|
2025-05-09 20:30:14, péntek
|
| |
| |
A VIRÁGOSKERT 
Hazánk lakosságának egyharmada kertes házakban él. De a nagyvárosok zajos, zárt házrengetegében élők közül is egyre többen vágynak arra, hogy legyen egy kis kertjük, ahol a természettel közvetlen kapcsolatba kerülhetnek, ahol a szabad, jó levegőn, felfrissítő és pihentető kerti tevékenységet folytathatnak.
Kezdő kertészkedők számára néhány jó tanács - dísznövény- és virágügyben.
Minden, amit egy kertbarátnak tudni kell.
Díszfák és cserjék
Bármilyen kicsi, vagy nagy legyen is a kertünk, meg kell azt terveznünk. A terep elrendezése, a talaj elegyengetése után jelöljük ki a fák, cserjék helyét. Már a tervezésnél számoljunk azzal, hogy azok megnőnek. Ha nem akarunk dzsungelt, nem ültethetjük őket egymás hegyére, hátára. A fák egymástól való távolságát az alakja és a növekedési erélye szabja meg. A jegenye alakú fákat egymástól 2-3, a gömb formájúakat 4-5, a terebélyesebb, magasabb koronájúakat5-6 méterre ültessük. Virágos kertben is szép díszítő fa lehet - vetekedhet a díszfákkal - a virágaival és ősszel a színesedő leveleivel is díszítő cseresznye- és meggyfa. Nagy kertek, udvarok gyönyörű dísze és haszonfája lehet a diófa és a török mogyoró. Alattuk étkezni, hűsölni egyaránt kellemes.
A következő szintet, változatos alakjukkal, virágaikkal, vagy színeződő lombjaikkal, a cserjék képviselik. Csoportosan, magányosan, sövénynek, térelhatárolónak is ültethetők. Enyhükben sok évelő (ibolya, hóvirág, tőzike, jácint, nárcisz, tulipán, gyöngyvirág stb.) találhat védelmet. Igen szép tömött és nyírható élősövényt képezhetünk például közönséges orgonából, ligustrumból (fagyal), spiraeaból, hóbogyóból, a homokon és sziken is kiválóan fejlődő tamarix cserjéből.
A díszfák, díszcserjék ültetésének is legmegfelelőbb ideje az ősz. Ültetésüknél ugyanaz a követelmény, mint a gyümölcsfák és gyümölcsbokrok ültetésénél. Az ősszel ültetett fákat csak tavasszal metsszük vissza. A cserjéket, főként ha sövénynek ültetjük, az első évben alacsonyra, kb. negyedére metsszük vissza és csak fokozatosan engedjük fel, hogy a sövény jól besűrűsödjék.
Díszfák és cserjék a kerted szépségéért
Link
Gyeptelepítés
A gondozott, zöld gyepfelület már önmagában is kellemes látványt nyújt, ugyanakkor megfelelően keretezi és kiemeli a virágzó növények, a tarka virágágyak, bokrok, cserjék szépségét.
Attól függően, hogy milyen a kertünk talaja, (kötött, vagy laza homok, napos vagy árnyékos, tudjuk-e öntözni a gyepet vagy nem), különböző fűmagkeverékeket állíthatunk össze. A vetőmagboltokban azonban kész fűmagkeverékek is vásárolhatók. Parkosításhoz, házi kertek füvesítéséhez - főként öntözhető helyen -, használható a pázsitkeverék amely nagyon szép, nyírható gyepfelületet ad. A taposást, tiprást jobban tűrő, hosszú élettartamú fűféléket tartalmaz a sportkeverék. Szárazságot jól tűrő fűmagvak keveréke a töltéskeverék, amely rézsűk, lejtős területek füvesítésére a legalkalmasabb.
A fűmagvak vetéséhez a legkedvezőbb az idő: augusztus végétől szeptember derekáig, vagy márciustól május közepéig. Ahol azonban rendszeres öntözési lehetőség van, tulajdonképpen az év más szakában is telepíthetünk füvet.
A gyepet hosszú időre, több évre telepítjük. Erőteljes dús gyepet csak jó táperőben levő, kellően előkészített talajon kapunk. Ha van szerves trágyánk, forgatás előtt szórjuk meg a talajt (négyzetméterenként 5-6 kiló) érett komposzttal, vagy istállótrágyával és vegyes műtrágyából 10-15 dekát szintén bedolgozhatunk a magvetés alá. A megfogatott talajt nagyon simára egyengessük el, hengerezzük, vagy deszkalappal tömörítsük és legalább másfél-két hétig hagyjuk ülepedni. Vetés előtt, ha szükséges öntözzük be a talajt, majd gereblyézzük el. Szélcsendes időben, négyzetméterenként, egyenletesen, 3-4-5 deka fűmagot szórjunk el. Az elszórt magot gereblyével, apró finom, kapáló mozdulatokkal sekélyen (1 centinél semmi esetre se mélyebben!) dolgozzuk be a talajba és a talaj felszínét ismét hengerezzük, vagy deszkalappal, úgynevezett taposólappal tömörítsük.
Ha a talaj elég nedves, meleg, napos időben 10-12 nap múlva már zöldell a vetésünk. Kelésig csak nagyon finom permetező öntözéssel, napjában többször, de kis vízadagokkal úgy öntözzük, hogy a víz a talaj felületén össze ne follyon, hogy a talaj felszíne el ne iszapolódjék, össze ne tömődjék. Amikor a fű 10-12 centi magas 4-5 centis tarlót hagyva végezzük az első kaszálást. A túl mély kaszálással sok tő kipusztulhat, a vetés foltossá válhat. A kaszált fűvetést már bőséges vízadagokkal öntözzük.
Gyeptelepítés kevesebb nyűggel, gyorsabban
Link
Egynyári virágok
A sok színben pompázó egynyári, vagy az augusztusban vethető, korán virágzó (nefelejcs, százszorszép, árvácska, stb.) kétnyári virágoknak szinte se szeri, se száma.
Március végén, április elején a legtöbb virág magját már a szabad földbe, állandó helyükre is vethetjük. A virágok apró magvai nagyon finomra elmunkált, porhanyós magágyat kívánnak, csak abban kelnek szépen és jól. Legalább 2-3 évenként jól trágyázzuk meg a virágoskertek talaját is. Az apró virágmagokat sekélyen vessük, egy-másfél centinél ne kerüljenek mélyebbre a talajban, mert nehezen törnek a felszínre.
A virágmagvakat és palántákat ki-ki ízlése szerint vegyesen vetheti, palántázhatja a virágágyakba. A tarka színfoltot adó virágágyak is szépek. Választhatjuk a szabályosabb elrendezési formákat is, amikor szegélynövénnyel (agerátum, bársonyvirág, sarkantyúka, lobélia, stb.) egy-egy főnövényt, rendszerint magasabbra növő virágfajtát ültetünk a virágágyba. Ültethetjük a virágokat szín és fajta szerint ritmikusan sorba, vagy nagyobb területet elfoglaló csoportokba úgy, hogy azok virágzáskor egyszínű, vagy tarka összefüggő virágszőnyeget képezzenek. Palántázásnál, majd az egye-lésnél is mindig gondoljunk arra, hogy a virágoknak a bokrosodáshoz elegendő tenyészterületük legyen, hogy erőteljes, dúsan virágzó tövekké fejlődhessenek.
Az öntözővizet természetesen - éspedig a ritkábban, de bőségesen adott öntözővizet - minden virág meghálálja. A naponként adott kis mennyiségű, permetező öntözéssel a virágokat csak időlegesen frissíthetjük fel. Ha a gyökereik nem jutnak elegendő nedvességhez, szomjaznak, szenvednek, hervadoznak a szárazságtól.
Vannak közöttük szárazságtűrőbb és vízigényesebb fajták. Szárazságtűrőbbek a körömvirág, az egynyári margaréta, tátika, a díszparaj, a kínai szegfű, az afrikai aranyvirág, a kokárdavirág, a napraforgó, szalmarózsa, sóvirág, tatárvirág, estike, a rezeda, verbéna, ördögszem, petúnia, bársonyvirág stb.
Közepes vízigényűek az őszirózsák, a violák, szegfűk, a kakastaréj, a flox, vagy lángvirág, a porcsinrózsa, zinnia, vagy vasvirág, stb.
Vízigényesek a salvia, vagy paprika virág, a dáliák, a lobélia, balzsamina stb. A virágokat tehát aszerint is válasszuk meg, hogy milyen gyakran, vagy egyáltalán tudjuk-e öntözni.
A legnépszerűbb egynyári növények
Link
Évelők
Nem hiányoznak egyetlen virágoskertből sem. Rendszerint külön helyen, vagy a vegyes ágyakba, az egynyári virágok közé ültetve tavasztól késő őszig virítanak. Az ibolyától kankalintól fogva oly nagy a számuk, hogy felsorolni szinte lehetetlen őket. Abban azonban valamennyi megegyezik, hogy augusztus végén és szeptember folyamán, illetve kora tavasszal tőosztással szaporíthatok. A talaj évenkénti felfrissítését, gyommentesen tartását, és a 3-4-5 évenkénti átültetést nemcsak meghálálják, hanem igénylik is, mert túlságosan elbokrosodnak és kiélik a talajt. A pünkösdi rózsák átültetésénél, szaporításánál azonban tudnunk kell, hogy szaporítás, átültetés után csak a második, harmadik évben virágoznak majd.
A 15 legszebb évelő virág, amely minden kertben csodásan mutat /aminek minden kertben ott a helye/
Link
A muskátli
Ablakban, erkélyládákban, verandán, a kertben, napos helyen a legkedvesebb, folyvást nyíló virágunk. Talán a legdédelgetettebb, éveken át megtartható, fiatalítható és dugványozásról nagyon jól szaporítható. A szabadba csak a májusi fagyveszély elmúltával ültessük ki (ha takarni tudjuk korábban is kiültethetjük) mert fagyérzékeny.
A földbe ültetett, nagy bokros töveket úgy fiatalíthatjuk meg, hogy 3-4 levél felett visszavágjuk, világos, de hűvösebb helyen tartjuk és rendszeresen öntözzük. (Melegben, sötét helyen nyurga, vézna hajtásokat hoz.) A levágott hajtásokat, homokos kerti földbe dugványozva ugyancsak jól meggyökereztethetjük. A muskátli a nyár folyamán is bármikor könnyen szaporítható zöld dugványról, megfelelően érett hajtásokról. A dugvány közvetlenül a levél alatti részből, ízből (nóduszból) képes gyökeret ereszteni. A dugványt tehát közvetlenül az íz (nódusz) alatt vágjuk le éles késsel. Az alsó leveleket távolítsuk el, mert a földbe kerülve rothadnak, a felső leveleket pedig, ha nagyok, a felső 2-3 levél kivételével kurtítsuk vissza, vagy kötözzük össze és napos, meleg helyen (kora tavasszal cserépbe ültetve) a szabad földbe is eldugványozhatjuk. Rendszeresen öntözve, pár hét alatt szépen meggyökeresednek.
A muskátli (Pelargonium) ültetése, gondozása, szaporítása
Link
Dáliák
Pompás díszei a kertnek. A dália nagyon szereti a tápdús földet és az öntözővizet. Nagyon meghálálja, ha ültetés előtt legalább fészektrágyázzuk, ha az ültető gödör földjében elkeverünk egy lapát földdé érett komposztot, vagy egyéb szervestrágyát. Tőosztással könnyen szaporítható. A nagy, otthon teleltetett töveket úgy osszuk szét, hogy minden gumórészhez jusson hajtást adó szárrész is, mert hajtást csak a gumó és a szárrész találkozásánál levő szemből fejleszt. Csapadékosabb, hűvösebb vidékeken napos helyre, egyébként félárnyékos helyre ültessük, mert ott szebben virágoznak. Az állandóan forrón tűző naptól virágjuk, levelük öntözés mellett is megperzselődik. Állandó helyre április derekától fogva ültethetők ki a gumók.
Kertünk igazi kincsei a dáliák
Link
A kardvirág, gladiólusz
E lenyűgöző szépségű virágok a kert valódi ékességei.
Csoportosan vagy egyesével a többi virág közé ültetve (utak mellett is) kedvelt virága a kiskerteknek. Pompás virágai sajnos hamar elnyílnak. Világos, meleg helyen, esetleg fólia alatt, március elejétől fogva cserepekbe ültetve elő is hajtatható. Állandó helyre április közepétől ültetjük a gumókat 10-14 centi mélyre. A tápdús földet és az öntözést a gladiólusz is nagyon meghálálja. Ha május végéig, június elejéig szakaszosan, kéthetenként ültetjük a gumókat, szinte folyamatosan gyönyörködhetünk nyíló virágaiban. A május derekán, június elején kiültetett gumók augusztusban, szeptemberben virágoznak majd. Legszebb virágokat a nagy, 10-12 cm körméretű gumók adnak. A sarjgumók 2-3 év alatt válnak virágéretté. Az elvirágzott virágszárakat vágjuk le, ne hagyjuk magot érlelni. A leveleket azonban őszig hagyjuk a tövön. A gumókat a fagyok beállta előtt 15-20 centis szárrésszel szedjük fel, szárítsuk meg, és megtisztogatva, száraz, szellős fagymentes helyen tároljuk.
A kardvirág, gladiólusz gondozása
Link
A krizantém
Sok szép kis és nagy virágú, csomókban vagy egyesével nyíló fajtája nyílik az őszi kertben. Az apró, csomós virágú változatai is szebben virágoznak, ha 2-3 évenként újraültetjük, felfrissítjük a talajukat, a közepes és nagy virágú fajták azonban évről évre megkívánják az újraültetést. A krizantémot tavasszal, amikor a hajtásai már legalább 10 centisek, május elejétől június derekáig ültethetjük, szaporíthatjuk. A földjét tisztítsuk meg a gyomoktól, jól trágyázzuk és forgassuk meg. Négyzetméterenként 10-15 kiló jó érett szervestrágyát is adhatunk a talajba. Ennek háromnegyed részét legjobb ősszel a talajba forgatni, negyed részét pedig kiültetés után terítjük el a talaj felszínére. Szervestrágya híján 150-200 gramm vegyes műtrágyát (nitrogén, foszfor-káli egyenlő arányban) dolgozhatunk alaptrágyaként a talajba. A gyökeres tősarjakat ültetés után jól beöntözzük, tovább is rendszeresen öntözve, a talaj felszínét állandóan és gyommentesen tartjuk. Ha szép bokros töveket kívánunk nevelni, a növekedő hajtásokat visszavágjuk. Az apró, csomós virágúakat május végén, június elején, majd június végén vághatjuk vissza. A tavasszal elültetett, két-háromszor visszavágott tövek így őszre dúsan virágzó, erőteljes bokrokká fejlődnek.
Népszerű krizantém fajták: hogyan történik a krizantém gondozása, a krizantém ültetése mikor esedékes?
Link
A rózsa 
Évezredek óta a legkedvesebb kerti virágunk. Fajtaváltozata ma már szinte megszámlálhatatlan, és évről évre újakkal gyarapszik. A rózsa a napos, meleg helyet, a kötött, agyagos, káliban gazdag tápdús talajt kedveli. Két-három évenként meghálálja az istállótrágyázást, a műtrágyák közül évenként különösen a foszfor és kálium műtrágyákat és az öntözést is. Ültetéséhez kedvezőbb az ősz, mint a tavasz. Legalább 40 centi mélyen megmunkált talajba, a roncsolástól megmetszett gyökereinek akkora gödör készítsünk, amelyben kényelmesen elfér. Vesszőit felére-kétharmadára metsszük vissza. Tavaszi ültetésnél a gyökereit mártsuk agyagpépbe, a földet erősen tömörítsük a gyökereihez, majd jól iszapoljuk, öntözzük be. A bokorrózsákat úgy ültessük, hogy az oltás helye 1-2 ujjnyival feltétlenül a föld felszíne alá jusson. Így a nemes rész is gyökérzetet fejleszt, erőteljesebb lesz a bokor fejlődése és vadhajtások csak elvétve törnek elő belőle.
Ültetés után a tövet porhanyós földdel betakarjuk, felkupacoljuk úgy, hogy a vesszőket is takarja. Ez védi a rózsát a téli fagytól és a tavaszi kiszáradástól. A földkupacot szakaszosan, csak a hajtás megindulása után bontjuk le.
A bokorrózsák tavaszi fás metszése a tövek erősségétől, növekedési erejétől függ. Általában az erős növekedésű tövek jól fejlett vesszőit 5-7 rügyre, a gyengébbeket 3-4 rügy felett metsszük vissza. A gyengébb növekedésű fajták erőteljes vesszőit 3-4, a gyengébbeket 2-3 rügyre vághatjuk vissza. A metszéssel a töveket mindig formáljuk, alakítjuk is. A bokor közepén levő vesszőket és az öregedett ágrészeket vágjuk ki a tőből. És miután a hajtásnövekedés mindig a rügy állását követi, a rügy felett ferde síkban, úgy metsszük vissza a vesszőket, hogy a legfelső rügy mindig kifelé álljon.
A nyári zöld metszéssel pedig rózsáinkat folyamatos virágzásra serkenthetjük. Az elnyílott virágokat szárral együtt, a virág alatti első ötlevélkés levél felett vágjuk vissza (ez általában a virág alatti 3-4. rügy) éspedig azért, mert a feljebb levő 3 levélkés levelek hónaljában nincs, vagy csak igen gyenge életképességű rügy van. Virágszedéskor is gondoljunk a folyamatos virágzásra, csak olyan hosszú szárral vágjuk le a virágot, hogy a két alsó rügy mindig megmaradjon a tövön.
Rózsafajták, ültetése, gondozása
Link
Palántanevelés
Ha a virágoskertünk, virágágyunk eléri a 4-6-8 négyzetmétert, ahová már 100-150 palánta is szükséges, a palántavásárlás bizony már tetemes összegbe kerül. Palántát azonban magunk is nevelhetünk. A virágkedvelőknek ez külön öröm és hasznos, szórakoztató elfoglaltság. Nevelhetünk palántát világos, napos ablak mellett (pl. verandán) kis ládikákban, virágcserepekben, vagy akár kilyukasztott műanyag tálkákban - történetesen összegyűjtött tejfölös poharakban is - könnyű kerti földben. Megfelelően ritkítva, vagy áttűzdelve, napos, meleg időben a szabadba is kirakva, így is erőteljes és edzett palántákat nyerhetünk a kiültetéshez.
A kert napos, szélvédett helyén azonban, ha van összegyűjtött lombunk, vagy nedves szénánk-szalmánk és főként szalmás trágyánk, könnyen készíthetünk 1-1,5 méter széles, 1,5-2 méter hosszúságú palántanevelő ágyat is. A 30 centi mélyen kiásott talajt egysoros tégla-, vagy 25 centi magas deszkakerettel vesszük körül. A kerettel körülvett palántanevelő ágyat a talaj szintjéig megtöltjük nedves lombbal, szénával, szalmával, vagy szalmás istállótrágyával és jól megtapossuk. Erre 15 centi vastagon jó humuszos, könnyű kerti földet terítünk. Ezután már csak üveg, vagy fólia hiányzik a melegágyról. Ehhez fenyőlécből magunk is könnyen készíthetünk beüvegezett keretet, vagy készen vásárolhatunk melegágyi ablakot. A keretet átlátszó fóliával is bevonhatjuk, ha óvatosan használjuk, több évig is eltart. Az ablakot felrakjuk a keretre és nád-, vagy gyékénytakaróval, vagy egyszerűen pokróccal, nagy ruhadarabokkal betakarjuk. Ha elég nyirkos volt a fűtőalapanyagunk, a palántaágy egy hét múlva bemelegszik, az üveg, vagy fólia begyöngyösödik és tapintással is meggyőződhetünk a talaj felmelegedéséről. Az ilyen melegágyról már március elején megkezdhetjük a palántanevelést. Ha nincs semmiféle fűtőanyagunk, a föld alá elég csak 5-10 centi vastag lombot, vagy szalmát terítenünk ahhoz, hogy március közepétől fűtőtalp nélküli langyos-ágyban is, sikeresen nevelhessük a palántáinkat. A magokat 4 cm sortávolságra 1 cm mély sorokba ritkán szórjuk és finoman takarjuk 1 centi vastag szitált földdel. Az ablakkal fedett ágyat, miután a magnak a csírázáshoz nincs szükséges fényre, állandóan fedjük a takaróval. Kelés után már csak éjszakára takarjuk, hogy a hidegtől védjük. A magvetést szükség szerint, finoman permetező kannával öntözzük. Melegebb időben az ablakot magasabban, hűvösebb időben alacsonyabbra támasztjuk fel, hogy a palántaágy szellőzzék, levegőzzék. Meleg napokon az ablakot le is vehetjük az ágyról, ültetés előtt 1-2 héttel, ez azért is nagyon fontos, hogy a palántákat edzzük, levegőhöz szoktassuk. Ha nincs fagyveszély, az ablakot az utolsó hetekben éjszakára se rakjuk vissza. A palánták 6-8 hét múlva ültethetők ki.
Palántanevelés - hasznos tanácsok mindenkinek
Link
A sziklakertről
Nagyon sokan el sem tudják képzelni a kertjüket sziklakert, vagy kis sziklacsoport nélkül. Ez a törekvés azonban nagyon sokszor természetellenes, sőt giccses megoldásokat eredményez. Az ilyen sziklacsoportoknak éppúgy nincs létjogosultságuk a kertben, mint a gipszből formált kerti törpéknek, őzikéknek, gombáknak, váraknak, vagy újabban műanyag flakonokból készített díszeknek, a virágkaróknak használt kiégett neoncsöveknek.
A jól megépített és betelepített sziklacsoport-hegy és dombvidéken, (ahol a környéken előforduló természetes kőzeteket és termésköveket használják fel a sziklakert építéséhez), nagyon szép és a környezetbe illő dísze lehet a kertnek. A sziklakert, sziklacsoport építésénél, amely nagyon alkalmas lejtős területek, rézsűk megkötésére is, mindig az a cél vezessen bennünket, hogy természetes hatást keltsünk vele. A begyűjtött kisebb, nagyobb természetes köveket lapjukkal úgy fektessük, úgy helyezzük el a sziklakertben, sziklacsoportban, ahogyan azok a természetben előfordulnak. Az alapját, különösen kötött talajon kaviccsal, kőtörmelékkel töltsük ki, hogy vízelvezető legyen, mert a legtöbb sziklanövény nem tűri a nyirkos talajt. A vízelvezető rétegre terítsük a termőtalajt és ebbe illesszük bele a köveket.
A sziklakert növényeit vadontermő helyeikről is begyűjthetjük, de számos termesztett, kerti növényt telepíthetünk bele. Igényeik szerint, a párás, árnyékos helyről való növényeket a sziklacsoport északi, keleti oldalára, cserjék árnyékába, a kevés árnyékot tűrőket, a napos helyről származókat a déli oldalra ültessük. Sziklakertbe ültethetők a tulipán, nárcisz jácint, írisz egyes fajtái, a cickafart, bőrlevél (Bergenia), a pázsit- és pünkösdi szegfűk, a kutyatej, varjúháj (Sédum) és kövirózsafajok, az évelő tatárvirág és lángvirág (Flox), a sóvirág, szappanfű, az illatos ternye, gerebcsin, madárhúr, scilla, fürtös gyöngyike, hunyor, díszlen, pázsitviola (Aubreta), krókusz, kökörcsin, kakukkfű és még számos más növény.
Sziklakerti növények kiválasztása
Link
Sziklakert saját kezűleg
Link
Gyárfás Endre: ZSEBRE VÁGOM A KISKERTET 
Zsebre vágom a kiskertet.
Elhiszed-, ha én mondom?
Ugyan, miért füllentenék?
Olyan puha tán az orrom?
Bal zsebemben egy-egy ágyás
répa, retek, karalábé,
jobb zsebemben tucat bokor
saláta és - csokoládé.
Hátsó zsebem mélyén egy sor
bársonyvirág, porcsinrózsa,
hajnalka a kerítéshez,
tátika a porhanyósba.
Minden zsebem kifordítom,
tartalmát a földbe vetem,
s ha majd serken a vetésem,
gyomlálgatom, öntözgetem.
Annyi lesz a répa, retek,
bele sem fér a zsebembe!
Salátának, karalábnak
három zsák is kevés lenne.
A virágok úgy pompáznak!
Örülhetnek anyukámék...
S ami marad a zsebemben,
mert - bölcsen - el nem vetettem:
megeszem a csokoládét.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kertünk - házunk - otthonunk |
|
|
|
Címkék: sziklacsoportban, istállótrágyával, meggyökeresednek, térelhatárolónak, létjogosultságuk, gyönyörködhetünk, természetellenes, vetőmagboltokban, fészektrágyázzuk, virágkedvelőknek, fűmagkeverékeket, virágcserepekben, szegélynövénnyel, gyékénytakaróval, felmelegedéséről, tenyészterületük, fűtőalapanyagunk, meggyőződhetünk, palántavásárlás, palántanevelést, hajtásnövekedés, házrengetegében, szárazságtűrőbb, megtisztogatva, fajtaváltozata, palántanevelés, alaptrágyaként, virágszedéskor, virágoskertünk, szervestrágyát, szaporíthatjuk, dugványozásról, virágszőnyeget, fejlődhessenek, fűmagkeverékek, legalkalmasabb, nagyvárosok zajos, természettel közvetlen, kertbarátnak tudni, terep elrendezése, talaj elegyengetése, tervezésnél számoljunk, növekedési erélye, jegenye alakú, gömb formájúakat, színesedő leveleivel, török mogyoró, következő szintet, cserjék képviselik, ősszel ültetett, első évben, kerted szépségéért, Gyárfás Endre, ZSEBRE VÁGOM KISKERTET,
|
|
Offline
