközök is érkeztek.
28. A 15-29 éves korosztályban 55 százalékkal csökkent a munkanélküliek száma.
29. Idén január 1-jétől a 25 év alattiaknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük.
30. Bevezettük a diplomás gyedet, amely az alapképzésben részt vevő hallgatóknál 140 ezer forint, a mesterképzésben részt vevők esetében 182 ezer forint.
31. Gyermekvállalás esetén a kormány felfüggeszti, mérsékli vagy teljes egészében elengedi az édesanyák diákhitel-tartozását.
32. Az állam minden 35 év alatti fiatalnak utólagosan megtéríti egy sikeres nyelvvizsga díját.
33. A 20 év alattiak számára megtérítjük a KRESZ-vizsga árát.
34. Bevezettük a kamatmentes Diákhitel Pluszt és Diákhitel2-t.
35. 2010-hez képest 1700 milliárd forinttal több jut az egészségügyre.
36. Felújítottunk 91 vidéki kórházat, 54 rendelőintézetet, 107 mentőállomást, továbbá létrejött 23 új rendelőintézet és 34 új mentőállomás. Csak a Magyar falu program keretében 527 orvosi rendelő épülhetett vagy újulhatott meg.
37. Az Egészséges Budapest programban 2017 és 2026 között több mint 700 milliárd forintot költünk fejlesztésekre. Három centrumkórház jön létre a fővárosban.
38. A nők esetében 4,2 évvel, a férfiak esetében 4,4 évvel nőtt az egészségben eltöltött évek száma, nagyobb mértékben, mint az uniós átlag.
39. Több mint ezer új mentőautó állt vagy áll szolgálatba. Átlagéletkoruk 8,3 évről 2021-re 4,8 évre csökkent.
40. Az orvosok átlagbére 2010 és 2020 között mintegy duplájára nőtt, 2021 és 2023 között pedig ismét több mint duplájára emelkedik.
41. Az egészségügyi szakdolgozók bére 2010 és 2022 között két és félszeresére emelkedett. A mentősök bére 2010 óta több mint a duplájára emelkedett.
42. Kivezettük a hálapénzt.
43. Ingyenessé vált a teljes körű meddőségi kivizsgálás és a meddőségkezelésben használt gyógyszerek.
44. Ingyenessé tettük a HPV és a bárányhimlő elleni védőoltást.
45. Magyarország volt az egyik első állam Európában, amely két koronavírus elleni vakcinát is beadott a felnőtt lakosság több mint felének.
46. Európában elsőként tettük lehetővé a koronavírus elleni harmadik oltás felvételét.
47. Az oktatásra 2022-ben közel 2200 milliárd forintot fordítunk, ez 750 milliárd forintos növekedést jelent 2010-hez képest.
48. Az elmúlt harminc évben nem volt Magyarországon olyan volumenű iskolafejlesztés, mint napjainkban. Összesen több mint 940 helyszínen, 350 milliárd forint értékben valósulnak meg beruházások.
49. Míg 2010-ben a hároméves gyermekek 74 százaléka járt óvodába, addig 2019-ben már közel 87 százalékuk.
50. Bevezettük a mindennapos testnevelést. Több száz tornaterem épült, 44 tanuszoda épül vagy már el is készült, és további 40 tervezése van folyamatban.
51. A tanulók ingyen kapják a tankönyvet.
52. Kétszer annyi pénzt fordítunk a felsőoktatásra, mint 2010 előtt.
53. Az előnytelen felsőoktatási PPP-konstrukciók közül ötvenet kiváltottunk összesen 150 milliárd forint értékben.
54. Mintegy 700 km vasúti pályát korszerűsítettünk az elmúlt tíz évben.
55. Egyre több új és felújított vasúti jármű áll forgalomba. A megrendelt negyven darab emeletes motorvonatból már 24 közlekedik. A következő időszakban többek között 115 mozdony, ötven hibrid motorvonat és 54 új HÉV-szerelvény beszerzése történik meg.
56. Magyarországon 2010 óta több mint 6500 kilométer útszakasz felújítása fejeződött be.
57. 2010-hez képest már 700 km-rel nőtt a gyorsforgalmi úthálózat hossza.
58. A magyar emberek 87 százaléka harminc percen belül rá tud kapcsolódni valamelyik gyorsforgalmi úthálózatra, ez a szám 2010-ben csak 60 százalék volt.
59. A kormány 2010 óta 1850 kilométer kerékpárutat épített.
60. Az ország számos pontján épülnek hidak: két új Tisza-híd készült el, megépült a Monostori híd, épül a Kalocsa-Paks Duna-híd, a Déli összekötő vasúti híd, hamarosan megkezdődik a Galvani-híd építése, és négy új híd épül meg a magyar-szlovák határon.
61. A Modern városok program keretében összesen 4000 milliárd forintból fejlesztjük a megyei jogú városokat.
62. A Magyar falu program évről évre bővül: az eddigi, 600 milliárd forint feletti összeg idén több mint 291 milliárd forinttal emelkedik. Ebben a programban 3000 kilométernyi utat újítottak meg.
63. A Szupergyors internet programnak köszönhetően Magyarország távközlési infrastruktúrája több mutató alapján is a világ legjobbjai között szerepel. Az elmúlt években 21 700 kilométer optikai kábel és 8300 kilométer új hálózati infrastruktúra épült.
64. A 2010-es egy százalékkal szemben 2020-ban a GDP-nek már 1,6 százalékát költjük kutatás-fejlesztésre.
65. Zalaegerszegen átadták a ZalaZone járműipari tesztpályát.
66. Új egyetemi campus épül Kecskeméten, és a Testnevelési Egyetem is újat kap Budán. Új épületszárnyat kapott a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kara. Új épületeket kapott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Debreceni Egyetem és a MOME is.
67. Folyamatosak a nagy nemzetközi beruházások Magyarországon: gyárat épít a BMW, az ország történetének legnagyobb zöldmezős beruházását hajtja végre a koreai SK Innovation, bővíti gyárát a Samsung, az Audi és a Mercedes is.
68. Megújult Zeneakadémia és az Operaház. Létrejött az Eiffel Műhelyház. Megnyitotta kapuit és nemzetközi díjakat is elnyert a Magyar Zene Háza. Felújítottunk számos színházat.
69. Megújult a Mátyás-templom. A budai Várban újjáépült a Főőrség. Megújult a Pesti Vigadó és a Budai Vigadó is.
70. A Nemzeti kastélyprogram és Nemzeti várprogram keretében 18 kastély és 12 vár újul meg országszerte.
71. Elkészült az új nemzeti stadion, a Puskás Aréna. Felépült az MVM Dome. Felépült a 2017-es FINA vizes világbajnokságnak otthont adó Duna Aréna. Megújult a margitszigeti Hajós Alfréd Uszoda.
72. A szálláshelyfejlesztési program keretében 35 új szálloda épül, 14 ezer magánszálláshely, közel 600 panzió és 114 strand újult vagy újul meg.
73. 2010 és 2019 között a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma több mint 60 százalékkal nőtt. A belföldi vendégek száma 68 százalékkal, a külföldiek száma 78 százalékkal nőtt 2010 és 2019 között.
74. 2010-ben a magyarok 35 százaléka engedhetett meg magának egy egyhetes nyaralást, 2020-ban már több mint 61 százalékuk.
75. Az állami vagyon értéke azóta 11 650 milliárd forintról 20 ezermilliárd forintra növekedett, amely 67 százalékos növekedést jelent.
76. A bankszektorban a magyar tulajdoni arány 2010-ben 40 százalék volt, 2021-re 57 százalékra nőtt.
77. Az energiaszektorban 2010-ben a magyar tulajdon aránya 29 százalék volt, 2021-ben már 59 százalékos.
78. A médiában és az ahhoz kapcsolódó iparágakban 34 százalékról 55 százalékra emelkedett a magyar tulajdon aránya.
79. Míg 2010-ben 31 százalék volt az újrafeldolgozott hulladék aránya, addig 2020-ra több mint duplájára, 63 százalékra nőtt.
80. Zajlik az ország megtisztítása a hulladéktól. Büntethetővé tettük az illegális hulladéklerakást. A Hulladékradar alkalmazás is segíti a magyar tájak megtisztítását.
81. Az újszülöttek erdeje program révén 2030-ig minden újszülött gyermek után tíz darab facsemetét ültetünk. A programban csak tavaly 1,1 millió fa elültetése történt meg.
82. 2010-hez képest egységnyi GDP előállítására már 24 százalékkal kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátása mellett képes a magyar gazdaság. A megújuló forrásból termelt villamos energia mennyisége 2021-ben 22 százalékkal növekedett.
83. Bevezettük a Zöld Államkötvényt, és a kormány vállalja, hogy az ebből befolyó pénzt csak klímabarát programokra fordítja.
84. Idén már 3500 milliárd forintot fordítunk a családokra, közel négyszer annyit, mint 2010-ben.
85. Idén februárban a gyermeket nevelő szülőknek visszatérítettük a 2021-ben befizetett jövedelemadójukat az átlagbér adószintjéig.
86. 2010 és 2022 között több mint háromszorosára növekedett a csecsemőgondozási ellátásra fordítható támogatás mértéke.
87. A gyed maximális összege 2010 óta közel háromszorosára emelkedett: idén januártól már eléri a 280 ezer forintot.
88. Bevezettük a gyed extrát és a nagyszülői gyedet.
89. Bevezettük a családi adókedvezményt, amely ma már mintegy egymillió családnak segít.
90. Bevezettük az első házasok adókedvezményét, amellyel 2020-ban 105 ezer első házas tudott élni.
91. A kormány 2021-ben 250 milliárd forintot fordított lakástámogatásra, ez a kormányzás kezdetéhez képest 70 százalékos emelkedést jelent.
92. Bevezettük a családi otthonteremtési kedvezményt (csok), ezt már 206 ezer család vette igénybe.
93. Bevezettük a falusi csokot, amelyet eddig 27 ezer család vett igénybe.
94. Bevezettük a tízmilliós babaváró támogatást, ezt eddig 203 ezer pár igényelte.
95. Bevezettük az autóvásárlási támogatást, erre eddig 36 ezer kérelem érkezett.
96. 2010 óta 70 százalékkal, 55 ezerre emelkedett a bölcsődei férőhelyek száma. Ma már háromszor annyi településen működik bölcsőde.
97. 2010 óta több mint 23 ezerrel bővült az óvodai férőhelyek száma.
98. 2010 és 2021 között a duplájára nőtt a házasságkötések száma.
99. A gyermekvállalási kedvet kifejező, úgynevezett termékenységi ráta 2010 és 2021 között 27 százalékkal, 1,25-ről 1,59-re emelkedett.
100. Az egyszerűsített honosításnak köszönhetően 1,172 millió külhoni nemzettársunk közjogilag is a magyar nemzet részévé vált. Minden magyar számíthat a kormány támogatására, éljen a világ bármely részén.
-
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Média |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2025-05-18 22:30:13, vasárnap
|
| |
| |
MAGYAR TAVAK NYUGALMÁBAN - 6+1 MEGBÚVÓ MAGYAR TÓ, HA CSENDRE ÉS NYUGALOMRA VÁGYSZ
Magyar tavak, amiket kevesen ismernek: ez a 7 rejtett gyöngyszem tökéletes választás, ha csendre, nyugalomra és természetközeli élményekre vágysz.
Magyar tavak nyugalmában vonulhatunk el kikapcsolódni
Vannak napok, amikor túl sok a zaj, a rohanás, a nyüzsgés. Amikor nem vágyunk másra, csak egy kis csendre, vízparti sétára, madárdalra és nyugalomra. Jó hírünk van: nem kell messzire menni. Magyarország tele van rejtett tavakkal, amelyek nem szerepelnek a turisztikai toplistákon, mégis lenyűgözőek - és ami a legfontosabb, békét hoznak.
Ha szereted a nyugalmas tájakat, az eldugott természeti csodákat, ahol nem kell egymást kerülgetni a stégen, akkor ez a cikk neked szól. Mert van élet a Balatonon túl is - méghozzá bőven! A következő listában olyan magyar tavakat mutatok be, amelyek nem szerepelnek minden második Instagram-posztban, mégis varázslatos helyek - akár kirándulni, akár piknikezni, akár ha egy rövid hétvégére kiszakadni vágyódnál.
Ha úgy érzed, elbújnál egy kicsit a világ elől, ezekhez a tavakhoz kell ellátogatnod!
Magyar tavak, ahol nincs turista tömeg és tökéletes a kikapcsolódásra
1. Dombay-tó - erdei menedék Baranyában
A Kelet-Mecsek lankái között, Pécsvárad közelében bújik meg ez az idilli kis mesterséges tó, amelyet még mindig kevesen ismernek. A Dombay-tó az a hely, ahol a természet ölelése nem túlzó kép - tényleg úgy érzed, hogy körbefog a csend, az erdő, a víz. Nyáron lehet benne fürdeni, szabadstrandként működik, de akkor is érdemes meglátogatni, ha csak leülnél egy padra, hallgatnád a fák susogását, vagy sétálnál a part mentén. Egy termosz kávé, egy jó könyv, és hirtelen újra könnyűnek érzed magad.
2. Széleskő-bányató - az Apci tengerszem varázsa
A Mátra tövében, Apc település határában egy volt andezitbánya rejt magában egy egészen különleges, szinte smaragdzöld vizű tavat. A helyiek csak ,,Apci tengerszemként" emlegetik, és nem véletlenül: kristálytiszta víz, sziklás part, vadregényes környezet. Nem strand, nem turistaattrakció - inkább egy természetes szentély. Itt nem kell beszélgetni. Elég, ha csak ülsz a partján, figyeled a fény játékát a vízen, és engeded, hogy elcsendesedjen benned minden.
3. Hársas-tó - az Őrség elbújt tündértava
Az Őrség csendje önmagában is gyógyír, de ha Szentgotthárd felé veszed az irányt, ott vár rád a Hársas-tó - talán az egyik legromantikusabb kis víztükör az országban. A tó partján sétaút kanyarog, amely minden évszakban más arcát mutatja: tavasszal virágos, nyáron zöldbe borul, ősszel aranyba, télen csendes fehérségbe. Aki igazán ki akar kapcsolni, az itt megtalálja. A tó partján suttog a nád, néha egy-egy horgász ül mozdulatlanul - és ha szerencséd van, egy őz is átszalad előtted. A Hársas-tó Szentgotthárd látnivalóinak egyike a Máriaújfalu városrész szélén. Hivatalos neve: Máriaújfalui-víztározó. Nemcsak strandja van, de jó horgászvíz is.
Harsas to panoramio
4. Deseda-tó - ahol a csend nem unalom, hanem megnyugvás
Bár a Deseda-tó már ismertebb a listán szereplőknél, mégis sokak számára rejtve marad valódi arca. Ez a Kaposvár melletti tó nemcsak hossza miatt lenyűgöző - hanem a benne rejlő békesség miatt is. A partján végigsétálva találkozhatsz horgászokkal, biciklisekkel, kacsákkal, szitakötőkkel. Nincs tömeg, csak egyfajta természetes ritmus. Egy kis pad a víz fölé nyúlva, egy árnyas fenyő, egy távcső a madaraknak - és máris egy másik világban vagy.
5. Gébárti-tó - Zalaegerszeg csendes szeglete
Zalaegerszeg határában, a termálfürdő szomszédságában található a Gébárti-tó. Bár könnyen megközelíthető, mégis van benne valami titkos. Talán a körülötte húzódó erdei ösvények miatt, talán a kis híd és a nádas rejtett zuga miatt, vagy talán csak azért, mert az ember valahogy rögtön elcsendesedik, ahogy leül a partjára. Nem harsány tó, inkább olyan, mint egy régi barát, akivel nem kell sokat beszélni - csak együtt lenni.
6. Lak-völgyi tó - természetközeli kikapcsolódás a Bükk alatt
Bélapátfalva határában, a Bükk szelíd lejtői alatt fekszik a Lak-völgyi tó. Kevés ennyire festői fekvésű tavat találni itthon: fák borulnak a víz fölé, a dombok tükröződnek a tóban, és még az idő is másképp telik itt. Ha szeretsz gyalogolni, a közeli Bél-kő túraútvonal tökéletes folytatás lehet. De ha csak üldögélnél egy padon, néznéd, ahogy a levelek táncolnak a vízen - ez is bőven elég. Itt senki nem siet, és senki nem zavar.
Séta a Bélapátfalvi Lak völgyi tó körül.
Link
+1: Tatai Derítő-tó - elbújva az Öreg-tó árnyékában
Tata neve mindenkinek az Öreg-tóval fonódik össze, de csak kevesen tudják, hogy pár perc sétára tőle egy másik, sokkal csendesebb tó is megbújik. A Derítő-tó egy természetes kis menedék, ahol a halászok, madármegfigyelők és elvonulni vágyók osztoznak a csendben. Itt nincsenek sétahajók, turista tömegek vagy hangos zene - csak a víz, a nád és a napfény. Elsősorban a horgászok és családjaik körében népszerű a hely, hiszen vízfeletti házakat is lehet itt bérelni, de sokan csak azért érkeznek, hogy egy kellemeset kiránduljanak a természetben, és élvezzék a tó, valamint a színes házikók látványát, ami igazán különleges hangulatot áraszt.
Tóparti csendterápia
Ezek a tavak nem csillogó strandokkal és látványos rendezvényekkel csábítanak. Ezek a helyek nem kiabálnak - inkább halkan szólnak hozzád. Egy sétánál, egy könyv mellett, egy termosznyi tea társaságában. Néha nem is kell több a feltöltődéshez, csak egy pad a víz mellett. Egy kis szél, madárdal, és hogy végre élvezd a friss levegőt.
Akár egy napra látogatsz el, akár egy hosszú hétvégére, ezek a tavak megajándékoznak valamivel, amit máshol egyre ritkábban találsz: nyugalommal.
Ha szeretnél elszakadni a zajos világtól, tedd fel ezeket a helyeket a bakancslistádra. Nem fogod megbánni.
A Bakancslistás helyek nem a hangos tömegről, hanem a csendes csodákról szólnak. Tarts velem legközelebb is, ha újra szeretnél egy kis időre eltűnni - de csak azért, hogy utána jobban visszatalálj magadhoz.
Link
Alsó-Ausztria zarándokútjai - Túrázás Ausztria legszebb helyein
Link
Krk-sziget útiterv - Nyaralás Horvátország közkedvelt szigetén
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Természet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2025-05-17 22:00:15, szombat
|
| |
| |
MÁJUS AZ ERDŐN
AZ ÉLETTELI TERMÉSZET CSODAI - Fekete István gondolataival
Kopogtat a május, az egyik legszebb hónapunk, a természet kiteljesedésének időszaka.
Ilyenkor a legüdébb az erdő: lassan teljes levélzetükben pompáznak a bokrok és a fák, a zöld pedig olyan harsogó árnyalatokkal kápráztat el bennünket, melyekben máskor nem gyönyörködhetünk.
Mindenütt a szerelem örök törvényei uralkodnak. A növény- és az állatvilág megújulásának csúcsát éljük ilyenkor. Ezernyi virág nyílik, madárdal kórusa kísér bennünket az útjainkon.*
Az idén ünnepeljük a legnagyobb természetírónk, egyben a második legolvasottabb magyar író, Fekete István születésének 125. évfordulóját.
Számos helyen olvashatunk megemlékezéseket róla.
Mi is úgy gondoltuk, hogy a tavasz leírásához az Ő sorait hívjuk segítségül.
Ehhez különös apropót ad Fekete István kötődése a Börzsönyhöz, Kittenberger Kálmánnal való barátságán keresztül.
Az emlékének adózva idézünk az egyik, páratlan stílusú írásából.
FEKETE ISTVÁN: MÁJUS
,,Erdőn visz át az út. Nem zizeg már a lábam alatt a tavalyi avar, mert húsos fűszálak nőttek rá, és én csak lépegetek csendesen a május allelujás országában.
Süt a nap, vidám üzeneteket kiáltanak egymásnak örökké legény kakukkok, és szólnak a búbosbankának is valahol a legelő szélén, hol új pásztorok és új nyájak ballagnak az öregek nyomán, be a májusba és ki a májusból. Csupa békés zsongás az erdő.
Jó lenne itt maradni. Lefeküdni a galagonya virágos sátra alá, megmarkolni az időt, megállítani a felhőket, álmokat és éveket. Megvárni az estét, amikor gyermekszavú kis harangok csilingelnek a bokrok alján, hol pettyes hátú katicabogarak a toronyőrök. Amikor az alkony selymes árnyai magukhoz ölelik az erdőt, megrántják a kis bogarak a pókhálókötelet, és kling-klang megszólal a májusi erdők harangja: a gyöngyvirág. Aztán megvárni még a holdat, mely nem hideg ilyenkor, és meglesni öreg titkokat, melyeket idehoz, de el is visz magával az örök menyasszony, a hűtlenül is hűséges, magát mátkacsókra kínáló, gerleszavú — május.
,,Estefelé aztán megmozdult a szél, és dél felől ormótlan fellegeket görgetett maga előtt. Zúgni kezdett az erdő, cikázni az ég; meghüsült a levegő, és egy-két koppanás után dobolni kezdett az eső a cserépszáraz avaron. Esett, esett az eső, és zúgott a szél. A fák kitárták leveleiket, a füvek nyújtózkodtak, a cserjék szétterpeszkedtek, a gyökerek szürcsölték a nedvességet, és újra rakni kezdték az évgyűrűk karikáját a szálerdőkben és csalitokban is.
Reggel felé elállt a szél, szétszakadtak a felhők, párát sóhajtott a cserszagú erdő. -Köszönjük, Május! Csak a vén tölgy hallgatott, elégedetten nézve a vihartól földre pocsékolt cserebogarakat. Amikor az eső elállt, már a hajnal teregette ki ködlepedőit. Később a Nap ácsorog egy kicsit az éghatáron, hogy készen legyen mindenki, hiszen az Ünnepnek ezt a napját várta mindenki. Aztán amikor kilobban az égi fény, fehér virágba borultan áll a vén cseresznyefa, de ezen a napon fiatalnak érzi magát, mert koronájában millió méhecske halk zümmögése szól, mint az orgona.
És ezt a lágy búgást viszi a hajnali szél végig az erdők fölött, aztán megszólal ő maga is az erdők, a mezők, az ég és a föld és a madarak nyelvén, és csak annyit mond: - Május...!"
MÁJUS AZ ERDŐN
Szerző Csathó Kálmán
Részlet a szerző Vadászzsákmány című könyvéből.
Az alábbi részletet Csathó Kálmán Vadászzsákmány című könyvéből idézzük. Ez a 84 éve először kiadott történet játszódhatna a napjainkban is, akár írhatta volna valamely kortárs vadászírónk, de a közlése ma már bajos dolog, mert az interneten gyülekező inkvizítori társaság nem igazán tűri az őszinteséget.
Még sötét van, de már egy negyed órája nyitott szemmel fekszem az ágyban. Hallgatom a fülemülét. Itt szól valahol az erdő szélén, halkan, lágyan, mintha altatódalt énekelne a párjának. Meg-megszakítva, csak egy-egy verset, ami úgy száll be ide hozzám a nyitott ablakon keresztül, mintha nem is hang lenne, hanem illat, a tavaszi erdő illata. Éppen olyan hódító, és éppen olyan édes is. Hogy mitől édes ilyenkor az erdő illata? Az utolsó ibolyától és az első gyöngyvirágtól. Mert ez az a hét, amikor találni mind a kettőt.
Jó is volna ilyenkor, ha költő lennék - így tűnődöm -, és nem vadász. Milyen szépeket gondolhatnék most a tavaszról, az ibolyáról, a gyöngyvirágról és a fülemüléről! De mert vadász vagyok, mindezt csak úgy mellékesen veszem tudomásul, és az eszem egy öreg őzbakon jár, amelyet az este láttam a Kerek-hegyen. Az agancsát nem tudtam ugyan jól megnézni, de Feri, a vadőr azt állítja, hogy kapitális. Hát majd meglátom! Mert most tüstént fel fogok kelni, mint vadászhoz illik. Persze, ha költő vol¬nék, akkor nyugodtan tovább alhatnám!
- Jó reggelt kívánok! Három óra! - hangzik az ablak alatt.
A vadőr az. Értem jött! Vége a pályaválasztáson való tűnődésnek! Fel kell kelni! Fel, fel, fel!
- Jó reggelt, Feri! Már öltözöm! Milyen az idő?
- Gyönyörű!
Erre már igazán felkelek. Világot is gyújtok, és felteszem a teavizet. Aztán gyors öltözés következik, kevés mosdás és semmi beretválkozás. Erről szó sincs! A vad a sűrűséget szereti, tehát a borostás állú vadász előnyben van a simára borotválttal szemben.
Már készen is vagyok, csak még a teát hörpintjük fel, rá bekapunk egy falat kenyeret, egy harapás szalonnát, és máris indulhatunk.
Amikor kilépek a házból, még sötét van, a csillagok ragyognak. Csak keleten, a hegyek fölött mutatja egy szürkéslila sáv, hogy pitymallik. A levegő langyos, akár csak nyáron, és meg se mozdul. De a fülemüle most már megszakítás nélkül énekel. Hol zokog, hol csattog, hol meg andalítóan zizeg, de akárhogy szól is, mindig van a hangjában valami kimondhatatlanul epedő és bánatos, amitől megfájdul a szíve annak, aki gyönyörködik benne.
Önkéntelenül is arra indulok, de Feri visszatart:
- Erre megyünk, kérem! A falun át!
A falu még alszik. Hallgatnak a csukott szemű, kis, fehér házikók a gyümölcsöskertek közt, amelyekben a fák talpig virágdíszben fehérlenek. Itt már a fülemüleszóba belevakkant néha egy-egy kutya is a kerítések mögül, amint elhaladunk. Nem haragosan, inkább csak unottan, hivatalos kötelességből. Valahonnan a Duna-part felől meg kocsmai ének hallik, duhaj kurjongatás, vidám hejehuja, amibe bele-beledörmög reszelve a nagybőgő...
Hosszú a falu, jó időbe telik, míg végigmegyünk rajta. Mire a kálváriára feljutunk, s az utolsó stáción túl elhagyjuk a kápolnát, kihajnalodik. De már benn vagyunk az erdőben, ahol még alig dereng, de már szól, nemcsak a fülemüle, hanem a fekete rigó is. Majd belevegyül a koncertbe a kis ,,nyitnikék", aztán a kakukk meg a gerlice. És utánuk mind a többi is, a lombok valamennyi lakója: pinty és barátka, csicsörke meg ökörszem, zöld harkály és aranymálinkó, banka, vörösbegy és sármány. Egyszerre szólnak, énekük összeolvad egyetlen csicsergő, zúgó, fuvolázó hajnali zsolozsmává, amelyből csak a kakukk szava válik ki tagoltan, meg néha a fakopáncs ijedt kiáltása.
Letérünk a kocsiútról, és egy kígyózó gyalogösvényen nekivágunk a hegyoldalnak. Feljebb és feljebb hágunk, egyre nézegetve a fák között és a bokrok résein át, hogy nem piroslik, sárgállik-e felénk valahonnan az, akit keresünk? Mert ez már itt az ő hazája, a kerek-hegyi öreg őzbaké...
Meg lehetne látni, mert a lomb még nem sűrű. A bükk ugyan már teljes díszben áll, de a tölgy levele még egészen apró, a cser meg éppen csak, hogy rügyezik. És ritkásak még a cserjék, bokrok is. Mogyoró, kökény, galagonya még alig-alig zsendül, úgy át lehet rajtuk nézni, akár valami finom szövésű, zöld fátyolon.
Kiérünk a szálerdőből, és fiatal cserjés között kapaszkodunk a gerincre. Itt fordul az út, fordulok én is, és egyszerre megállok, mintha odaszegeztek volna.
Alattam tavaszi pompájában a mély völgy, amelynek széles nyílásán át a Duna csillogó szalagja látszik. Túl rajta piros tetős házikók közt fehér templomtorony. Mögötte rét, amely a hegy lábáig ér, fölötte erdős hegylánc, az egyik tetőn régi rom. És mindezt elönti a vér meg arany színével a kelő nap, amely most emelkedik ki a bércorom mögül.
Egy pillanat alatt elfelejtem az őzbakot, el, hogy puska van a vállamon, el azt is, hogy miért jöttem ide, és csak nézem, nézem megbűvölve ezt az álomszerű hajnali tüneményt, amelyhez százezer madár szolgáltat kísérőzenét. És most már értem a madárszót: ujjongás az, a napkeltét köszönti. Érzem, hogy nem lehet más, hiszen ujjongani szeretnék magam is ezen a tavaszi hajnalon. Ujjongani, hogy élek, és hálát adni a Teremtőnek, hogy láthatom és hallhatom ezt a zengő madárdalos tavaszi csodát, itt a fakadó, zsendülő, újjászülető Természet közepén.
Feri azonban semmit sem sejt abból, amit én érzek és látok, és fel sem teszi rólam, hogy vadász létemre így megfeledkezhessem magamról. Vadászi okát keresi hirtelen megállásomnak, hiúzszemmel kutat a bokrok között, és a fülembe súg:
- Ott, ott a két cserfa irányában!... Tetszik látni?
Egyszerre feleszmélek: ,,Igen, igen! Hiszen vadász vagyok!" - Már szememen a távcső, és meglátom én is, amit Feri mutat: róka ballag lassan, szinte csúszva, a cserjék közt.
- Meg lehetne lőni! - súgja. - Most megállt!... Még nem vett észre!...
Bennem azonban nincs ebben a percben semmi gyilkoló vágy. Ölni most? Éppen, mikor kél a nap, és ébred az élet? - De ezt Ferinek nem mondhatom. Tudok azonban vadászi érvet is, neki valót, hogy miért nem lövök rá a rókára.
- Elriasztanám az őzet!... Meg aztán, különben is!... A bundája nem ér most semmit! És kölyke is van talán!
Feri megnyugszik, s az én vadászbecsületem is meg van mentve. Indulhatunk tovább. Be újra a szálerdőbe, végig a gerincen, majd lefelé a túlsó oldalon.
A hajnal elmarad mögöttem, a madárének halkul. A rigó már nem beszél, a fülemüle is csak néha, akkor is kurtán, keményen és már nem is bánatosan. A cinke tanácsolja csak, hogy ,,nyitnikék" és a kakukk hirdeti kitartóan önmagát.
A bokrok közt megzörren a száraz haraszt: őzsuta ugrik el mellettünk. Hosszan nézünk utána a ritkás szálerdőben, s csak akkor kapjuk fel a fejünket, mikor a túlsó völgyben eldördül egy lövés. Ott, ahová a druszám ment hajnali lesre.
Összenézünk Ferivel.
- A Bükköny-völgyben volt! - súgom halkan.
Feri visszasúgja:
- A méltóságos úr!
- Egy lövés - mondom -, tehát úgy látszik, talált!
- Megvan a bak! - feleli Feri vigyorogva.
Abban a pillanatban felhangzik messziről az a furcsa, ugatásszerű hang, amit az őz olyankor szokott hallatni, ha megijedt, de az ijedtségen kívül más baja nem történt. Megint összenézünk. Mert a hang ugyanonnan jött, ahonnan a lövés esett.
- Elhibázta! - csóválja a fejét Feri savanyún.
- Lehet ez másik is! - mondom. - Jár a Bükk-völgyben több bak is...
Feri nem felel, de látom, hogy nem hiszi, amit mondok. Magam sem!
Megyünk tovább. Leérünk a rétre, s óvatosan cserkészünk végig az erdőszélen. Négy nyúl cicázik kinn a rét közepén: ezzel szórakozom egy darabig, Ferinek azonban csak az őzbakon jár az esze, s azt kémleli mindenfelé. Egyszerre hirtelen megérinti a karom, és az súgja:
- Macska!
A fahordó kocsiút közepén csakugyan egy macska ballag. Nem vad, csak házi. Fehér-tarka. Ha vad volna, eszembe se jutna, hogy bántsam, ugyanazért, amiért nem bántottam a rókát sem. De házimacskának semmi helye az erdőben. Ez vadorzó, ennek énekesmadarakra fáj a foga. Ennek nem kegyelmezek!
Lehet vagy százhúsz lépésre. Ül. A távcsövön át látom a széles fejéről, hogy kandúr. Óvatosan emelem a puskát, hogy a mozdulat el ne riassza, és a következő pillanatban már dördül a lövés. Dördül, de nem talál. Éreztem abban a pillanatban, mikor a ravaszt meghúztam, hogy elhamarkodtam, és hibázni fogok. Két centiméterrel a macska feje fölött vágta a golyó a földet. A kandúr perdült egyet, és eltűnt a sűrűben.
Nem tudom, költők mit szoktak ilyenkor mondani. Vadászok azt mondják, amit én mondtam:
- A fene egye meg! Ezt eltoltam!
Restellem Feri előtt, és bosszantott az is, hogy az erdő csendjét felvertem a semmiért.
- Na, gyerünk tovább!
Megindultam a cserkészúton, de már hit nélkül... Ha volt is valami itt a közelben, bizonyosan elriasztottam ezzel a buta lövéssel. Ma már aligha lesz szerencsém!
Ezt gondoltam magamban, és talán éppen ezért: a bak egyszerre csak ott legelt előttem hatvanlépésnyire. Az agancsát nem lehetett jól látni a fák között, de ahogy egy pillanatra megvillantak a napfényben a fehérre csiszolt ághegyei, megdobbant a szívem.
Most már igazán vigyáztam, hogy még egy csúfság ne essék rajtam, és kiköszörüljem a csorbát Feri előtt. Emeltem a fegyvert, de a bak abban a pillanatban meglátott. Kíváncsian egypár lépést tett felém, és riadozni kezdett. Valósággal megugatott, mint a kutya. De mert nem mozdultunk, megnyugodott, hogy alighanem valami különös alakú fák vagyunk, és megszűnt velünk törődni. Oldalt fordult, és tovább legelt. A hajszálkereszt ott táncolt a lapockáján, de még nem voltam eltökélve, hogy meglövöm, mert nem voltam bizonyos az agancsa felől. Hátha nem is olyan jó?
- Feri, mit gondol?...
A bak ismét gyanút fogott, és ránk nézett. Éreztem, hogy a következő percben megugrik. Feri izgatottan súgta:
- Hamar, mert elmegy!
Hát így esett, hogy meglőttem. Mire odaértem hozzá, már nem volt benne élet. De bár lett volna eleven és makkegészséges, mert az agancsa jóval gyengébb volt, mint amilyennek addig láttuk, amíg az övé volt, és nem az enyém. És hozzá még nem is volt olyan öreg, hogy jövőre vagy azután sokkal jobbat fel ne rakhatott volna. De ezen már késő volt tépelődni. Feri már zsigerelte, aztán összefűzte a négy lábát, majd a hátára vette.
A madarak hallgattak. Már csak a kakukk szólt egyedül. A többi ijedten bújt meg a lombsűrűben, és az élettelen őz láttára megfeledkezett egy pillanatra tavaszról, szerelemről. Mind, valamennyi. Kivéve a kakukkot. Az nem törődött semmivel, csak önmagával, és önmagáról beszélt akkor is. A saját nevét mondta. Egymásután negyvenszer.
Ez volt a szegény bak fölött tartott gyászbeszéd. Haragudtam a kakukkra nagyon, pedig emberekkel is gyakran megesik, hogy a ravatalnál a halott helyett önmagukról beszélnek.
De hát rossz kedvem volt. Éppen úgy, mint a druszámnak, akivel lent a faluban találkoztam. Csakhogy neki azért volt hosszú az orra, mert elhibázta a bakját - az enyém meg azért, mert meglőttem.
Amint ebből is látható, nem olyan egyszerű dolog a vadászat, mint azt sokan gondolják. Különösen nem így, tavasszal, amikor csak költőknek volna szabad az erdőben kóborolni, meg gyöngyvirágszedőknek.
Gyilkosoknak semmi szín alatt.
Paulovics Tamás: MÁJUS AZ ERDŐN
A tölgy, platánok, nyír, fehér-levelű nyár, nyír,
méla fenyők, mocsári ciprusok és az éger,
szökkenő lombjuk már az égig ér el.
Lent fekszem hanyatt a rothadó avarban.
Tágra nyílt szemmel nézem az ezer árnyú
lombok zöld robbanását. Hallgatom a fák
beszédét. Ujjaim közt érzem a hangyák
kósza vonulását. És a vállamra száll
- félrebillenti kicsiny fejét - egy fekete rigó,
majd hirtelen ahogy jött, úgy tovaröppen.
MÁJUSI KALANDOK ERDEI UTAKON
Májusi napsütésben az erdőben sétálni feledhetetlen érzés. Ahogyan a szeszélyes és hűvös április után május első napjára ébredve, a reggeli záporok után a természetbe indulva végigsimogatja az odatévedő vándort a nap sugara, olyan, mint újjászületni egy éjszaka alatt.
Egy ilyen napon már az erdő kapujában különös dolgok történnek velünk: szelíd fácántyúk illegette magát utunk mellett, szinte felkínálkozva egy fotózás erejéig. Pár kattintás után aztán szomorúan vette tudomásul, hogy az ő kakasa bizony nem velünk jött az erdőbe, így tovább állt az aljnövényzet sűrűjében.
Fácántyúk modellünk
Az erdő különös zöld ruhát ölt ilyenkor magára. Olyat, amilyet csak ilyenkor látunk rajta. Még itt-ott vannak kopár foltok a távolban, a magaslatokon. Néhány fa még álmosan nyújtózkodik az ég felé, szinte mohón várva a nap melegét, hogy végül hatalmas lombkoronát növesszen ő is az ágai közé.
Virágait kínálja a foltos árvacsalán, a tavaszi kankalin csipkézi a vidéket. Az indás ínfű kék virága pedig olyan pompásan díszeleg, mintha csak erre a napra vette volna fel ünneplőjét.
Májusi pompában az erdő
Indás ínfű az avarban
Egyszerű szépség: az ávacsalán
Ezúttal nem hoztunk magunkkal túratervet, csak egy kicsit bele akartunk feledkezni a természet templomának végtelenjébe. Elindulni erdei ösvényeken, a fejünket az ég felé emelve, érezni, ahogyan a fák szinte az égig érnek odafönt.
Aztán ahogyan az erdőben egyre magasabbra jutottunk, megtaláltuk hol ért véget április, és hol kezdődik el május. Időutazás egy lépésben, ahogyan a még szinte kopár területről a zöldbe tűnik át a hegy oldalát betakaró fás rengeteg.
Áprilisból május lett
Visszanézve a magunk mögött hagyott kilométerekre úgy éreztük, végtelenné vált a táj, és mi mégis látjuk a végtelen határait, messze, a felhők alatt, ahol a kék és a zöld eggyé válik.
Ahol lepihentünk, már a szamóca virágzik, és a kutyatej virágain fecskefarkú lepke pihen meg egy szemvillanásnyi időre, aztán tovább járja táncát a levegőben párjával. Ügyet sem vetve a világra fel-felröppennek, majd itt-ott megpihennek, hogy aztán újra tovább fürödjenek a langyos májusi napsütésben ég és föld között.
Talán egy órát is eltöltöttünk ezen a gyönyörű helyen, majd elindultunk visszafelé. Az erdei ösvényt néhol az ösztörűs veronika virágai díszítik.
Az elbűvölő ösztörűs veronika
Kicsivel odébb egy vizenyős részen az avar mellett pihenő békát nézzük meg egészen közelről, ahogyan a langyos fürdővíz felé igyekszik. Közeledtünkre mozdulatlanná válik, majd tovább indul ő is, ahogyan távolabb kerülünk tőle.
Breki jól beleolvad a környezetébe
A tavaszi eső után mindenfelé keskeny vízlefolyásokat kerülgetünk, néha mi csúszkálva a szegélyén. Ezek az erdei vizek hozzák az új életet a fák közé, nélkülük a táj is másképp festene.
A visszaúton csobogó patak hangja felé vettük az irányt, ahogyan délutánba fordult az idő, és a medrében számoltuk a kavicsok tucatját.
Éjjel ennek a pataknak a vizén talán még a csillagok fényei is táncolnak. Csábít bennünket a gondolat, hogy megnézzük egyszer ezt a csodát, de ez alkalommal még világosban haza indulunk, hogy terveket készítsünk a legközelebbi természetjáró kalandunkra.
Virít a tavaszi kankalin
Virágzik a szamóca is
Égig érő fák
Szép esőmentes tavaszi napokat kívánok!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Természet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2025-05-15 22:00:21, csütörtök
|
| |
| |
MAGYARORSZÁGON LESZ A BYD EURÓPAI KÖZPONTJA - A NAP HÍREI
Infostart / InfoRádió - 2025. május 15. 21:26
Magyarországon lesz a kínai BYD eletromosautó-gyártó európai központja. A főpolgármester a közélet átláthatóságáról szóló törvény alkalmazásának tiltását kéri az Európai Uniótól. A tervezettnél alacsonyabb szintű delegációt küld az isztambuli tárgyalásokra Ukrajna. Az InfoRádió legfontosabb hírei csütörtökön.
Magyarországon lesz a kínai BYD eletromosautó-gyártó európai központja - jelentették be a Orbán Viktor miniszterelnök, a BYD alapítója-elnöke, valamint a kínai Kuangtung tartomány kormányzójának jelenlétében. A mintegy 100 milliárd forint értékű beruházásról szóló a stratégiai együttműködési megállapodást Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter írta alá. Mintegy kétezer új munkahelyet telepítenek Magyarországra.
Akkumulátoripari Piacfelügyeleti Hatóság és Kompetenciaközpont létrehozásáról döntött a kormány. A nemzetgazdasági miniszternek a költségvetésben 2026-ban 6 milliárd forintot, 2027-ben 5,8 milliárd forintot kell biztosítania a hatóság létrehozásához.
További másfél milliárd forint átcsoportosításával segíti a vidéki vállalkozások e-autó vásárlását a kormány. A program tavaly 30 milliárd forintos kerettel indult. Az Energiaügyi Minisztérium közölte: eddig több mint 5700 vállalkozással kötöttek szerződést, de továbbra is érdemes pályázni, mert van még fel nem használt forrás.
Kompenzációt kapnak a sertéstartó gazdák a száj- és körömfájás miatti piaci veszteségeik enyhítésére. Minden olyan gazdálkodó jogosult a támogatásra, aki a ragadós száj- és körömfájás vírus miatti korlátozás alá eső területen vágósertést tart, és az állatait a hivatalos piaci átlagárnál olcsóbban tudta értékesíteni. A kártalanítás összege az árkülönbözet 40 százalékáig terjedhet.
Hirdetés
Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb fagykárát szenvedte el a hazai gyümölcstermés a szokatlanul hideg tavaszi idő miatt - mondta a zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet elnöke. Apáti Ferenc hozzátette: a várt termés háromnegyed része elveszett.
A költségvetés tervezete szerint jövőre az eddiginél 280 milliárd forinttal több jut majd a magyar emberek gyógyítására - közölte a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Rétvári Bence az Országos Sportegészségügyi Intézet megújult egységeinek ünnepélyes átadásán.
Levélben fordult az Európai Bizottság elnökéhez a főpolgármester a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslat miatt - közölte a Főpolgármesteri Hivatal. Karácsony Gergely arra kérte Ursula von der Leyen-t, hogy az Európai Bíróság, a folyamatban levő kötelezettségszegési eljárásban haladéktalanul tiltsa meg az új törvény alkalmazását, ami miatt a független sajtó és a civil szervezetek a legfontosabb pénzügyi forrásaikat is elveszíthetik.
Nagy Gábor Bálintot, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezető ügyészét, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatóját jelölte legfőbb ügyésznek a köztársasági elnök. Nagy Gábor Bálint jogi pályáját büntetőbíróként kezdte, majd ügyészi beosztásokban folytatta. Polt Péter legfőbb ügyész tegnap mondott le, miután a kormánypártok alkotmánybírónak jelölték.
A határidőig Dobrev Klára adta le az egyetlen pályázatot a Demokratikus Koalíció elnöki posztjára - közölte a DK ügyvezető alelnöke. A párt tagjai online szavazáson döntenek az új pártelnökről május 28-a és június 1-je között.
A Momentum Stummer Jánost, a párt elnökségi tagját delegálja a parlamenti frakcióba Orosz Anna helyére. 2022-ben Stummer János még a Jobbik színeiben szerepelt a listán, utána nem sokkal azonban távozott a pártból, és a Momentumhoz csatlakozott.
Magyarország nemmel szavaz az ukrajnai mezőgazdasági termékekre vonatkozó uniós korlátlan, teljes vámmentesség meghosszabbítására - közölte a külgazdasági és külügyminiszter Antalyában. Szijjártó Péter szerint a június 5-én lejáró intézkedés súlyos károkat okozna a tagállamokban.
A tervezettnél alacsonyabb szintű delegációt küld az isztambuli tárgyalásokra Ukrajna - közölte Volodimir Zelenszkij elnök, aki szerint neki most nincs dolga a megbeszéléseken. Az ukrán elnök az orosz küldöttséget díszletnek nevezte, és ismét úgy vélte, hogy Moszkvában nincs politikai akarat a békére. Korábban kiderült, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem utazik Isztambulba. Az orosz-ukrán tűzszüneti tárgyalást nem kezdték el a tervezett délelőtti időpontban.
Az amerikai elnök nem számít elmozdulásra az orosz-ukrán béketárgyalásokon mindaddig, amíg személyesen nem találkozik az orosz elnökkel. Donald Trump erről újságíróknak nyilatkozott az a Katarból Egyesült Arab Emírségekbe tartó elnöki gép fedélzetén.
Az Egyesült Államok nagyon közel került ahhoz, hogy nukleáris megállapodást kössön Iránnal - közölte az amerikai elnök. Donald Trump ezt Katarban, egy üzleti kerekasztal-beszélgetésen jelentette ki.
A brit kormányfő az elutasított menedékkérők számára szolgáló, harmadik országokbeli kitoloncolási központok létrehozását jelentette be albániai látogatásán. Keir Starmer az illegális bevándorlás elleni keményebb fellépésről folytatott tárgyalásokat Tiranában. A brit kormányfő azt nem árulta el, pontosan mely országokban létesítenének kitoloncolási központokat.
Bulgáriában a közszolgálati média alkalmazottai tüntettek a fővárosban és több nagyvárosban, a tisztességes fizetésekért. A legalább 15 százalékos béremelést követelő akcióban a Bolgár Nemzeti Televízió és Rádió a Távirati Ügynökség dolgozói és alkalmazottai vettek részt.
Link
Magyarországra költöztetheti a BYD az európai központját
Link
Orbán Viktor nagy bejelentést tett: Magyarországra költözik a BYD európai központja
Link
Komoly tervei vannak a BYD-nak Magyarországon - Innen indul az európai terjeszkedés
Link
Újabb autógyár épül Magyarországon - a kínai BYD Szegedre érkezik
Link
Magyarországon lesz a kínai BYD eletromosautó-gyártó európai központja
Link
Link
Magyarországon lesz a kínai BYD elektromosautó-gyártó európai központja - a nap hírei
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hazánk - otthonunk |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2025-05-13 22:00:10, kedd
|
| |
| |
EGY POSZTKOMMUNISTA KÉSEI BÚCSÚJA
A FELSZÍN ALATT - Gyurcsány Ferenc mély, nehezen gyógyuló sebet ejtett a magyar demokrácián.
Fricz Tamás
Elvégeztetett: de semmi sem tisztáztatott - ezzel zárul Móricz Zsigmond A fáklya című műve. Igen. Gyurcsány Ferenc távozott, s ezzel új korszak kezdődik a magyar politikában. A poszt-Gyurcsány-korszak - és poszt-Dobrev-korszak, mert a válófélben lévő feleség hiába kapaszkodik, a DK-ból már nem lesz semmi - borzasztó nyomokat hagyott hazánkban. Nem lett volna szabad Gyurcsányt hagyni, hogy ennyi időn át rombolja hazánkat.
Miért hagytuk, hogy így legyen? Tudom, hogy miért, és azt is tudom, hogy távozása sokkal nyitottabbá teszi a 2026-os választások kimenetelét. Fifti-fifti - szólt Lázár János a kormány és a Tisza közötti esélyeket illetően, és igaza van.
De mivel e cikkem a Gyurcsány-éra nekrológja, ezért egy kicsit visszamegyek az időben és röviden áttekintem Gyurcsány Ferenc pályafutását a magyar politikai életben. Bevallom, túl sokáig volt velünk ahhoz, hogy maradéktalan örömöt érezzek, hogy megszabadultunk attól a személytől, aki talán a legtöbbet ártott a magyar demokráciának harmincöt év alatt. Mindig is politikai szélhámosnak tartottam.
Hogyan is néz ki a Gyurcsány-korszak? Az első a rendszerváltás körüli és utáni szakasz, amit azzal jellemezhetünk, hogy
a kommunista, diktatórikus rendszerben KISZ-vezetőként ténykedő, tehát a nómenklatúrához tartozó Gyurcsány - sok-sok társához hasonlóan - átmentette magát az új rendszerbe, a demokráciába, és néhány év alatt dúsgazdag vállalkozóvá vált. Ez tartott egészen 2004-ig, amikor miniszterelnök lett Magyarországon.
Torgyán József ezzel összefüggésben azt kérdezte egykoron: vajon hogy jutott az MSZP Marxtól a Fotexig?
Hogyan? Egyszerű. Magyarországon féloldalas rendszerváltás zajlott le 1989-1994 között: létrejöttek az Antall-kormány alatt a demokrácia formai, intézményes elemei, többpártrendszerrel és szabad választásokkal, hatalommegosztással stb., ám teljes egészében elmaradt a történelmi igazságtétel és a lusztráció, vagyis a kommunista elit, a nómenklatúra lecserélése. Ha lett volna nálunk is a csehekhez, a balti államokhoz, az NDK-hoz hasonló elszámoltatás és elitcsere, akkor az olyan emberek, mint Gyurcsány Ferenc, az első szabad választások után labdába sem rúghattak volna. 1990 után azonban folytatódhatott a spontán, vagyis inkább rablóprivatizáció, a nemzeti vagyon elherdálása, a posztkommunisták hatalomátmentése.
Így érthető meg Gyurcsány Ferenc KISZ-vezető brutális karrierje is a demokráciában.
Gyurcsány 1994-ben a polgári kormányban államtitkár-helyettesként (!) működő volt KISZ-es barátjával, Szilvásy Györggyel összehozta a balatonőszödi kormányüdülő kivásárlását, lényegében trükkös módon, ingyen.
(Ez már a Boross-kormány alatt volt.) Ezt követte a Szalay utcai ingatlan hasonló technikával való megszerzése. De ez mind semmi: Apró Antal véreskezű kommunista vezető (1994 végén halt meg, ,,természetesen" senki nem vonta semmiért felelősségre) lánya, Apró Piroska - szintén a Kádár-rendszer kádere - 1995-től a Magyar Hitel Bank elnöke, majd később a Magyar Export-Import Bank vezetője, de 2002-2003-ban a Budapest Airportot is irányította. Unokáját, Dobrev Klárát Gyurcsány 1994-ben elvette feleségül, s abba a Szemlőhegyi úti villába költöztek, amelyet még a nyilasok koboztak el zsidó tulajdonosoktól, de érdekes módon sem a Kádár-rendszer, sem az Antall-kormány nem adta vissza eredeti tulajdonosának, illetve annak örököseinek.
Gyurcsány házassága révén, de posztkommunista kapcsolatai révén is dúsgazdag vállalkozó lett: megindította az Altus Rt.-t, s óriási ,,tehetségét" bizonyítja, hogy az anyósa (akkor még állami tulajdonú!) bankjának 700 milliós hiteléből megszerezte magának a mosonmagyaróvári Motim Kft.-t. Igazi merkantilizmus, piaci siker, igazi gazdasági zsenialitás, nemde?
Gyurcsány innentől kezdve hatalomra vágyott, a pénz már nem elégítette ki. Itt nem részletezendő machinációi eredményeképpen végül a Medgyessy-kormány sportminisztere lett, majd, miután 2004 augusztusában Medgyessy Pétert lényegében megpuccsolta az SZDSZ - a háttérben ott volt Gyurcsány is -, Kiss Péter és Gyurcsány között választva a szocialisták az utóbbi mellett tették le a voksukat, így miniszterelnök lett belőle.
A 2004 és 2009 közötti időszak a legsötétebb korszaka a legújabb kori magyar politikatörténetnek. Már első évének végén, a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazás kapcsán Gyurcsány gyalázatos kampányt folytatott a külhoni magyarok kedvezményes honosítása ellen, 23 millió román ideözönlésével riogatott,
a munkahelyek elvesztésével, a szociális ellátás megterhelődésével, a nyugdíjak elvesztésével. Erőlködését ,,siker" koronázta: az országos népszavazás (az alacsony részvétel miatt) eredménytelen lett, óriási sebet ejtve ezzel a határon túli - főleg erdélyi - magyarok lelkén.
2006 a magyar demokrácia szétverésének éve volt. Az év első felében Gyurcsány szemenszedett módon hazudott az ország gazdasági állapotáról, s még az uniós vezetőket is átverte. Tehát lényegében választási csalást követett el. Erről májusban az MSZP-frakció balatonőszödi zárt ülésén beszélt a hírhedt beszédében, ami szeptember 17-én (máig ismeretlen körülmények között) nyilvánosságra került. Az országban elemi erejű felháborodás tört ki, már aznap tüntettek ellene és a lemondását követelték, s ez utána sok-sok hónapon keresztül zajlott, amibe a maga módján a Fidesz is bekapcsolódott.
Jómagam az elsők között voltam, aki nemcsak a lemondása, hanem az előre hozott választások mellett is kiálltam, természetesen mindhiába.
Gyurcsánytól távol állt minden erkölcsi megfontolás, a szembenézés saját tetteivel, különös tekintettel a 2006. október 23-i rendőri brutalitásra, amelynek során ártatlan embereket ütöttek-vertek, megszégyenítettek, állítottak bíróság elé. Mindez nem történhetett volna meg az ő beleegyezése vagy utasítása nélkül,
s erről 2011-ben az Orbán Viktor által felállított Balsai-vizsgálóbizottság egyértelmű képet adott. (Boldogult Völgyesi Miklós bíró feljelentést is tett Gyurcsány ellen, de ez is következmények nélkül maradt a mai napig.)
Persze ha nem is mondott le, az emberek haragja nem múlt el, s világossá vált, hogy a Fidesz akár kétharmaddal is megnyerheti a 2010-es választásokat. Gyurcsány, megelőzve a szégyent, és talán külső (uniós és/vagy amerikai) nyomásra 2009 tavaszán lemondott, s Bajnai Gordon vette át a helyét.
Innen kezdődik a harmadik Gyurcsány-éra: az ő újraépítkezésének ideje. 2011-ben kilépett az MSZP-ből, megalakította a Demokratikus Koalíciót, s annak elnöke lett. Ettől kezdve fokozatosan próbált visszatérni a magyar baloldali politikába, s ez sikerült is neki. Bár sokáig ódzkodtak tőle a baloldali és liberális pártok, de fokozatosan megadták magukat neki: belátták, hogy ő a legtehetségesebb közöttük, és ez igaz is volt. Csakhogy
a szerencsétlen baloldaliak, az MSZP-től a Párbeszédig, képtelenek voltak felfogni, hogy a közvélemény-kutatások alapján 2006 óta folyamatosan a legnépszerűtlenebb politikussal egyszerűen nem lehet választást nyerni, főleg, ha Gyurcsány irányítja a balliberális oldal mozgásait, embercseréit, stratégiáját és taktikáját.
De ebből nem értettek semmit, mert nem értették az itt élő emberek érzéseit, értékeit, életét, mindennapjait, gondolatait - szemben a Fidesszel, amely velük szemben mindig képes volt arra, hogy megértse, mi foglalkoztatja leginkább a magyar embereket és hol vannak a legégetőbb válságok a magyar társadalomban. Így Gyurcsány addig maradt a porondon, amíg a külföldi globalista hálózatok, a szponzoraik meg nem találták Magyar Péterben az új emberüket.
Nem tudom, a nyugati globalisták ,,face to face" megmondták-e Gyurcsánynak, hogy távoznia kell, mert innentől Magyar a favoritjuk, vagy pusztán nyomást helyeztek rá, érzékeltették, hogy belőle ennyi elég volt. De az tény, hogy Gyurcsány nem ostoba ember: világosan felismerte, hogy neki itt és most vége van.
Megértette, s megtette, amit elvártak tőle (a válása és esetleges egyéb problémái ebből a szempontból másodlagosnak tűnnek).
És hogy mi jön most? Gyurcsány személye alapvető akadálya volt annak, hogy az ellenzéki oldal komoly kihívást jelentsen a kormány számára. Azt gondolom, ez most megváltozott, a kényelmes helyzet már nem létezik a Fidesz számára, amelynek az országgyűlési választásig hátralévő tizenegy hónapban kiemelkedő teljesítményt kell nyújtania a győzelem érdekében, új ötletekkel, új víziókkal, új üzenetekkel.
Befejezésül annyit: személy szerint szomorú vagyok, hogy nem mi ,,végeztünk" - természetesen csak politikai értelemben - Gyurcsány Ferenccel, aki mély, nehezen gyógyuló sebet ejtett a magyar demokrácián és tágabban a magyar társadalom közérzetén. Ez nem múló szégyen számunkra. A többi pedig néma csend...
Link
14 éve szivárgott ki Gyurcsány öszödi beszéde
Link
A 21. század legsötétebb magyar pillanata - Amikor Gyurcsány Ferenc viperával és lövésekkel zavartatta szét a tüntetőket
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hazánk - otthonunk |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2025-05-12 21:45:40, hétfő
|
| |
| |
MESÉS MÁJUS
Mottó:
A mese az emberi lélek gyógyítója, felnőttnek és gyermeknek egyaránt.
A meséken keresztül megtanulhatjuk, hogyan oldhatjuk meg a megoldhatatlant és győzhetjük le a legyőzhetetlent. A mese segít rátalálni arra a nyelvre, ahol kapcsolatba lépünk belső segítőnkkel.
A mesékben megtalálható minden konfliktus és élethelyzet, olyan évezredek során felhalmozódott tudás, ami segít megoldást találni a nehéz helyzetekben is.
A mesék megtanítják, hogyan lehetünk mi a legkisebb királyfik, akik meg tudnak küzdeni a sárkányokkal.
A HÁROM KIRÁLYFI
Élt egyszer egy öreg király. Olyan öreg volt, hogy már ki sem mozdult a palotájából, egész nap csak feküdt az ágyban, és könyveket olvasott. Úgy nevezték, hogy a tudós király. Aztán mikor érezte, hogy közeledik halálának órája, magához hívatta a három fiát. és így szólt:
- Fiaim, rátok hagyom hatalmas könyvtáramat, és a temérdek könyvet. De szeretném, ha előtte mindegyikőtök választana egyet közülük, ami a kedvence lesz, hadd lássam, hogy méltó kezekbe kerül-e a gyűjteményem és a királyságom.
Az ifjak nem értették apjuk kérését, de azért bementek a nagy könyvtárszobába könyvet választani. Elámultak azon a rengeteg köteten, amit odabent találtak. Óriási polcok, mennyezetig érő állványok és azokon több ezer, vagy talán millió könyv. Tanácstalanul nézegetni kezdték őket, majd mindegyik választott egyet. Az öreg király már türelmetlenül várta őket vissza.
- Én egy tudományos könyvet választottam. - mondta a legidősebb fiú. - Mindig szükség van arra, hogy tanuljunk, ezért úgy gondoltam, hogy ez lesz az én kedvenc könyvem. Igaz, hogy nem tudom, mi van benne, de mégis ez az enyém.
A király legyintett, és a középső fiúhoz fordult.
- Én egy szakácskönyvet vettem le a polcról. - mondta a fiú. - Enni mindig kell, úgyhogy egy biztos, hogy hasznos. Én ugyan nem tudok főzni, de mindig lesz, aki tudja majd használni ezt a könyvet.
A király sóhajtott, és szólította legkisebb fiát. A fiú kezében egy vékony kötet árválkodott csupán.
- Ez nem is könyv, csak egy füzet. - mondta szégyenlősen a fiú. - Az egyik hátsó polcon találtam. Semmi nincs benne, de majd én teleírom mindazokkal a dolgokkal, amit tapasztalok a világban. Aztán ha majd utódom lesz, átadom neki, hogy tanuljon belőle. Én ezt választottam.
Az öreg király arca felderült, és ölelésre tárta szét a karját.
- Te vagy a legbölcsebb fiam, rád hagyom a királyságomat. - kiáltotta boldogan. - A testvéreid talpraesett hercegek lesznek, okosak és alkalmasak arra, hogy bölcsen kormányozzák a birtokot, amit örökölnek. De az országomat csak te kaphatod meg, fiam, mert bízol magadban, és a tudásodban.
A idősebb fiúk csak bámultak, nem értették apjuk szavait. De fejet hajtottak, és elfogadták legkisebb testvérüket uralkodójuknak.
A HÁROM KIRÁLYFIÚ
Egyszer volt, hol nem volt, még az óperenciás tengeren is túl, volt egy királynak három fia. A három királyfi sohasem járt ki a faluból, s egyszer összetanakodtak, hogy megmondják az apjoknak: ,,Engedjen el minket szabadságra, hogy mi is tanuljunk és lássunk valamit a világon." A kisebbik bement az apjához, s köszönté:
- Adjon isten szerencsés jó napot, felséges atyám!
- Isten hozott, kedves fiam, hát mi az újság?
- Azért jöttem, felséges atyám, engedjen el minket szabadságra.
- El is engedlek, kedves fiaim, menjetek szabadságra, hogy tanuljatok, lássatok valamit.
A három királyfiú felült három lóra, s elindultak. Mentek, mendegéltek, s estére beérkeztek egy nagy rengeteg erdőbe. Azt mondja a legkisebbik a bátyjainak:
- Üssük fel a kardot, s te pedig, legnagyobbik bátyám, esküdjél meg a kard markolatára oly formán, hogy virrasztasz felettünk, amíg aluszunk.
Virrasztott is tizenkét óráig, akkor odament egy tizenhét fejű sárkány, s azt kérdezte:
- No, te királyfi, hogyan vívjunk meg mi ketten? Miért mertetek az én erdőmbe jönni, mikor még itt a madárnak sem szabad járni?
- Ahogy neked tetszik - felelte. - Hát vagdalkozzunk össze.
Összevagdalkoztak, s a nagyobbik királyfiú egy csapásra levágta mind a tizenhét fejét a sárkánynak. Az öccseit felköltötte, megmosdottak früstököltek, s továbbmentek. Mentek, mendegéltek, de nem tudtak kiérni semmiképpen abból a nagy rengeteg erdőből. Ismét elesteledve azt határozták, hogy most a középső királyfi virrasszon éjjeli tizenkét óráig. Amint virraszt, tizenkét órakor odamegy egy huszonhét fejű sárkány, s azt kérdi:
- Hogyan vívjunk meg, te királyfi?
- Ahogy neked tetszik.
Vagdalkozni kezdtek, s egyszerre lecsapta a sárkánynak mind a huszonhét fejét, s kivágta a szájából mind a huszonhét nyelvet. Ekkor felköltötte a két testvérét, megmosdottak, früstököltek, s azzal továbbindultak.
De csak ismét elsetétedtek a nagy erdőben, s most a legkisebbik királyfit eskették feI, hogy virrasszon tizenkét óráig. Tizenkét órakor odament a harminchét fejű sárkány, s azt kérdé:
- Hogy mertél az én erdőmbe jönni?
- Tudatlan ember vagyok, most az egyszer bocsáss meg!
- Hát megvívjunk-e ketten?
- Nem bánom, ha megvívunk is.
Vívni kezdtek, s mind a harminchét fejét lecsapta egy vágásra a királyfi, s mind a harminchét nyelvét kivágta a szájából. Elment a bátyjaihoz vissza, de már a tűz kialudt volt. Elindult tüzet keresni, de nem kapott sehol. Felment egy nagy magas fára, s nagyon messze meglátott egy kis világosságot. Elindult oda egy kis tüzet hozni. Útközben nagy szélvész támadt, s beállott egy nagy odvas fába. Hát arra a fára reászállott három fejérnép. Azt kérdé az egyik:
- Mit csinálnátok annak, aki a ti orrotokat elpusztítaná?
Az egyik fejérnép azt mondta:
- Egyebet nem csinálnék, van nekem egy kardom, levetném a fáról, s amerre a markolatja esik, arra van három királyfi, s azokat felkeresném. Ez a kard olyan, hogy aki egészen kihúzza a tokjából, az levág vele egy egész országot, ha félig húzza ki, levág vele egy fél országot. Ekkor a kardot levetette. A királyfi kiállott a faodúból, s felkötötte a derekára a kardot. A másik fejérnép azt mondta: - Van nekem egy olyan cipőm, aki felhúzza, akármilyen hosszú utat megtesz egy minuta alatt. Ezzel ez is levetette a cipőt. A királyfi kiállott a faodúból, s felhúzta a cipőt. A harmadik fejérnép azt mondá - Nekem egy olyan kabátom van, aki felveszi, akármerre megy széles e világon, egy szuszogó lélek sem látja meg benne.
Ezután a harmadik fejérnép is levetette a kabátot. A királyfi kiállott a faodúból, felvette, s ismét visszaállott. Akkor a három fejérnép leszállott a fáról, s keresni kezdték a levetett portékájukat. De hiába keresték, mert nem kapták meg. Az egyik fejérnép így szólt:
- Most immár elmehetünk, mert nem kapjuk meg a királyfiúkat, akik a sárkányokat elpusztították.
- Mert, hogy szavamat össze ne zavarjam, a három fejérnép a három királyfiú keresésére indult. A három fejérnép elindult tovább. Akkor a királyfi kiállott a faodúból, s azt mondta:
- Hipp-hopp, ott Iegyek, ahol én akarok!
Azzal a királyfiú ott termett, ahol a tüzet látta. Hát a tűznél a fejér király katonái aludtak, akik háborút folytattak a fekete királlyal. A királyfi látta, hogy alusznak a katonák, elsütött egy ágyút. Felébredtek erre a fejér király katonái, azt gondolták, hogy már folyik a háború, felszedelőzködtek, s elindultak a csatába. A királyfiú kihúzta a kardot a tokjából, s egytől egyig levágta a katonákat, hogy még hírmondónak sem maradt. Akkor felvette a királyfiú azt a kabátot, amelyikben nem látja meg senki, s bement a fejér király városába. A király palotájának kapujában két katona posztot állott, azokat felpofozta, s bement a kapun. Megkereste a királykisasszony szobáját, ott is két sirbak őrt állott az ajtónál, azokat is felpofozta, s bement a királykisasszony szobájába.
A szobában a királykisasszony egyes-egyedül aludt, az asztalon égett négy szál gyertya. Volt az asztalon egy aranygyűrű, egy aranyzsebkendő s egy pár aranycipő. A királyfiú felhúzta az aranygyűrűt a maga ujjára, az aranyzsebkendőt a kellős közepén kettészakította, az egyik felét az asztalon hagyta, a másik felét a zsebébe tette, az egyik cipőt elvette, s akkor odament az ágyhoz, s a királykisasszonyt mind összevissza csókolta. Mikorra a királykisasszony felébredt, eltűnt már a szobából. Visszament a királyfiú a két bátyjához, útközben a nagy lágerből, hol a katonák tábort ütöttek volt, vitt magával egy üszöget. Reggelre visszaérkezett a bátyjaihoz, meggyújtotta a tüzet, felköltötte a bátyjait, megmosdottak, früstököltek, s megindultak tovább.
A királykisasszony reggel, mikor felkelt, meglátta, hogy nincs ott az aranygyűrű, az aranyzsebkendő közepén el van szakítva. Kereste a cipőt, hogy húzza fel, hát csak az egyik van ott. Keservesen kezdett rőkölni. Meghallotta ezt az apja, s mindenféle széles e világon cirkulárist bocsátott, hogy kitudjon valamit a gyűrű, a zsebkendő és a cipő felől. Mindenkit odarendelt a kastélyba, hátha valaki tudja. De senki sem tudta megmondani, hova lettek. Akkor a király egy nagy vendéglőt nyittatott, s megparancsolta, hogy akik a legtöbbet tudnak hazudni, azok ételt-italt kapjanak egy hónapig, annyit, amennyi kell éppen. A három királyfiú is elment a vendéglőbe, ételt, italt parancsoltak, s mikor megették, megitták, fizetni akartak. De a vendéglős azt mondta:
- Itt nem kell semmit fizetni, az étel, az ital azért van, hogy ki mit cselekedett világi életében, vallja ki a királynak.
A három királyfiú elment fel a királyhoz. Először a nagyobbik sorolta el ügyeit-bajait, hogy mit tett világi életében, akkor a középső is elsorolta. A legkisebbik pedig így kezdte:
- No, felséges király uram, én is mondok egy mesét: bementem a királykisasszony szobájába, megláttam, hogy a szobában egyes-egyedül alszik. Az asztalon volt egy aranygyűrű, egy aranyzsebkendő és egy pár aranycipő. Az aranygyűrűt az ujjamra húztam, az aranyzsebkendőt kétfelé szakítottam, s az egyik felét a zsebembe tettem.
- Elég, nem kell többet mondani - szólott közbe a király -, már tudok mindent. A király eléhívta a leányát, megmutatta a gyűrűt, a zsebkendőt és a cipőt, s kérdé
- Ezek-e az elveszett portékák?
- Ezek. Akkor a király elkiáltotta magát:
- Éljen az új király!
Nekiadta a leányát feleségül, s olyan nagy lakodalmat hirdettek, hogy három esztendeig tartott. Az öreg király az új királyra íratta egész birodalmát. Az új király a vendégség után hazaküldte a két bátyját, őkelme még a mai napig is él feleségestől, ha meg nem halt.
A SZERENCSEPRÓBÁLÓ KIRÁLYFI
Volt egyszer egy királyúrfi. Ez a királyúrfi azt mondja az édesapjának:
- Felséges apámuram! Én elmegyek szerencse próbálni, de engedje meg, hogy elvigyem magammal az én öreg szolgámat is.
Azt feleli erre az öreg király:
- Én nem bánom, édes fiam, menj el, s vidd a hűséges szolgádat is, csak az életedre ügyelj!
Felkészülődik a királyúrfi, s jó hajnalban elindulnak. Mennek, mendegélnek, s hát egyszer egy nagy rengetegbe érnek. Abban a rengetegben találnak egy forrást, mellé megtelepednek, s eléveszik a tarisznyát, hogy egy kicsit falatozzanak.
Hát amint az ebédet elköltenék, jő egy kicsi emberke, akinek hétsinges volt a szakálla, s a vállán egy mázsás botocskát cipelt. Ez a kicsi emberke csak belészökik a forrásba, s eltűnik.
- No - mondja a királyúrfi -, megyek utána, mert ez bizonyosan Tündérországba ment. Te pedig öreg szolgám, menj vissza, s mondd meg az édesapámnak, hogy hová mentem, s ha egy esztendő múlva vissza nem kerülök, csináltasson nagy temetést az emlékezetemre, mert akkor, tudom istenem, nem leszek az élők között.
Azzal bészökik a forrásba, nagy hirtelen lemerül, s hát egy szempillantásra egy gyönyörűséges szép réten találja magát. Ezen a réten volt egy aranyvár, de az egész fekete gyásszal volt bévonva. Találkozik egy emberrel, kérdi, hogy miért vonták azt a várat talpig feketébe.
- Azt bizony azért - feleli az ember -, mert a városon kívül van egy tó, s abban lakik egy hétfejű sárkány, akinek minden áldott nap egy leányt kell adni ebédre, különben az egész várost elpusztítja még a föld színéről is. Most éppen a király leányára került a sor. Senki sem ajánlkozik megmentésére, pedig aki azt megcselekedné, ugyan boldog lenne: neki adná a király a leányát, s melléje fele királyságát.
Gondolja a királyúrfi, hogy ő bizony szerencsét próbál. Egy élete, egy halála, ha addig él, sem engedi meg, hogy a király leányát a sárkány bekebelezze.
Hát csakugyan jött a királykisasszony fekete gyászruhában, mellette a porkoláb. Sem a várból, sem a városból nem mert senki lélek velük jönni, csak úgy messziről húzta tizenkét banda a szomorú marsot is. Mikor a tóhoz értek, a hétfejű sárkány már ott hemmedezett a tó partján, szörnyű hét száját tátogatta, s úgy várta az ártatlan leányt.
De csak odaszökik ekkor nagy hirtelenséggel a királyúrfi, felöleli a királykisasszonyt, egy-két lépést odébb teszi, s neki a sárkánynak! Hej, szegény világ - lett itt verekedés! Csurgott a verejték mind a kettőről, mint a patakfolyás. Hanem a királyúrfi nem hagyta magát, s hat fejét le is vágta a sárkánynak. Aj, szegény egy feje, hát könyörgött a sárkány, hogyne ölje meg egészen, hagyja meg ezt az egy fejét. A királyúrfi bizony nem engedett, a hetedik fejét is levágta a sárkánynak.
Mikor ezzel készen volt, odafordult a leányhoz, s azt mondta neki:
- Felséges királykisasszony, most menjünk haza apádhoz, hadd örüljön!
No, lett hét országra szóló vendégség!
Olyan kedve is volt minden léleknek, hogy csupa gombostűkön táncoltak.
Aközben eltelt egy esztendő, s a királyúrfinak eszébe jutott, hogy neki haza kéne menni. Hatlovas hintóba ült feleségestül, s úgy kihajtott a forráson, hogy meg se vizesedett senki, semmi. Hát mikor kiérnek, az apja ott várja az egész udvarnéppel. Volt öröm! Szinte megették egymást... Hazamentek, nagy vendégséget csaptak. Azután tojáshéjba kerekedtek, a Küküllőn leereszkedtek. Holnap legyenek a ti vendégeitek!
Fazekas Anna: ÖREG NÉNE ŐZIKÉJE
Mátraalján, falu szélén
lakik az én öreg néném,
melegszívű, dolgos, derék,
tőle tudom ezt a mesét.
Őzgidácska, sete-suta,
rátévedt az országútra,
megbotlott egy kidőlt fába,
eltörött a gida lába.
Panaszosan sír szegényke,
arra ballag öreg néne.
Ölbe veszi, megsajnálja,
hazaviszi kis házába.
Ápolgatja, dédelgeti,
friss szénával megeteti,
forrásvízzel megitatja,
mintha volna édesanyja.
Cili cica, Bodri kutya
mellé búvik a zugolyba,
tanultak ők emberséget,
nem bántják a kis vendéget.
Gyorsan gyógyul gida lába,
elmehetne az őzbálba,
vidám táncot ellejthetne,
de nincs hozzá való kedve.
Barna szeme bús-szomorún
csüng a távol hegykoszorún.
Reggel bíbor napsugarak
játszanak a felhők alatt.
Esti szellő ködöt kerget,
dombok, lankák üzengetnek:
"Vár a sarjú, gyenge hajtás,
gyere haza, gida pajtás!"
Könnybe lábad az őz szeme,
hej, nagyon is visszamenne,
csak az anyja úgy ne várná,
csak a nénét ne sajnálná!
Éjjel-nappal visszavágyik,
hol selyem fű, puha pázsit,
tarka mező száz virága
őztestvérkét hazavárja.
Ahol mókus ugrabugrál,
kopácsol a tarka harkály,
vígan szól a kakukk hangja,
bábot cipel szorgos hangya.
Várja patak, várja szellő,
kék ég alján futó felhő,
harmatgyöngyös harangvirág,
vadárvácskák, kékek, lilák.
Öreg néne megsiratja,
vissza - dehogy - mégse tartja,
ki-ki lakjék hazájában,
őz erdőben, ember házban.
Kapuig is elkíséri,
visszatipeg öreg néni,
és integet, amíg látja:
"Élj boldogul, őzgidácska!"
Lassan lépdel, csendben ballag,
kattan ajtó, zörren ablak,
onnan lesi öreg néne,
kisgidája visszanéz-e.
Haszontalan állatkája,
egyre jobban szaporázza,
s olyan gyorsan, mint a villám,
fenn terem a mohos sziklán.
De a tetőn, hegygerincen
megfordul, hogy búcsút intsen:
"Ég áldjon, rét, kicsi csalit" -
s mint a szél, eliramodik.
Nyár elröppen, levél sárgul,
lepereg a vén bükkfárul,
hó borul már házra, rétre,
egyedül él öreg néne.
Újra kihajt fű, fa, virág,
nem felejti a kisgidát,
fordul a föld egyszer-kétszer,
zörgetnek a kerítésen.
Kitekint az ablakrésen:
ki kopogtat vajon éjjel?
Hold ragyogja be a falut,
kitárja a kicsi kaput.
Ölelésre lendül karja:
kis gidácska meg az anyja
álldogál ott; beereszti,
szíve dobban, megismeri:
őzmama lett a kisgida,
az meg ott a gida fia.
Eltörött a mellső lába,
elhozta hát a kórházba,
hogy szemével kérve kérje:
gyógyítsa meg öreg néne,
puha gyolcsba bugyolálja,
ne szepegjen fiacskája.
S köd előtte, köd utána,
belevész az éjszakába.
Gida lábát két kezébe
veszi lágyan öreg néne.
Meg is gyógyul egykettőre,
felbiceg a dombtetőre,
s mire tölgyről lehull a makk,
a kicsi bak hazaballag.
Mátraalji falu széle,
kapuban ül öreg néne,
nincs egyedül, mért is volna?
Ha fú, ha fagy, sok a dolga.
Körülötte gidák, őzek,
látogatni el-eljőnek,
télen-nyáron, évről évre,
fejük hajtják az ölébe.
Falu népe is szereti,
kedves szóval becézgeti
öreg nénét, és azóta
így nevezik: Őzanyóka.
Piros pipacs, szegfű, zsálya
virít háza ablakába,
nagy köcsögben, kis csuporban
szivárványszín száz csokor van.
Egyiket Gál Péter hozta,
másikat meg Kovács Julcsa,
harmadikat Horváth Erzsi,
úttörő lesz valamennyi.
Vadvirágnak dal a párja,
énekszótól zeng a háza,
oly vidám a gyereknóta,
nevet, sír is Őzanyóka.
Mátraalján, falu szélén
lakik az én öreg néném,
melegszívű, dolgos, derék
mese őrzi aranyszívét.
Gidára vár sós kenyérke,
kalácscipó aprónépre;
egyszer te is légy vendége,
itt a vége, fuss el véle!
Fazekas Anna: ŐZANYÓ
Aprócska házban, völgy ölén,
öreg anyóka éldegél.
Nyuszik, gidák, dalos rigók,
jól ismerik a házikót.
És ismerik a fák, hegyek,
a Mátrán úszó fellegek,
a lepke, pinty, kakukkmadár,
az őzcsalád, mely arra jár.
Szelíd, kezes kis őzikék
keresik meg a nénikét,
kit, kedveskedve, réges-rég
csak Őzanyónak hív a nép.
Anyót az első napsugár
serény munkában látja már:
csuporra, tálra pettyeket,
virágos ágat festeget.
Ecsetje fürgén föl-le jár,
csapongva, mint a vadmadár.
Csak akkor nyugszik, nem siet,
ha ráborul a szürkület.
Az út felől, a kert alatt
vidám gyerekcsapat szalad,
és réten termett nagy nyaláb
kakukkfű, zsálya, szarkaláb,
Törökszegfű meg kankalin
virít a lányok karjain.
Anyóé mind e sok virág.
Topognak pettyes őzgidák,
ugrál a Bodri és ugat,
Cili cicus velük mulat,
zsivajjal hegy-völgy megtelik,
és játszadoznak estelig.
De télen - hogy miképp esett? -
hiába várt vendégeket.
Elmúlt egy hét a más után,
és nem zörgettek ajtaján.
Hó ült a bokron, bérceken,
a lágyan lejtő réteken,
bükk ágbogán, tölgyágakon,
csikart a fagy, mint vaskarom.
Nyulacska rítt a fák mögött,
a félsz szívébe költözött,
s a kék patakban gyors halak
cikáztak jégpáncél alatt.
Odvába bújt a rőt evet,
süvöltő széltől rettegett.
Avarsubában gyík aludt,
ordas kerülte a falut.
Elnémult minden kis rigó,
csak hullott, hullott, hullt a hó,
s a cserjésben az őzikék
kutatták őszi fű ízét.
Riadtan, félve, éhesen
barangolnak a réteken,
szelíd szemükben bús panasz:
"Miért vagy messze, szép tavasz?"
Erdőirtásból éjszaka
favágók érkeztek haza,
s beszóltak néne ablakán:
"Anyó, segíts nyuszin, gidán!"
Most tégy csodát, jó Őzanyó!
Kötésig ér, s még hull a hó.
Se fű, se ág, se lomb, se mag,
csak jég, csak hó, csak néma fagy
borít mezőket, réteket.
Kis őzikéid éhesek.
A tél kegyetlen, és ha győz,
éhen veszik a nyúl, az őz.
A csöndes éj lassan telik,
anyóka virraszt reggelig.
Szemernyit sem vár, nem pihen,
tanácsházára úgy megyen.
"Az őzikék... jó emberek!
elpusztulnak... segítsetek!
Az ember gyenge, ámde sok
csodát tehet, ha összefog."
Anyó szemében könny ragyog,
bólintnak a tanácstagok,
és másnap, újév reggelén,
a hegyre indul lány, legény.
Fejszét, szöget, szerszámokat
cipel buzgón a kis csapat,
s mire az ég bealkonyul,
nem éhezik se őz, se nyúl.
Fésűs Éva: MÁJUSI MESE
Dönci, az icipici sün gondterhelten ballagott a májusi napsütésben. Jobbról is, balról is virágok mosolyogtak, gyíkocska ragyogó szeme csillant, és fénylett a bogarak fekete háta, amint a fűszálakon hintáztak.
Mindenütt fény - csak a sün orra alatt árnyék.
Mert lógatta, bizony! Annyira lelógatta, hogy Brekuci, a kis levelibéka rákiáltott a fűzfaágról:
- Vigyázz, hékás, mert belebotlasz az orrodba!
- Nem vagyok hékás, hanem idei sün! - borzolta fel magát Dönci.
- Le-he-tet-len! - brekegett mókásan Brekuci. - Idei sünnek még nem lehet ekkora bánata.
- Nekem van! - mondta Dönci komoran.
Erre már odaugrott mellé a barátságos kis béka, és együttérzően tudakolta:
- Hol szerezted?
- Útközben.
- Rettenetes!
- Az bizony. És most nem tudom, mit tegyek.
- Oszd meg velem.
- Mit?
- Hát a bánatodat. Akkor neked csak a fele marad.
- Jó, de attól még nem lesz meglepetése a mamámnak. Brekucinak felragyogott a szeme:
- Ó, hát te ilyesmiben sántikálsz?
- Nem sántikálok, hanem egész rendesen ballagok.
- Jaj, hát ez csak amolyan szólásmondás! Meglepetésen töröd a fejed, igaz?
- Már nem töröm. Már kitaláltam.
- Akkor meg mi a baj?
- Mégsincs meglepetés.
- Ez érdekes!
- Nem érdekes; ez borzasztóan szomorú - mondta az icipici sün, nagyon elszontyolodva. - Pedig volt öt szem ropogós májusi cseresznyém!
- Hol vetted?
- Rigó bácsinál.
- Finom ajándék!
- Én is azt hittem. Ahány csiga csak volt a zsebemben, mind odaadtam érte. Feltűztem őket a tüskéimre, és igyekeztem hazafelé, amikor szembejött velem egy nyúl. Megállt, és azt mondta: - A cseresznye mindig kukacos. Sokkal jobb a hónapos retek.
- És te?
- Bementem a mezei önkiszolgálóba, és elcseréltem a cseresznyét hónapos retekre.
- Ezért búsulsz? Hiszen annak is biztosan örülni fog az anyukád.
- Nem fog, mert aztán találkoztam egy egérrel. Az is megállt, nézte, hogy mit viszek, és megcsóválta a fejét: Minden retek pudvás! Százszor jobb a tavalyi dió! - Szerencsére ott ugrált a közelben egy mókus, aki még sohasem kóstolt retket, és szívesen cserélt velem.
- És hol a dió?
- Találkoztam egy borzzal is. Megállt, és nagyon komolyan intett: - Fiacskám, jegyezd meg, hogy a tavalyi dió mind avas. Egy fürjecsketojás sokkal többet ér!
- Fogtam hát, s elcseréltem a diót a sarki menyétnél egy fürjtojásra.
Itt az icipici sünnek már kezdett lefelé görbülni a szája.
- Kivel találkoztál még? - sürgette Brekuci.
- A rókával! - bökte ki Dönci.
- Csak nem bántott a beste?
- Dehogy! Nagyon barátságos volt. Azt mondta, okos süngyerek vagyok, de mielőtt átadom, jól nézzem meg, hogy nem záp-e belül ez a fürjtojás.
- No és?
- Megnéztem! - bőgte el magát az icipici sün. - És most már semmit sem tudok venni az anyukámnak helyette, mert egy fia aprócsiga sem maradt a zsebemben!
- Ne sírj, no! - vigasztalta Brekuci. - Ajándékot nemcsak vásárolni lehet, hanem készíteni is.
- Miből?
- Például fűből és szalmaszálból. Mindjárt megmutatom, hogyan kell belőlük kosárkát fonni.
Leült egy békarokka tövében, és munkához látott. Dönci csak nézte, nézte, és egyre jobban felderült a képe.
- Taníts meg rá engem is! - ujjongott. - Hadd csináljam én is!
Brekuci hagyta, és ha a pici sün ügyetlenkedett, türelmesen kibogozta a fűcsomót, kijavította a hibát. Olyan szorgalmasak voltak, hogy déli harangvirág-kondulásra elkészült két takaros, kerek kosárka.
- De szépek! - lelkendezett Dönci. - A mamám biztosan nagyon fog örülni. Köszönöm, hogy segítettél, Brekuci, de mondd csak, miért csináltunk két kosarat?
Brekucinak örömében fülig ért a szája, úgy válaszolta:
- Mert én is szerzek meglepetést az én anyukámnak!
- Érdekes - mondta az icipici sün -, én eddig mindig csak az enyémre gondoltam, de akkor most a te anyukád kosarát is teleszedem virággal!
MÁJUSI MESE...
Volt egyszer egy szeleske
ugri-bugri kiskecske,
amolyan semmirekellő
maszatos, májusi szellő,
akácleveles-szájú,
akácvirág-szakállú.
Ha a síró fákhoz ért,
utánozgatta a délt,
ha a barackfákra szállt,
épp olyan lett, mint a nyár,
este - mindenki látta -
holdfény volt a patája.
Most meg, látod, itt suhan:
Fuss utána, fuss, rohanj!
PIROSKA ÉS A FARKAS
Volt egyszer egy kedves, aranyos kislány; aki csak ismerte, mindenki kedvelte, de legjobban mégis a nagymamája szerette: a világ minden kincsét neki adta volna. Egyszer vett neki egy piros bársonysapkát. A kislánynak annyira tetszett a sapka, hogy mindig csak ezt hordta; el is nevezték róla Piroskának. Piroskáék bent laktak a faluban, nagymama pedig kint az erdőben, egy takaros kis házban. Egy szép napon azt mondja Piroskának az édesanyja:
- Gyere csak, kislányom! Itt van egy kalács meg egy üveg bor, vidd el a nagymamának. Beteg is, gyönge is szegényke, jól fog esni neki. Indulj szaporán, mielőtt beáll a hőség. Aztán szépen, rendesen menj, ne szaladgálj le az útról, mert elesel, és összetörik az üveg, kifolyik a bor, és akkor mit iszik a nagymama! Ha pedig odaérsz, ne bámészkodj összevissza a szobában; az legyen az első dolgod, hogy illedelmesen jó reggelt kívánj.
- Bízzad csak rám, édesanyám, minden úgy lesz, ahogy mondod - felelte Piroska az intelemre, azzal karjára vette a kosárkát, és útnak indult.
Átvágott a mezőn, beért az erdőbe; hát ki jön szembe vele? Nem más, mint a farkas.
- Jó napot, Piroska! - köszönt rá a kislányra.
Az meg mosolyogva, jó szívvel felelte:
- Neked is, kedves farkas! - Nem tudta még, milyen alattomos, gonosz állattal van dolga.
- Hová ilyen korán, lelkecském? - szívélyeskedett tovább a farkas.
- Nagymamához.
- Aztán mit viszel a kosaradban?
- Bort meg kalácsot. Tegnap sütöttük; szegény jó nagymama gyönge is, beteg is, jót fog tenni neki, legalább egy kicsit erőre kap tőle.
- És hol lakik a nagymama, Piroska?
- Itt az erdőben, a három tölgyfa alatt. Biztosan ismered a házát, mogyorósövény van körülötte.
- Persze, persze, most már emlékszem rá; talán negyedóra járásra van innét. "Ez a zsenge fiatalka jobb falat ám, mint az öreg! - gondolta magában a farkas, és a szeme sarkából végigmustrálta a kislányt. - De vigyázat! Lássunk furfangosan a dologhoz, hogy mind a kettőt megkaphassuk. Mert akármilyen öreg csont, azért a nagymama is elkel a bendőmbe!"
Egy darabig együtt mentek, aztán a farkas egyszerre csak felkiáltott:
- Nézd csak, Piroska, mennyi szép virág virít körülöttünk! Én a helyedben bizony szednék egy szép csokrot a nagymamámnak!
Piroska szétnézett: valóban, a fák alja tele volt szebbnél szebb erdei virággal, a lombok közt meg úgy csicseregtek a madarak, hogy öröm volt hallgatni.
"Igaza van ennek a farkasnak - gondolta a lányka -, nem is hittem volna róla, hogy ilyen figyelmes jószág! Korán van még, nem kell sietnem; nagymama biztosan örülni fog a virágnak."
Azzal letért az útról, és tépegetni kezdte a sok tarka virágot, egyik szálat a másik után, előbb csak az út mentén, aztán egyre beljebb; mert valahányszor egyet leszakított, mindig úgy találta, hogy odább az a másik még sokkal szebb. Odafutott, azt is leszedte, és így mind mélyebbre és mélyebbre került az erdőben. A farkas megvárta, míg a lányka eltűnik a bozótban, akkor aztán szaladt egyenest a nagymama házához, és bekopogtatott.
- Ki az? - kérdezte a nagymama az ágyból.
- Én vagyok, Piroska - felelte a farkas olyan vékony hangon, amilyet csak ki tudott szorítani magából. - Nyisd ki az ajtót, hoztam neked friss kalácsot, finom bort!
- Nincs kulcsra zárva - mondta az öregasszony -, csak a kilincset kell lenyomnod. Nagyon gyönge vagyok, nem tudok fölkelni.
A farkasnak se kellett kétszer mondani: benyitott, odarohant az ágyhoz, és se szó, se beszéd, bekapta a nagymamát.
- Ezzel hát megvolnánk - mondta elégedetten -, lássuk a következő fogást.
Ott volt a széken a nagymama ruhája, főkötője szép rendben ahogyan az este letette. A farkas magára kapta a szoknyát, belebújt a réklibe, föltette a főkötőt, befeküdt az ágyba, és behúzta az ágyfüggönyt. Jól magára húzta a paplant, egészen az orráig, hogy minél kevesebb lássék ki belőle, és elkezdett halkan nyögdécselni, mint aki nagybeteg Piroska meg azalatt csak szaladt virágtól virágig, hallgatta a madárszót, figyelte a lepkék táncát, és csak akkor jutott eszébe a nagymama, mikor már olyan nagy volt a bokrétája, hogy alig fért a kezébe. Nosza, útnak eredt, szaporázta a lépést, míg a három tölgyfa alatt föl nem tűnt a mogyorósövényes kis ház.
- Nagymama! - kiáltotta már messziről. - Nagymama! Én vagyok itt, Piroska! Egy kicsit furcsállotta ugyan, hogy a ház ajtaja tárva-nyitva; de aztán azt gondolta: "Szegény nagyanyó biztosan nagyon várt már; nyitva hagyta az ajtót, hogy meghallja, ha jövök."
Belépett a szobába, de valahogy odabent is olyan furcsa volt, hideg-e, meleg-e, maga s tudta, csak egészen beleborzongott. És hogy a félelmét elűzze, nagyot kiáltott:
- Jó reggelt kívánok, nagyanyókám!
Nem felelt senki. Hanem az ágy felől mintha elhaló nyögdécselést halott volna.
- Nagymama, mi bajod? - kiáltotta ijedten Piroska, és elrántotta a függönyt.
Szegény öreg nagyanyó ott feküdt az ágyban nyakig betakarva, és olyan, de olyan furcsa volt!
- Ej, nagymama, de nagy a füled! - csapta össze Piroska a kezét.
- Hogy jobban halljalak! - hangzott a felelet, de az is olyan különösen, olyan reszelősen, hogy a kislány rá sem ismert.
- Ej, nagymama, de nagy a szemed!
- Hogy jobban lássalak!
- Ej, nagymama, de nagy lett a kezed!
- Hogy jobban megfoghassalak!
- Ej, nagymama, de szörnyű nagy a szád!
- Hogy jobban bekaphassalak!
Alighogy kimondta, egy ugrással kint termett a farkas az ágyból, és bekapta szegény kis Piroskát. Aztán, mint aki dolgát jól végezte, visszafeküdt és elaludt. Álmában olyan horkolást csapott, hogy csak úgy rezegtek tőle a kis ház ablakai. A vadásznak éppen arra vitt az útja. Ahogy meghallotta a nagy fűrészelést, csodálkozva állt meg.
"Ejnye, hogy horkol ez az öregasszony - gondolta. - Csak nincs valami baja?"
Bement a szobába, odalépett az ágyhoz; hát látja, hogy a farkas fekszik benne!
- Megvagy, vén gonosztevő! - kiáltotta. - Mennyit kerestelek!
Kapta a puskáját, le akarta puffantani. Már-már elhúzta a ravaszt, de akkor eszébe jutott: hátha a farkas megette a nagymamát! Nem lőtt rá, hanem előkereste a fiókból az ollót, fölvágta a vén ragadozó hasát, és kiszabadította Piroskát is meg a nagymamát is. Szegény öreg alig pihegett már; Piroska meg, ahogy kikerült a napvilágra, felsóhajtott:
- Jaj, de féltem! Olyan sötét volt a farkas gyomrában!
Köveket hoztak, megtömték velük a farkas hasát, aztán a vadász összevarrta a bőrét. Az ordas nemsokára fölébredt. Odébb akart állni, de ahogy kiugrott az ágyból, a nehéz kövek lehúzták a földre: lerogyott, elterült, és kiadta a páráját. Akkor az erdész megnyúzta a vadállatot, és hazavitte a bundáját. Nagymama megette a kalácsot, megitta a bort, és új erőre kapott tőle. Piroska pedig megfogadta:
- Soha többé nem térek le az útról, és nem szaladgálok be az erdőbe, ha egyszer édesanyám megtiltotta.
És ezzel vége is volna a mesének, ha folytatása nem volna. Mert - így beszélik - Piroska egyszer, nem sokkal ezután, ismét kalácsot vitt az erdőbe a nagymamának, és útközben találkozott egy másik farkassal. Alattomos, komisz jószág volt az is, szerette volna mindenáron letéríteni a kislányt az útról. De beszélhetett, amit akart! Akármilyen mézes-mázosan szólítgatta is, Piroska most már okosabb volt, ügyet sem vetett rá, sietett egyenesen a nagymamához. Letette a kosárkát az asztalra, aztán nyomban mesélni kezdte, mi történt.
- Képzeld, nagymama, megint találkoztam egy farkassal! Tisztességgel köszönt, nyájasan szólt hozzám, de a szeme semmi jót nem ígért. Ha nem nyílt úton történik a dolog, biztosan bekapott volna!
- Akkor jó lesz bereteszelni az ajtót, nehogy ránk törjön! - mondta a nagymama.
Csakhamar kopogtatott is a farkas.
- Nyiss ajtót, nagyanyó, én vagyok itt, a kis unokád, friss kalácsot, finom bort hoztam!
Hanem azok odabent egy mukkot sem szóltak. A farkas egy ideig kapargatta, feszegette az ajtót, de hiába: a retesz jól tartott. Bosszúsan odébb ment hát, aztán megint visszajött, bekémlelt az ablakon, kódorgott a ház körül, végül pedig fölkapaszkodott a háztetőre, hogy majd ott kivárja, míg Piroska este hazaindul; akkor - gondolta - majd utána lopakodik a sötét erdőben, és fölfalja. De a nagymama kitalálta a szándékát, és túljárt az eszén. Azt mondta Piroskának:
- Fogd a vödröt, kislányom, hurkát főztem tegnap, mit álljon itt a leve, hordd ki a házból, öntsd oda az eresz alá, abba a nagy kőteknőbe! Piroska nekiállt, hordta a hurkalevet, egyik vödörrel a másik után, míg tele nem lett vele az öblös kőteknő. Odafent a háztetőn a farkas orrát csakhamar megcsapta a hurkaszag. Ettől egyszerre nagyon nyugtalan lett, nyújtogatta a nyakát, szimatolt, topogott, csiklandozta az ínyét a finom illat. Addig izgett-mozgott, míg egyszer csak megcsúszott; elvesztette az egyensúlyát, legurult a tetőről, belepottyant a teknőbe, és megfulladt a hurkalében.
Meg is érdemelte!
Mesés május
Link
Május az erdőn
Link
Májusi mese, Fésűs Éva meséje alapján, óvodásoknak anyák napjára.
Mese egy kis süniről, aki megtanulta, hogy ajándékot nemcsak venni, hanem készíteni is lehet.
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Irodalom - Próza |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2025-05-11 21:30:39, vasárnap
|
| |
| |
A TUDOMÁNY BIZONYÍTJA, HOGY A BIBLIA IGAZ... 
,,Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet." (1Mózes 1:1)
Nem igaz, hogy a tudomány és a Biblia ellentmondanak egymásnak. Ha csak egy az egymillióhoz lenne is az esélye annak, hogy létezik Isten, menny és pokol, nem szeretnéd biztosan tudni? Végül is egy napon te is meg fogsz halni. Mi lesz akkor? Továbbá, mivel gyermekeink és unokáink ki vannak téve a világi oktatásnak, nem örülnél, ha tudnál nekik válaszolni, és a helyes irányba tudnád terelni őket, amikor az iskolából hazaérkezve tele vannak kérdéssel? Tudod mit? A tudomány igazolja a Bibliát! A következő néhány napban beszélgessünk erről:
1) A Biblia elmondja, hogy a Föld a világűrben lebeg. Volt idő, amikor az emberek úgy gondolták, hogy a Föld egy hatalmas állat hátán van, vagy éppen egy óriás tartja. Ám Krisztus előtt ezerötszáz évvel Jób pátriárka ezt mondta: ,,Ő [Isten]... függesztette ki a földet a semmiség fölött" (Jób 26:7). Gondolj csak bele, még a kabátodat sem akaszthatod fel a semmire! A tudomány viszont csak 1650-ben fedezte fel, hogy a Föld ,,a semmiben" van felfüggesztve.
2) A Biblia elmondja, hogy a látható világ atomokból áll. ,,Hit által értjük meg, hogy a világokat Isten szava alkotta, úgyhogy a nem láthatókból állt elő a látható" (Zsidók 11:3). A tudomány csak nemrég fedezte fel, hogy minden, amit látunk, olyan dolgokból áll össze, amit szabad szemmel nem láthatunk: nevezetesen az atomokból. De a Bibliának egy könyve, ami kb. kétezer évvel ezelőtt íródott, ezt már akkor megmondta. Nos, a Bibliának nincs szüksége tudományos bizonyítékra - történetesen mégis ez a helyzet: a tudomány igazolja a Biblia igazságát.
,,Aki ott trónol a földkerekség fölött..." (Ézsaiás 40:22)
A Biblia elmondja, hogy a Föld gömbölyű. Ézsaiás azt írja, hogy Isten: ,,ott trónol a földkerekség fölött" (Ézsaiás 40:22). A héberben egyértelműen olyan szó áll, ami a kerek alakot jelzi. Pedig Ézsaiás könyve körülbelül 700 évvel Krisztus születése előtt íródott. Ezzel legalább 300 évvel megelőzte Arisztotelészt, aki Az égbolt című könyvében megemlítette, hogy a Föld talán gömb alakú.
Ezután még majdnem kétezer év telt el, miközben a tudomány még mindig azt hitte, hogy a Föld lapos, amikor ennek a szentírási versnek az ösztönzésére Kolumbusz Kristóf elindult, hogy körülhajózza a földet. Naplójában azt írta: ,,Az Úr ültette el bennem ezt a gondolatot... szinte éreztem a keze érintését... Kétségtelen, hogy az ihlet a Szentlélektől jött, mert ő vigasztalt a Szentírásból a megvilágosodás csodálatos sugaraival."
A Biblia az oceanográfiáról is tanít. A 19. században Matthew Fontaine Maury, akit a modern oceanográfia és hajózási meteorológia atyjának neveznek, olvasta Dávid szavait a ,,tenger ösvényeiről" (ld. Zsoltárok 8:9). Erre így határozott: ,,Ha Isten azt mondta, hogy a tengereken vannak ösvények, akkor meg fogom keresni azokat." Ma neki köszönhetjük a hideg és meleg óceáni áramlatok felfedezését. Az oceanográfiáról szóló könyvét ma is alapműként oktatják az egyetemeken. Tehát ha legközelebb találkozol valakivel, aki megkérdőjelezi a Szentírás pontosságát, mosolyogj nagylelkűen, és mondd: a tudomány bizonyítja, hogy a Biblia igaz.
,,Tudsz-e villámokat küldeni útjukra, és mondják-e neked: Itt vagyunk?" (Jób 38:35)
A Biblia előre megmondta a modern telekommunikáció működését. Hihetetlenül hangzik? Ha igen, gondold át ezt az igeverset: ,,Tudsz-e villámokat küldeni útjukra, és mondják-e neked: Itt vagyunk?" Krisztus előtt 1500 évvel Jób könyvében Isten azt mondta, hogy a fényt el lehet küldeni, és az később beszéd formájában érzékelhető.
Ha már itt tartunk, tudtad-e, hogy minden elektromágneses sugárzás - a rádióhullámtól a röntgensugárig - fénysebességgel (299 792,458 km/s) halad? Ez teszi lehetővé, hogy azonnali rádiókapcsolatba kerülhessünk valakivel, akár a föld másik felén is. Azt a tényt, hogy a fényt el lehet küldeni, és beszéddé lehet változtatni, a tudomány csak 3300 évvel később, 1864-ben fedezte fel, amikor James Clerk Maxwell brit tudós azt mondta, hogy az elektromosság és a fény ugyanannak a dolognak két formája. Samuel Morse, aki feltalálta a távírót, és ezzel örökre megváltoztatta a kommunikáció világát, a Bibliában hívő keresztyén ember volt. Néhány évvel halála előtt azt mondta: ,,Minél közelebb érek zarándokutam végéhez, annál világosabban látom a Biblia isteni eredetét, Isten nagyszerű és fenséges tervét a bukott emberiség megmentésére, és a jövőt, melyet remény és öröm ragyog be."
Az életben mindig találkozni fogsz ,,hitetlen Tamásokkal", és Isten őket is szereti. Sőt, Tamás kedvéért Jézus még egyszer megjelent feltámadása után, hogy eloszlassa kétségeit. Ő ma is ezt teszi! Ismerd hát meg a Bibliát, és segíts, hogy minden őszintén kérdező szív megtudhassa, hogy a tudomány bizonyítja a Biblia igaz voltát.
,,Minden folyó a tengerbe ömlik, és a tenger mégsem telik meg, pedig ugyanoda folynak a folyók, újra meg újra oda folynak." (Prédikátor 1:7)
A Biblia beszél a vízkörforgásról. ,,Minden folyóvíz siet a tengerbe; mindazáltal a tenger mégis meg nem telik: akármicsoda helyre a folyóvizek siessenek, ugyanazon helyre térnek vissza" (Prédikátor 1:7 Károli). A Mississippiből minden nap körülbelül 1,6 milliárd m³ víz folyik a Mexikói-öbölbe. De gondolhatunk akár a Nílusra, az Amazonasra vagy éppen a Dunára is, hiszen a világon minden folyam valamelyik tengerbe vagy óceánba ömlik. Hová lesz akkor ez a sok víz? A válasz a hidrológiai ciklus, a vízkörforgás, amiről a Biblia már csaknem háromezer évvel ezelőtt beszélt. A bölcs Salamon király ezt írta: ,,Ha megtelnek a fellegek, esőt hullatnak a földre" (Prédikátor 11:3). Ámósz próféta ezt mondta: ,,előhívja a tenger vizeit s kiönti azokat a földnek színére" (Ámósz 9:6 Károli). Jób barátja, Elíhú pedig ezt mondta: ,,Milyen magasztos az Isten... összegyűjti a vízcseppeket, a felhőből esőt szitál, amelyet a fellegek árasztanak, bőségesen hullatnak az emberre" (Jób 36:26-28). A vízkörforgás működését a tudomány csak a 17. században értette meg teljesen. Pierre Perrault, Edme Mariotte, Edmond Halley és társaik briliáns elmék és felfedezők voltak, de a Biblia már több mint kétezer évvel előttük világosan elmagyarázta a víz körforgását. A Bibliát Isten ihlette, tévedhetetlen, megbízható, és naprakészebb információval szolgál, mint a holnap reggeli újság. Időnként minden újság kénytelen helyesbítést lehozni, a Bibliát azonban soha nem kell javítani! Életed minden területén bízhatsz útmutatásaiban.
,,A föld szétmállik, mint a ruha." (Ézsaiás 51:6)
A Biblia beszél a termodinamika első főtételéről (amit az energiamegmaradás törvénye néven ismerünk), amely kimondja, hogy bár az energia átalakulhat más formájú energiává, de nem keletkezhet, és nem veszhet el. Ez megcáfolja Sir Fred Hoyle ,,állandó állapotú világegyetem" vagy ,,folyamatos keletkezés" elméletét, melyet a tudósok is elvetettek. Hoyle azt állította, hogy a világegyetem bizonyos pontjain anyag (vagy energia) folyamatosan keletkezik. A termodinamika első tétele azonban épp az ellenkezőjét mondja ki: napjainkban nincs semmiféle ,,keletkezés". A Bibliában azt olvassuk: ,,Így készült el az ég és a föld és azok minden serege" (1Mózes 2:1). Az ,,elkészült" szó az eredeti héberben olyan befejezett cselekvést jelöl, ami többé nem fog újra megtörténni. A termodinamika második főtétele azt mondja ki, hogy a természetben a spontán folyamatok visszafordíthatatlanok, minden a rendezettség felől a rendezetlenség felé halad. Másként fogalmazva: minden tönkremegy és elhasználódik, ahogy az energia egyre kevésbé felhasználható. A zsoltáros azt írta: ,,Te vetettél hajdan alapot a földnek, az ég a te kezed alkotása. Azok elpusztulnak, de te megmaradsz. Mind megavulnak, mint a ruha, váltod őket, mint az öltözetet. Ők változnak, de te ugyanaz maradsz, éveidnek soha sincs vége." (Zsoltárok 102:26-28). Minél több mindent ismernek meg a tudósok a földi életről, annál többet fedeznek fel abból az igazságból, amit a Biblia világosan tanított már évszázadokkal ezelőtt is. Bármennyire őszintén keresed is a megoldást vagy bármennyire erősen próbálkozol is, a bezárt ajtót csak a megfelelő kulccsal tudod kinyitni. A Biblia az a kulcs, amely kinyitja az élet megértésének és Isten rád vonatkozó tervének ajtaját.
,,Csinálj magadnak bárkát... a bárka hossza háromszáz könyök legyen, szélessége ötven könyök, magassága pedig harminc könyök!" (1.Mózes 6:14-15)
A Biblia megadja a hajóépítés első részletes tervrajzát. A Teremtés könyvében Isten azt mondta Nóénak, hogy építsen egy 42500 m³ térfogatú hajót, és töltse fel annyi állattal és emberrel, amennyi elég a Föld újra benépesítéséhez.
A pontosan megadott méretekről utóbb kiderült a jelentőségük. 1609-ben a hollandiai Hoornban megépítettek egy hajót pontosan ezekkel az arányokkal, és ez forradalmasította a hajóépítést. A Lloyd's Hajózási Jegyzék szerint 1900-ra minden nagy tengerjáró hajót Nóé bárkájának arányaihoz hasonlóra építettek. Egyébként, ha úgy gondolod, hogy csak a tudatlanok és tanulatlanok hisznek abban, hogy a világot egyszer elpusztította egy özönvíz, akkor ezt gondold végig még egyszer! A világon a felszíni kőzetek körülbelül 85%-a üledékes kőzetekből áll, ami arra utal, hogy valamikor a múltban a szárazföldet víz borította.
Gondold végig azt is, mit mond a Biblia a meteorológiáról. Salamon azt írta: ,,A szél fúj délre, majd északnak fordul, körbefordul a szél járása, és visszatér oda, ahonnan elindult" (Prédikátor 1:6). A Föld légkörében a levegő hatalmas körökben kering, az északi féltekén az óramutató járásával ellentétes irányban, a déli féltekén pedig az óramutató járásával megegyező irányban. Ennek köszönhető, hogy a helyi meteorológusok elég nagy pontossággal meg tudják mondani, milyen lesz az időjárás, így tudhatod, hogyan öltözködj. Egyszerűen nincs még egy ilyen könyv, mint a Biblia! Ha elhiszed központi mondanivalóját, hogy Krisztus által lehet üdvösséged, akkor békéd és örömöd lesz már most, halálod után pedig egy örökkévalóságon át élhetsz Istennel a mennyben. Ennél jobbat nem is kívánhatsz!
(Forrás: Internet)
5 TÉNY, ami bizonyítja: a Biblia IGAZ! A tudomány is elismeri!
Link
Biblia növényei tanséta
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2025-05-09 20:30:14, péntek
|
| |
| |
A VIRÁGOSKERT 
Hazánk lakosságának egyharmada kertes házakban él. De a nagyvárosok zajos, zárt házrengetegében élők közül is egyre többen vágynak arra, hogy legyen egy kis kertjük, ahol a természettel közvetlen kapcsolatba kerülhetnek, ahol a szabad, jó levegőn, felfrissítő és pihentető kerti tevékenységet folytathatnak.
Kezdő kertészkedők számára néhány jó tanács - dísznövény- és virágügyben.
Minden, amit egy kertbarátnak tudni kell.
Díszfák és cserjék
Bármilyen kicsi, vagy nagy legyen is a kertünk, meg kell azt terveznünk. A terep elrendezése, a talaj elegyengetése után jelöljük ki a fák, cserjék helyét. Már a tervezésnél számoljunk azzal, hogy azok megnőnek. Ha nem akarunk dzsungelt, nem ültethetjük őket egymás hegyére, hátára. A fák egymástól való távolságát az alakja és a növekedési erélye szabja meg. A jegenye alakú fákat egymástól 2-3, a gömb formájúakat 4-5, a terebélyesebb, magasabb koronájúakat5-6 méterre ültessük. Virágos kertben is szép díszítő fa lehet - vetekedhet a díszfákkal - a virágaival és ősszel a színesedő leveleivel is díszítő cseresznye- és meggyfa. Nagy kertek, udvarok gyönyörű dísze és haszonfája lehet a diófa és a török mogyoró. Alattuk étkezni, hűsölni egyaránt kellemes.
A következő szintet, változatos alakjukkal, virágaikkal, vagy színeződő lombjaikkal, a cserjék képviselik. Csoportosan, magányosan, sövénynek, térelhatárolónak is ültethetők. Enyhükben sok évelő (ibolya, hóvirág, tőzike, jácint, nárcisz, tulipán, gyöngyvirág stb.) találhat védelmet. Igen szép tömött és nyírható élősövényt képezhetünk például közönséges orgonából, ligustrumból (fagyal), spiraeaból, hóbogyóból, a homokon és sziken is kiválóan fejlődő tamarix cserjéből.
A díszfák, díszcserjék ültetésének is legmegfelelőbb ideje az ősz. Ültetésüknél ugyanaz a követelmény, mint a gyümölcsfák és gyümölcsbokrok ültetésénél. Az ősszel ültetett fákat csak tavasszal metsszük vissza. A cserjéket, főként ha sövénynek ültetjük, az első évben alacsonyra, kb. negyedére metsszük vissza és csak fokozatosan engedjük fel, hogy a sövény jól besűrűsödjék.
Díszfák és cserjék a kerted szépségéért
Link
Gyeptelepítés
A gondozott, zöld gyepfelület már önmagában is kellemes látványt nyújt, ugyanakkor megfelelően keretezi és kiemeli a virágzó növények, a tarka virágágyak, bokrok, cserjék szépségét.
Attól függően, hogy milyen a kertünk talaja, (kötött, vagy laza homok, napos vagy árnyékos, tudjuk-e öntözni a gyepet vagy nem), különböző fűmagkeverékeket állíthatunk össze. A vetőmagboltokban azonban kész fűmagkeverékek is vásárolhatók. Parkosításhoz, házi kertek füvesítéséhez - főként öntözhető helyen -, használható a pázsitkeverék amely nagyon szép, nyírható gyepfelületet ad. A taposást, tiprást jobban tűrő, hosszú élettartamú fűféléket tartalmaz a sportkeverék. Szárazságot jól tűrő fűmagvak keveréke a töltéskeverék, amely rézsűk, lejtős területek füvesítésére a legalkalmasabb.
A fűmagvak vetéséhez a legkedvezőbb az idő: augusztus végétől szeptember derekáig, vagy márciustól május közepéig. Ahol azonban rendszeres öntözési lehetőség van, tulajdonképpen az év más szakában is telepíthetünk füvet.
A gyepet hosszú időre, több évre telepítjük. Erőteljes dús gyepet csak jó táperőben levő, kellően előkészített talajon kapunk. Ha van szerves trágyánk, forgatás előtt szórjuk meg a talajt (négyzetméterenként 5-6 kiló) érett komposzttal, vagy istállótrágyával és vegyes műtrágyából 10-15 dekát szintén bedolgozhatunk a magvetés alá. A megfogatott talajt nagyon simára egyengessük el, hengerezzük, vagy deszkalappal tömörítsük és legalább másfél-két hétig hagyjuk ülepedni. Vetés előtt, ha szükséges öntözzük be a talajt, majd gereblyézzük el. Szélcsendes időben, négyzetméterenként, egyenletesen, 3-4-5 deka fűmagot szórjunk el. Az elszórt magot gereblyével, apró finom, kapáló mozdulatokkal sekélyen (1 centinél semmi esetre se mélyebben!) dolgozzuk be a talajba és a talaj felszínét ismét hengerezzük, vagy deszkalappal, úgynevezett taposólappal tömörítsük.
Ha a talaj elég nedves, meleg, napos időben 10-12 nap múlva már zöldell a vetésünk. Kelésig csak nagyon finom permetező öntözéssel, napjában többször, de kis vízadagokkal úgy öntözzük, hogy a víz a talaj felületén össze ne follyon, hogy a talaj felszíne el ne iszapolódjék, össze ne tömődjék. Amikor a fű 10-12 centi magas 4-5 centis tarlót hagyva végezzük az első kaszálást. A túl mély kaszálással sok tő kipusztulhat, a vetés foltossá válhat. A kaszált fűvetést már bőséges vízadagokkal öntözzük.
Gyeptelepítés kevesebb nyűggel, gyorsabban
Link
Egynyári virágok
A sok színben pompázó egynyári, vagy az augusztusban vethető, korán virágzó (nefelejcs, százszorszép, árvácska, stb.) kétnyári virágoknak szinte se szeri, se száma.
Március végén, április elején a legtöbb virág magját már a szabad földbe, állandó helyükre is vethetjük. A virágok apró magvai nagyon finomra elmunkált, porhanyós magágyat kívánnak, csak abban kelnek szépen és jól. Legalább 2-3 évenként jól trágyázzuk meg a virágoskertek talaját is. Az apró virágmagokat sekélyen vessük, egy-másfél centinél ne kerüljenek mélyebbre a talajban, mert nehezen törnek a felszínre.
A virágmagvakat és palántákat ki-ki ízlése szerint vegyesen vetheti, palántázhatja a virágágyakba. A tarka színfoltot adó virágágyak is szépek. Választhatjuk a szabályosabb elrendezési formákat is, amikor szegélynövénnyel (agerátum, bársonyvirág, sarkantyúka, lobélia, stb.) egy-egy főnövényt, rendszerint magasabbra növő virágfajtát ültetünk a virágágyba. Ültethetjük a virágokat szín és fajta szerint ritmikusan sorba, vagy nagyobb területet elfoglaló csoportokba úgy, hogy azok virágzáskor egyszínű, vagy tarka összefüggő virágszőnyeget képezzenek. Palántázásnál, majd az egye-lésnél is mindig gondoljunk arra, hogy a virágoknak a bokrosodáshoz elegendő tenyészterületük legyen, hogy erőteljes, dúsan virágzó tövekké fejlődhessenek.
Az öntözővizet természetesen - éspedig a ritkábban, de bőségesen adott öntözővizet - minden virág meghálálja. A naponként adott kis mennyiségű, permetező öntözéssel a virágokat csak időlegesen frissíthetjük fel. Ha a gyökereik nem jutnak elegendő nedvességhez, szomjaznak, szenvednek, hervadoznak a szárazságtól.
Vannak közöttük szárazságtűrőbb és vízigényesebb fajták. Szárazságtűrőbbek a körömvirág, az egynyári margaréta, tátika, a díszparaj, a kínai szegfű, az afrikai aranyvirág, a kokárdavirág, a napraforgó, szalmarózsa, sóvirág, tatárvirág, estike, a rezeda, verbéna, ördögszem, petúnia, bársonyvirág stb.
Közepes vízigényűek az őszirózsák, a violák, szegfűk, a kakastaréj, a flox, vagy lángvirág, a porcsinrózsa, zinnia, vagy vasvirág, stb.
Vízigényesek a salvia, vagy paprika virág, a dáliák, a lobélia, balzsamina stb. A virágokat tehát aszerint is válasszuk meg, hogy milyen gyakran, vagy egyáltalán tudjuk-e öntözni.
A legnépszerűbb egynyári növények
Link
Évelők
Nem hiányoznak egyetlen virágoskertből sem. Rendszerint külön helyen, vagy a vegyes ágyakba, az egynyári virágok közé ültetve tavasztól késő őszig virítanak. Az ibolyától kankalintól fogva oly nagy a számuk, hogy felsorolni szinte lehetetlen őket. Abban azonban valamennyi megegyezik, hogy augusztus végén és szeptember folyamán, illetve kora tavasszal tőosztással szaporíthatok. A talaj évenkénti felfrissítését, gyommentesen tartását, és a 3-4-5 évenkénti átültetést nemcsak meghálálják, hanem igénylik is, mert túlságosan elbokrosodnak és kiélik a talajt. A pünkösdi rózsák átültetésénél, szaporításánál azonban tudnunk kell, hogy szaporítás, átültetés után csak a második, harmadik évben virágoznak majd.
A 15 legszebb évelő virág, amely minden kertben csodásan mutat /aminek minden kertben ott a helye/
Link
A muskátli
Ablakban, erkélyládákban, verandán, a kertben, napos helyen a legkedvesebb, folyvást nyíló virágunk. Talán a legdédelgetettebb, éveken át megtartható, fiatalítható és dugványozásról nagyon jól szaporítható. A szabadba csak a májusi fagyveszély elmúltával ültessük ki (ha takarni tudjuk korábban is kiültethetjük) mert fagyérzékeny.
A földbe ültetett, nagy bokros töveket úgy fiatalíthatjuk meg, hogy 3-4 levél felett visszavágjuk, világos, de hűvösebb helyen tartjuk és rendszeresen öntözzük. (Melegben, sötét helyen nyurga, vézna hajtásokat hoz.) A levágott hajtásokat, homokos kerti földbe dugványozva ugyancsak jól meggyökereztethetjük. A muskátli a nyár folyamán is bármikor könnyen szaporítható zöld dugványról, megfelelően érett hajtásokról. A dugvány közvetlenül a levél alatti részből, ízből (nóduszból) képes gyökeret ereszteni. A dugványt tehát közvetlenül az íz (nódusz) alatt vágjuk le éles késsel. Az alsó leveleket távolítsuk el, mert a földbe kerülve rothadnak, a felső leveleket pedig, ha nagyok, a felső 2-3 levél kivételével kurtítsuk vissza, vagy kötözzük össze és napos, meleg helyen (kora tavasszal cserépbe ültetve) a szabad földbe is eldugványozhatjuk. Rendszeresen öntözve, pár hét alatt szépen meggyökeresednek.
A muskátli (Pelargonium) ültetése, gondozása, szaporítása
Link
Dáliák
Pompás díszei a kertnek. A dália nagyon szereti a tápdús földet és az öntözővizet. Nagyon meghálálja, ha ültetés előtt legalább fészektrágyázzuk, ha az ültető gödör földjében elkeverünk egy lapát földdé érett komposztot, vagy egyéb szervestrágyát. Tőosztással könnyen szaporítható. A nagy, otthon teleltetett töveket úgy osszuk szét, hogy minden gumórészhez jusson hajtást adó szárrész is, mert hajtást csak a gumó és a szárrész találkozásánál levő szemből fejleszt. Csapadékosabb, hűvösebb vidékeken napos helyre, egyébként félárnyékos helyre ültessük, mert ott szebben virágoznak. Az állandóan forrón tűző naptól virágjuk, levelük öntözés mellett is megperzselődik. Állandó helyre április derekától fogva ültethetők ki a gumók.
Kertünk igazi kincsei a dáliák
Link
A kardvirág, gladiólusz
E lenyűgöző szépségű virágok a kert valódi ékességei.
Csoportosan vagy egyesével a többi virág közé ültetve (utak mellett is) kedvelt virága a kiskerteknek. Pompás virágai sajnos hamar elnyílnak. Világos, meleg helyen, esetleg fólia alatt, március elejétől fogva cserepekbe ültetve elő is hajtatható. Állandó helyre április közepétől ültetjük a gumókat 10-14 centi mélyre. A tápdús földet és az öntözést a gladiólusz is nagyon meghálálja. Ha május végéig, június elejéig szakaszosan, kéthetenként ültetjük a gumókat, szinte folyamatosan gyönyörködhetünk nyíló virágaiban. A május derekán, június elején kiültetett gumók augusztusban, szeptemberben virágoznak majd. Legszebb virágokat a nagy, 10-12 cm körméretű gumók adnak. A sarjgumók 2-3 év alatt válnak virágéretté. Az elvirágzott virágszárakat vágjuk le, ne hagyjuk magot érlelni. A leveleket azonban őszig hagyjuk a tövön. A gumókat a fagyok beállta előtt 15-20 centis szárrésszel szedjük fel, szárítsuk meg, és megtisztogatva, száraz, szellős fagymentes helyen tároljuk.
A kardvirág, gladiólusz gondozása
Link
A krizantém
Sok szép kis és nagy virágú, csomókban vagy egyesével nyíló fajtája nyílik az őszi kertben. Az apró, csomós virágú változatai is szebben virágoznak, ha 2-3 évenként újraültetjük, felfrissítjük a talajukat, a közepes és nagy virágú fajták azonban évről évre megkívánják az újraültetést. A krizantémot tavasszal, amikor a hajtásai már legalább 10 centisek, május elejétől június derekáig ültethetjük, szaporíthatjuk. A földjét tisztítsuk meg a gyomoktól, jól trágyázzuk és forgassuk meg. Négyzetméterenként 10-15 kiló jó érett szervestrágyát is adhatunk a talajba. Ennek háromnegyed részét legjobb ősszel a talajba forgatni, negyed részét pedig kiültetés után terítjük el a talaj felszínére. Szervestrágya híján 150-200 gramm vegyes műtrágyát (nitrogén, foszfor-káli egyenlő arányban) dolgozhatunk alaptrágyaként a talajba. A gyökeres tősarjakat ültetés után jól beöntözzük, tovább is rendszeresen öntözve, a talaj felszínét állandóan és gyommentesen tartjuk. Ha szép bokros töveket kívánunk nevelni, a növekedő hajtásokat visszavágjuk. Az apró, csomós virágúakat május végén, június elején, majd június végén vághatjuk vissza. A tavasszal elültetett, két-háromszor visszavágott tövek így őszre dúsan virágzó, erőteljes bokrokká fejlődnek.
Népszerű krizantém fajták: hogyan történik a krizantém gondozása, a krizantém ültetése mikor esedékes?
Link
A rózsa 
Évezredek óta a legkedvesebb kerti virágunk. Fajtaváltozata ma már szinte megszámlálhatatlan, és évről évre újakkal gyarapszik. A rózsa a napos, meleg helyet, a kötött, agyagos, káliban gazdag tápdús talajt kedveli. Két-három évenként meghálálja az istállótrágyázást, a műtrágyák közül évenként különösen a foszfor és kálium műtrágyákat és az öntözést is. Ültetéséhez kedvezőbb az ősz, mint a tavasz. Legalább 40 centi mélyen megmunkált talajba, a roncsolástól megmetszett gyökereinek akkora gödör készítsünk, amelyben kényelmesen elfér. Vesszőit felére-kétharmadára metsszük vissza. Tavaszi ültetésnél a gyökereit mártsuk agyagpépbe, a földet erősen tömörítsük a gyökereihez, majd jól iszapoljuk, öntözzük be. A bokorrózsákat úgy ültessük, hogy az oltás helye 1-2 ujjnyival feltétlenül a föld felszíne alá jusson. Így a nemes rész is gyökérzetet fejleszt, erőteljesebb lesz a bokor fejlődése és vadhajtások csak elvétve törnek elő belőle.
Ültetés után a tövet porhanyós földdel betakarjuk, felkupacoljuk úgy, hogy a vesszőket is takarja. Ez védi a rózsát a téli fagytól és a tavaszi kiszáradástól. A földkupacot szakaszosan, csak a hajtás megindulása után bontjuk le.
A bokorrózsák tavaszi fás metszése a tövek erősségétől, növekedési erejétől függ. Általában az erős növekedésű tövek jól fejlett vesszőit 5-7 rügyre, a gyengébbeket 3-4 rügy felett metsszük vissza. A gyengébb növekedésű fajták erőteljes vesszőit 3-4, a gyengébbeket 2-3 rügyre vághatjuk vissza. A metszéssel a töveket mindig formáljuk, alakítjuk is. A bokor közepén levő vesszőket és az öregedett ágrészeket vágjuk ki a tőből. És miután a hajtásnövekedés mindig a rügy állását követi, a rügy felett ferde síkban, úgy metsszük vissza a vesszőket, hogy a legfelső rügy mindig kifelé álljon.
A nyári zöld metszéssel pedig rózsáinkat folyamatos virágzásra serkenthetjük. Az elnyílott virágokat szárral együtt, a virág alatti első ötlevélkés levél felett vágjuk vissza (ez általában a virág alatti 3-4. rügy) éspedig azért, mert a feljebb levő 3 levélkés levelek hónaljában nincs, vagy csak igen gyenge életképességű rügy van. Virágszedéskor is gondoljunk a folyamatos virágzásra, csak olyan hosszú szárral vágjuk le a virágot, hogy a két alsó rügy mindig megmaradjon a tövön.
Rózsafajták, ültetése, gondozása
Link
Palántanevelés
Ha a virágoskertünk, virágágyunk eléri a 4-6-8 négyzetmétert, ahová már 100-150 palánta is szükséges, a palántavásárlás bizony már tetemes összegbe kerül. Palántát azonban magunk is nevelhetünk. A virágkedvelőknek ez külön öröm és hasznos, szórakoztató elfoglaltság. Nevelhetünk palántát világos, napos ablak mellett (pl. verandán) kis ládikákban, virágcserepekben, vagy akár kilyukasztott műanyag tálkákban - történetesen összegyűjtött tejfölös poharakban is - könnyű kerti földben. Megfelelően ritkítva, vagy áttűzdelve, napos, meleg időben a szabadba is kirakva, így is erőteljes és edzett palántákat nyerhetünk a kiültetéshez.
A kert napos, szélvédett helyén azonban, ha van összegyűjtött lombunk, vagy nedves szénánk-szalmánk és főként szalmás trágyánk, könnyen készíthetünk 1-1,5 méter széles, 1,5-2 méter hosszúságú palántanevelő ágyat is. A 30 centi mélyen kiásott talajt egysoros tégla-, vagy 25 centi magas deszkakerettel vesszük körül. A kerettel körülvett palántanevelő ágyat a talaj szintjéig megtöltjük nedves lombbal, szénával, szalmával, vagy szalmás istállótrágyával és jól megtapossuk. Erre 15 centi vastagon jó humuszos, könnyű kerti földet terítünk. Ezután már csak üveg, vagy fólia hiányzik a melegágyról. Ehhez fenyőlécből magunk is könnyen készíthetünk beüvegezett keretet, vagy készen vásárolhatunk melegágyi ablakot. A keretet átlátszó fóliával is bevonhatjuk, ha óvatosan használjuk, több évig is eltart. Az ablakot felrakjuk a keretre és nád-, vagy gyékénytakaróval, vagy egyszerűen pokróccal, nagy ruhadarabokkal betakarjuk. Ha elég nyirkos volt a fűtőalapanyagunk, a palántaágy egy hét múlva bemelegszik, az üveg, vagy fólia begyöngyösödik és tapintással is meggyőződhetünk a talaj felmelegedéséről. Az ilyen melegágyról már március elején megkezdhetjük a palántanevelést. Ha nincs semmiféle fűtőanyagunk, a föld alá elég csak 5-10 centi vastag lombot, vagy szalmát terítenünk ahhoz, hogy március közepétől fűtőtalp nélküli langyos-ágyban is, sikeresen nevelhessük a palántáinkat. A magokat 4 cm sortávolságra 1 cm mély sorokba ritkán szórjuk és finoman takarjuk 1 centi vastag szitált földdel. Az ablakkal fedett ágyat, miután a magnak a csírázáshoz nincs szükséges fényre, állandóan fedjük a takaróval. Kelés után már csak éjszakára takarjuk, hogy a hidegtől védjük. A magvetést szükség szerint, finoman permetező kannával öntözzük. Melegebb időben az ablakot magasabban, hűvösebb időben alacsonyabbra támasztjuk fel, hogy a palántaágy szellőzzék, levegőzzék. Meleg napokon az ablakot le is vehetjük az ágyról, ültetés előtt 1-2 héttel, ez azért is nagyon fontos, hogy a palántákat edzzük, levegőhöz szoktassuk. Ha nincs fagyveszély, az ablakot az utolsó hetekben éjszakára se rakjuk vissza. A palánták 6-8 hét múlva ültethetők ki.
Palántanevelés - hasznos tanácsok mindenkinek
Link
A sziklakertről
Nagyon sokan el sem tudják képzelni a kertjüket sziklakert, vagy kis sziklacsoport nélkül. Ez a törekvés azonban nagyon sokszor természetellenes, sőt giccses megoldásokat eredményez. Az ilyen sziklacsoportoknak éppúgy nincs létjogosultságuk a kertben, mint a gipszből formált kerti törpéknek, őzikéknek, gombáknak, váraknak, vagy újabban műanyag flakonokból készített díszeknek, a virágkaróknak használt kiégett neoncsöveknek.
A jól megépített és betelepített sziklacsoport-hegy és dombvidéken, (ahol a környéken előforduló természetes kőzeteket és termésköveket használják fel a sziklakert építéséhez), nagyon szép és a környezetbe illő dísze lehet a kertnek. A sziklakert, sziklacsoport építésénél, amely nagyon alkalmas lejtős területek, rézsűk megkötésére is, mindig az a cél vezessen bennünket, hogy természetes hatást keltsünk vele. A begyűjtött kisebb, nagyobb természetes köveket lapjukkal úgy fektessük, úgy helyezzük el a sziklakertben, sziklacsoportban, ahogyan azok a természetben előfordulnak. Az alapját, különösen kötött talajon kaviccsal, kőtörmelékkel töltsük ki, hogy vízelvezető legyen, mert a legtöbb sziklanövény nem tűri a nyirkos talajt. A vízelvezető rétegre terítsük a termőtalajt és ebbe illesszük bele a köveket.
A sziklakert növényeit vadontermő helyeikről is begyűjthetjük, de számos termesztett, kerti növényt telepíthetünk bele. Igényeik szerint, a párás, árnyékos helyről való növényeket a sziklacsoport északi, keleti oldalára, cserjék árnyékába, a kevés árnyékot tűrőket, a napos helyről származókat a déli oldalra ültessük. Sziklakertbe ültethetők a tulipán, nárcisz jácint, írisz egyes fajtái, a cickafart, bőrlevél (Bergenia), a pázsit- és pünkösdi szegfűk, a kutyatej, varjúháj (Sédum) és kövirózsafajok, az évelő tatárvirág és lángvirág (Flox), a sóvirág, szappanfű, az illatos ternye, gerebcsin, madárhúr, scilla, fürtös gyöngyike, hunyor, díszlen, pázsitviola (Aubreta), krókusz, kökörcsin, kakukkfű és még számos más növény.
Sziklakerti növények kiválasztása
Link
Sziklakert saját kezűleg
Link
Gyárfás Endre: ZSEBRE VÁGOM A KISKERTET 
Zsebre vágom a kiskertet.
Elhiszed-, ha én mondom?
Ugyan, miért füllentenék?
Olyan puha tán az orrom?
Bal zsebemben egy-egy ágyás
répa, retek, karalábé,
jobb zsebemben tucat bokor
saláta és - csokoládé.
Hátsó zsebem mélyén egy sor
bársonyvirág, porcsinrózsa,
hajnalka a kerítéshez,
tátika a porhanyósba.
Minden zsebem kifordítom,
tartalmát a földbe vetem,
s ha majd serken a vetésem,
gyomlálgatom, öntözgetem.
Annyi lesz a répa, retek,
bele sem fér a zsebembe!
Salátának, karalábnak
három zsák is kevés lenne.
A virágok úgy pompáznak!
Örülhetnek anyukámék...
S ami marad a zsebemben,
mert - bölcsen - el nem vetettem:
megeszem a csokoládét.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kertünk - házunk - otthonunk |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 15
|
|
|
|
2025. Május
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
15 db bejegyzés |
| e év: |
88 db bejegyzés |
| Összes: |
5040 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Általános (21)
- Belső kör (0)
- Család (22)
- Munka (15)
- Haverok (0)
- Iskola (20)
- Ábrányi Emil (4)
- Adamis Anna (1)
- Ady Endre (16)
- Ágai Ágnes (1)
- Agytorna (30)
- Albert Einstein (2)
- Alföldi Géza (2)
- Alhana (1)
- Ambrus Magdolna (1)
- Andók Veronika ( (1)
- Andróczky Lászlóné (3)
- Antoine de Saint-Exupery (3)
- Anyák napja - gyermeknap (33)
- Áprily Lajos (3)
- Arany János (11)
- Arany Viktor (1)
- Arany-Tóth Katalin (1)
- Aranyosi Ervin (19)
- Artai Zsuzsanna (2)
- Árvai Attila & Emil (3)
- Átyim Lászlóné (1)
- B. B. Nala (1)
- B. Huszta Irén (1)
- B. Radó Lili (1)
- Babits Mihály (5)
- Bagi Tibor (1)
- Bajza József (1)
- Baktai Faragó Aranka (2)
- Balassi Bálint (1)
- Balázs Béla (1)
- Balázs Sándor Turza /B.A.S.A. (2)
- Bálintffy Etelka (1)
- Balla Zsuzsanna (2)
- Balogh József (2)
- Baranyai Mária (1)
- Baranyi Ferenc (3)
- Barsy Irma (2)
- Bartalis János (1)
- Bartis Ferenc (2)
- Bartos Erika (2)
- Bella István (1)
- Bencze Marianna (1)
- Benedek Elek (3)
- Berde Mária (1)
- Bertók László (1)
- Berzsenyi Dániel (1)
- Bíró Melinda (1)
- Birtalan Ferenc (1)
- Boda Magdolna (1)
- Bódás János (2)
- Bodnár Éva (3)
- Bodó János (1)
- Bodor Aladár (1)
- Bodré Anikó (1)
- Bogár Lilla (1)
- Bogdán András & Bogdán László (2)
- Bognár Barnabás (1)
- Bonifert Ádám (1)
- Buda Ferenc (1)
- Budai Zolka (1)
- Bulvár (52)
- Bölcsességek és gondolatok. (150)
- Börzsönyi Erika (1)
- Coelho Paulo (1)
- Csabai Andrea (1)
- Csabai Lajos (2)
- Csapó Lajos (2)
- Csatári Édua Éva (1)
- Cseffán Zsolt (2)
- Cseke Erika (1)
- Cseppely Zsuzsanna (1)
- Cserényi Zsuzsanna (1)
- Csiki András (1)
- Csitáry-Hock Tamás (1)
- Csokonai Vitéz Mihály (1)
- Csoóri Sándor (1)
- Csorba Győző (1)
- Csukás István (1)
- Csuray Zsófia (1)
- Czóbel Minka (1)
- Dáma Lovag Erdős Anna (1)
- Dapsy Gizella (1)
- Darvas Szilárd (1)
- Deák Erika (2)
- Devecseri Gábor (1)
- Dévényi Erika (3)
- Dienes Eszter (1)
- Dobos Hajnal (1)
- Dobrosi Andrea (1)
- Dobszai Károly (2)
- Dóczi Lajos (1)
- Domahidi Klára (1)
- Domonkos Jolán (1)
- Donászy Magda (2)
- Dorys May (0)
- Dr. Gyökössy Endre (2)
- Dsida Jenő (7)
- Duduj Szilvia (1)
- Dugasz István (2)
- Dutka Ákos (2)
- Dylan D Tides (1)
- Ecsedi Éva (1)
- Egészségünk érdekében... (149)
- Egyed Emese (1)
- Elekes Tímea Izabella (1)
- Életképek (101)
- Életmód (93)
- Endrődi Sándor (1)
- Erdei Éva (1)
- Erdélyi József (1)
- Erdős Olga /Luna Piena/ (2)
- Erdős Renée (1)
- Eszenyi Matula István (1)
- Évszakok (131)
- Falcsik Mari (1)
- Falu Tamás (1)
- Farkas Anna&Árpád&Éva&Imre (6)
- Fáy Ferenc (1)
- Fazekas István (1)
- Fazekas Miklós (1)
- Fecske Csaba (2)
- Fehér Miklós (1)
- Fekete Lajos (1)
- Fellner Isrván (1)
- Fenyő László (1)
- Ferenczi Csilla (1)
- Fésűs Éva (2)
- Ficzura Ferenc (1)
- Film - színház (54)
- Flammerné Molnár Edit (1)
- Fodor Ákos& Emese&József (2)
- Fonyó Tamás (3)
- Fortune Brana (2)
- Fuchs Éva (1)
- Füle Lajos (6)
- Földeáki-Horváth Anna (1)
- Gabriel Garcia Márquez (4)
- Gál Éva Emese & János (2)
- Galyasi Miklós (1)
- Gámenczy Eduárd (1)
- Garai Gábor&János&Katalin (3)
- Gárdonyi Géza (6)
- Gaudi Éva Molly (1)
- Gebhardt Nóra (3)
- Geisz László (2)
- Gere Irén (1)
- Gergely Ágnes & István (2)
- Gligorics Teréz (3)
- Goethe (5)
- Gősi Vali (1)
- Grigó Zoltán (1)
- Gulyás Pál (1)
- Gutási Éva (1)
- Gyimóthy Gábor (2)
- Gyóni Géza (2)
- Győrfi-Deák Éva (3)
- Gyulai Pál (5)
- Gyurkovics Tibor (2)
- Gyöngy (1)
- Gyönyörű virágok&idézetek (38)
- György László (2)
- H. Kohut Katalin (1)
- H.Gábor Erzsébet (0)
- Hajas György (1)
- Hajdú Levente (1)
- Hajdu Mária&Saci (2)
- Hajnal Anna (2)
- Hámori István Péter & Zsóka (2)
- Hamvas Béla (1)
- Hamza Anikó (2)
- Harcos Katalin (4)
- Hatos Márta (1)
- Havas Éva (1)
- Hazafias versek (18)
- Hazánk - otthonunk (188)
- Heine (3)
- Heiner Ágnes (1)
- Héja (1)
- Helen Bereg (3)
- Helena (1)
- Heltai Jenő (10)
- Hemingway (2)
- Hepp Béla (1)
- Hervay Gizella (1)
- Híres emberek-jeles napok-évfo (158)
- Hirth Éva (1)
- Hóbor Hajnalka (1)
- Hock Éva Etelka (1)
- Hollósy-Tóth Klára (1)
- Horváth Ilona & Horváth István (2)
- Horváth M. Zsuzsanna (1)
- Horváth Piroska (1)
- Horváth Tóth Éva (1)
- Hosszú Bettina (1)
- Humor (250)
- Húsvét - Pünkösd (36)
- Idézetek birodalma (151)
- Ignotus (1)
- Ilianne (2)
- Illés Judit & Gábor (2)
- Illyés Gyula (2)
- Imre Flóra (1)
- Irodalom - Próza (111)
- Ismeretlen szerzők (1)
- Jagos István (1)
- Jakos Kata (1)
- Jatzkó Béla (1)
- Jékely Zoltán (1)
- Jobbágy Károly (2)
- Jókai Mór (6)
- Jolie Taylor (1)
- Jónás Tamás (1)
- Jószay Magdolna (1)
- József Attila (9)
- Juhász Gyula (6)
- Juhász Magda & Juhász Szilvia (3)
- Juhászné Bérces Anikó (2)
- K. László Szilvia (1)
- Kacsa Zsóka (2)
- Kaffka Margit (1)
- Káli László (1)
- Kálnoky László (1)
- Kamarás Klára (2)
- Kamenitzky Antal (1)
- Kányádi Sándor (2)
- Karácsony - Újév (80)
- Karai Gábor (1)
- Karinthy Frigyes (4)
- Károlyi Ami (1)
- Kárpáti Tibor (1)
- Kassák Lajos (1)
- Kaszás Zoltán (1)
- Katerina Forest (1)
- Katona Bálint & Andrea (3)
- Katona József (1)
- Kecskés Beatrix (2)
- Kelemen Évi (1)
- Keller Boglárka (1)
- Kerecsényi Éva (1)
- Kerekes László (1)
- Kereszti Hajnalka (1)
- Keresztury Dezső (1)
- Kerner Mariann (1)
- Kertünk - házunk - otthonunk (54)
- Kijacsek Erzsébet (2)
- Kincses Zoltán (2)
- KisJenő,József,Judit,Irma,Rea (6)
- Kocsis Dániel (1)
- Koltay Gergely (6)
- Komáromi János (2)
- Komjáthy Jenő (2)
- Komróczki Zoltán (0)
- Konda Bartal Piroska (2)
- Kondra Katalin (1)
- Koós Attila (2)
- Koosán Ildikó (1)
- Kormányos Sándor (1)
- Koszpek Ferenc (1)
- Kosztolányi Dezső (7)
- Kotsy Krisztina (1)
- Kovács Daniela & Anikó & Erika (4)
- Kun Magdolna (4)
- Kustra Ferenc (1)
- Kölcsey Ferenc (4)
- Lackfi János (2)
- Ladányi Mihály (1)
- Lady Moon (1)
- Lampert Géza (1)
- Lányi Sarolta (2)
- Laren Dorr (2)
- László Andrea, & Ilona, &Noémi (3)
- László Ilona (1)
- Lelkem szirmai (77)
- Lengyel Jolán (2)
- Lengyel Károly (1)
- Lesznai Anna (1)
- Lévay József&Lévay László (3)
- Ligeti Éva (2)
- Linda Dillow (1)
- Lindák Mihály (1)
- Linn Márton (1)
- Lippai Marianna (1)
- Lithvay Viktória (1)
- Lőrinczi L. Anna (1)
- Losonci Léna (2)
- Lupsánné Kovács Eta (2)
- Lys Noir (1)
- Lyza (1)
- M. Laurens (1)
- Maczkó Edit (1)
- Madách Imre (2)
- Magyar sorsot - magyar kézbe! (88)
- Major Gabriella&Majoros Gabrie (2)
- Majtényi Erik (1)
- Majthényi Flóra (2)
- Márai Sándor (7)
- Mardi Miriam (1)
- Marschalkó Lajos (1)
- Marton Pál (2)
- Maryam /Moldován Mné (1)
- Maszong József (1)
- Máté Péter (2)
- Matos Maja (1)
- Mécs László (1)
- Média (440)
- Meggyesi Éva (1)
- Mentovics Éva (2)
- Metzger Zsuzsanna (1)
- Mikodi Bianka (1)
- Minden, ami szép (8)
- Mindenszentek, halottak napja (10)
- Mirian (2)
- Monok Zsuzsanna (1)
- Móra Ferenc (4)
- Móra László (3)
- Moretti Gemma (1)
- Móricz Eszter (1)
- Művészet (62)
- Müller Péter (2)
- Mysty Kata (1)
- N. (0)
- Nadányi Zoltán (1)
- Nagy István Attila & Bálint (3)
- Nagy Krisztina (1)
- Nagy László & Ilona (4)
- Nemes Nagy Ágnes (1)
- Némethné Mohácsi Bernadett (1)
- Nemzeti ünnep (62)
- Névnap- szülinap (49)
- Nőnapra & Farsang (11)
- Nyakó Zita (1)
- Ó. Kovács Ibolya (1)
- Oláh Gábor (1)
- OMNYE (58)
- Orbán Balázs&Orbán Hajnalka (3)
- Orgoványi Anikó (1)
- Őri István (3)
- Orosz költők (3)
- Orth László (3)
- Osho (4)
- P. Geraldy (1)
- P. Pálffy Julianna (1)
- P. Tóth Irén (1)
- Pajzán történetek&mondák (47)
- Palágyi Lajos (1)
- Pálvölgyi Attiláné (1)
- Papp Váry Elemérné (2)
- Pásztor Piroska & Klaudia (2)
- Paudits Zoltán (1)
- Paula S. Tizzis (1)
- Pecznyík Pál (2)
- Pej Erika (1)
- Pénzár Miklós Csaba (1)
- Péter Erika (1)
- Pethes Mária (1)
- Petőfi Sándor (13)
- Pilinszky János (2)
- Piszár Éva (1)
- Pogány Zoltán (1)
- Politika (24)
- Poller Ildikó (3)
- Popper Péter (2)
- Pósa Lajos (11)
- Posztós Lenke (2)
- Prohászka Ottokár (1)
- Puskin (3)
- Rab Zsuzsa (1)
- Rabindranath Tagore (1)
- Radnóti Miklós (4)
- Rajki Miklós (3)
- Rajzó Eszter (1)
- Rasztik Edit Emese (1)
- Ratkó József (1)
- Reichard Piroska (1)
- Rejtő Jenő (2)
- Reményik Sándor (25)
- Reviczky Gyula (3)
- Riersch Zoltán (1)
- Romhányi a Rímhányó (1)
- Rónay György (1)
- Rózsa Amarilla (1)
- Rudnyánszky Gyula (1)
- S. Farkas Zsuzsanna (1)
- Sajó Sándor (6)
- Sándor Gyula (2)
- Sango Villagren (1)
- Sárándí Szilvia (1)
- Sárhelyi Erika (2)
- Sarkadi Sándor (1)
- Sárközi György (2)
- Sarlós Erzsébet (1)
- Scheffer János (1)
- Schrenk Éva (1)
- Schvalm Rózsa (1)
- Schwartz Léda (1)
- Serfőző Attila (1)
- Shakespeare (1)
- Shelley (2)
- Sík Sándor (2)
- Siklós József (1)
- Simon Ágnes & István (2)
- Simonyi Imre (1)
- Sipos Julianna (1)
- Sohonyai Attila (1)
- Somlyó Zoltán&Somlyó György (3)
- Somogyváry Gyula (3)
- Sonkoly Éva (1)
- Soóky Melinda (1)
- Sport (91)
- Steph McGrieff (2)
- Süssünk - Főzzünk (13)
- Szabados István (3)
- Szabó Éva, ...Gitta, ...Ila (3)
- Szabó Kila Margit (1)
- Szabó Lőrinc (3)
- Szabó Magda (1)
- Szabolcsi Erzsébet (1)
- Szabolcska MIhály (1)
- Szádeczky-Kardoss György (1)
- Szakáli Anna (1)
- Szalai Fruzsina (1)
- Szász Károly (1)
- Szatmári Delina (1)
- Szebenyi Judit (3)
- Szécsi Margit (1)
- Szeicz János dr. (2)
- Székely János (1)
- Szeleczky Zita (3)
- Széles Kinga (1)
- Szemlér Ferenc (1)
- Szent Gály Kata (1)
- Szentirmai Jenő (2)
- Szép Ernő (3)
- Szép versek és idézetek (86)
- Szépek szépei (21)
- Szerencsés János & Tünde (2)
- Szilágyi Anita&Viktória (2)
- Szilágyi Domokos (1)
- Szilágyi Hajnalka (1)
- Szilas Ildikó (1)
- Szilveszter Levente (2)
- Szőke István Attila (3)
- Szőllösi Dávid (0)
- Szőnyi Bartalos Mária (1)
- Szuhanics Albert (6)
- T. Fiser Ildikó (1)
- Takács Dezső (1)
- Tamás István (2)
- Tamási Áron (1)
- Tánczos Katalin (2)
- Tarsoly Beke Tamás (1)
- Tasnádi Bernadett (1)
- Tatiosz (1)
- Taygate (4)
- Telekes Béla (1)
- Természet (30)
- Thalis Silvenier (1)
- Tobai Rózsa (1)
- Tóbiás Tünde (1)
- Tokaji Márton (2)
- Tompa Mihály (2)
- Torday Teodóra (2)
- Torma Judit (1)
- Tormay Cécile (1)
- Tornay András (2)
- Tóth Anett, Juli, Julianna (3)
- Tóth Árpád (5)
- Tóth Attila & János (3)
- Tragédiák - katasztrófák (159)
- Tudod-e? (19)
- Tudomány - technika (67)
- Túri A. Zsuzsa (1)
- Túrmezei Erzsébet (3)
- Turza Sándor (0)
- Törő Zsóka (1)
- Történelem (174)
- Ujvári Lajos (2)
- Utassy József (1)
- V. Hugó (2)
- Váci Mihály (2)
- Vajda János (4)
- Vallás (87)
- Válóczy Szilvia (1)
- Vámosi Nóra (1)
- Varga János Veniam (1)
- Varga József (1)
- Varga Patrícia & Gyula (1)
- Vargáné Éva (1)
- Vargha Gyula (1)
- Varjú Zoltán (2)
- Várnai Zseni (8)
- Varró Dániel (2)
- Varró Dániel (1)
- Vas István (1)
- Vasas Mihály (1)
- Vázsonyi Judit (1)
- Végh Mária (1)
- Venyercsán László (1)
- Vesze László (1)
- Vészi Endre (1)
- Víg Éva (1)
- Világirodalom (21)
- Világirodalom (5)
- Világjárók (222)
- Virág Aliz (1)
- Vitó Zoltán (1)
- Vogelweide (2)
- Vona Erzsébet Cecilia (2)
- Vörös judit (2)
- Vörösmarty Mihály (3)
- Wass Albert (76)
- Weöres Sándor (4)
- Z, Zs (0)
- Z. Konkoly Juci (1)
- Zágorec-Csuka Judit (1)
- Zagyi G. Ilona (1)
- Zas Lóránt (2)
- Zelk Zoltán (2)
- Zene, zene, zene... (123)
- Zeneszöveg (21)
- Zimonyi Zita (1)
- Zsefy Zsanett (3)
- Zsigai Klára (1)
- Zsóka Mariann (1)
- Örökzöld dallamok (40)
|
|
|
| |
- Ma: 270
- e Hét: 12198
- e Hónap: 53029
- e Év: 345540
|
|
|
Offline
