|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 20
|
|
|
|
|
|
2025-03-27 21:15:22, csütörtök
|
| |
| |
A MAGYAR KÁRTYÁN MIÉRT SVÁJCI SZABADSÁGHARCOSOK LÁTHATÓK?
Férfiak játsszák, az asszonyok meg szenvednek tőle - tartják a sokat kárhoztatott kártyajátékokról. Pedig az ördög bibliáját nők is szívesen forgatják. Játszhatunk vele snapszert, lórumozhatunk, zsírozhatunk, vagy jöhet egy ultiparti, és vele Tell Vilmos, Geszler Hermann, vagyis Wilhelm Tell és Hermann Gessler. Vajon büszkeségünkön, a magyar kártyán miért legendás svájci szabadsághősök, miért nem a magyar történelem alakjai láthatók?
Magyar egyáltalán a magyar kártya?
Egy bájos anekdota szerint a legendás magyar kártyahős, a zseniális újságíró és színházigazgató, Beöthy László dédapja Komárom ostromát is végigkártyázta. És amikor már három nap és három éjszaka tartott a parti, odahívta a feleségét az asztalhoz, és ennivalót kért. Addigra azonban a vendégek már mindent megettek. Mire Beöthy Zsiga arca nagyon elkomorult:
"Adj enni! Keríts valamit! Nem érdekel, honnan, miből!"
Akkor a talpraesett háziasszony elkeseredésében kisütött a konyhán egy pakli kártyát, és azt tálalta fel az uraknak.
Johann Strauss is híres volt zene- és játékszenvedélyéről
Királyok játéka
Hölgyeim és uraim, fedjük fel lapjainkat, hiszen becsületes emberek szeretnek nyílt kártyákkal játszani! Nem hisszük, hogy itt nem osztanak lapot mindenkinek, és még azt sem, hogy sokan cinkelt paklival játszanak. Ezért a csudába: mindent egy kártyára teszünk fel, és bizony tizenkilencre is lapot húzunk! Reméljük, mindenki veszi a lapot, és realizálja:
mi magyarok hihetetlen mennyiségű szólás-mondással vagyunk képesek kifejezni a kártyajátékok iránti szenvedélyes elkötelezettségünket.
De nem csak mi magyarok vagyunk így ezzel. Valóságos kultúrtörténeti csaták dúlnak arról, hogy ki találta fel e szórakoztató játékot, és ebben a harcban is igaz a mondás: Keresd a nőt! A kínaiak egy 17. századi enciklopédiára hivatkoznak, miszerint a kártyajátékot több mint háromezer évvel ezelőtt Senn-Ho császár kedvenc ágyasának szórakoztatására találták ki.
Rajtuk kívül az egyiptomiak, indusok, arabok is maguknak tulajdonítják a találmányt. Zsoldos Benő kártyatörténész szerint 1120-ban Hui-Tsung császár hasonló játékot festetett udvarhölgyeinek. Európában az 1296 és 1387 közötti iratokban olvashatunk először kártyajátékokról. Eredetileg kézműves kártyafestéssel készültek a paklik, ezekben minden lap szinte egyedi műalkotás volt.
Egy-egy pakli áráért már egy falut is meg lehetett venni, nem csoda, hogy csak az urak szórakozása volt.
Mátyás király udvarában már kártyáztak a főurak
A kártyázás elterjedését azonban a költséges előállítás mellett az egyházak is visszafogták. Az ártatlan kártyalapokat az ördög bibliájának nevezték, és átokkal sújtották. Kapisztrán Szent János hívei gyakran
ezerszámra égették el a hitet és a családokat romba döntő, szenvedélyes szerencsejátékot kiszolgáló paklikat.
Magyarországon az első feljegyzések a 15. század végéről származnak. Mátyás király idejében feltehetően itáliai befolyás - azaz Beatrix királyné óhaja - érvényesülhetett e téren is. Az első Magyarországon nyomtatott kártyát Hofhalter Rafael késztette Gyulafehérváron, 1568-ben, és a kártyafestés mesterségét egy 1714-es összeírás is megemlíti.
Később, a Széchenyi István által alapított reformkori kaszinóban a nemzet felemelkedését nagy buzgalommal szolgáló urak gyűltek össze. A Nemzeti Kaszinó alapszabályzatának első paragrafusa fél évszázaddal később is így emlékezik meg "a legnagyobb magyar" elképzeléseiről:
"A Nemzeti Kaszinó hazánkfia, gróf Széchenyi István által 1827. évben oly célból alkotott egyesület, hogy a hazai társadalmi életnek központját képezze. Mint ilyen, a Nemzeti Kaszinó nem egyedül a társadalmi tisztességes élvezetek gyülhelye, de egyszersmind a műveltség, a közhasznú elmélkedés és eszmecserék előmozdítására szolgál."
A szabályzat második szakasza szerint: "Helyiségeiben tilos minden szerencsejáték." A kaszinó szigorú etikettjének lényeges eleme volt, hogy korlátozták a játékidőt és a téteket, és hogy a szenvedélyes, túlköltekező kártyás köteles volt kártyaadósságát huszonnégy órán belül megadni.
A Széchenyi István által alapított Nemzeti Kaszinó a "tisztességes élvezetek gyülhelye" volt
Az íjász és az alma
Széchenyi idejében már működött a Schneider kártyanyomda, így az 1835-től gyártott, ma magyar kártyának nevezett "Tell" kártyák is ott lehettek a játékasztalon. Schneider Józsefnek hívták ugyanis azt a pesti mestert, aki ezekben az években - ráérezve az osztrák uralom elleni közhangulatra -
kártyalapokra csempészte a Habsburgok ellen lázadó svájci szabadsághős, Tell Vilmos figuráját.
Érthető, hogy a mester miért nem a magyar történelemből választott ideálokat, hiszen azt az osztrák cenzúra biztosan elkobozta volna, míg a német Friedrich Schiller drámájában szereplő alakok ábrázolását nem kifogásolhatta. Svájc sikeres küzdelmének legendás alakjait kártyára festeni a hatalom elleni lázadás elegáns formája volt Schneider József részéről.
A Tell-kártya a '48-as szabadságharcot megelőző időben jelent meg, amikor Európa-szerte forradalmi mozgalmak érlelődtek. Gondolati tartalma miatt a kártya már akkor népszerű volt, mert arra emlékeztetett, hogy Magyarország nem szabad a Habsburgok alatt, míg a svájciak már századokkal előbb kiűzték őket
Schneider József 1820-ban lett pesti polgár, és a Kiskereszt utcai (ma a Kazinczy utca 55. szám alatti) műhelyében 1850-ig készítette a gyorsan divatossá váló, új szerkezetű-grafikájú, könnyen kezelhető és a nemzeti öntudatot tápláló tükörképes lapokat.
De miért éppen Tell Vilmos története került rájuk?
Az Uri kantonban élő svájci szabadságharcosról, aki a 13-14. század fordulóján az osztrákok ellen fordult, rengeteg legenda született. Ezek alapján írta meg 1805-ben Schiller nagy sikerű drámáját az oszrák Gessler helytartóról és Tellről, aki végez a zsarnokkal. A történet szerint Gessler halála után szabadságharc robbant ki az országban, és a Tell Vilmos vezette küzdelemben Svájc elnyerte függetlenségét.
A történetnek egyetlen szépséghibája van: Tell Vilmos sohasem élt, de alakja valóban a szabadságharcot szimbolizálta, így válhatott a magyar reformkor kedvelt hősévé.
Tell Vilmos létezését a mai napig nem sikerült hitelt érdemlően bizonyítani
A magyar kártyák lapjai aztán kétszáz év alatt a hagyományokat követve egységesedtek. A négy ászon az évszakok allegóriái szerepelnek, míg a VII-es, VIII-as, alsó, felső figurák többsége Tell Vilmos történetét eleveníti fel. A négy szín is szimbolikus volt, a négy társadalmi rendet jelképezte:
a piros a papságot, a zöld a polgárságot, a makk a parasztságot, a tök pedig a nemességet.
Igaz, ez utóbbinál akad egy kis félrefordítás. A vadászsólymok nyakába akasztható csengő, a német schelle szó helyett a tök (schellen) honosodott meg. És bár sokáig svájci-magyar titulussal illeték a Tell-kártyát, később bebizonyosodott: Svájcban ilyen kártyát sohasem használtak. Annál inkább Magyarországon: játszhatunk vele csapd le, csacsit!-t, lórumot, makaót, piros papucsot, huszonegyet, talonmáriást, svindlit és zsírt. És persze mindenekelőtt ultit...
Négy szín, négy szimbólum, két változat
Elkártyázott birodalom
A 20. század elejétől a magyar művészvilág rendszeres foglalatossága volt a kártyázás. A korabeli kártyacsaták egyik hőse, pontosabban hősnője Fedák Sári volt. A primadonna - az első mai értelemben vett sztár a magyar színháztörténelemben - modern nő volt. Övé volt az első automobilok egyike (próbaútján a legenda szerint huszonegy libát gázolt halálra), és amilyen szenvedélyesen vezetett, úgy ultizott. A kártyatörténelem joggal örökítette meg alakját:
versenyt neveztek el róla, és a tizenhatszoros kontra is az ő nevét viseli.
A magyar irodalom rengeteget köszönhet a kártyának. Gárdonyi Géza a már említett Beöthy László kártyanyereményéből kapott előleget, hogy megírja egyik legjobb színdarabját, A bort.
Krúdy Gyula Álmoskönyvében kártyával álmodni amúgy "harag és kellemetlenség". Az író csak tudta, hiszen szenvedélyesen kártyázott, és szinte minden pénzét a zöld asztal mellett verte el. Krúdyt barátai közül többen is inkább kártyásnak tartották, nem írónak, hiszen számukra úgy látszott, több időt tölt az ördög bibliájával, mint körmöléssel.
Biczó András: Tarokkparti
E korlátlan szenvedély - így tartják a legendák - hozzájárulhatott még az Osztrák-Magyar Monarchia bukásához is. Mikszáth Kálmán, korának jeles krónikása - maga is nagy kártyás - a magyar dzsentri pusztulásának három fő okát az asszony, a ló és a kártya féktelen szeretetében látta. Az 1906 és 1907 között írt A Noszty fiú esete Tóth Marival című regénye utolsó mondatában a kor jellemző filozófiáját mondatta ki hősével:
"Ej, csak egészség legyen, és egy kis tűrhető kártyajárás."
Ferraris Artúr A történelmi tarokkparti című festménye az akkoriban legnevesebb tarokkozókat, Jókai Mórt, Tisza Kálmánt, Nedeczky Istvánt és Sváb Károlyt ábrázolja. Mikszáth nem véletlen írta róluk, hogy ,,Ez a leghíresebb parti a klubban...", hisz Jókai olyan szenvedélyes tarokk-kártyásnak számított, hogy kedvelt játékát róla nevezték el ,,Jókai-hármas"-nak
A bűvös 13
Magyar kártya Tell Vilmos Mátyás Király Széchenyi István Nemzeti Kaszinó Krúdy Gyula Fiedrich Schiller CoolTour
Kit-mit látunk a lapokon? Íme:
1. A Piros VII-esen
Gessler helytartó halála
2. A tök VII-esen
Tell Vilmos nyílpuskája
3. A piros VIII-as
viharos taván Tell Vilmos evez
4. A tök VIII-ason
a Tell család: Vilmos, Hedvig és Walter fiúk
5. A tök IX-esen
Gessler karóra tűzött kalapja, ami előtt hajlongania kellett az arra járónak
6. Tök alsón
a főbíró, Itel Reding
7. Zöld alsón
Tell Vilmos apósa, Fürst Walter
8. Makk alsón
Gessler fővadásza
9. Piros alsón
Kuoni, a szabadságharcos pásztor
10. Tök felsőn
Stüszi vadász, az eredeti darabban ő a csősz
11. Zöld felsőn
Rudenz Ulrich lovag, aki a svájciak oldalára áll
12. Makk felsőn
Tell Vilmos, jobb kezében íj, baljában nyílvessző
13. Piros felsőn
a gonosz helytartó, jobb kezében vadászsólyom
Link
Tudja-e, hogy miért került Tell Vilmos a magyar kártyára?
Link
Egy históriai kártyapakli a Stüszi vadász előtti időkből
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2025-03-25 20:45:09, kedd
|
| |
| |
Bakos Ferenc: PARASZTORVOS VERSE AZ 50-ES ÉVEKBŐL
(A népi gyógyászoknak kívülről meg kell tanulni )
Mottó:
,,Hadd terjedjen a jó, - vetni kell, bárki is arat."
PARASZTORVOS VERSE AZ 50-ES ÉVEKBŐL
Világéletemben segíteni volt vágyam,
Beteget nem látni sem ülve, sem ágyban,
Nem jó a szegénység s mégis annyi kába,
Kevés garasát is vivé patikába.
Bojtorján, útifű, cirok, csalán, forgó.
Olyikra ha nem is, más betegségre jó.
Mennyi nyavalyája akad az embernek,
Gyógyszert az orvosok arra ritkán lelnek.
Elviszik párnádat, földed, marhád, házad,
S ha szemére veted, bizony még ő lázad.
Azt mondja: nem isten, mit sem tud már tenni,
Ezt persze csak akkor, ha nincsen már mit venni.
Bármily koldus legyél, kiszívja a véred,
Nyögsz még egy darabig, hullaház a véged.
Bocskoros gulyások, juhászok, vén nénik,
Ezer baj gyógyszerét tarisznyával mérik.
1. Epéd hogyha beteg, egyél bőven retket,
Sót ám ne tégy rája, attól kínok lesznek.
Szálkán kórház is van, kérj ott epekövet,
Reszelj retket és azt e reszelékbe lökjed.
Meglátod, azt reggel, sohasem találod,
Föloldó hatását szájtátva csodálod.
2. Ugyan e baj ellen ott van a bojtorján,
Theaként iszogasd, pisiled momentán.
3. Vészes vérszegénység, idegbaj forrása,
Tízezer közül sincs kettő gyógyulása.
Rendelnek sok arzént, ferrumot és másat,
Csak csalángyökér az, amit ki nem ásnak.
Theaként használják, piros borban főzve,
Négy ujjod közt mit fogsz egy literre töve.
Ha ágyban feküdtél, bizton felkelsz tőle,
Öt-hat hétig használd, megmondom előre.
4. Ó, hányan szenvednek savtúltengésben,
Küszködnek, vinnyognak, mint kutya a présben.
Gumicsövet nyelnek, kapnak pezsgőt bőven,
A krumpli gyógyítja, sülve a sütőben.
Használd szivacs gyanánt, beled tiszta tőle,
"Krumplipüre" nem jó, vízben van az főzve.
Amit magyarázok, jól eszedbe vegyed,
Mert a savtól sebes a gyomrod és a beled.
Gyomrodat felmarja, fekély lesz a neve,
Nem emészthet attól senkinek a bele.
Beleknek bolyhait vakolattal vonja,
Ehetsz bár táplálót, ki lesz veled tolva.
Annyira elgyengülsz, lesüllyed a gyomrod,
Napról napra gyengülsz, koporsó a gondod.
5. Ha sebek martak fel, fekélyes lett gyomrod,
Sültkrumplin olajjal lehet csak gyógyulnod.
Hentes kézre kerülsz, ha elhanyagolod,
Öt-hat sült krumpliból, ha a bélt kinyomod.
Ennyit fogyasztván, a többit olajozd.
Sebed a sült krumpli mentesíti savtól,
Szigetelő fedőt kap az az olajtól.
Bajod így ápolva, meggyógyul majd sebed,
Ez sivár életben még örömed lehet.
6. Biz az élet sokszor úgy jár, mint a kártya,
Megesik, hogy meghűl olykor a mellhártya.
Kaphatod szárazon, esetleg vizesen,
Szaladsz az orvoshoz, csapolni vitessen.
Cirokseprő magját kifőzni teának,
Egészséget szerez hamar az magának.
Tetős evőkanál kerül egy literre,
Kaphatsz cirokmagot pénzért vagy hitelre.
Ne öntsd ki az ágyát, csináld nyakra-főre,
Egy főzéssel a mag nincsen még kifőzve.
Vért is kapsz biz ettől, meg is hízol tőle,
Öt-hat hét alatt már piros arcod bőre.
Idd reggel mint teát, egész nap mint vizet,
Ha ezt mind betartod, élted soká viszed.
7. Betyár ez az élet, sokszor idegre megy,
Ó, mennyi embernek épp a gyomrára megy.
Egyszerű tünete : rebeg gyomra szája,
Hinnéd, hogy egy lepke húzódott alája.
Mindenre dühödt vagy, szemed mint a vadnak,
Szikráznak, ha nézel, gubóid dagadnak.
Félni lehet tőled, bármi szelíd voltál,
Azt is marod most már, kinek udvaroltál.
Pokol ez az élet, családodé sem más,
Testvér, az élet cseppet sem pompás.
Szaladsz tudósokhoz, vizsgálgatnak egyre,
Próbareggeliznek, kérdnek tőről hegyre.
Egy sem leli bajod, dúlnak a tünetek,
Fizethetsz százasból akár egy türetet.
Bajod egyre mélyül, Kalló felé sietsz,
Már előbb megírtam, gyomoridegbaj ez.
Főzess csak puliszkát, szárazon, tengeriből,
Vondd ki gyakran magad szokott környezetedből.
Környezetváltozás csillapítja dühöd,
A puliszka gyógyít, ha este-reggel gyűröd.
Sok az arzén benne, szaporítja véred,
Hízni fogsz hetenként, jó ha magad méred.
8. Életed ha megnyúlt tisztes öreg korban,
Bár fiatalon is bekerülsz a sorba.
Gyakran szédül fejed, bizonytalan lépted,
Panaszolja ajkad : "oly gyakran szédülök,
Ingadozó léptem, jó, ha székre ülök.
" Sűrű lett a véred, gyönge a folyása,
Egyensúly idegnek nincsen locsolása.
Kenetlen szekérnek nyikorog kerekje,
Száraz az agyad is, így jutsz szédületre,
Öreg ereidben vérkavicsok lesznek,
Itt az orvossága, attól széjjel esnek.
Egyél körtét, aszaltat vagy nyerset,
Biztos egyensúlyod hamar visszanyerted,
Hegyek szelíd alján termett elég "dicske"
Aszalva megkapod, forrázd kicsi vízben.
Vagy vagdald apróra, ha nem lenne fogad,
Ne búsulj öregem, csak szómat megfogadd.
Nem számít, hogy ősz vagy, csak fekszel az ágyon
Vidám ifjon mégy még ezen a nyáron.
Szerencsés lennél ám, ha téli körtéd lenne,
Mert így betegséged a pokolba menne.
Bár mindent ő szedne nem néznek az égre,
Receptet ír a doktor, tégelyből vagy hármat, T
alálgatva szépen, hátha ez használhat.
Ha ez nem használna, van még recept bőven,
Ha meghalt, van paraszt, szed az a jövőben.
9. Nincs szív a mellkasban, más van a böndőben,
Levél végeztével ötlött az eszembe,
Hány szegény embernek fájdalmas élete,
Sosem volt zarándok, nem vágyott Rómába,
Eltorzul a képe, szenved reumában.
Küldik az orvosok Pöstyén, Szoboszlóra,
Bár tarisznyájában nincsen aranyóra.
Aki okos fickó, agyalágya benő,
Tudja, hogy gyógyszer bármifajta fenyő...
Kínok ellen adok jó tanácsot,
Faragj a fenyőből sok apró forgácsot.
Most járt erre Jézus fenyőfa ünnepén,
Találsz fenyőt bőven udvarok szemetjén.
Főzd azt levelestől, szikánccsal keverve,
Fürödj a levében, bajod le van verve.
Főzetét ki ne öntsd, adj hozzá forgácsot,
Új főzetet bővítsd, eljárod a Dájcsot.
Ám tíz percen túl már vízzel mosd arcod,
Oly erős, e főzet szüli ájulásod.
Ha fán mankón jártál, eldobod azt tőle,
Ne félj, nincs reumád, szabadultál tőle,
10. Új szer jut eszembe, gyulladás a neve.
Nyelés kínos tőle, mandulád van tele,
Fulladás környékez, hangod csak suttogás,
Forró bugát forrázz, csitul a gyulladás.
Nyomd ki azt egy fedőn, szabj szennyes kendőre,
Forrón váltogatva torkodra jön tőle.
Ha kezdetén teszed, egy nap szabadultál,
Ha dagadtan teszed, ne félj, meg nem fojt ám.
Egy kettő kifakad, áldod istenedet,
Hogy hyperol helyett bugát juttat neked.
Kitűnő hatású idült állapotban,
Forró céklalével mint állód gurgulgatva.
11. Szörnyű betegség még s örök az Isiász.
Ellene, testvér, tudod mit csinálsz ?
Savanyú káposztát melegíts magadra,
Huszonnégy órán át feküdj jól dunsztolva.
Elhagyod az ágyat, nem szenvedsz a sírig,
Áldod Istent, s kapod ami éppen illik.
Bakos Ferenc mátészalkai parasztorvos verse az 50-es évekből - .a verset elmondja : Ati Répa
/Saját szerkesztésben szeretettel ajánlom minden kedves barátnak és idelátogatónak, nagyon hasznos anyag... a verset elmondja : Ati Répa/ - VIDEÓ
Link
Slideplayer
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Egészségünk érdekében... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2025-03-24 08:30:43, hétfő
|
| |
| |
A HÉT KÉRDÉSE: TUDOD, MIÉRT VOLT 445 NAPOS A TÖRTÉNELEM LEGHOSSZABB ÉVE?
Az emberiség történetében sokféle naptárt használtak, jelenleg a Gergely-féle a hivatalos. Manapság is alkalmaznak azonban vallási naptárakat: a legismertebb a zsinagógai, más néven zsidó naptár, amely az 5780. évet mutatja, illetve az iszlám, amely szerint most az 1441. évet írjuk. Csakhogy egyik sem pontos! A legnagyobb káosz azonban a zűrzavar évében volt, akkor ugyanis 445 napból állt az esztendő.
Julius Caesar elleni merénylet a szenátusben Kr. e. 44. márcisus 15-én - Vincenzo Camuccini festménye
Az idő mérésének igénye egyidős az emberiséggel. A történelem során a naptárakat égitestek - a Nap, a Hold és a csillagok - mozgása alapján állították össze. A csillagászok nagyon korán rájöttek ezek törvényszerűségeire, és vagy a Föld Nap körüli mozgásán alapuló szoláris, vagy a Hold keringését figyelembe vevő lunáris rendszerben számoltak egy évet.
A kettősség a ma általánosan használt időegységek összeállításában is megjelenik: a nap egyértelmű alapegység lett - a 24 órás és 60 perces felosztása ősrégi, a suméroktól származik, és a mai napig változatlan -, a hónapok meghatározását pedig a Hold ciklikussága adta, az évszakok azonban a napév fogalmát körvonalazták. A két módszert nehéz volt összeegyeztetni, egységes időszámítást is csak egy-egy állam határain belül lehetett létrehozni, ugyanis egyik naptár sem volt képes szinkronban lenni a csillagászati és az évszakok szerinti idővel. Miért?
A Föld Nap körüli keringési ideje ugyanis nem pontosan 365 nap, vagyis nem annyi, amennyi egy naptári évünk, annál egy kicsivel több. Földünk 365 nap, 5 óra, 48 perc és 46 másodperc alatt kerüli meg a Napot - ezt a hívjuk szoláris, más néven tropikus évnek. Ez annyival több a naptári napok számánál, hogy négyévente kénytelenek vagyunk egy teljes napot beszúrni a naptárba. Ezt nevezik szökőnapnak. Ha ez nem lenne, hatalmas zűrzavar uralkodna, ahogy ez korábban már előfordult a világtörténelemben.
A Római Birodalomban - és innen az egész keresztény világban - a szoláris rendszer terjedt el
Más vidék, más ismeret
A hagyományos római időszámítás meglehetősen zavaros volt, egy idő után jókora eltérés mutatkozott az aktuális naptár által mutatott idő, illetve a valós csillagászati és természeti jelenségek között. Ez a káosz a Kr. e. 1. századra akkora lett, hogy amikor a Római Birodalom kiváló hadvezére és államférfija, Julius Caesar egy őszi napon átlépte a Rubicon folyót, a naptár szerint január 10-e volt. Végül pedig sikerült úgy összekeverni a naptárt, hogy Kr .e. 47-re
a szüreti ünnepek tavaszra kerültek.
Caesar, miután véget vetett a polgárháborúnak, és hatalmát is megszilárdította, igyekezett rendet tenni a kaotikussá vált naptárban is. Amikor Kr. e. 46-ban Egyiptomba utazott, hogy találkozzon Kleopátrával, nem csupán a szerelem talált rá, hanem számos, addig nem ismert tudás birtokába is jutott. Ott-tartózkodása során találkozott egyiptomi tudósokkal is, és egy beszélgetés alkalmával a csillagászok felhívták a figyelmét egy olyan jelenségre, amit a római tudósok addig nem vettek észre: arra, hogy a naptári év nincs összhangban a napokkal.
Caesar a meglévő hiba kiküszöbölésére mindenekelőtt az akkori évnek november és december hónapjai közé - a holdév és a napév szinkronizálására - két rendkívüli hónapot iktatott be. A Kr. e. 46. év így végül kivételesen 445 napból állt. Ez volt a naptártörténet és a történelem leghosszabb esztendeje, az annus confusionis, a zűrzavar éve. Miután e hosszú évet követően a napok visszatértek a csillagászati rend szeirnti helyükre, az aratási ünnep újra a nyár közepére esett.
A császár 365,25 napban határozta meg az év hosszát úgy, hogy a ,,tört napokat" négyévenként kellett egy egész napként beiktatni, ennek alapján pedig elrendelte a Juianus-naptár bevezetését, amely még korántsem volt tökéletes. Ezt aztán Augustus császár, majd később XIII. Gergely pápa alakította tovább.
Julius Caesar nemcsak kiváló hadvezér és államférfi, de meghatározó naptárreformer is volt
24. vagy 29.?
Caesar rendelte el, hogy a március előtti hatodik nap kettőztessék meg - ez pedig a mai naptár szerint február 23. napja, melyet a szökőnap, azaz február 24. követ. Szökőévekben a mai naptárak is február 24-ét tüntetik fel szökőnapként, sokat tévesen gondolják, hogy a február 29. az.
A hónapok napjai számán is változtatott, bevezette a 30, illetve a 31 naposakat.
A 4. században azonban már megint eltért néhány nappal a naptár a természet órájától. Végül, amikor a 16. századra a Julianus-naptár hibája miatti eltérés okán a tavaszi napforduló tényleges pillanata már március 11-ére esett, újabb reformra volt szükség.
Július és augusztus
Két hónapunk is a naptárrefomerek nevét viseli. Amikor Julius Caesar megalkotta az új naptárt, a rómaiból vette át a hónapok neveit, de azt, amelyikben született, a Quintilist, tettei elismeréseképpen Iuliusnak (júliusnak) nevezték el hívei.
Caesar meggyilkolása után egy ideig a szökőszabályt pontatlanul alkalmazták, a naptár így ismét kezdett elcsúszni a természet évéhez képest. A hibát Augustus császár hozta helyre: minden negyedik évet szökőévnek nyilvánított. A Sextilis nevű hónapot, amelyben első ízben viselt konzulságot, róla nevezték el, így lett a nyolcadik hónap Augustus (augusztus).
Pápai reformok
Végül XIII. Gergely pápa vezette be az új naptárt, majd rendeletileg előírta, hogy 1582. október 4. után rögtön október 15-ét írjanak, és elrendelte, hogy 400 évenként nem 100, hanem csak 97 szökőnapot szabad beiktatni. A katolikus országok hamarosan átvették a több tudós segítségével kidoldozott, a pápáról elnevezett úgynevezett Gergely-naptárt, míg a protestáns országok hosszú ideig elvetették azt.
Magyarországon már 1587-ben bevezették úgy, hogy október 21. után november 1-jét írtak.
Viszont a Gergely-naptár sem tökéletes, hiszen a természet évétől, a tropikus napévtől 26 másodperccel eltér. Naptárunk pontatlanságának és bonyolultságának kiküszöbölésére sokan újabb reformot javasolnak, és bár több naptárreform-tervezet is rendelkezésre áll - köztük például a Világnaptár, mely azt is lehetővé tenné, hogy minden évben ugyanazt a naptárt lehessen használni, sőt még a húsvét dátuma is állandó legyen -, többek között az egyházak tiltakozása miatt egyelőre nincs mód bármelyik bevezetésére.
A máig érvényben lévő gregorián vagy Gergely-naptárt XIII. Gergely pápa után nevezték el
Link
A legrövidebb naptári év
Link
Hogy tűnt el az idő, a nők nagy keserűségére? - A Gergely-naptár története
Link
A Gergely-naptár: világ legelterjedtebb naptára
Link
A GERGELY NAPTÁR TÖRTÉNETE! Egy utazás a múltba és a jövőbe egyaránt!
Link
Link
A Gergely-naptár - Megérett az idő egy újabb naptárreformra? - Egyre többen vetik fel, hogy 436 év után újabb naptárreformra van szükség
Forrás: https://www.korkep.sk/cikkek/mindennapjaink/2019/03/02/a-gergely-naptar-megerett- az-ido-egy-ujabb-naptarreformra/
Link
Dávid Naptár 2025 - az új Dávid Naptár
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Tudod-e? |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2025-03-22 21:00:29, szombat
|
| |
| |
GŐZHAJÓK, GÁLYÁK, VITORLÁSOK -
IDŐUTAZÁS A BALATONON SZÉCHÉNYI ISTVÁNNAL ÉS ÖTVÖS CSÖPIVELl
Már a rómaiak is eveztek a Balaton vizén - ők Lacus Pelsonak, vagyis sekély tónak nevezték a magyar tengert -, de sok víznek kellet lefolyni, hogy megjelenjenek az első gőzhajók, majd később a motorhajók és vitorlások kövessék. A nyaralni vágyók és a filmesek egyaránt felfedezték a csodás tavat.
Bujtor István filmjei helyszínéül a Balatont és környékét választotta, mert így becsempészhette alkotásaiba kedvenc hobbiját, a vitolázást, és örök szerelmét, a magyar tengert
Óriási szenzáció volt, amikor 1846. szeptember 21-én - Széchenyi István kezdeményezésére - végre vízre bocsátották az első, menetrend szerint közlekedő, lapátkerekes gőzhajót, a legendás Kisfaludyt, amely Keszthelyről, Keneséről és Alsóörsről szállította a vendégeket az északi part üdülőhelyeire.
Az öröm azonban nem tartott sokáig: hamarosan kiderült, hogy a gőzös forgalma anyagilag ráfizetéses, és ezt még súlyosbította a '48-as szabadságharc. A Kisfaludy ekkor kizárólag a harcoló alakulatok utánpótlását biztosította,
a személyforgalom csak 1852-ben indulhatott meg újra.
A Kisfaludy gőzös menetrendje 1847 nyarán
Pedig a balatoni hajózás reformját már régóta sürgették a lapok és a honatyák, sűrűn hivatkozva John Paget angol utazó éles kritikájára, aki 1836-ban ezt írta a Balatonról:
“Angol ambernek nehéz elképzelni, hogy ilyen szép tó teljesen kihasználatlan legyen a kereskedelem és a szórakozás számára. Egyetlen vitorlás kereskedelmi bárkát sem látni rajta. A magyaroknak nincs érzékük a hajózás iránt, folyóik, tavaik olyanok, mintha befagytak volna."
Erre a hazai sajtó is ráerősített a “bezzeg külföldön" típusú szemrehányásokkal, a Genfi-tóval és az Adriával való példálózásokkal. Kossuth Lajos is vitriolba mártott tollal írta fürdőlevelében, hogyha kicsit nyugatabbra lenne a Balaton, már nemcsak fecskék röpködnének fölötte, hanem hajók tucatjai szelnék át. “Mi isten átka van a nemzeten?" - tette fel a drámai kérdést, és nem alaptalanul. Abban az időben csak néhány halászcsónak ringott a Balatonon, holott a technikai feltételek már adva lettek volna az utasszállító balatoni hajózás megteremtéséhez.
A Kisfaludy gőzhajó Balatonfüred előtt - Libay Lajos képe
Ősi bödönhajók, római császárok
A türelmetlenek figyelmen kívül hagyták, hogy a tatárjárás, a török hódoltság kora, a szabadságharc kirobbanásához vezető Habsburg-önkény évszázadokra visszavetette az ország fejlődését. Ha Paget korábban jár nálunk, meglepődött volna, hogy milyen érdekesen, színesen alakult a vízi élet a Balatonon. A partján élők mindennapjaiban
ősidők óta mindig jelentős szerepet játszott a halászat, a hajózás és a hajóépítés.
Az első vízi járművet, az egyetlen fatörzsből kivájt bödönhajót, az új kőkor-“szaki" készítette magának, és a 20. század elejéig ezt használták a balatoni halászok. Az utolsót Szabó János készítette 1897-ben, Vörsön, ott volt a bödönhajógyártás központja. A nagyobb - tizenkét méternél hosszabb - bödönhajókon katonai csapatokat szállítottak, többek között törököket Fonyód várának ostromához. Később gerendákkal összefogtak két kisebbet, így született meg a “kettős hajó", a katamarán őse.
Bödönhajó Oppel Imre festményén, 1920 körül
Kalandos időutazásra csábítanak a balatoni hajók. Vissza az ókorba, a fenékpusztai révhez, ezen “haladt át" a Balatonon a Pannóniát meghódító rómaiak Aquincumot Itáliával összekötő hadi újta. Római hajók szállítottak követ az építkezésekhez, két császáruk is járt a Balatonnál:
Tiberius Badacsonyban, Galerius Siófokon, ahol zsilipet építtetett.
Találtak egy római hajót ábrázoló oltárkövet is, ismeretlen hajós emeltette, a “fenséges Netun, a tengerek és vizek istenének tiszteletére."
Tiberius római császár gyakran pihent Badacsonyban - A képen Capri szigetén álló szobra látható
Szent László király sétahajózása
Középkori oklevelek tanúsítják, hogy a balatoni révátkelőhelyek a honfoglalás után is megőrizték jelentőségüket. A tihanyi és a foki/Siófok/rév szerepel a Tihanyi Apátság 1055-os alapítólevelében, és ugyancsak az apátság címerében jelent meg először a hajózásra utaló vitorlás.
Ekkor a tó vize majdnem Somogyvárig, Koppány “fellegvárának" pereméig hullámzott, akár a tenger.
Talán erre gondolhatott Szent László király is, amikor evezős gályán sétahajózott a magyar tengeren.
Hogy hogyan bonyolították le az átkelést egyik partról a másikra? Fadereglyén, amit gyakran evezővel vagy vitorlával hajtottak.
Fadereglye 1750 körül
Még a 20. század elején is egy nagy, száz embert befogadó fahajó és két ladik szállította az utasokat, árut, szekereket, állatokat. Füstjelekkel értesítették egymást a révészek, hogy hol, mennyi a szállítandó utas és rakomány.
1928-ban jelent meg az első motoros komp, 1961-ben helyezték üzembe az első, korszerű, nagy teherbírású kompot. Annak ellenére, hogy a török hódítás után a Balaton környéke hadszíntérré változott - még vízen is dúltak a harcok, Bécsből naszádokat küldtek a tihanyi és veszprémi várkapitányoknak -, Evlija Cselebi török utazó 1663-ban már arról számolt be, hogy a Balatonon negyven-ötven hajó szállított rendszeresen utasokat és árut.
A török kiűzése után új korszak kezdődött a baltoni hajózásban. Ebben jelentős része volt a dúsgazdag főúrnak, Festetics Györgynek, a keszthelyi Georgikon - Európa egyik első mezőgazdasági főiskolája - alapítójának. 1753-ban holland hajóácsokkal építtette meg a Balaton első nagy vitorlását, a tizenkét szekér só befogadására alkalmas Christoph nevű gályát. A következő, a háromárbócos, tizenhat evezős Phoenix már húsz kocsirakomány sót szállíott Kenese és Keszthely között.
Festetics gróf két luxusjachtja, a Stella és a Josephine a kor nevezetességének számított, ezen vitte hajókázni főúri barátait.
A Balaton legnagyobb vitorlása a háromárbócos, tizenhat evezős Phoenix gálya volt
Egy aranybetűs és egy fekete nap
Szervezett balatoni hajózásról 1846 óta beszélhetünk. Széchenyi István, a Balatoni gőzhajózás című, 1845-ben kiadott röpiratában hívta fel a figyelmet a gőzhajózás megindításának jelentőségére:
,,Hiszen csak Füreden, egy nyaratszaka is több pénz vettetik ki és pazaroltatik el ész-, idő-, egészség- és erény-ölő legnemtelenebb szerencsejátékra, mint a mennyi a kérdéses vállalat életbeléptetésére szükséges volna" - írta Széchenyi István a Balatoni gőzhajózás című munkájában.
Széchenyi kezdeményezésére jött létre a Balatoni Gőzhajózási Társaság, és 1846-ban indult útjára az első gőzös, a Kisfaludy. Ez a balatoni hajózás aranybetűs napja, annak ellenére is, hogy első nekifutásra nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket.
Ezért csak huszonhat év múltán követhette a Balaton második gőzhajója, egyben első csavargőzöse, a Balaton, amely rendszeresen közlekedett Révfülöp, Boglár és Badacsony között. Hat fauszály szolgált teherszállításra, főleg kővel és borral megrakva. Ha megszakításokkal is, de egyre több gőzös szelte a habokat, az egyik kővel rakott gályát vontatott Badacsonyból a fonyódi vagy boglári mólóhoz, a másik nagy, öblös halászbárkát vontatott hosszú sorban, füstjeleket váltva a parton zakatoló vonatok gőzmozdonyával.
Pesten 1846 áprilisában Széchenyi István elnökletével megalakult a Balaton Gőzhajózási Társaság, melynek alapszabály-tervezetét Kossuth írta. Az első balatoni gőzhajót szeptember 21-én - Széchenyi 55. születésnapján - bocsátották vízre. A képen a siófoki kikötő 1916-ban
Aztán az 1920-as évek végén beköszöntött a motoros hajók új korszaka. 1945. március 24. pedig a balatoni hajózás fekete napja volt. Ekkor érkezett Balatonfüredre egy német robbantó kommandó azzal a paranccsal, hogy semmisítsék meg az összes üzemképes hajót.
Elsüllyesztették a Kisfaludyt, a Helkát, a Jókait, a Szigligetet, a Csobáncot és még egy csomót. Révfülöpön a személyzet a fenékcsapok megnyitásával küldte a tó fenekére a Kelént és a Tündét, hogy megmentsék a robbantás okozta kártól.
Bár a balatoni flotta egyetlen hajója sem maradt sértetlen, az elsőnek kiemelt Tünde gyors felújítás után már 1945 nyarán közlekedett Balatonfüred és Siófok között. Őt követték a többiek. 1956-ban megkérkeztek a vízibuszok, a hetvenes években a katamaránok, a nyolcvanas években szárnyra kapott a vitorlás sport.
1935-ben a felfújható standkellékek is megjelentek a vízben
Filmesek a Balatonon
A Balatont 1932-ben fedezték fel a filmesek. Elsőként Fejős Pál[=b], a Franciaországban már nagy hírnévnek örvendő rendezőnk. A Balaton partján játszódó történet nem aratott osztatlan sikert, pedig Páger Antal és Csortos Gyula játszották a főszerepeket az Ítél a Balaton című filmben; a vetített háttérrel megoldott viharjelenet szokatlan volt még akkoriban.
Szintén a harmincas években forgatták Ábrahám Pál 3:1 a szerelem javára című operettjét a sportszenvedélyről. Egy Balaton-parti kastélyba - véletlenül - egyszerre érkezik egy női tornacsapat és a magyar fociválogatott. Bársony Rózsi, az operett akkori csillaga főleg azt a jelenetet élvezte, amikor partnerével vitorláznak a holdfényben, majd kikötnek a móló előtt, és beletáncolnak egyenesen a vízbe.
Jelenet A veréb is madár című filmből. Kabos László partnere Piros Ildikó
A háború utáni magyar filmgyártás egyik nagy közönségsikere, A veréb is madár elsőként “dicsekedett" a Balatonnal mint olyan hellyel, ahol "pompásan nyaralhat, akinek pénze, ragyogó barátnője van, és persze nem magyar állampolgár". Kabos László humora, Medveczky Ilona és Piros Ildikó szépsége, illetve a balatoni nyár varázsa elsöprő sikert aratott a mozikban.
A Balatonról sokunknak Ötvös Csöpi, alias Bujtor István jut eszünkbe, a tó és a vitorlázás szerelmese, aki Kern Andrással kiegészülve végignyomozta-filmezte a nyarat, és legalább olyan jól érezték magukat, mint mi, ahányszor a tévében visszanézzük páratlan kettősüket.
És hirtelen nagy kedvünk támad lemenni a Balcsira, nézni a kék vízen lebegő fehér vitorlásokat, és üzenni Csöpinek, hogy minden nagyon szép, csak valahogy ő hiányzik nagyon.
Bujtor István szobra a balatonfüredi Vitorlás-téren
Link
175 éve indult a balatoni hajózás 1. - a kezdetek
Link
Elátkozott sorsú hajó volt a Balaton Titanicja
Link
Klasszikusok Kánaánja a Balaton
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hazánk - otthonunk |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2025-03-21 20:45:31, péntek
|
| |
| |
A 11-ES SZÁM TITKA?
11-es szám Titka?
A 11-ES SZÁM
A 11-es szám az egyik legismertebb és legerőteljesebb szám a számmisztika világában. Elsősorban a spirituális megvilágosodással és az intuícióval társítják. Azok számára, akik sokszor találkoznak ezzel a számmal, ez lehet egy jele annak, hogy különleges tehetség vagy képesség birtokában vannak. Ezek az emberek gyakran érzékelik azokat az energiákat, amelyeket mások nem, és könnyen elérhetik a belső békét vagy a magasabb tudatosság szintjét.
Symbolikusan a 11-es szám a felvilágosodás és a pszichikai erő kifejezője. Ez a szám arra ösztönöz, hogy felfedezzük belső értékeinket és rejtett tehetségeinket. . A 11-es a dualitást is jelképezi: a fizikai valóság és a szellemi világ találkozását.
A 11-es szám gyakran a mesterek, látnokok és spirituális vezetők száma. A 11-es szám az életutunk során kísérhet minket, arra bátorítva, hogy mindig keressük az igazságot. A 11-es emlékeztet arra, hogy minden válasz, amit keresünk, bennünk rejlik.
Végső soron a 11-es szám azt sugallja, hogy minden embernek van egy különleges feladata vagy hivatása a világban. Azok, akik kapcsolatba lépnek ezzel a számmal, lehet, hogy arra hivatottak, hogy inspirálják és tanítsák embertársaikat, segítve őket saját útjuk megtalálásában.
A 11-es számok komoly hatással lehetnek az életünk alakulására, hiszen ezek a számok gyakran mélyebb üzeneteket közvetítenek.
A 11-es szám új kapukat nyithat meg az önismeret világában. Ez a szám katalizátorként működhet, hogy ne csak a logikára és a racionalitásra hagyatkozzunk, hanem engedjük, hogy az érzéseink és megérzéseink is irányítsák lépéseinket. A 11-es szám ebben az értelemben nemcsak üzenet, hanem inspiráció is lehet, hogy egy mélyebb, gazdagabb élet felé vezessen minket, ahol a belső harmónia és az élet teljessége elérhető válik.
A 11-ES SZÁM JELENTÉSE:
Az okkultisták számára ez egy baljós szám. Rejtettet veszélyekre, árulásra figyelmeztet. Szimbóluma az ,,az ökölbe szorított kéz" és a ,,fátyolos oroszlán", s az olyan ember, akit roppant nehéz legyőzni.
A fentek szerint" az ökölbe szorított kéz", arra utal, hogy dühösek leszünk, valamiért; a "fátyolos szemű oroszlán" pedig azt, hogy a hatalmasok nem látják a jövőt; bizonytalan a látásuk.
Amúgy döntse el Ön, hogy mit lát a szöveg mögött.
A következőben is Önre bízom, hogy mit gondol a 11-es számról; igaz, vagy lehetetlen?
A TITOK A 11 SZÁM MÖGÖTT
Félelmetes - olvasd végig és próbáld ki.
Ha nem hiszel a véletlenekben - akkor is olvasd végig, nagyon érdekes.
Tényleg nagyon érdekes ( Főleg a vége, de először olvasd el az egészet ).
1) New York City 11 betűből áll.
2) Afganistan 11 betűből áll.
3) Ramsin Yuseb 11 betűből áll. ( A terrorista aki 1993-ban megfenyegette az amikat, hogy el fogja pusztitani a Twin Tower épületet.)
4) George W Bush neve 11 betűből áll.
Eddig ez akár teljesen véletlen is lehet, de kezd érdekes lenni:
1) New York a 11.-ik állam.
2) Az amerikai terrortámadás első repülőnek, amely belefúródott az épületbe, 11-es volt a járatszáma.
3) Ez a repülő 92 utast szállított. 9 + 2 = 11
4) A 77-es járat, amelyik szintén belerepült az épületbe 65 utast vitt. 6 + 5 = 11.
5) A tragédia szeptember 11-én t, azaz 9/11, ahogy mindenki emlegeti. 9+1+1=11
6) Ez a dátum megegyezik az amerikai segélyszolgálat telefonszámával: 911
Teljesen véletlen..?
Olvasd tovább és döntsd el magad:
1) Az áldozatok száma az elrabolt repülőkön 254 fő. 2 + 5 + 4 = 11
2) Szeptember 11 az év 254.-ik napja. 2+5+4 = 11.
3) A Madridi robbantás 3/11/2004 történt. 3+1+1+2+4 = 11.
4) A Madridi tragédia 911 nappal később történt, mint a Twin Tower épület támadása.
Most jön az a rész, ahol kezd hátborzongató lenni a dolog:
Amerika legismertebb szimbóluma a Stars & Stripes (Csillagok és Csikok), a Sas. A következő idézet a Koránban található, az Iszlámok vallási könyvében:
“Ez meg van irva, Arabia fia felfogja ébreszteni a félelmetes Sast. A Sas mérge végig fog söpörni Allah földjén, miközben páran kétségbe esnek, de közben több és több embert boldoggá tesz: a Sas mérge megtisztitja Allah földjét és béke lesz."
Ez az idézet a Korán 9.11 könyvéből származik.
Még mindig kételkedsz...?
Próbáld ki, ami most jön. Félelmetes!!!
Csináld a következőket:
1. Jelöld ki az egér segítségével a Q33 NY. Ez volt az első gép száma amelyik neki repült az épületnek.
2. Állítsd a betű méretét 48-asra
3. Cseréld ki a betű tipusát WINDINGS-re
Most mit gondolsz???
2001. szeptember 11.
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Agytorna |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2025-03-20 22:00:15, csütörtök
|
| |
| |
Élő történelem - FEJRE ÁLLT TÖRTÉNELEM
Mi mi is történt valójában 1917 november 7-én?
Az tudnunk kell, hogy ők maguk is csak jó tíz év múlva kezdték nagy októberi szocialista forradalomnak nevezni, mert valójában egy erőszakos kommunista hatalomátvétel volt, amit részben a német titkosszolgálat, részben néhány amerikai bank pénzelt. Már nem a cári rendet, hanem a polgári kormányt döntötték meg, mely 1917 tavaszán eltávolította a cárt.
A németek célja az volt, hogy meggyengítsék háborús ellenfelük hátországát. Felbéreltek néhány orosz emigránst, akik akár ,,a sátánnal is szövetkezni képesek" csakhogy hatalomra jussanak. Ezek vezetője volt Lenin, egy kivégzett terrorista testvére, akit a személyes bosszú is hajtott. Ám mire őt becsempészték az országba, már nem a cár volt hatalmon.
Közben Oroszország sok gyarmati országa kiáltotta ki az önállóságát, mint Ukrajna, Észtország, Finnország, Lengyelország és a kaukázusi népek. Ezek közül később a vörös terror többet újra leigázott. A zűrzavaros orosz viszonyok közepette érdekes módon visszatért a száműzetésből az a Sztálinnak nevezett Dzugasvili, akit egykor lopás miatt kicsaptak a papi szemináriumból, s bosszúból az egyház legnagyobb ellensége lett. (A lopásról, mint tudjuk, nem nagyon szokott le, s részese volt szabadságunk elrablásának is !) Ekkor még a Pravda c. lap főszerkesztőjeként tervezgette vezéri szerepét. És hazatért a Trockij fedőnevű Bronstein is a New York-i East Side-ról, ahol szabadkőműves páholyok tagjai közt kapott olyan kiképzést, hogy odahaza hamarosan parancsnoka lesz annak a Vörös Gárdának, mellyel kíméletlenül ,,megtisztítja" az utat Lenin előtt, aki nyílt szavazás útján még saját pártjában sem tudott többséget szerezni.
Lenin hajthatatlan marad terveit illetően, azért ellenzői elhagyják a tanácskozást (később Trockij emberei végeznek velük), s így nincs akadálya, hogy a hatalomátvételről döntsenek. November 7-én már tulajdonképpen semmi komoly nem történt. Kerenszkij kormánya rég elhagyta Szentpétervárt, a Téli Palotát csak néhány beijedt tizenéves kadét őrzi, akik rögtön megadták magukat. Semmi sem igaz azokból a harcokból, küzdelmekből, amitől negyven évig bűzlött a történelem oktatása minálunk. (Igaz, hogy még manapság is van benne bőven légszennyező anyag !) Az Auróra matrózai részegek voltak, és talán el sem durrantották azt az ágyút, amit még most is fényesre lakkoznak a hazugságokkal átvert turisták és agymosott honpolgárok számára. Sztálin pedig aznap bent sem járt a Szmolnijban (a szovjetek parancsnokságán), de később több tucat festmény készült arról, amint Lenin háta mögött állva mintha az egészet irányítaná... Ezek már akkor is hazudnak, amikor kérdeznek! - oktatott ki egy bölcs öreg a nyolcvanas években a kommunizmus mibenlétéről. S nem tévedett. A lényeges (és rettenetes), ami ezután kezdődött!
A fasisztánál is kegyetlenebb terror és diktatúra. Elfogják és mind egy szálig bestiális módon lemészárolják a cári családot. Lenin utasítására mind a négy lányt és a tizenéves fiút is. Ha nem marad örökös, ha nincsenek nemesek, akkor bárki megkaparinthatja az orosz földeket.
Egyszer, 1919-ben ugyan rendeztek szabad választásokat, de mivel azt nem Leninék nyerték, ezért az eredményt eltussolták , a valódi győzteseket kivégezték, és a Szovjetunió történetében soha többé nem voltak ilyen ,,elővigyázatlanok".
Bevezették az egypártrendszert, és csak erre lehetett ,,szavazni" (érdekes módon, bár nem volt miből, de választásnak nevezték). Miért volt minderre szükség, és kinek az érdekét szolgálta? Miért engedték ezt a nagyhatalmak? Sajnos a választ kevés könyvben találjuk csupán, ám egy kis logikával megérthetjük. Ez is a világuralomért folytatott harc része.
A pénzügyi monopóliumok jól kitervelt játszmája azért, hogy legyengítsék az ellenállást, kikapcsolják az államok és nemzetek immunrendszerét, hogy adóssá és fizetésképtelenné tegyék az ellenfelet. A fasizmus és kommunizmus gerjesztésével két nem kívánatos európai hatalmat löktek a züllés útjára: Németországot és Oroszországot ( a Monarchiát már Trianonban elrendezték!). Majd ezeket szépen egymásnak ugrasztották és jól elvéreztették, és a végén odaültek a békéltető és területosztó asztalhoz. Nekünk Kelet-Európában az volt a tragédiánk, hogy a szovjetek zsákmánya lettünk, és a háború után a keleti térfelet meghagyták mumusnak, hogy legyen miért emelni évente az amerikai hadikiadást, és működtetni százmilliárdos hasznokkal a fegyvergyárakat.
Aztán keletet is eladósították, és amikor azt hittük, hogy megtörtént e rendszerváltás, akkor csak benyújtották a számlát, az roppantotta össze maga alatt a rendszert, és az utóbbi másfél évtizedben ahhoz kibiceltünk, hogy miként vásárolják fel a nyugati bankok a gyárainkat, földjeinket, nemzeti hagyományainkat, szabadságunkat és függetlenségünket a milliomos szocialisták és a bankár liberálisok közreműködésével.
Olyan ez, mint amikor két focicsapat más-más néven, de egyazon tulajdonos kezében van. A játékosok tapossák egymást, a szurkolók verekednek, s közben akárki győz, a haszon ugyanabba a zsebbe folyik be, míg a balekok tömege véres arccal, betört fejjel, éhesen keres egy kocsmát, mert ezt már józanon nem lehet elviselni...
A kommunizmus összeomlott, mint egy kártyavár, s akik lent voltak, azok alatta maradtak, akik fent voltak, most megint rajtunk röhögnek. Ha engedjük még bambán bámulva az egészet... Gondolom, önöket nem így tanították eddig a történések megértésére !
A szocializmus felbomlott, de mi történt azután?
A szocializmus felbomlott, de neveltjei demokratának öltözve még a korábbi pusztításnál is nagyobbra képesek. Erre figyelmeztetett közel száz éve József Attila, hogy akinek NINCS (mert elvették tőle vagy mert meg sem kaphatta) családi köteléke, gondoskodó otthona, hite, hazája, nemzeti közösséghez kapcsoló és megtartó szülőföldje, sem emberi társa, szerelme, és aki már biológiai létében is veszélybe kerül, az hiába született tiszta szívű embernek, mert a gonosz szándéknak lesz kiszolgáltatva, amiben erény a rablás és gyilkolás, de a pusztulás követi azt.
,,Halált hozó fű terem gyönyörű szép szívemen."
Ez az igazi kárhozat. Nem a sorstalanság (mert az a kifejezés csupán blöff), hanem a hontalanság, az otthontalanság, a szeretetnélküliség, az Isten nélküli tévelygés az , amely a kilátástalan nincstelenséggel megtetézve felébreszti az apokalipszis lovait. Akkor hiába siránkozunk már, hogy nem ezt akartuk. Lehet megbocsátás, lehet engesztelődés, de a bűnös magatartás és cselekedet bűn marad. Semmi bűnre nincs mentség.
A Magyar nép 1956-ban megkisérelte visszaszerezni szabadságát és becsületét, de a ma is még "élő" vezetőink részvételével ismét vérbe fojtották, majd manipulálva nemzetünket, ma is ők ill. leszármazottaik vezetik ezt az országot!
Tudatos, ill. tudományos módszerekkel befolyásolták a népet, úgy, hogy aki ma meghallja az 56-ot, égnek áll a haja!
Pedig a történelmünk ismerete nélkül, amit át kell adni gyermekeinknek, nem élhet tovább ez a nemzet!
A iskolai történelem könyvek hamissága miatt, teljesen másképp él bennünk az elmúlt 50 év, mint ahogy valójában történtek a dolgok.
Itt az ideje, hogy a valós történetét megismerje mindenki az elmúlt időszaknak.
Horn Gyula Magyarország volt Miniszter elnöke: Önként lépett be a karhatalomba, majd részt vett a forradalom leverésében.
Új idők, manipulált hatalom megtartása.
Amikor az 1988-as Párt vezetők az MDF akkori vezetőivel megkötötték a külön alkut, a népvagyont a Szocialisták kezelhetik, a "rendszerváltás" utáni kormányzást pedig megkapja az MDF!
Így fordulhatott elő, hogy a szüleink, nagyszüleink által megtermelt népvagyon szépen átmentődött az akkori nómenklatúra kezébe. A leggazdagabb magyar, az akkori Iparügyi Miniszter Kapolyai László, országgyülési képviselő! A hatalmat pedig balekká téve egy feltörekvő KISZ titkárt, átadták a mai vezetőknek.
Majd kellett egy nép, aki legitimmé teszi a hatalmat! Jól tükrözi ez a felvétel azt a réteget, akik felhatalmazást adtak a jelenlegi politikához: a választók. A szavazók!
A Miniszterelnök néhány éve Nagy Imre sírjánál azt kérdezte(akit a ma is hatalomban levő elvtársai, a folytonosság, a kirekesztés és az emberi szabadságjogok jegyében 1958-ban elvtársai felakasztották, és arccal lefelé temették el.):
Te mit tennél Imre?
Gyurcsány Ferenc részére Nagy Imre 50 évvel ezelőtt megadta a választ:
" ...a helyzetért a felelősséget a maga teljességében a párt vezetésének kell vállalnia. Azt terheli a kizárólagos felelősség, mert...elhibázott politikája, valamint megvalósításának helytelen módszerei és eszközei egyre veszélyesebben aláássák a társadalom normális alapjait... azokat az elveket és szabályokat, amelyeknek tiszteletben tartása és megőrzése nélkül modern emberi társadalom nem állhat fenn...a párt- és állami vezetés esztelensége, politikai vaksága miatt egyre bizonytalanabb, hol tudunk majd megállni. A pártvezetés jelenlegi elhibázott politikája és embertelen módszerei vezettek oda, hogy ma kétségek és bizonytalanságok mardossák a társadalom legszélesebb rétegeit. Akik nyitott szemmel és nyitott füllel járnak, látják és hallják, hogy a kalandorpolitika, mint hajtja kétségbeesésbe a népet, hogy a meghasonlás, mint keríti hatalmába..." az embereket.
Hatalom a már majdnem elfogadott rendőrséget köztörvényes bűnözővé tette!
A Kormány saját fennmaradásáért idős embereket, asszonyokat veretett meg azokkal az emberekkel, akiknek a törvényesség felett kellett volna őrködni. Szemeket lőttek ki, ártatlan nézelődőket vertek agyba főbe, csak azért, mert ott voltak. Ez volt a politikai hatalom legnagyobb jogsértése, és megbocsáthatatlan bűne, amit a nemzet soha nem fog megbocsátani.
Kérdezhetnénk, hol volt az ellenzék? Válogatás nélkül verték azokat is, s ráadásúl a nép adójából fizetett, rendőrnek álcázott bűnözők gúnyt űztek megverésükből! Majd a felelősség meghatározásnál, hazudtak, egymást fedezve az egyenruhához nem méltó módon viselkedtek! Ezeket a pillanatokat nem lehet megbocsátani!
Nincsenek ellenzéki erők, akik a helyzetet képesek lennének megoldani?
De vannak. A filmen jól láthatók azok a személyek, akik a pénz és a hatalom vonzása miatt színe váltáson estek át . Itt még egyben volt és megverve az ellenzék!
Fodor Gábor politkiai pályafutása során történt színe váltása:
Mert, Fodor Gábor a liberális párt küldöttgyűlésén a közeledésre válaszként (is) három alapfeltételhez kötötte az előrehozott választások megvalósítására a Fideszhez való közeledés lehetőségét.
1./ A Fidesz később nem módosíthatja az alkotmányt,
2./ A Fidesz később nem módosíthatja a választási törvényt
3./ A Fidesz később nem módosíthatja az állampolgárságról szóló törvényt.
Ez a lényeg. Volt-e valaha ehhez hasonló antidemokratikus követelménysor az egyik ,,helyzetben lévő" párt részéről a magyar történelemben az ország helyzetét segítő változások megakadályozására? Van-e nép a világon, amelyik eltűri ezt a nyílt diktatúrát demokratikus jogai ellen?
Megjegyzés: az Alkotmányunkat 1949-ben alkotta meg a kommonista hatalom a saját érdekeinek kiszolgálására, mellőzve minden demokratikus alapot. Ez biztosította most a hitelét vesztett kormányzati és volt koalíciós politikusok hatalomban maradását. Természetesen a volt FIDESZ-es Fodornak hiányozna a húsos fazék melletti habzsolás.
Globalista rendszert kiszolgáló politikusainknak fogalmuk sincs arról, hogy mit és milyen történelmet árultak el! Ha van fogalmuk róla, akkor majd a történelemnek kell ítéletet mondani cselekedetükről!
Hova jutott ez a nemzet? Sapkának szólították a Magyar Koronát, amire még az elmúlt években katonáink felesküdtek! Ezt a Koronát ki szerették volna tenni a Parlamentből, s több millió forint sikkasztásával megvádolt , a mi adónkból élők az Őseink megszentségtelínítik azt a zászlót, aminek árnyékában esküdött fel a Kormány, s több százezer Magyar ember védte vérével! Ők pedig gúnyt űztek belőle!
2020-ban végre a magyar olvasó is kézbe vehette Trockij: Az elárult forradalom c. egyik legfontosabb alapvető művét - több mint ötven évvel a megjelenése után. miután bejárta a világot, most magyar nyelven is napvilágot látott. Tiltott könyv volt azon a Magyaroszágon, ahol pedig 56. letörése után nyakra-főre adták ki a nyugati irodalom fércműveit vagy a tudományos mázú kontármunkákat. Aki elolvassa az Elárult forradalmat, rögtön megérti, hogy miért.
Trockij ugyanis könyörület nélkül alkalmazza a marxizmust magának a Szovjetunió társadalmának az elemzésére. A marxizmus elmélete alapján, a marxista módszer következetes felhasználásával szigorú társadalmi bírálatnak veti alá a Szovjetuniót. Ez a könyv bűne. De ugyanakkor ez meglepő tisztánlátásának a titka is.
Nostradamus négy soros kis versikéi, jóslata:
"Az írott szó elhal majd,
és egyre szegényebb lesz a beszéd,
a nemzetre egy talány hoz bajt,
mely elveszi az emberek eszét.
Egész nap otthonukban ülnek,
bámulnak hazug, mozgó képeket,
s mire a bálványok ledőlnek,
már alig születnek gyermekek."
A magyarság tökéletes tanácstalansággal, reménytelen lemondással szemlélte létének látványosan gyors szétesését és az egyszerre több irányból ránk törő ( nyugati, és egyéb) inváziók legkülönfélébb rombolásait, amelyek külön-külön és együttvéve népünk teljes tönkretételét okozták egyelőre feltartóztathatatlanul, szinte nap mint nap, de mindenképpen megállás nélkül.
Erre a tudatosan szervezett hazai, illetve nemzetközi rombolásra volt reakció egyebek mellett a hamar levert 2006-os és 2007-es zavargássorozat, úgyis mint a magyar öntudatra ébredés szerény kezdete.
Egy természetszerűleg sántító hasonlattal élve, a mostani "lázadások" a XVII. század végi hegyaljai felkelés távoli megfelelői, amely valahai felkelést röviddel később a Rákóczi-szabadságharc küzdelmes nyolc esztendeje követte az ismert eredménnyel: hazánk elkerülte a Habsburgok által nekünk szánt totális nemzethalált s ha kimerülten is (hiszen a XVI. század elejéhez képest eltünt népünk 75%-a), de megőrizhettük különállásunkat a számunkra ellenséges dunai birodalom kereteiben.
Az események elindítója akkor a sok évszázados germán-magyar faji háború újabb fejezete volt, amely a korabeli (1686/87-es) 'rendszerváltás' leple alatt fosztotta ki és pusztította Magyarországot a 150 éves ördögi török tombolásoknak mintegy záróakkordjaként. Az országrontó Habsburg-szörnyeteg I. Lipót császár gyarmati terveit egy magyar származású pap, a komáromi Kollonics Lipót bíboros miniszter, a bécsi udvari kamara elnöke volt hivatva ideológiai formába önteni hírhedt Einrichtungswerk című emlékiratával, benne hazánk teljes megsemmisítésének programjával (ideértve az idegenek tömeges betelepítésének tervét is).
Történelmünk eme, mára már elfeledett aljas árulója, egyúttal esztergomi érsek s Magyarország prímása (1695-1707) - akihez képest a két későbbi patkányforradalmár, Károlyi Mihály és Kun Béla, egy-egy ájtatos ministráns gyerek volt csupán - erősítette föl a magyar ellenállást, majd provokálta ki magát a Rákóczi-szabadságharcot is.
Napjainkban, amikor a pokoli vörös-török hódoltság évtizedeit az euro-atlanti gyarmatosítás követi a volt Habsburg-törekvések következményeihez kísértetiesen hasonló eredménnyel, Gyurcsány Ferenc posztkommunista miniszterelnök személyében (2004-2008) ismét volt egy áruló hazánkfia, aki a Fakabátos és a D209-es méltó utódaként odaadó buzgalommal szervezte különböző hangzatos nevű reformprogramjaival s más árulásaival a maradék Magyarország totális szétverését és koldusbotra juttatását, hogy minél hamarabb mindent odadobhasson belőle - koncnak - idegen megbízóinak.
De álljon távol tőlünk az a gondolat, hogy minden felelősséget egyetlen ember nyakába varrjunk. Három évszázaddal ezelőtt is, gyakorlatilag minden nagy magyar vagyon és a legtöbb fontos honi egyházi valamint világi tényező az ellenség oldalán maradt, s ebben éppen a magyar történelem egyik legemblématikusabb személyisége, herceg Esterházy Pál nádor, a híres hadvezér, irodalmár és zeneszerző mutatta a példát az ország nagyjainak. Ugyanekkor indult el a magyar dicsőség diadalútján egy szegény Nógrád vármegyei jobbágycsalád is, ám az első arisztokrata Széchenyi nem csupán szemérmesen félre nézett, amikor a nemzeti becsület védelmében áldozatot kellett volna hoznia mesés vagyonából, hanem egyenesen fegyverrel a kezében harcolt éveken át Rákóczi kurucai ellen.
Sajnos ma sincs ez másképp. A Berlini Fal ledőlte után a volt kommunista hóhérokból kialakított (vad)kapitalista vállalkozói réteget teljesen hidegen hagyja az egyszerű dolgozó nép sorsa - ha tőle függene, a rabszolgatartó társadalmi rendszer már rég hétköznapi valóság lenne, mintha csak egy koszos XIX. század végi néger gyarmat lennénk valahol az afrikai dzsungel kellős közepén. Ennek a pokoli magatartásformának a szerves kiégészítését alkotják maguk a hatalmat közvetlenül gyakorló politikusok. Az évek óta garázdálkodó szociál-liberális kormányzati bűnszövetkezet egy istentelen, kifejezetten magyargyűlölő, zsarnoki rendszer itt maradt - mert a nemzetközi, euro-atlanti szabotálás miatt még mindig ki nem söprűzött - hiteles képviselőiből verbuválta tagjait, mint ahogyan keresztény-nemzeti műellenzéke is hamis istenhívőkből és hamis hazafiakból áll.
A polgári jobboldal vezetőinek - napjainkban Orbán Viktorral az élen nincs könnyű dolga. Bátor kiállásuk, magyarvédő, családbarát politikájuk határon belül és határon kívül is elismerést vált ki
mindenütt a világban.
Magyarország jövője
"Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!"
Padre Pio (1887-1968)
Így legyen!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2025-03-18 22:15:16, kedd
|
| |
| |
KLEOPÁTRA, AZ ELSŐ POLITIKUSNŐ ÉVEZREDES TITKAI -
MIVEL NYŰGÖZTE LE A FÉRFIAKAT? NEM A SZÉPSÉGÉVEL
Az egyiptomi hiedelem szerint halhatatlan, akit a szent kobra marása juttat a túlvilágra. És valóban, a kétezer éve halott, áspiskígyó mérgével öngyilkos Kleopátra ma is nagyon él: nincs olyan év, hogy neve ne kerülne reflektorfénybe. Most éppen sírját remélik megtalálni egy ókori romváros alatt. Személyét évezredek óta számtalan legenda övezi. Ő a csábítás és női fortély mintaképe, szépségéről a mai napig ódákat zengenek, pedig valójában nem szépségkirálynő volt, hanem egy keménykezű uralkodónő, aki politikai céljainak elérése érdekében sorra használta fel a férfiakat. A legnagyobb hadvezéreket is leigázta. Ha nem a szépsége, akkor mi tette ellenállhatatlanná a történelem egyik legtitokzatosabb asszonyát?
,,A reneszánszban szinte bolondultak érte, a romantika korában pedig még annál is jobban. Kleopátra elvarázsolta Shakespeare-t is, megíratva vele egész életművének egyik legjelentősebb női szerepét (...) Azért, hogy VII. Kleopátra valódi alakját már nehezen tudjuk rekonstruálni, épp annyira hibáztathatjuk Shakespeare-t, mint a római propagandát vagy Elizabeth Taylor halványlilára festett szemét." Stacy Schiff: Kleopátra - Egyiptom királynőjének valódi arca
Legutóbb Angelina Jolie jelentette be, hogy utolsó filmszerepében a történelem talán legismertebb asszonyát kívánja eljásztani olyan színésznők után, mint Vivien Leigh vagy Elizabeth Taylor.
De az ókori uralkodónő alakja megihlette a festőket, zeneszerzőket, a dráma- és életrajzírókat is: a statisztikák szerint csupán 1540 és 1905 között öt balettnek, negyvenöt operának, hetvenhét színdarabnak volt múzsája, és közöttük ott van Shakespeare Antonius és Kleopátrája is. Természetesen minden valamirevaló magyar díva is eljátszotta az angol mester megírta hősnőt: Jókainé Laborfalvi Rózától kezdve Jászai Marin és Bajor Gizin át Eszenyi Enikőig.
A sort még folytathatnánk, hiszen a fáraónő életünk szinte minden területén fel-felbukkan: szépségszalonok, szőnyegmárkák, társasjátékok, kozmetikai cikkek és táncosnők viselik a nevét. Mint igazi "sztárhoz" illik, még kisbolygót is elkereszteltek róla. Alighanem igaza van hát Harold Bloomnak: az irodalmár szerint
"Kleopátra volt a történelem első celebje".
Kleopátra Egyiptom királynőjeként ismert, és Elizabeth Taylor az 1963-as alakításával kvázi Hollywood királynőjévé tette önmagát, annak dacára, hogy cseppet sem hasonlított a legendás uralkodónőre
Igazságok, hazugságok
És mint minden "celebet", alakját rengeteg legenda és - ahogy egyik életrajzírója mondja - “a rágalmak ködfelhője" övezi. Afrika-kutatók az 1990-es években felvetették: lehet, hogy színes bőrű volt - igaz, ezt senki sem tudta bebizonyítani a makedóniai Ptolemaiosz-dinasztia leszármazottjaként, tizennyolc évesen VII. Kleopátraként trónra lépett uralkodóról.
Shakespeare “cigányasszonyként" mutatta be - miután kora az indiai eredetű cigányokat egyiptomi származásúaknak tartotta. Maguk az egyiptomiak viszont Ízisz istennő reinkarnációjaként tisztelték. És ezek csupán a származására vonatkozó találgatások, jelleméről és szándékairól ennél is több legenda született - annak ellenére, hogy
a róla szóló első művet csak kétszáz évvel a halála után írta meg Plutarkhosz, az antik világ legjelesebb krónikása.
De vajon tényleg olyan szép volt...? Nos, ugyan meglehetősen sok ábrázolás marad fent róla, de az igazán hiteles pénzérmék egy horgas orrú, hegyes állú, alacsony homlokú, pufók arcú nőt mutatnak.
Kleopátra ábrázolásai: egy hagyományos óegyiptomi stílusú dombormű, egy hellenisztikus márványszobor és egy alexandriai pénzérme
Igaz, a történetírók sem küllemét, sokkal inkább vonzerejét dicsérték. Már Plutarkhosz - Párhuzamos életrajzok című művében - is felfedi vonzerejének valódi titkát, és tökéletes leírását adja egy karizmatikus szépségnek:
,,A külseje önmagában véve nem volt igazán figyelemre méltó. Lényének kisugárzása tette olyan ellenállhatatlanná. Megkapó személyisége elbűvölő beszédstílussal párosult. Intelligenciája és mondanivalója megbabonázta a hallgatóságát. Már az maga volt az öröm, ha a hangját hallotta valaki. Mintha egy többhúros hangszeren játszott volna, úgy váltogatta a nyelveket, melyeken beszélt. Ellenállhatatlan bájjal csevegett, egyedülálló jellemként ismerték, varázslatos és elragadó volt a kisugárzása, amikor új emberekkel találkozott. Kedvesen csengett a hangja, amikor beszélt. És ezzel nemcsak a férfiakat hódította meg. A nők istenítették, úgy öltöztek, úgy viselték a hajukat, ahogyan ő."
Még az őt gyűlölő Cicero is kénytelen volt elismerni a vele való személyes találkozás után, hogy Kleopátra intelligenciája lenyűgöző: a legenda szerint hat nyelven beszélt, és igen sok tudományág iránt érdeklődött.
Egy számítógépes szoftver segítségével elkészített arcrekonstrukció alapján így nézhetett ki valójában Kleopátra
Játszmák, szerelmek
Csoda, hogy két nagy rómait is elbűvölt...?! Elsőként Julius Caesart, aki véres egyiptomi belharcok közepette találkozott vele.
Kleopátra 18 évesen, apja halálakor fiútestvérével, az akkor 12 éves XIII. Ptolemaiosszal együtt foglalta el a trónt, a hatalmon azonban nem osztozott, egyedül uralkodott. Így már az első perctől kezdve szép számmal voltak ellenségei, akik nem nézték jó szemmel, hogy egy nő ekkora hatalmat birtokol, ezért összeesküvést szerveztek ellene. XIII. Ptolemaiosz hívei végül polgárháborúban űzték el trónjáról az uralkodónőt, Kleopátra elmenekült Egyiptomból, a trónt pedig öccse kizárólagosan birtokolta tovább.
A trónról letaszított uralkodónő mindent megkísérlet annak érdekében, hogy visszatérhessen a piramisok földjére, erre azonban egyedül nem volt képes, így fondorlatos tervet eszelt ki:
Julius Caesart használta fel célja eléréséhez.
Julius Caesar szobra Berlinben
A hatalmától megfosztott, száműzött, huszonéves uralkodónő csellel jutott be az alexandriai palotába: takarókba - és nem ahogy a népszerű legenda tartja, perzsszőnyegbe - csavarva vitette magát az ötvenes éveiben járó hadvezérhez, akit valószínűleg nemcsak Kleopátra ifjonti bája, hanem okos politikai szimata is arra késztetett, hogy szövetségre lépjen vele.
Kleopátra akkora hatással volt a nagy hadvezérre, hogy eredeti tervével ellentétben letett Egyiptom meghódításáról, és első számú célja lett, hogy visszaszerezze Kleopátra egyiptomi hatalmát.
A fáraónő ezzel újra a hatalom csúcsára emelkedett, gyereket szült Caesarnak, és Rómába is elkísérte: aki csak adott magára, az tiszteletét tette a Tiberis melletti villában elszállásolt uralkodónál. Valószínűleg igaza lehez Kathleen Martinez régésznek, aki meggyőződéssel vallja:
"Kleopátra mindig mindent eltervezett..." - ahogy egy vérbeli, igazi politikushoz illik.
Csakhogy a történelem keresztülhúzta számításait: Julius Caesart meggyilkolták, és megkezdődött a küzdelem a két államférfi, Octavianus és Marcus Antonius között. A birodalmat felosztották, és Egyiptom Antonius fennhatósága alá került.
És ezzel elérkeztünk Kleopátra életének utolsó felvonásához, amiről nehéz eldönteni: igazi love story volt-e Antoniushoz fűződő kapcsolata, vagy “mindössze" ügyesen kigondolt, taktikai húzás a hatalom - és Egyiptom viszonylagos függetlenségének - megtartásáért.
Kleopátra az Egyiptom megszállására érkező híres római hadvezér, Julius Caesar fejét is elcsavarta
Szenvedély, halál
Kleopátra semmit sem bízott a véletlenre, megadta a módját Antonius elcsábításának: első találkozásukra luxushajót építtetett aranyfedélzettel, ahol napokig tartó mulatságot szervezett. A terv bevált, Marcus Antonius besétált az uralkodónő csapdájába, és Rómában lévő feleségét elhagyva Kleopátrával maradt Egyiptomban. Egy évvel később bigámiát elkövetve Kleopátrát is feleségül vette.
Kevesen tudják, hogy Kleopátrának és Antoniusnak három közös gyermeke született: egy ikerpár és még egy kisfiú.
De a románc véresen végződött.
Az uralkodónőt Elizabeth Taylor, Antoniust Richard Burton személyesítette meg az 1963-as, híres Kleopátra című filmben
Antonius alulmaradt az Octavianus elleni küzdelemben, amelyet a tragikus actiumi tengeri ütközet pecsételt meg. Van ugyan olyan legenda, hogy a párt a győztes Octavianus ölette meg, de valószínűbb, hogy mindketten öngyilkosok lettek, és Octavianus teljesítette Kleopátra utolsó kérését, miszerint együtt temessék el őket... hacsak nem Octavianus kreált jól hangzó propagandát a történelem legnagyobb szerelmi történetéből.
Haláluk máig a történelem egyik legnagyobb rejtélye.
De vajon hol van a sír? Nemrég felröppent a hír: a már említett Kathleen Martinez régész Zahi Hawass főegyiptológus támogatásával közel van a rejtély megoldásához. A Taposiris Magna romvárosában az ásatások során - amelyekben korábban Vörös Győző magyar régész is részt vett - rábukkantak egy földalatti folyosórendszerre, egy templomon kívüli temetőre, ahol Kleopátra végső nyughelye lehet. Ha igaz a hír, ez legalább akkora szenzáció, mint amikor 1922-ben ráleltek Tutanhamon sírjára. Újabb inspirációt adhat a Kleopátra-mítosznak, amely így is legendák sokaságával van átszőve.
Taposiris Magna romvárosában az ásatások során Kleopátra lehetséges végső nyughelyére bukkantak
Szépségtitkok
Sok trükköt tulajdonítanak neki, talán nem is alaptalanul. A legenda szerint (szamár)tejben-vajban fürdött, hogy fiatal és bársonyos legyen a bőre, viszont a legújabb kutatások szerint ez sem ellensúlyozhatta az egyiptomi festékek bőrt pusztító hatását. Állítólag imádta, ha naphosszat aloe verával masszírozták, fogait pedig olyan maró nátronnal mosta, amely egyébként a fehérneműk tisztán tartására és a múmiák tartósítására szolgált. A Holt-tengeri ásványok szépítő hatását - tudatosan vagy ösztönösen, de kihasználta: nyaralót építtetett a sós víz mellett.
Nem lehetett magasabb 150 cm-nél, és valószínűleg mai szemmel nézve... hm... szóval jelentős túlsúllyal bírt.
Bár a rómaiak mindent megtettek annak érdekében, hogy Kleopátrának még az emlékét is kitöröljék, ez lehetetlennek bizonyult; népszerűsége kétezer év múltán is töretlen. Hiszen e titokzatos asszony minden kornak más és más arcát mutatja: egyszer vérbeli politikus, hódító, a férfiakkal egyenrangú, erős nő - máskor szexmániás, királyi szajha. Azt azonban soha senki sem tagadta, hogy az ókor legösszetettebb, a történelem egyik legkülönlegesebb nőalakja, akit éppen ez az ellentmondásosság tesz évezredek múltán is vonzóvá és érdekessé.
Kleopátra nevének jelentése ,,az apja által szeretett istennő", más fordításban ,,az apa dicsősége"
Link
Kleopátra élete
Link
A legszebb Kleopátra képek
Link
Titokzatos Kleopátra
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2025-03-16 21:30:30, vasárnap
|
| |
| |
BECSVÁGY VAGY SZERELEM? - FERENC FERDINÁND FŐHERCEG
ÉS CHOTEK ZSÓFIA GRÓFNŐ RANGON ALULI HÁZASSÁGA
1914. június 28. délután 2 óra. Egy szerb diák, Gavrilo Princip piszolylövései Szarajevóban kirobbantják az első világháborút. A golyók egyúttal véget vetnek Ferenc Ferdinánd, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse és felesége, Chotek Zsófia különös - Ferenc József által mindvégig ellenzett - házasságának is. Vajon becsvágyó nő, vagy szerelmes asszony volt a főherceg felesége?
A szarajevói merényletről nem készült fénykép, így a történelmi eseményről a Le Petit Journal fantáziarajza járta be a világot
Zsófia, amikor gyomortájékon érte a golyó, tehetetlenül rábukott a férjére. Ferenc Ferdinánd alig hallhatóan szólongatta: "Zsófi, Zsófi!" Vér buggyant ki az ajkai közül, aztán már csak hörögve ismételgette, hogy "semmiség, semmiség..." - így mesélték, akik a tragédia tanúi voltak azon a végzetes délutánon Szarajevóban.
Azóta is rejtély, hogyan történhetett meg, hogy a trónörökös előzetes biztonsági intézkedés nélkül, fedetlen autón közeledjen a városházához az ünneplő tömeg sorfala között.
A Balkánon akkoriban már robbanásig feszült volt a helyzet. Gavrilo Princip, a 19 éves fanatikus szerb diák közvetlen közelről adhatta le a pisztolylövést.
Mi tette óvatlanná a trónörököst? Hiszen egyébként nem mondható el Ferenc Ferdinándról, hogy naiv, ostoba vagy tájékozatlan lett volna; nagyon is bizalmatlan ember hírében állt. Bár rokonai és barátai nyíltszívű, egyenes, közvetlen embernek tartották, a tömeg mégsem szerette a trónörököst. Gyakori dühkitörései, mogorvasága és merev politikai elvei népszerűtlenné tették sok leendő alattvalója szemében. Utólag az látszik legvalószínűbbnek, hogy kifejezetten Zsófia kedvéért vett részt a boszniai diadalmeneten. Ritka alkalom volt ugyanis, amikor feleségével nyilvánosan együtt ünnepeltethette magát. Zsófia becsvágyának azonban túl nagy ára lett.
Gavrilo Principet letartóztatják a trónörökösre és feleségére leadott halálos lövések után Szarajevóban, 1914. június 28-án
Izabella udvarhölgye
Nem mintha Chotek Zsófiát, a kis cseh grófnőt eredetileg korlátlan ambíciókkal verte volna meg a teremtő. Kifejezetten szerény, ám okos, tisztán látó fiatal lánynak ígérkezett. Amikor egy társasjáték alkalmával azt kérdezték tőle, milyen civil foglalkozást választana, azt felelte: "Csak amivel az ember megelégedhetik." A válasz persze többféleképpen értelmezhető, mert attól függ ugye, ki az illető?
Az egyik legtekintélyesebb cseh nemesi család sarjaként Zsófia "nagy reményű hajadonnak" számított a 19. század végén. Ugyanakkor már betöltötte a 20. életévét, édesanyját, egy született Kinsky lányt két éve elvesztette, édesapja, Bohuslav Chotek gróf pedig a nyugdíjazását várta a drezdai követségen. A kiérdemesült diplomata eddigre teljesen elszegényedett. A hét lánytestvér közül négy még az apai házban élt, köztük Zsófia is. Egyre sürgetőbbé vált, hogy döntsön további sorsáról. Mivel férjjelölt egyelőre nem akadt, két lehetőség közül választhatott:
udvarhölggyé szegődik a főhercegné mellé, ahol teljes ellátást kap, vagy zárdába vonul, ez esetben azonban le kell mondania a világi örömökről.
Zsófia az előbbi mellett döntött. A művelt, intelligens lány, akit édesapja addigra végigutaztatott Szentpétervártól Brüsszelig minden európai nagyvároson, kiváló társalkodónőnek ígérkezett Frigyes főherceg felesége, Izabella oldalán. Derűs, kiegyensúlyozott természetével hamar belopta magát a főhercegasszony szívébe, aki hamarosan első udvarhölggyé nevezte ki. Zsófia szép volt, elegáns, ám ha arra volt szükség, tudott a háttérbe húzódni is. Megadóan tűrte kiszolgáltatott helyzetét, senki nem gyaníthatta, hogy a lelke mélyén nagyra törő vágyakat dédelget.
Zsófia sokáig Frigyes főherceg felesége, Izabella udvarhölgye volt a pozsonyi Grassalkovich-palotában
Az a fekete szempár!
Mikor lovagolt be életébe vágyai hercege, Ferenc Ferdinánd? A főherceg 1894-ben figyelt fel a lányra Prágában. Zsófia Izabella főhercegné kíséretében vonult be a terembe, és a legenda szerint "minden szem feléje fordult". Ferenc Ferdinánd tanára ilyennek látta őt:
"A hölgy nem amolyan szokványos szépség volt, karakterét inkább az értelem és energia határozta meg, mint üde báj."
Ahogy egy másik szemtanú megjegyezte: "A kövérkés bakfisok között úgy nézett ki, mint egy komlókaró." Ám Zsófia leginkább nemes antik szépség volt, finoman metszett orral, kissé keskeny szájjal, magas homlokkal és sugárzó fekete szemekkel. Vélhetően ez a gyönyörű, bársonyos szempár igézte meg azon az estén az osztrák trónörököst is. Útinaplójából tudjuk - amely könyv formájában is megjelent -, hogy pontosan az ilyen természetes szépség volt az ideálja.
Az sem zavarta, hogy Chotek Zsófia ekkor már 26 éves, akkoriban majdhogynem vénkisasszonynak számított. Elege volt a selypegő, butuska lányokból, akikkel folyton össze akarták házasítani. "Nagy baj, hogy az eladósorban levő hercegnők között egyáltalán nincs választék. Mind gyermekek még, 17 vagy 18 éves csitrik, egyik csúnyább, mint a másik. Hogy én gondoskodjam a feleségem neveltetéséről, hát ehhez se időm, de kedvem" - írta egy anyai barátnőjének.
Nos, Zsófia épp az ellenkezője volt a fentieknek. Nyugodt határozottságát, meggyőző intelligenciáját apai nagyapjától, Carl Chotek gróftól, Prága felvirágoztatójától, elegáns, karcsú alakját pedig édesanyjától örökölte. Pontosan megfelelt annak a képnek, amit Ferenc Ferdinánd dédelgetett magában leendő feleségéről: "Nagyon jól el tudom képzelni, milyen az ideális feleség, akivel boldog lehetnék. Ne legyen túlságosan fiatal, rendelkezzék szilárd jellemmel és határozott nézetekkel."
Ferenc Ferdinánd és Chotek Zsófia, a trónörökös pár
Csak egy tánc volt
Mivel arisztokrata körökben egyetlen tánc pusztán udvariasságnak, a második azonban már komoly udvarlásnak számított, a főherceg a bálon csak egyszer kérte fel keringőzni Zsófiát. Két karcsú, nemes fiatal suhant a paketten, senki nem vette észre, mi játszódik le közöttük. Azt azonban tudni lehet, hogy
a trónörökös ettől kezdve gyakori vendéggé vált Izabella főhercegné pozsonyi udvarában.
A megilletődött rokon mindvégig azt hitte, hogy a látogatások az ő eladó sorban levő lányának szólnak. A fiatalok teniszeztek, úsztak, lovagoltak, és a mulatságokból Zsófia is kivette a részét. Talán észre is vették Ferenc Ferdinánd érdeklődését a cseh grófkisasszony iránt, de hát történt már ilyesmi a Habsburgok történetében. Házasság úgysem lehetett belőle - a Habsburgok törvényei szerint egy főherceg kizárólag királyi vérből való menyasszonyt választhatott magának -, így említésre sem méltatták.
Még Zsófia álmodozó tekintete és gyakorta postára adott levelei sem keltettek gyanút. Márpedig Zsófikát nem ejtették a fejére. Tisztában volt vele, hogy ha most nem ragadja meg a szerencséjét, soha nem lesz képes kitörni az egyre terhesebbé váló udvarhölgyi szerepből. A kortársak leveleiből kiderül, hogy "Izabella főhercegné zsarnoki és meglehetősen beképzelt asszony, nem egyszerű megfelelni neki. Minden attól függ, milyen a hangulata." Zsófia ügyesen alkalmazkodott munkaadójához, de titokban soha nem adta fel a reményt, hogy elérkezik a megszabadítója. Mégse gondolhatjuk, hogy pusztán számításból szédítette a trónörököst...
Ferenc Ferdinánd a pozsonyi Grassalkovich-palotában udvarolt leendő feleségének, Chotek Zsófiának
"Zsófikámat nem adom!"
Szerelmüket alaposan próbára tették az elkövetkező évek. Ferenc Ferdinánd 1895-ben súlyosan megbetegedett, édesanyjától örökölt tbc-je tört rá ismét. A penicillin felfedezése előtt ez a betegség a legtöbb esetben halállal végződött. Az addig tetterős, sportokban, különösen a lövészetben kiváló férfi hosszú időre ágyba kényszerült. Az őszt általában Merán hegyei közt, a telet pedig Egyiptomban töltötte szigorú orvosi felügyelet alatt. Kedvese levelei tartották benne az erőt, amelyeket a trónörökös azonnal meg is válaszolt, méghozzá igen csak meghitt stílusban:
"Obermais (Merán), ott lakik a maga öreg Francija, és a postán lesi a kicsi Zsófi leveleit!"
Kísérete nem győzte találgatni, kitől érkeznek az illatos levélkék, mígnem a főkamarás rá nem jött a nyitjukra. Rokonai segítségével titokban megpróbálta rábeszélni Zsófiát, hogy hagyjon fel ezzel a viselkedéssel. Azzal azonban nem számolt, hogy ez nemcsak egy bohókás flört, hanem Ferenc Ferdinánd tajtékzott, amikor tudomást szerzett kamarása indiszkréciójáról és haladéktalanul menesztette udvartartásából a régi barátot. Jaj volt annak, aki bele merte ártani magát a magánügyeibe! A főherceg ekkor már 33 éves meglett férfi, és Zsófia sem kislány már. Tudták, mit tesznek, ha nyakukba is zúdítják az udvar felháborodását. Mert hamarosan elérkezett ez is.
A botrány 1899. márciusában robbant ki. A trónörökös eddigre - hála a kellemes dél-tengeri klímának -, kigyógyult tüdőbajából, és egyre gyakrabban járt teniszezni Izabella főhercegné családjához. Egy ilyen alkalommal ott felejtette a padon a zsebóráját, ami a hercegné kezébe kerülve árulójává vált. Izabella kíváncsian felpattintotta az óra tetejét, de megdöbbenésére nem a lánya, hanem az udvarhölgye arcképét pillantotta meg. Azonnal magához hívatta Zsófiát, és kiadta az útját, majd felháborodottan panaszt tett a császárnál. Ferenc József mielőbb beszélni akart az unokaöccsével. Az meg is jelent, merev főhajtással üdvözölte a császárt, majd ugyanilyen határozottan előadta, hogy
vagy Chotek Zsófia lesz a felesége, vagy senki más!
A császár állítólag "hallatlant!" kiáltott, és hazaküldte gondolkodni a főherceget. Úgy hitte, a saját uralmát ásná alá, ha engedne a Habsburgok örök törvényéből: házasodni csak uralkodói vérből! Ez emeli a császári ház fényét, és gyarapítja a birtokokat. Idős volt már ahhoz, hogy a fiatalok szerelmében ne csupán államjogi bonyodalmat lásson.
Bár Ferenc József maga is szerelemből nősült, ezt másoknál, így Ferenc Ferdinándnál sem tűrte el. Miért? Mert Chotek Zsófia egyszerű grófkisasszony volt, ráadásul cseh, és Ferenc ki nem állhatta ezt a "felkapaszkodott parvenűt", aki szerinte alattomos módon befurakodott az uralkodó családjába
Mindent bevetett, hogy a cseh grófnőt lebeszéljék a szándékáról, de hiába. Végül rettegve egy újabb öngyilkosságtól - a fiát, Rudolfot is így vesztette el -, engedett. 1900. június 28-án délután 2 órakor magához hívatta a főherceget, és engedélyezte a házasságot. Egy feltételt szabott:
a trónörökös leendő hitvese nevében lemond annak minden uralkodói jogáról, az azzal járó címekről, rangokról, amelyek a házasságból születendő utódokat sem illetik meg.
Ferenc Ferdinánd felesége és gyermekei társaságában
Nagy volt az ár, és megalázó az eljárás. Zsófia nem számíthatott rá, hogy valaha is családtagnak fogják tekinteni, még a színházi páholyban sem mutatkozhatott együtt férjével. De ami a legjobban fájt: leendő utódaik nem örökölhették a császári trónt. Ferenc Ferdinánd ennek ellenére repdesett a boldogságtól. Ezt írta menyasszonyának:
"Imádott Zsófikám! Mindenem! Francid egyenesen megőrül a boldogságtól. Képzeld el, őfelsége kettőkor hívatott, és engedélyezte, hogy július 1-jén Riechstadtban összeházasodjunk! Éljen, éljen, éljen!"
Chotek Zsófia pedig ideális feleségnek bizonyult. Szeretettel, szelíden tudta kezelni a nagyurat. Együtt vadásztak, lovagoltak, kertészkedtek, és az estéket családjuk körében, meghitten töltötték el. Hamarosan három gyermekük született, egy kislány és két kisfiú. Ferenc Ferdinánd igen elégedett volt a választásával. Fejet hajtva tűrte felesége megaláztatásait, és csak titokban fogadta meg: ha trónra lép, elégtételt vesz!
Erre azonban már nem nyílt módja.
Chotek Zsófiát sokáig meg sem hívták az udvari rendezvényekre, évtizedeken át folyamatosan éreztették vele, hogy nem odavaló, csak megtűrt személy a családban; ez okozta a halálát is: mivel Bécsbe ritkán engedték be és csak a fővárostól távol kísérhette el férjét hivatalos alkalmakra, az asszony boldogan indult a szarajevói hadgyakorlatokra és fogadásokra férje oldalán
Tizennégy évvel azután, hogy a császár engedélyezte a házasságát, ugyanazon a napon, ugyanabban az órában egy golyó halálra sebezte feleségével együtt.
A császár állítólag csak annyit mondott:
"Rettentő! A Mindenható nem tűr ellenkezést, a legfelső hatalom helyre állította azt a rendet, amelyet én, sajnos, nem tudtam megőrizni."
Link
Tragédiával végződött a Habsburg szerelmi házasság
Link
A trónörökös házassága
Link
Ferenc Ferdinánd Chotek Zsófia Ferenc József Szarajevói merénylet
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2025-03-15 14:30:04, szombat
|
| |
| |
VISEGRÁD, A MAGYAR ATLANTISZ - ELTŰNT PALOTA, REJTÉLYES MERÉNYLET, KÖZÉPKORI KRIMI
Bár Visegrád az ország egyik legkisebb városa, kétezren sem lakják, évente háromszázezer turistát fogad. Egyik büszkesége az a palota, amelyről sokáig azt hitték, nem is létezett: néhány száz évvel azután, hogy a dúsgazdag Anjou Károly egy hónapig vendégül látta a szomszédos országok királyait, az épület nyomtalanul eltűnt a föld színéről.
Visegrádról Vörösmarty, Petőfi és Kisfaludy is írt
A mai Visegrád helyén már a bronzkorból származó gyerekjátékokat, ökrösszekeret is találtak, a rómaiak pedig a birodalom határát itteni őrtornyok és erődök láncolatával védték. Az első, latin nyelvű oklevél 1009-ben említi a települést, aminek a neve "magas várat" jelent. Miután a tatárok porig rombolták Visegrádot, IV. Béla parancsára kettős várrendszer épült egy újabb, lehetséges tatártámadás ellen.
Amikor 1301-ben III. András halálával kihalt az Árpád-ház, bő tíz évig tartó trónharc következett, amiből Károly Róbert jött ki győztesen - írja a Szent György Lovagrend tagja, Bíró Szabolcs író, aki az Anjouk történetét feldolgozó könyvsorozatából eddig három kötetet szentelt a visegrádi eseményeknek. - A teljesen szétszabdalt országban kiskirályok uralkodtak, ezért Károly eleinte Temesváron lakott. Viszont azután, hogy legyőzte a tartományurakat, 1323-ben a történelmi Magyarország egyik központjába, Visegrádra költöztette a királyi udvart.
Ez lett a királyi rezidencia, a főváros; az egyházi és világi főméltóságok és a leggazdagabb nemesek itt vásároltak portát.
Károly Róbert idején Visegrád az ország központja volt
Vérrel írt dátum
Zách Felicián Károly Róbert bizalmasa volt: míg a legtöbb emberről a város kapuinál levették a fegyverövet, a várnagyot akkor sem állították meg, amikor 1330 áprilisában karddal az oldalán rontott be az ebédelő királyi családhoz. Károly a feleségével és két fiukkal, Andrással és Lajossal evett, a teremben nevelők és szolgák is voltak. Bíró Szabolcs szerint a jókedvű Károly annyira gyanútlan volt, hogy még tréfálkozott is Feliciánnal. Az öreg nemes előrántotta a kardját, és a családra támadt.
Ahogy lesújtott, a király felesége, Piast Erzsébet védekezőn felrántotta a kezét - négy ujját vesztette el. A penge belevágott Károly vállába. A kor erkölcseiről és emberei tartásáról sokat elárul, hogy amikor Felicián a gyerekekre támadt, a két nevelő ráborult a fiúkra, a saját testükkel védték őket. A várnagyot végül a királyné alétekfogója (felszolgálója) teperte és szúrta le. A lármára ekkor szaladtak be az ajtónállók, és - Mikszáth Kálmán szavaival: -
"Felkoncolták a derék öreget, mielőtt esetleg kárt tehetett volna a kis Lajosban, akiből Nagy Lajos lett."
Zách Felicián merénylete Orlai Petrich Soma olajfestményén. Ez mindmáig a magyar történelem egyik leghírhedtebb és legrejtélyesebb merénylete, máig nem tudni, miért tört Károly Róbert és családja életére a király bizalmasa
Felicián fia és szolgája az egyik kijáratnál várakozott. Ám mivel a palotaőrség őket is azonnal kivégezte, a merénylet valódi oka soha nem derült ki. Arany János versében a hangzatosabb verzió szerepel, miszerint a királyné öccse, a lengyel Kázmér herceg meggyalázta Felicián lányát, Zách Klárát.
A másik elmélet talán közelebb áll a valósághoz: Felicián 1318-ig Károly egyik leghatalmasabb ellenségének, Csák Máténak volt a fő embere, és lehet, hogy a várnagy csak cselszövésből pártolt át a királyhoz. De Károlyról azt is tudjuk, hogy szigorúan uralkodott, sok nemestől, így Feliciántól is elvette a címét, ha nem találta őt elég hatékonynak a pozíciójában.
Lehet, hogy egy titkos belső ellenzék Feliciánnal végeztette el a piszkos munkát.
A király kegyetlen bosszúhadjáratot indított az egész Zách család ellen, még azokat a távoli rokonokat is halálra vagy szolgaságra ítélte, akik talán soha nem találkoztak a merénylővel. Zách Klárának a városok főterén megcsonkítva kellett kiabálnia, hogy így jár, aki hűtlen a királyhoz.
Zách Klára Körösfői-Kriesch Aladár festményén
Középkori krimi
1335 novemberében Visegrád adott otthont az évszázad diplomáciai eseményének, a magyar, a cseh és a lengyel király, Károly Róbert, Luxemburgi János és III. Kázmér találkozójának, amelyen a német hercegek és a Német Lovagrend képviselői is jelen voltak. Az egy hónapos tárgyalásokon olyan peres ügyekben döntöttek, amelyek
több évtizedre meghatározták egész Közép-Kelet-Európa sorsát.
"Szekerek valóságos karavánja kígyózott végig az országutakon, hogy bort, lisztet, fűszereket, abrakot szállítson Visegrádra - írja Királyok éneke című könyvében Bíró Szabolcs. - Közel tízezer vendég gyűlt össze. Csak a külhoni lovasok száma nyolcezerre rúgott, s akkor a magukkal hozott szolgákat, csatlósokat még számba sem vették. Ez utóbbiak a tél közelsége ellenére is csupán sátrakban, fészerekben tudták meghúzni magukat, mert ami üres helyiség, ágyasház akadt a Fellegvárban, a Salamon-toronyban és valamennyi visegrádi házban, azt a magas rangú vendégek foglalták el."
1335-ben Visegrád adott otthont az évszázad diplomáciai eseményének
A krónikás Thuróczy János szerint a "cseh király ebédjére a magyar király bőkezűségéből mindennap kétezer ötszáz kenyert adtak", a lengyeleknek pedig az ebéd mellé naponta száznyolcvan hordó bort mértek ki.
Szinte lehetetlen megbecsülni, mennyibe került a találkozó. De akkoriban annyira gazdag volt a Magyar Királyság, annyi arany- és ezüstbányát tártak fel, hogy simán elvállalhattuk a házigazda szerepét anélkül, hogy az megrendítette volna a gazdaságot.
Akkoriban a Szent Koronát a Fellegvárban őrizték. 1440 februárjában Luxemburgi Erzsébet udvarhölgye, Kottanner Jánosné egy éjszaka ellopta, hogy az úrnő születendő fiát királlyá avathassák vele, mielőtt a tizenhat éves lengyel Ulászló kapná meg a hatalmat. Segítőivel a zárat kiégették, a koronát pedig egy vánkosba rejtve csempészték ki. Bár még a Duna jege is beszakadt a szekerük alatt, az akció sikerült, a csecsemőt megkoronázták.
Az országgyűlés azonban úgy vélte, hogy a kisbaba még alkalmatlan a törökök elleni harcra, ezért mégis Ulászlót választották meg uralkodónak.
A gyermek Herkules szobrát itáliai művész készítette
A földi paradicsom
Mátyás idejében Visegrád már csak vidéki rezidencia volt. A király eleinte nem is foglalkozott vele, a palotát csak a Beatrixszal kötött házassága után újíttatta fel.
A visegrádi épületegyüttest ma mindenki az ő építményének tekinti, pedig valójában - mivel így olcsóbb volt -, csak elődje, Zsigmond palotáját díszíttette kutakkal, kaputornyokkal és hasonló látványos elemekkel, majd "úgy tett", mintha az ő műve lenne az egész.
Bíró Szabolcs szerint Mátyás kiváló PR-szakember volt. Viszont a palota tényleg gyönyörű lett, a pápai követ Visegrádról földi paradicsomként írt.
A reneszánsz díszudvar feletti lodzsa sok építészt megihletett
Mátyás halála után, a török időkben az épület lakhatatlanná vált, nem gondozták, a tetőzete beszakadt, a falai összeomlottak.
Az erózió annyira lemosta a hegyoldalt, hogy a Visegrádról 1737-ben készült, hiteles ábrázoláson a palotából semmi nem látszik.
Hiába szerepelt a beszámolókban, azokat még a korabeli történészek is túlzásoknak, legendáknak gondolták. Csak azután döbbentek rá, hogy Visegrád európai mércével is valóban komoly központ lehetett, amikor 1934-ben az építészmérnök Schulek János a több méteres földhordalék alatt felfedezte a romokat.
A várost a közéleti személyiségek, írók, művészek a 19. században fedezték fel, miután megindult a gőzhajójárat, és a település mellett hajóztak Pozsonyba, Bécsbe. Az 1867-es kiegyezés után Visegrádon beindult a műemlékvédelem és a turizmus. A város üdülőhely lett, egyre többen vettek vagy béreltek házat a környéken.
Visegrádot a 19. században, a gőzhajójárat megindulása után fedezték fel újra
1875-től haláláig a településen, öccse birtokán lakott Görgei Artúr, az 1848-49-es szabadságharc egykori fővezére is. A tábornok története azért érdekes, mert még mindig vannak, akik árulónak tekintik.
Pedig Görgei a katonailag reménytelen helyzetben azért tette le a fegyvert, hogy elkerülje a vérontást. Miután ő kegyelmet kapott, azt remélhette, hogy a többi tábornoktársa is elkerülheti a súlyos büntetést. De Ferenc József nem így gondolkodott. Mégis, Görgei születésének kétszázadik évfordulójának alkalmából 2018-ban Visegrádon két szobrot is állítottak emlékének.
A városhoz számos ismert ember kötődött még. A drámaíró Csiky Gergely például Görgei szomszédjának a lányát vette el. A budapesti Halászbástya tervezője, Schulek Frigyes hamvait a család Visegrádra hozatta, hogy a fia, Schulek János mellé temessék. Idős korában a közeli Szentgyörgypusztán élt Áprily Lajos költő, ott volt villája Gobbi Hildának is. A színésznő több mint négyezer lópatkót gyűtjött - azokból készült a kerítés is -, ezért a nyaraló Patkó villa néven ismert.
Néhány éve pedig egy ásványvízreklámban a Hegylakó, Christopher Lambert harcolt a visegrádi lovagokkal.
Így harcolt a Hegylakó, azaz Christopher Lambert a visegrádi lovagokkal
Link
Link
Nagyhatalmi szintű volt a visegrádi királyi rezidencia
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hazánk - otthonunk |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2025-03-14 20:15:43, péntek
|
| |
| |
1848. MÁRCIUS 15
A pesti forradalom előzményei
1848 február 23-án Párizsban kitört a forradalom.
Nemzeti forradalmak céljai a függetlenség és a feudalizmus felszámolása.
Szent Szövetség összeomlott.
Felelős magyar minisztérium: március 3
Bécs március 13.
Pest március 15.
Milánó március 18.
Velence március 22.
1847 - 1848-as országgyűlés
Kossuth követelései
- Ellenzéki Nyilatkozat Párizsi forradalom hírére
- felelős magyar kormány megalakítása, függetlenség megteremtése Bécsi forradalom
- az országgyűlés mindkét táblája támogatja Kossuth követség élén Pozsonyból Bécsbe indul
1848. Március 15. Pest - Buda
Pest
Délelőtt:
Pilvax kávéház (Petőfi
- ,,Márciusi ifjak" pont
- Nemzeti dal
Egyetemisták, városi polgárság
Városba érkező parasztság (József napi vásár)
Landerer nyomdája (12 pont, Nemzeti dal)
Délután: Nemzeti Múzeum (Nemzeti dal)
Nemzeti Színház (Erkel: Bánk bán)
Buda
Helytartótanács (helyőrség)
Budai vár (börtön - Táncsics)
A nap eseményei Indulás Pilvax kávéház Egyetem Nyomda Nyomdában
Nagygyűlés
Városháza
Budai vár
Nemzeti Színház
8 óra: Petőfi indul Dohány utcai lakásáról
8-9 óra: Felolvassák a 12 pontot és a Nemzeti dalt
9-10 óra: Az egyetemisták megnyerése
11. óra: A Landerer és Heckenast nyomda lefoglalása
12 óra: A 12 pont és a Nemzeti dal kinyomtatása
15 óra: A 12 pont és a Nemzeti dal kinyomtatása
16 óra: Ünnepi nagy gyűlés a Nemzeti Múzeum előtt
17 óra: Megalakul a forradalom irányító szerve a Közcsendi Bizottmány
18 óra: A Helytartótanács a követeléseket elfogadja. Táncsics börtön-ajtaja megnyílik
19 óra: Ünnepi előadás a Nemzeti Színházban
Események helyszínei
Pilvax kávéház
A nyomdánál
Követelések írásban, szóban
Nemzeti Múzeum
Táncsics Mihály kiszabadul
Első független és felelős kormány megalakulása
Batthyány Lajos miniszterelnök
Áprilisi törvények:
Függetlenségünket biztosítják
Felszámolják a feudalizmust = kötelező jobbágyfelszabadítás állami kártalanítással
Hiányosságai: Nemzetiségi jogok hiányoznak
Cenzusos választójog
A szeptemberi fordulat
1848. aug.
Az udvar rendezte az ügyeit Itáliában
Bécs módosítani akarta az ápr-i törvényeket
1848. szept.
Széchenyi idegszanatóriumba kerül (Döbling)
lemond a Batthyány kormány
megalakul az OHB az ország védelmére
- újoncozás megkezdése - honvédzászlóaljak ٭
- eltörlik a szőlődézsmát
- Kossuth bankó kimutatása
1848. szept.11. Jelacic átlépte a határt
A szabadságharc kezdete
1848. szept.11 - Jellasics serege átlépi a határt (Dráva) - a szabadságharc kezdete
- OHB - Országos Honvédelmi Bizottmány felállítása elnök: Kossuth Lajos cél: a forradalom vívmányinak megőrzése/ honvédel.
- A horvátok rablásai népfelkeléshez vezettek
- István nádor lemond a tisztségéről*
1848. szept. 29. Pákozd (Móga János - Jelasic)
1848. okt. 6. Bécs - újabb forradalom
1848. okt. 30. Schwechat - Windischgratz győzelme
1848. dec.2. - V. Ferdinánd lemondatása
- Ferenc József az új császár (és király is)
általános offenzíva Magyarország ellen
(Windischgratz - Görgey Artúr)
SlidePlayer
Link
Március 15.
Link
Európa térképe - 1848
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Nemzeti ünnep |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 20
|
|
|
|
2025. Március
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
20 db bejegyzés |
| e év: |
56 db bejegyzés |
| Összes: |
5008 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Általános (21)
- Belső kör (0)
- Család (22)
- Munka (15)
- Haverok (0)
- Iskola (20)
- Ábrányi Emil (4)
- Adamis Anna (1)
- Ady Endre (16)
- Ágai Ágnes (1)
- Agytorna (30)
- Albert Einstein (2)
- Alföldi Géza (2)
- Alhana (1)
- Ambrus Magdolna (1)
- Andók Veronika ( (1)
- Andróczky Lászlóné (3)
- Antoine de Saint-Exupery (3)
- Anyák napja - gyermeknap (33)
- Áprily Lajos (3)
- Arany János (11)
- Arany Viktor (1)
- Arany-Tóth Katalin (1)
- Aranyosi Ervin (19)
- Artai Zsuzsanna (2)
- Árvai Attila & Emil (3)
- Átyim Lászlóné (1)
- B. B. Nala (1)
- B. Huszta Irén (1)
- B. Radó Lili (1)
- Babits Mihály (5)
- Bagi Tibor (1)
- Bajza József (1)
- Baktai Faragó Aranka (2)
- Balassi Bálint (1)
- Balázs Béla (1)
- Balázs Sándor Turza /B.A.S.A. (2)
- Bálintffy Etelka (1)
- Balla Zsuzsanna (2)
- Balogh József (2)
- Baranyai Mária (1)
- Baranyi Ferenc (3)
- Barsy Irma (2)
- Bartalis János (1)
- Bartis Ferenc (2)
- Bartos Erika (2)
- Bella István (1)
- Bencze Marianna (1)
- Benedek Elek (3)
- Berde Mária (1)
- Bertók László (1)
- Berzsenyi Dániel (1)
- Bíró Melinda (1)
- Birtalan Ferenc (1)
- Boda Magdolna (1)
- Bódás János (2)
- Bodnár Éva (3)
- Bodó János (1)
- Bodor Aladár (1)
- Bodré Anikó (1)
- Bogár Lilla (1)
- Bogdán András & Bogdán László (2)
- Bognár Barnabás (1)
- Bonifert Ádám (1)
- Buda Ferenc (1)
- Budai Zolka (1)
- Bulvár (52)
- Bölcsességek és gondolatok. (148)
- Börzsönyi Erika (1)
- Coelho Paulo (1)
- Csabai Andrea (1)
- Csabai Lajos (2)
- Csapó Lajos (2)
- Csatári Édua Éva (1)
- Cseffán Zsolt (2)
- Cseke Erika (1)
- Cseppely Zsuzsanna (1)
- Cserényi Zsuzsanna (1)
- Csiki András (1)
- Csitáry-Hock Tamás (1)
- Csokonai Vitéz Mihály (1)
- Csoóri Sándor (1)
- Csorba Győző (1)
- Csukás István (1)
- Csuray Zsófia (1)
- Czóbel Minka (1)
- Dáma Lovag Erdős Anna (1)
- Dapsy Gizella (1)
- Darvas Szilárd (0)
- Darvas Szilárd (1)
- Deák Erika (2)
- Devecseri Gábor (1)
- Dévényi Erika (3)
- Dienes Eszter (1)
- Dobos Hajnal (1)
- Dobrosi Andrea (1)
- Dobszai Károly (2)
- Dóczi Lajos (1)
- Domahidi Klára (1)
- Domonkos Jolán (1)
- Donászy Magda (2)
- Dorys May (0)
- Dr. Gyökössy Endre (2)
- Dsida Jenő (7)
- Duduj Szilvia (1)
- Dugasz István (2)
- Dutka Ákos (2)
- Dylan D Tides (1)
- Ecsedi Éva (1)
- Egészségünk érdekében... (149)
- Egyed Emese (1)
- Elekes Tímea Izabella (1)
- Életképek (101)
- Életmód (92)
- Endrődi Sándor (1)
- Erdei Éva (1)
- Erdélyi József (1)
- Erdős Olga /Luna Piena/ (2)
- Erdős Renée (1)
- Eszenyi Matula István (1)
- Évszakok (127)
- Falcsik Mari (1)
- Falu Tamás (1)
- Farkas Anna&Árpád&Éva&Imre (6)
- Fáy Ferenc (1)
- Fazekas István (1)
- Fazekas Miklós (1)
- Fecske Csaba (2)
- Fehér Miklós (1)
- Fekete Lajos (1)
- Fellner Isrván (1)
- Fenyő László (1)
- Ferenczi Csilla (1)
- Fésűs Éva (2)
- Ficzura Ferenc (1)
- Film - színház (54)
- Flammerné Molnár Edit (1)
- Fodor Ákos& Emese&József (2)
- Fonyó Tamás (3)
- Fortune Brana (2)
- Fuchs Éva (1)
- Füle Lajos (6)
- Földeáki-Horváth Anna (1)
- Gabriel Garcia Márquez (4)
- Gál Éva Emese & János (2)
- Galyasi Miklós (1)
- Gámenczy Eduárd (1)
- Garai Gábor&János&Katalin (3)
- Gárdonyi Géza (6)
- Gaudi Éva Molly (1)
- Gebhardt Nóra (3)
- Geisz László (2)
- Gere Irén (1)
- Gergely Ágnes & István (2)
- Gligorics Teréz (3)
- Goethe (5)
- Gősi Vali (1)
- Grigó Zoltán (1)
- Gulyás Pál (1)
- Gutási Éva (1)
- Gyimóthy Gábor (2)
- Gyóni Géza (2)
- Győrfi-Deák Éva (3)
- Gyulai Pál (5)
- Gyurkovics Tibor (2)
- Gyöngy (1)
- Gyönyörű virágok&idézetek (37)
- György László (2)
- H. Kohut Katalin (1)
- H.Gábor Erzsébet (0)
- Hajas György (1)
- Hajdú Levente (1)
- Hajdu Mária&Saci (2)
- Hajnal Anna (2)
- Hámori István Péter & Zsóka (2)
- Hamvas Béla (1)
- Hamza Anikó (2)
- Harcos Katalin (4)
- Hatos Márta (1)
- Havas Éva (1)
- Hazafias versek (18)
- Hazánk - otthonunk (186)
- Heine (3)
- Heiner Ágnes (1)
- Héja (1)
- Helen Bereg (3)
- Helena (1)
- Heltai Jenő (10)
- Hemingway (2)
- Hepp Béla (1)
- Hervay Gizella (1)
- Híres emberek-jeles napok-évfo (155)
- Hirth Éva (1)
- Hóbor Hajnalka (1)
- Hock Éva Etelka (1)
- Hollósy-Tóth Klára (1)
- Horváth Ilona & Horváth István (2)
- Horváth M. Zsuzsanna (1)
- Horváth Piroska (1)
- Horváth Tóth Éva (1)
- Hosszú Bettina (1)
- Humor (248)
- Húsvét - Pünkösd (34)
- Idézetek birodalma (151)
- Ignotus (1)
- Ilianne (2)
- Illés Judit & Gábor (2)
- Illyés Gyula (2)
- Imre Flóra (1)
- Irodalom - Próza (110)
- Ismeretlen szerzők (1)
- Jagos István (1)
- Jakos Kata (1)
- Jatzkó Béla (1)
- Jékely Zoltán (1)
- Jobbágy Károly (2)
- Jókai Mór (6)
- Jolie Taylor (1)
- Jónás Tamás (1)
- Jószay Magdolna (1)
- József Attila (9)
- Juhász Gyula (6)
- Juhász Magda & Juhász Szilvia (3)
- Juhászné Bérces Anikó (2)
- K. László Szilvia (1)
- Kacsa Zsóka (2)
- Kaffka Margit (1)
- Káli László (1)
- Kálnoky László (1)
- Kamarás Klára (2)
- Kamenitzky Antal (1)
- Kányádi Sándor (2)
- Karácsony - Újév (80)
- Karai Gábor (1)
- Karinthy Frigyes (4)
- Károlyi Ami (1)
- Kárpáti Tibor (1)
- Kassák Lajos (1)
- Kaszás Zoltán (1)
- Katerina Forest (1)
- Katona Bálint & Andrea (3)
- Katona József (1)
- Kecskés Beatrix (2)
- Kelemen Évi (1)
- Keller Boglárka (1)
- Kerecsényi Éva (1)
- Kerekes László (1)
- Kereszti Hajnalka (1)
- Keresztury Dezső (1)
- Kerner Mariann (1)
- Kertünk - házunk - otthonunk (53)
- Kijacsek Erzsébet (2)
- Kincses Zoltán (2)
- KisJenő,József,Judit,Irma,Rea (6)
- Kocsis Dániel (1)
- Koltay Gergely (6)
- Komáromi János (2)
- Komjáthy Jenő (2)
- Komróczki Zoltán (0)
- Konda Bartal Piroska (2)
- Kondra Katalin (1)
- Koós Attila (2)
- Koosán Ildikó (1)
- Kormányos Sándor (1)
- Koszpek Ferenc (1)
- Kosztolányi Dezső (7)
- Kotsy Krisztina (1)
- Kovács Daniela & Anikó & Erika (4)
- Kun Magdolna (4)
- Kustra Ferenc (1)
- Kölcsey Ferenc (4)
- Lackfi János (2)
- Ladányi Mihály (1)
- Lady Moon (1)
- Lampert Géza (1)
- Lányi Sarolta (2)
- Laren Dorr (2)
- László Andrea, & Ilona, &Noémi (3)
- László Ilona (1)
- Lelkem szirmai (75)
- Lengyel Jolán (2)
- Lengyel Károly (1)
- Lesznai Anna (1)
- Lévay József&Lévay László (3)
- Ligeti Éva (2)
- Linda Dillow (1)
- Lindák Mihály (1)
- Linn Márton (1)
- Lippai Marianna (1)
- Lithvay Viktória (1)
- Lőrinczi L. Anna (1)
- Losonci Léna (2)
- Lupsánné Kovács Eta (2)
- Lys Noir (1)
- Lyza (1)
- M. Laurens (1)
- Maczkó Edit (1)
- Madách Imre (2)
- Magyar sorsot - magyar kézbe! (88)
- Major Gabriella&Majoros Gabrie (2)
- Majtényi Erik (1)
- Majthényi Flóra (2)
- Márai Sándor (7)
- Mardi Miriam (1)
- Marschalkó Lajos (1)
- Marton Pál (2)
- Maryam /Moldován Mné (1)
- Maszong József (1)
- Máté Péter (2)
- Matos Maja (1)
- Mécs László (1)
- Média (437)
- Meggyesi Éva (1)
- Mentovics Éva (2)
- Metzger Zsuzsanna (1)
- Mikodi Bianka (1)
- Minden, ami szép (8)
- Mindenszentek, halottak napja (10)
- Mirian (2)
- Monok Zsuzsanna (1)
- Móra Ferenc (4)
- Móra László (3)
- Moretti Gemma (1)
- Móricz Eszter (1)
- Művészet (62)
- Müller Péter (2)
- Mysty Kata (1)
- N. (0)
- Nadányi Zoltán (1)
- Nagy István Attila & Bálint (3)
- Nagy Krisztina (1)
- Nagy László & Ilona (4)
- Nemes Nagy Ágnes (1)
- Némethné Mohácsi Bernadett (1)
- Nemzeti ünnep (62)
- Névnap- szülinap (49)
- Nőnapra & Farsang (11)
- Nyakó Zita (1)
- Ó. Kovács Ibolya (1)
- Oláh Gábor (1)
- OMNYE (58)
- Orbán Balázs&Orbán Hajnalka (3)
- Orgoványi Anikó (1)
- Őri István (3)
- Orosz költők (3)
- Orth László (3)
- Osho (4)
- P. Geraldy (1)
- P. Pálffy Julianna (1)
- P. Tóth Irén (1)
- Pajzán történetek&mondák (46)
- Palágyi Lajos (1)
- Pálvölgyi Attiláné (1)
- Papp Váry Elemérné (2)
- Pásztor Piroska & Klaudia (2)
- Paudits Zoltán (1)
- Paula S. Tizzis (1)
- Pecznyík Pál (2)
- Pej Erika (1)
- Pénzár Miklós Csaba (1)
- Péter Erika (1)
- Pethes Mária (1)
- Petőfi Sándor (13)
- Pilinszky János (2)
- Piszár Éva (1)
- Pogány Zoltán (1)
- Politika (24)
- Poller Ildikó (3)
- Popper Péter (2)
- Pósa Lajos (11)
- Posztós Lenke (2)
- Prohászka Ottokár (1)
- Puskin (3)
- Rab Zsuzsa (1)
- Rabindranath Tagore (1)
- Radnóti Miklós (4)
- Rajki Miklós (3)
- Rajzó Eszter (1)
- Rasztik Edit Emese (1)
- Ratkó József (1)
- Reichard Piroska (1)
- Rejtő Jenő (2)
- Reményik Sándor (25)
- Reviczky Gyula (3)
- Riersch Zoltán (1)
- Romhányi a Rímhányó (1)
- Rónay György (1)
- Rózsa Amarilla (1)
- Rudnyánszky Gyula (1)
- S. Farkas Zsuzsanna (1)
- Sajó Sándor (6)
- Sándor Gyula (2)
- Sango Villagren (1)
- Sárándí Szilvia (1)
- Sárhelyi Erika (2)
- Sarkadi Sándor (1)
- Sárközi György (2)
- Sarlós Erzsébet (1)
- Scheffer János (1)
- Schrenk Éva (1)
- Schvalm Rózsa (1)
- Schwartz Léda (1)
- Serfőző Attila (1)
- Shakespeare (1)
- Shelley (2)
- Sík Sándor (2)
- Siklós József (1)
- Simon Ágnes & István (2)
- Simonyi Imre (1)
- Sipos Julianna (1)
- Sohonyai Attila (1)
- Somlyó Zoltán&Somlyó György (3)
- Somogyváry Gyula (3)
- Sonkoly Éva (1)
- Soóky Melinda (1)
- Sport (91)
- Steph McGrieff (2)
- Süssünk - Főzzünk (13)
- Szabados István (3)
- Szabó Éva, ...Gitta, ...Ila (3)
- Szabó Kila Margit (1)
- Szabó Lőrinc (3)
- Szabó Magda (1)
- Szabolcsi Erzsébet (1)
- Szabolcska MIhály (1)
- Szádeczky-Kardoss György (1)
- Szakáli Anna (1)
- Szalai Fruzsina (1)
- Szász Károly (1)
- Szatmári Delina (1)
- Szebenyi Judit (3)
- Szécsi Margit (1)
- Szeicz János dr. (2)
- Székely János (1)
- Szeleczky Zita (3)
- Széles Kinga (1)
- Szemlér Ferenc (1)
- Szent Gály Kata (1)
- Szentirmai Jenő (2)
- Szép Ernő (3)
- Szép versek és idézetek (86)
- Szépek szépei (21)
- Szerencsés János & Tünde (2)
- Szilágyi Anita&Viktória (2)
- Szilágyi Domokos (1)
- Szilágyi Hajnalka (1)
- Szilas Ildikó (1)
- Szilveszter Levente (2)
- Szőke István Attila (3)
- Szőllösi Dávid (0)
- Szőnyi Bartalos Mária (1)
- Szuhanics Albert (6)
- T. Fiser Ildikó (1)
- Takács Dezső (1)
- Tamás István (2)
- Tánczos Katalin (2)
- Tarsoly Beke Tamás (1)
- Tasnádi Bernadett (1)
- Tatiosz (1)
- Taygate (4)
- Telekes Béla (1)
- Természet (28)
- Thalis Silvenier (1)
- Tobai Rózsa (1)
- Tóbiás Tünde (1)
- Tokaji Márton (2)
- Tompa Mihály (2)
- Torday Teodóra (2)
- Torma Judit (1)
- Tormay Cécile (1)
- Tornay András (2)
- Tóth Anett, Juli, Julianna (3)
- Tóth Árpád (5)
- Tóth Attila & János (3)
- Tragédiák - katasztrófák (158)
- Tudod-e? (19)
- Tudomány - technika (67)
- Túri A. Zsuzsa (1)
- Túrmezei Erzsébet (3)
- Turza Sándor (0)
- Törő Zsóka (1)
- Történelem (174)
- Ujvári Lajos (2)
- Utassy József (1)
- V. Hugó (2)
- Váci Mihály (2)
- Vajda János (4)
- Vallás (84)
- Válóczy Szilvia (1)
- Vámosi Nóra (1)
- Varga János Veniam (1)
- Varga József (1)
- Varga Patrícia & Gyula (1)
- Vargáné Éva (1)
- Vargha Gyula (1)
- Varjú Zoltán (2)
- Várnai Zseni (8)
- Varró Dániel (1)
- Varró Dániel (2)
- Vas István (1)
- Vasas Mihály (1)
- Vázsonyi Judit (1)
- Végh Mária (1)
- Venyercsán László (1)
- Vesze László (1)
- Vészi Endre (1)
- Víg Éva (1)
- Világirodalom (21)
- Világirodalom (5)
- Világjárók (222)
- Virág Aliz (1)
- Vitó Zoltán (1)
- Vogelweide (2)
- Vona Erzsébet Cecilia (2)
- Vörös judit (2)
- Vörösmarty Mihály (3)
- Wass Albert (76)
- Weöres Sándor (4)
- Z, Zs (0)
- Z. Konkoly Juci (1)
- Zágorec-Csuka Judit (1)
- Zagyi G. Ilona (1)
- Zas Lóránt (2)
- Zelk Zoltán (2)
- Zene, zene, zene... (123)
- Zeneszöveg (21)
- Zimonyi Zita (1)
- Zsefy Zsanett (3)
- Zsigai Klára (1)
- Zsóka Mariann (1)
- Örökzöld dallamok (40)
|
|
|
| |
- Ma: 289
- e Hét: 17136
- e Hónap: 79094
- e Év: 204297
|
|
|
Offline
