|
2018-09-22 18:15:37, szombat
|
| |
| |
AZ APRÓ-GYURCSÁNY-VILLA TITKAI
Rózsadombi örökség pazar kilátással a szemlőhegyi káderdűlőn, avagy a kommunista elkobzásra kijelölt zsidó vagyontól a piacgazdasági szociális bérlakásig
Bán Károly - 2018.03.10. 00:43
A rózsadombi villa sorsa történelmi tükör a diktatúrákról, a haszonélvezők mentalitásáról - olvasható egy helytörténeti tanulmányban. A Szemlőhegy utcai palota elkobzásra kijelölt zsidó vagyon volt, végül a kommunisták lakóhelyéül jelölte ki a pártállami hatalom. Ma Gyurcsány Ferenc ,,építi" benne a demokratikus jogállamot.
Apró-Gyurcsány-villa 20180310
Mesés lak. A nyilas, a kommunista, a vadkapitalista zabrálás öröksége (Fotó: MH)
A Rózsadomb a két világháború között épült ki és vált a felső középosztály és a pénzarisztokrácia előkelő lakónegyedévé. Az egykori elit helyét az 1950-es években a kommunista pártelit, a közép- és felső vezetés foglalta el. Ahogy Gál Éva várostörténész tanulmányában rámutat: ettől kezdve gúnyolták ,,káderdűlőnek". A 19. század közepén még szántók, szőlők, legelők, agyag- és kavicsbányák tarkították a területet, ám a Margit híd megépítése a századforduló idején lendületet adott a festőien szép tájékon a nyári lakok megépülésének. A jelenlegi Szemlőhegy út akkoriban Rézmál dűlő néven volt ismert. A Budapesti Név- és Címjegyzékben először 1899-ben szerepel a Szemlőhegy dűlő megnevezés. A 42. szám alatti ház tulajdonosa ekkor Kurtz Károlyné volt - írja tanulmányában a történész.
Az 1930-as években az Odescalchi család egyik tagja, Erba Odescalchi Sándor mint ügyvéd lakja a Szemlőhegy utcai villát, amelynek építészeti - és tegyük hozzá ingatlanforgalmi - értékéről mindent elárul, hogy a Szemlélő-hegyről tiszta időben egészen a Magas-Tátráig is el lehet látni. A villa akkori lakója, Sándor herceg mint a svéd király egyik budapesti ügyvivője, gyakorta utazott külföldre, ám a háborús időkben Stockholmban ragadt, s többé már vissza sem tért. A villát 1936 tavaszán eladták Sebestyén Aladárnak és nejének, Grünwald Rózának. Sebestyén a Weiss Manfréd alapította Ferroglobus Rt. igazgatója volt. A birtoklap szerint Sebestyén Aladár és felesége házát 1944. április 28-án, a német bevonulás után a faji törvények alapján a nyilasok nyilvántartásba vették. Ismeretes, az első világháborús hősök bizonyos fokú mentességet élveztek a zsidóságot kollektívan sújtó intézkedések alól. Nem tudható, miként élték túl a háború poklát - jegyzi meg a várostörténész -, csak annyi bizonyos, hogy az 1949-es és '50-es telefonkönyvben Sebestyén Aladár újra szerepel a Szemlőhegy utca 42. lakójaként.
Rákosi Mátyás hatalomra kerülése után a villát 1952-ben államosították. A földhivatali, köznyilvános dokumentumok között nincs arra nézve adat, hogy pontosan mikor került az egykori Sebestyén-villa Apró Antal használatába. Annyi bizonyos, Apró Antal 1947-ben még egy Dózsa György úti lakásban élt. Az államosítás ideje táján azonban már miniszteri rangban volt, s bár politikai karrierjében akadt némi zavar, Nagy Imre kormánya idején őt nevezték ki a Minisztertanács elnökhelyettesévé. Ekkor már minden bizonnyal helye volt az elzabrált villában, a ,,káderdűlőn".
A történelem viharaiban a tulajdoni lapon történt változások ismertetését kis időre - mondjuk a rendszerváltoztatásig - függesszük fel. A villa új, immár a kommunista elithez sorolt lakójáról, Apró Antalról azt kell tudni, hogy állami árvaként nőtt fel. Miután túlesett szobafestő-mázoló tanoncévein, 1930-ban Szegedről Budapestre költözött és belépett a Magyar Építőmunkások Országos Szövetségébe. Ő volt az egyik szervezője az 1933-as nagy sztrájknak, s tagja lett az illegális kommunista pártnak is. Az 1944-es vészterhes időkben Zimányi Márton néven, hamis papírokkal bujkált, s ez év szeptemberében lett tagja az újjászervezett illegális kommunista párt központi vezetőségének. Életét többek között Tüdős Klárának és férjének, Zsindely Ferenc miniszterelnökségi államtitkárnak, majd kereskedelmi és közlekedési államtitkárnak köszönheti: ők bújtatták - saját villájukban. Jó tett helyébe jót várj: az embermentő Tüdős Klárát a kommunisták kitelepítették, férjét meghurcolták, a fővárosba csak férje halála után térhetett vissza. Villájukat elkobozták, Tüdős 1961-ben egy panellakásban rendezhette be otthonát Gál Éva szerint.
A Szemlőhegy úti villa - Apróék előtt utolsó - lakója, Sebestyén Aladár valamivel jobban járt: 1952-től, a villából való kiköltöztetésétől egy Szent István körúti lakásban élt, s az általa korábban igazgatott Ferroglobusnál osztályvezetőként dolgozhatott tovább. Még mondja valaki, hogy a kommunistákban nem volt irgalom és könyörület. Sebestyén a nyolcvanas évek második felében hunyt el.
A kommunisták által elzabrált villában Apróéknak társbérlője is akadt: az '56-os ítéleteiről elhíresült vérbíró, Jahner-Bakos Mihály és családja. A hátsó telekszomszéd pedig maga Kádár János volt. A rendszerváltozás után pedig az Apró család immár ,,demokratikusan", a piacgazdaság törvényeinek megfelelően tehette magáévá az egykori tulajdonosától elrablott ingatlant, miután a reprivatizációt elutasítva a III. Magyar Köztársaság inkább a kárpótlás jogintézményét szentesítette törvényben.
A piacgazdaság hajnalán a harmadik generációba tartozó Dobrev Klára - akinek apja a pártállami bolgár titkosszolgálat vezetője volt -, Apró Antal unokája a 159 négyzetméteres ,,szociális bérlakást" huszonhárom évesen, egyedülállóként vásárolta meg 1995-ben a kerületi önkormányzattól, kevesebb mint kilencmillió forintért. Az akkori lakásrendelet szerint a vételár tíz százalékát kellett készpénzben fizetni, a fennmaradó összegre huszonöt éves részletfizetési kedvezményt kapott. Dobrev a tulajdonjog megszerzése után még azon melegében tizenhatmillió forintért eladta az ingatlanhasznosítás jogát a Gyurcsánnyal közös családi vállalkozásnak, a Fittelina Kft.-nek, majd megindulhatott a később - Gyurcsány színre lépése után - nagy vihart kavaró uszodaberuházás is a Szemlőhegy úti villában.
A villa másik házrészét - amelyben korábban az ötvenhatos vérbíró lakott - Apró Piroska, Apró Antal lánya, Horn Gyula miniszterelnök kabinetfőnöke vette meg. Az Apró-családba történő benősülése hozta el a későbbi bukott miniszterelnöknek az aranykort. Apró ugyanis a Magyar Hitel Bank elnökeként hétszázmillió forint kölcsönhöz segítette Gyurcsányt, így az új családtag ötmillió forintos önerővel hozzájuthatott a Motim többmilliárdos értékű vagyonához, amelynél a kisrészvényesek kivásárlása révén száz százalékban a Gyurcsány kizárólagos tulajdonában álló Altus lett a tulajdonos. Maga Gyurcsány Ferenc egyébként 1996-ban költözött be a Szemlőhegy utca 42. szám alatt lévő rezidenciába: a nyilas, a kommunista, majd a vadkapitalista zabrálás örökségébe.
Stadinger elvtárs nagylelkűségéből zuglói lakás
A pápai panellakásban cseperedő, Pécsett előbb a Tanárképző Főiskolán, később pedig a Pécsi Tudományegyetem közgazdasági karán tanuló Gyurcsány Ferenc, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának titkára szerencsés csillagzat alatt született. Még 1989. áprilisában, amikor a KISZ kongresszusa kimondta megszűnését, és átalakult a Demokratikus Ifjúsági Szövetség alakuló kongresszusává, Gyurcsányt a Demisz alelnökévé választották. A nagy eseményt a Fővárosi Tanács utolsó elnöke, Stadinger István azzal koronázta meg, hogy Gyurcsány Ferenc elvtársnak kiutaltatott egy zuglói, a Jurisics utcában lévő lakást. Gyurcsány azonban - akit a kiutaló határozat szerint kifejezetten a KISZ ,,jogutódjánál", a Demiszben betöltött magas tisztsége predesztinált a Fővárosi Tanács nagylelkű gesztusára - csupán 1989. június végéig volt a Demisz alelnöke. Akkor látványosan megsértődött volt KISZ-es pajtásaira, s kilépett a Demiszből. Azt követően, hogy az utódszervezet elajándékozta az ötvennégy hektáros csillebérci Úttörőtábort, és eladta a KISZ KB Duna-parti székházát is. A Demiszben óriási volt a felháborodás, és a volt KISZ-esek, akkor már demokratikus ifjak azt követelték, hogy Gyurcsány haladéktalanul adja vissza a kiutalt lakást. De az öntudatos KISZ vezető - bejeletve, új ifjúsági szervezetet alapít - kitartott, nem engedett a nyomásnak, nem adott vissza semmit. Jóval később, már a kétezres évek közepén a Legfelsőbb Bíróság jogerős döntése mondta ki, hogy a Demisz nem volt a KISZ jogutódja, sőt joghatályosan létre sem jött. Emiatt a KISZ-t a társadalmi szervezetek nyilvántartásából csupán 2012-ben törölték végleg. A KISZ akkori értéken harmincmilliárd forintra becsült vagyonából a vagyonhasznosító Demisznél a szervezet törlésekor 1410 forint maradt. Az egyik vagyonhasznosító, a Demisz Gazdasági Iroda ügyvivője, Varju László, a mai DK alelnöke volt.
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Média |
|
|
|
Címkék: vagyonhasznosító, rendszerváltozás, ingatlanforgalmi, nagylelkűségéből, részletfizetési, minisztertanács, egyedülállóként, önkormányzattól, kisrészvényesek, nyilvántartásba, tudományegyetem, harmincmilliárd, telefonkönyvben, reprivatizációt, uszodaberuházás, titkosszolgálat, vadkapitalista, ferroglobusnál, várostörténész, kongresszusává, miniszterelnök, megindulhatott, vállalkozásnak, tizenhatmillió, négyzetméteres, jogintézményét, haladéktalanul, hozzájuthatott, demokratikusan, tulajdonosától, államosították, többmilliárdos, kommunistákban, kitelepítették, államtitkárnak, szeptemberében, szemlőhegyi káderdűlőn, kommunista elkobzásra, piacgazdasági szociális, rózsadombi villa, haszonélvezők mentalitásáról, helytörténeti tanulmányban, kommunisták lakóhelyéül, pártállami hatalom, demokratikus jogállamot, vadkapitalista zabrálás, felső középosztály, pénzarisztokrácia előkelő, egykori elit, 1950-es években, kommunista pártelit, századforduló idején, GYURCSÁNY-VILLA TITKAI, Gyurcsány Ferenc, Ahogy Gál Éva, Budapesti Név-, Kurtz Károlyné, Erba Odescalchi Sándor, Sebestyén Aladárnak, Grünwald Rózának, Weiss Manfréd, Ferroglobus Rt, Sebestyén Aladár, Rákosi Mátyás, Sebestyén-villa Apró Antal, Apró Antal, Dózsa György, Nagy Imre, Apró Antalról, Szegedről Budapestre, Magyar Építőmunkások Országos Szövetségébe, Zimányi Márton, Tüdős Klárának, Zsindely Ferenc, Tüdős Klárát, Szent István, Jahner-Bakos Mihály, Kádár János, Magyar Köztársaság, Dobrev Klára, Fittelina Kft, Apró Piroska, Horn Gyula, Magyar Hitel Bank, Maga Gyurcsány Ferenc, Tanárképző Főiskolán, Pécsi Tudományegyetem, Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának, Demokratikus Ifjúsági Szövetség, Fővárosi Tanács, Stadinger István, KISZ KB Duna-parti, Legfelsőbb Bíróság, Demisz Gazdasági Iroda, Varju László,
|
|
Offline
