Karai Gábor versei - Karai Gábor,KARAI GÁBOR VERSEI,AMIKOR VÖRÖS RÓZSA NYÍLIK,ANYA TUDOD,APÁM SZÓLT&#8230,RÉGI NYÁR,CSAK EGY APA,CSAK HALKAN SÍROK,GYÁSZ ÉS FÁJDALOM,GYÖNGYVIRÁGOS KISKERTEMBEN,KICSINY HAZÁM,KÖNNYEIMBEN SZÓL,NEKED ÍROM LEVELEM,ÖRÖK SZERELEM,PEDAGÓGUS KÖSZÖNTŐ,UTOLSÓ KÖNNYCSEPP,UTOLSÓ ÜZENET,VISSZA TÉREK MAJD, - menusgabor Blogja

Továbbiak »

Belépés

			menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac /			Menus Gábor 1940.08.11 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Karai Gábor versei

2021-06-08 20:00:41, kedd

	KARAI GÁBOR VERSEI Karai Gábor (Cegléd 1969. február 1. - ) AMIKOR A VÖRÖS RÓZSA NYÍLIK Amikor a vörös rózsa nyílik Az én könnyem bánatosan hullik Lágy dallam hallatszik a szélben A boldog múltat fel idézve Fel idézve a gyermekkori múltat Amikor még boldogan nyílt a rózsa Könnyeim nem hullottak akkor A szívem nem szenvedett a fájdalomtól Úgy gondoltam minden csak szép lesz Ha a vörös rózsa nyílik szépen De hiába nyílott szépen a rózsa a kertben Egyszer csak fájdalmat hozott az éjben Fájdalom és gyász érte a szívem Kiutat belőle nem talált a lelkem Most amikor a vörös rózsa nyílik Az én könnyem mindig bánatosan hullik. ANYA TUDOD Anya tudod hogy elfáradtam rég Győzött felettem sajnos a betegség Pedig harcoltam hidd el minden percemért Harcoltam anya a boldog életért Hittem hogy a lelkem még veled itt marad Hogy le törölhetem a könnyes arcodat De napról napra fáradtabb lettem én Már éreztem akkor hogy szólít engem a fény Anya tudod hogy elfáradtam rég Csillagokba száll a lelkem mert hív engem a fény Most búcsúzom anya mert már mennem kell Kérlek adj nékem most egy könnycseppet Elviszem magammal a csillagokba fel Ott fog ragyogni anya a csillagom mellett Valahányszor könnyeket ejtesz majd én értem Ez a könnycsepp sír majd a többivel Anya tudod hogy elfáradtam rég Engedd el kezem hiszen hív engem a fény Angyalok jöttek hogy megfogják kezem Úgy kísérjenek engem az örök fénybe fel Kérlek anya ne sírj ne tarts itt engemet Hidd el anya jó lesz ott nékem odafent Engedj anya hiszen tudod hogy mennem kell Hiszen a földi élet csak ennyit engedett nekem. APÁM SZÓLT... Apám szólt a mennyből, hallgass meg gyermekem Ne legyen szomorú lent az életed Attól hogy nem vagyok én már te veled A mennyből is fogom mindig a két kezed Majd amikor a síromtol sírva haza térsz Gyújts meg egy gyertyaszálat ami értem ég Abban meg látod majd az én arcomat Tudni fogod hogy az édesapád most is veled van Apám szólt a mennyből, hallgass meg gyermekem Milliónyi csillag ragyog az égen te neked Válaszd ki a legfényesebbet amely ott ragyog Onnan kísérlek én tovább a te utadon Ne keress a múltadban, mert már nem ott vagyok A szívedben keress, ahol az emlékem ragyog De most mennem kell mert zárul a menny kapuja Ha majd ismét ki nyílik, újból hallhatod hangomat. AZ A RÉGI NYÁR Úgy hiányzik az a régi nyár Az a sok csodás szép varázs Amikor még fogtad a két kezem És azt ígérted soha nem engeded el Együtt néztük még a csillagokat El súgtuk nekik a vágyainkat Ajkam a csodás ajkadhoz ért Közben lágyan karoltalak én Úgy hittem hogy ez mindig Így marad És majd együtt járjuk az utunkat De az a réi nyár lassan véget ért Kettőnk útját az ősz szakította szét Ki bontakoztál a karjaim közül Majd azt súgtad mi már nem lehetünk együtt Hogy számunkra véget ért már nyár Külön utakon megyünk mi már tovább Úgy hiányzik az a régi nyár És azok a csodás szerelmes éjszakák Könnyes szemmel emlékszem a múltra A szerelemre teli régi nyárra És hogy most elmúltak az évek felettem De a szép emlékek meg maradtak nekem Almaimba vissza térek én még oda Hisz azt a szép nyarat elfeledni nem lehet soha. ÁLMODTAM Álmodtam, és álmodtál velem, Azt ígérted nékem, hogy enyém a szíved, Felém nyújtottad akkor még a két kezedet, Elfogadtad tőlem az én szívemet, És megígérted, hogy nem töröd össze, Hogy együtt megyünk az úton ketten örökre, De ez a szerelem csak az én szívemből szólt, Ó, mondd, a tiédből miért nem szólt. Tudod, ez a szerelem nékem nagyon fáj, És csakis utánad éget a vágy, Arról álmodtam minden éjjel én, Hogy a szerelmemet viszonozod még, Nem lesz ez teljesülhetetlen szerelem, Újból itt leszel és szeretsz engemet, Nem tudom, hogy igaz lesz vagy csak szép álom, Hogy te leszel nékem az igaz világom. CSAK EGY APA... Csak egy apa vagyok én Akinek a gyermeke jelenti a fényt El visel minden bántó szót Ha nem a gyermekéről szól Csak egy apa vagyok én Ki a gyermeke boldogságáért él Aki úgy szereti a gyermekét Mint élőlény a napfényt Csak egy apa vagyok én Ki meg alázkodni nem fél Akinek nem ér annyit a büszkesége Hogy ne kérjen segítséget Hisz fontosabb a gyermeke boldogsága Nem úgy mint a sajátja Csak egy apa vagyok én Ki a gyermekéért semmitől sem fél. CSAK HALKAN SÍROK Csak halkan sírok mikor senki sem lát A, gyász elűzte a boldogság sugarát Könnyeim folynak csendesen az arcomon A szívem retteg hisz oly nagyon hiányzol A lelkem egyensúlyát vissza állítani nem tudom De a végtelenbe a két kezem mégis kitárom Sóhajom száll a végtelen sötét éjben Várom hogy a csillagok közt megjelenj nékem Szeretném a szívem fájó sebeit begyógyítani Zaklatott bús lelked ismét vigasztalni De nem vagy itt hisz a csillagok közt jársz Nem érezhetek már mást csak a szívem fájdalmát A könnyeket amelyeket halkan érted ejtek A boldogtalanság amely érte szívem Könnyes szemmel nézek én fel a csillagokra Az angyalok vigyázzanak reád, az utat mutatva. GYÁSZ ÉS FÁJDALOM Gyász és fájdalom sújtja szívemet Fájó tűz égeti érted hulló könnyemet Lassan lehajtom a bús fejemet A sírkövedet nézem és nem értem az életet Hogy miért vittek el téged máris az angyalok Miért nem élhettél hisz jó ember voltál nagyon Most könnyem csordul és égetik az arcom A szívem vív fájdalommal harcot Gyász és fájdalom sújtja szívemet Fájó tűz marja az én lelkemet Sírva az égre nézek s keresek egy csillagot Melyben a lelked örökre fent ragyog Könnyezve várom hogy ragyogj nékem Hogy szólj hozzám minden fájó éjjel Hogy elsuttoghassam könnyektől zokogva Emléked a szívemből nem múlik el soha. GYERMEKNAPRA Veled leszek akkor is ha nagy leszel Az utadon hidd el kicsim én kísérlek el Nem választhat el tőled soha senki más Csak ha már engem is hív a mennyország Nem adhatok én néked mást drága gyermekem Csak a lelkemet és a szerető szívemet Veled leszek akkor is ha majd nagy leszek Nem kérem én azt hogy köszönd meg nekem Hisz itt vagy velem és ez nékem épp elég Nélküled nem tudnám mi is az a fény Te mutattad meg milyen a gyermeki szeretet Ahogy huncutul rám mosolyogva át ölelt kis kezed Veled leszek akkor is ha majd nagy leszek Az égről a fénylő csillagokat is le hozom neked Csak maradj mindig az én drága gyermekem Aki mindig boldoggá teszi az én életem. GYÖNGYVIRÁGOS KISKERTEMBEN... Gyöngyvirágos kiskertemben szól a harang szó A szívemben egy bánatos könnyes dallam szól Ne sirasd a múltadat hisz az már, elveszett Keresd inkább fent az égen a csillagfényedet Keresd fent a lelket amely elhagyott Akiért a könnyed hullik minden hajnalon Gyöngyvirágos kiskertemben szól a harang szó Bele sajdul a szívem oly bánatosan szól Néhány könnycsepp a gyöngyvirágra hullik csendesen Onnan a földre fájón lepereg Letérdelek lassan a gyöngyvirághoz én Elsúgom néki halkan hogy nincs már több remény Gyöngyvirágos kiskertemben szól a harang szó A, szívemben egy bánatos könnyes dallam szól Ne sirasd a múltat hisz az már, elveszett Keresd inkább fent az égen a csillagfényedet. HA EL SODOR... Ha el sodor téged az élet gyermekem Ha máshol fogod majd élni az életed Ha úgy érzed hogy ott csalódtál Ha nem ért meg téged a nagyvilág Akkor én itt leszek és téged haza várlak Az aprócska de szeretettel teli szülői házba Ez marad mindig az igazi otthonod Bármilyen nagy lesz jövőben is a gondod Ha el sodor téged az élet gyermekem Ne felejtsd el itt mindig lesz helyed Ott hol a szülői szívem mindig csak szeret Ott hol vigaszra találsz ha bánt az élet Hiszen ez a te otthonod itt születtél gyermekem Itt töltötted velem a legszebb ifjúi éveidet Ne felejtsd el csak egy szavadba kerül S a szülői ház ajtaja néked boldogan kitárul. KICSINY HAZÁM Kicsiny hazám, itt születtem én Itt ragyog reám a napfény Itt szült meg engem a drága jó anyám És itt tanított engem az apám Szeresd fiam az országot, ahol születtél Szeresd fiam a hazádat, amíg szíved él És ha fiam egyszer megszűnik a lét A te tested magyar földbe pihenjék Magyar virág borítsa majd a sírodat Magyar könnyek csakis érted hulljanak Magyar himnusz szóljon a te lelkedért Mielőtt a csillagokba térsz Megfogadom én néked, drága jó apám Szeretni fogom az én kis hazám Magyar himnusz hagyja el csak az ajkamat Magyarként élek, míg szívem csak dobban És amikor engem elszólít a fény A mennybe is büszkén megyek magyarként Magyar föld borítja majd a testemet Magyarok mondanak imát én értem Magyar eső áztatja majd a síromat Magyar virág nyílik majd rajta De addig még én a földön itt vagyok Magyarságom büszkén vállalom. KÖNNYEIMBEN SZÓL Könnyeimben szól már csak a te zenéd Amelyet mindig csodálattal hallgattam én De felhívtak téged az angyalok hogy ott zenélj A mennyországban levő gyermekeknek akiket elhívott a fény Most oly csendes és fájó lett az élet Könnyeimben törik meg a fájó csend fényé Szólnék hozzád hogy zenélj még nékem A boldog zenéd törje meg a csendet De elnyomja a hangom a néma fájó csend Nem jut el hozzád szavam ezért csak könnyezem Pedig tudom hogy te már az angyalokkal játszol Ahol a sok kis angyal a te zenédre táncol De én minden este könyörögve nézek fel az égre Könnyezve kérlek legalább még egyszer zenélj nékem Zenélj nékem hagy legyek ismét boldog Csak egy picit hogy könnyem ne hulljon. NEKED ÍROM E LEVELEM... Neked írom e levelem gyermekem Ki a távolban éled a te felnőtt életed. Könnyek áztatják e kis levélpapírt, Ezért néhány betű most össze folyik. Nagyon fáj most az én szívem. Bánat gyötri az én lelkemet. De megbocsátok én drága gyermekem Akkor is ha soha nem keresel engemet.. Mert mi mást tehet egy anyai szív, Még akkor is ha minden éjjel sir. Csak reménykedik a sok sok hajnalon, Hogy egyszer haza hoz majd a te sorsod. Akkor leszek én majd ismét boldog, Ha azt hallom "anya nézd itt vagyok" De nem tudom eljő e az a nap, Mikor ismét haza találsz majd.. De most be fejezem e kis levelem, Mert a könnyektől nem látom már a betűket. A szívem is fáj mert égeti a vágy, Hogy majd téged ismét lát. És mikor olvasod e kis levelem, Érezned kell hogy szeretlek gyermekem. Most nyugovóra térek én is már, Reménykedve hogy holnap haza találsz. ÖRÖK SZERELEM A temetőben két sírkő áll Ott nyugszik egy fiú és egy lány Az ő történetüket mondom el e versben Miként élnek már együtt a mennyben Temetőben sétál egy lány Kezében egy rózsaszál Kedvese sírjához igyekszik sírva Mert ott nyugszik ő egy magányos sírba` Leborul ő most a sírkövére Szomorúan és könnyezve Kedvese nevét suttogja halkan A fájdalomtól megroskadva Lehunyja ő most a két szemét És várja a csodás fényt Két angyal száll a lányhoz S szólnak jöjj vélünk most Nem élhetsz te már tovább a földön Mert a szíved megszakadt a fájdalomtól Jöjj el hát most mivélünk A szerelmedhez kísérünk Megfogták a lány kezét Elvitték a fény felé Ahol várt már reá a szerelme Majd szorosan őt átölelte Boldogan léptek be a mennybe együtt Hol örökké tarthat a szerelmük A temetőben most két sírkő áll Ott nyugszik egy fiú és egy lány PEDAGÓGUS KÖSZÖNTŐ Köszönjük néktek ezt a 9 hónapot Hogy mindig mellettünk voltatok Tanítottatok és védtetek A tanulás varázsaiba be vezetettek Már olvasunk és számolunk Írni is meg tanultunk Ezt mind néktek köszönthetjük S hogy türelmesek voltatok mi vélünk Kicsi szívünk kicsi szánk Oly sok köszönetet kiált Fogadjátok hát e kis verset Mely szívünkböl szól most néktek Meg ígérjük tiszta szívből Hogy vakáció alatt sem tüntök el a szivünkből Majd amikor ismét eljő az Ősz Boldogan mondunk néktek ismét köszöntőt. UTOLSÓ KÖNNYCSEPP Utolsó könnycsepp, melyet ejtek én, Nem ragyog abban már a remény, Eltűnt minden, minden, ami szép, És keservesen sír most a téli szél, Hallgatom csendben, amit nékem súg, Vissza nem térhet, ami már elmúlt, Utolsó könnycsepp, melyet ejtek én, A száraz föld felitta már rég, Nem tudok már sírni, pedig nagyon fáj, Szívemet égeti a múlt és a vágy, Hogy egyszer talán boldog leszek én, És ismét visszatér majd a remény, Utolsó könnycsepp, melyet ejtek én, Abban volt az utolsó remény, Úgy szeretnék sírni, de már nem tudok, A könnyeim elapadtak a sok sírástól. UTOLSÓ ÜZENET Elmentem tőletek, nem tudtam búcsúzni, Nem volt már időm, el kellett indulni. Szívetekben hagyom emlékem örökre, Ha látni akartok, nézzetek csak fel az égre, Ott válasszátok ki a legszebb csillagot, Mely majd szikrázó fényével reátok ragyog, Abban látjátok majd az én fehér lelkemet, Mely reátok vigyáz sok sötét éjjelen. Elmentem tőletek, nem tudtam búcsúzni, Csak a szívetekben egy szép emléket hagyni. Ha majd egyszer úgy érzitek, nagy az én hiányom, Nélkülem nem találjátok helyetek a világon, Ismét nézzetek fel fel a magas égre, Oda, ahol az én csillagom ragyog néktek. A szívetek, majd meglátjátok, nyugalomra lel, Hisz a csillagokból is én ott vagyok veletek. VISSZA TÉREK MAJD... Visszatérek majd amikor szükséged lesz rám Majd amikor a sajgó szíved az ég felé kiált Ha a könnyeidben látom fényesen ragyogni a csillagot Tudni fogom hogy oly nagy ott lent a te magányod Angyalszárnyat növesztek és kinyitom a menny kapuját Az értem gyújtott gyertyafény vonalán szállok le hozzád Átkarollak téged és válladra hajtom le angyali fejem Könnyezve suttogom el ne sirj itt vagyok már veled Az arcodról letörlöm az értem ejtett könnyeket Angyali lelkemmel vigasztalom bús fájó lelkedet Elmondom néked hogy ne sírj, ott fent boldog az élet Sokkal szabadabban szárnyalhat fent a lélek Belenézek a könnyektől ragyogó bánatos szemedbe Emlékül elviszek egy könnycseppet a szívemben Mielőtt még ismét elmegyek, elmondom néked Ha szükséged lesz rám, én hozzád mindig vissza térek.

0 komment , kategória: Karai Gábor

Címkék: teljesülhetetlen, csillagfényedet, elsuttoghassam, mennyországban, gyöngyvirághoz, angyalszárnyat, legfényesebbet, boldogtalanság, gyertyaszálat, gyöngyvirágos, köszönthetjük, boldogságáért, gyöngyvirágra, kiskertemben, csillagokból, könnycseppet, szerelmedhez, történetüket, begyógyítani, tanítottatok, gyermeknapra, gyermekeknek, valahányszor, mennyország, magyarságom, könnyeimben, fájdalomtól, csodálattal, gyermekéről, csillagokba, vigyázzanak, csillagokra, egyensúlyát, csillagokat, vigasztalni, gyermekéért, vörös rózsa, boldog múltat, gyermekkori múltat, boldog életért, könnyes arcodat, lelkem mert, csillagom mellett, örök fénybe, földi élet, síromtol sírva, édesapád most, legfényesebbet amely, szívedben keress, emlékem ragyog, menny kapuja, csodás ajkadhoz, Karai Gábor, KARAI GÁBOR VERSEI, AMIKOR VÖRÖS RÓZSA NYÍLIK, ANYA TUDOD, APÁM SZÓLT…, RÉGI NYÁR, CSAK EGY APA, CSAK HALKAN SÍROK, GYÁSZ ÉS FÁJDALOM, GYÖNGYVIRÁGOS KISKERTEMBEN, KICSINY HAZÁM, KÖNNYEIMBEN SZÓL, NEKED ÍROM LEVELEM, ÖRÖK SZERELEM, PEDAGÓGUS KÖSZÖNTŐ, UTOLSÓ KÖNNYCSEPP, UTOLSÓ ÜZENET, VISSZA TÉREK MAJD,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]