|
|
|
2013-11-26 18:54:25, kedd
|
| |
| |
77 éve írták alá az antikommintern paktumot
,,A Német Birodalom Kormánya és a Japán Császári Kormány felismerve, hogy a Kominternnek nevezett Kommunista Internacionálé célja a fennálló államoknak minden rendelkezésre álló eszközzel való szétbomlasztása és erőszakos elnyomása, abban a meggyőződésben, hogy a Kommunista Internacionálé által a nemzetek belügyeibe gyakorolt beavatkozásnak tűrése nemcsak azoknak a belső békéjét és szociális jólétét veszélyezteti, hanem általában a világbékét is fenyegeti, attól az óhajtól indíttatva, hogy a kommunista bomlasztó munka elleni védekezésben együttműködjenek, a következőkben állapodtak meg..."
(Részlet az antikomintern paktum szövegéből)
1936. november 25-én kötötte meg Joachim von Ribbentrop meghatalmazott német nagykövet és Kintomo Musanokódzsi berlini japán nagykövet az antikomintern paktumot, mely szerződés a kommunista ideológia, az Internacionálé térhódítása, burkoltan pedig a Szovjetunió ellen irányult.
A Hitler hatalomra jutásával megszülető nemzetiszocialista Németország legfőbb külpolitikai törekvése a kontinentális hegemónia kiépítése - tehát a franciákkal szembeni reváns - mellett az Egyesült Államok és a Szovjetunió visszaszorítása lett, amit sok szempontból a britekkel való megegyezés révén próbált meg elérni. Az 1935 során tervbe vett antikomintern paktum is ezen célok mentén fogalmazódott meg: von Ribbentrop meghatalmazott nagykövet, aki később oroszlánrészt vállalt a szerződés tető alá hozásában, úgy gondolta, a Komintern - mint közös ellenség - elleni szervezkedés javíthatná a britekkel fennálló kapcsolatokat, de ami még fontosabb, megnyerhetné Berlin számára a Japán Császárságot, méghozzá úgy, hogy annak ősellenségével, a Kuomintang vezette Kínával is fenntartja jó viszonyát.
Ósima Hirosi katonai attasé és von Ribbentrop már 1935 novemberében meg akarták kötni a szóban forgó paktumot, Konstantin von Neurath külügyminiszter azonban nem osztotta a gyakorlatilag ,,árnyékminisztériumot" működtető német diplomata nézeteit, Japánban pedig - egy februári puccs, majd Inukai Cujosi miniszterelnök meggyilkolása után - politikai válság alakult ki, így a szerződés pontos megfogalmazása végül egy évvel elhúzódott. Ezen időszak történései mindenesetre meggyőzték Hitlert az antikomintern paktum megkötésének ésszerűségéről, 1936 során ugyanis Párizs és Moszkva is ratifikálta a francia-szovjet együttműködési egyezményt, amivel a náci diktátor előtt ismét felsejlett az elszigetelődés rémképe.
Abban reménykedve, hogy a szerződéshez a britek is csatlakoznak majd, Németország 1936 októberében tárgyalásokat kezdett Japánnal, november 25-én, Berlinben pedig Joachim von Ribbentrop és Kintomo Musanokódzsi nagykövet aláírta az antikomintern paktumot. Az egyezmény nyilvános részében a két birodalom képviselői egyetértésben nyilatkoztak arról, hogy a kommunista ideológiát - és annak legfőbb szervezetét, a Kominternt - veszélyesnek találták a világ békéjére nézve, és ezen okból kifolyólag együttes erővel kívánnak fellépni ellene. Bár az összefogás a Moszkvával való nyílt összeütközés elkerülése érdekében hivatalosan csak az Internacionálé ellen irányult, a paktum titkos kiegészítésében Japán és Németország arról is megállapodott, hogy egy ki nem provokált szovjet támadás esetén tárgyalásokat kezdenek majd az együttműködésről, emellett pedig a jövőben kerülni fognak minden olyan diplomáciai lépést, ami ellentétes a november 25-i szerződés szellemével.
Hasonlóan a Japán Birodalom és a náci Németország többi egyezményéhez, az antikomintern paktum később felemás módon ,,szerepelt", ennek legfőbb oka pedig abban rejlik, hogy a felek minden alkalommal pillanatnyi érdekeik szerint cselekedtek. Egyfelől beigazolódtak von Neurath és von Blomberg hadügyminiszter félelmei, hiszen az 1937-ben kirobbanó japán-kínai háborúval Berlin elvesztette - gyengülő - kínai szövetségesét, a Kuomintangot, 1939 augusztusában pedig éppen von Ribbentrop volt az, aki a szovjet megnemtámadási egyezmény aláírásával sutba vágta a korábbi megállapodást.
Ezzel együtt viszont a paktumnak - ha egyelőre csak jelképesen is - Európában fontos szerepe volt a tengely megszilárdulása szempontjából: 1937 novemberében a brit-francia diplomáciából kiábránduló fasiszta Olaszország, 1939 februárjában Magyarország, majd a náci Németország más szövetségesei és szatellitállamai is csatlakoztak az egyezményhez. 1941. november 25-én így az ötéves paktumot már 13 - a semleges, megfigyelő státusú Törökországgal együtt 14 - ország erősítette meg, a szerződésről azonban ennek ellenére azt mondhatjuk, hogy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Hitler a Molotov-Ribbentrop-paktum után az 1940-es háromhatalmi egyezménnyel ugyan megpróbálta szorosabbra fűzni a német-japán együttműködést, ám az eltérő érdekek a későbbiekben is felülírták a közösen megfogalmazott célokat.
(rubicon.hu)
http://kitartas.net/2013/11/25/77-eve-irtak-ala-az-antikommintern-paktumot |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: szatellitállamai, együttműködésről, együttműködjenek, szétbomlasztása, megszilárdulása, kiegészítésében, hadügyminiszter, visszaszorítása, külügyminiszter, megnemtámadási, antikommintern, ésszerűségéről, internacionálé, ősellenségével, megfogalmazása, együttműködést, meghatalmazott, együttműködési, beavatkozásnak, megfogalmazott, miniszterelnök, meggyőződésben, törökországgal, elszigetelődés, szövetségesét, veszélyezteti, gyakorlatilag, beigazolódtak, kontinentális, oroszlánrészt, antikomintern, szempontjából, szövetségesei, diplomáciából, megállapodott, fogalmazódott, antikommintern paktumot, fennálló államoknak, nemzetek belügyeibe, belső békéjét, óhajtól indíttatva, kommunista bomlasztó, következőkben állapodtak, antikomintern paktum, antikomintern paktumot, kommunista ideológia, kontinentális hegemónia, franciákkal szembeni, britekkel való, 1935 során, szerződés tető, britekkel fennálló, Német Birodalom Kormánya, Japán Császári Kormány, Kommunista Internacionálé, Kintomo Musanokódzsi, Egyesült Államok, Japán Császárságot, Ósima Hirosi, Inukai Cujosi, Japán Birodalom,
|
|
|
|
|
|
| antikommintern paktumot, fennálló államoknak, nemzetek belügyeibe, belső békéjét, óhajtól indíttatva, kommunista bomlasztó, következőkben állapodtak, antikomintern paktum, antikomintern paktumot, kommunista ideológia, kontinentális hegemónia, franciákkal szembeni, britekkel való, 1935 során, szerződés tető, britekkel fennálló, szóban forgó, gyakorlatilag „, februári puccs, szerződés pontos, évvel elhúzódott, francia-szovjet együttműködési, náci diktátor, elszigetelődés rémképe, egyezmény nyilvános, kommunista ideológiát, világ békéjére, paktum titkos, jövőben kerülni, november 25-i, náci Németország, felek minden, 1937-ben kirobbanó, szovjet megnemtámadási, korábbi megállapodást, paktumnak –, tengely megszilárdulása, ötéves paktumot, szerződésről azonban, hozzá fűzött, 1940-es háromhatalmi, eltérő érdekek, közösen megfogalmazott, szatellitállamai, együttműködésről, együttműködjenek, szétbomlasztása, megszilárdulása, kiegészítésében, hadügyminiszter, visszaszorítása, külügyminiszter, megnemtámadási, antikommintern, ésszerűségéről, internacionálé, ősellenségével, megfogalmazása, együttműködést, meghatalmazott, együttműködési, beavatkozásnak, megfogalmazott, miniszterelnök, meggyőződésben, törökországgal, elszigetelődés, szövetségesét, veszélyezteti, gyakorlatilag, beigazolódtak, kontinentális, oroszlánrészt, antikomintern, szempontjából, szövetségesei, diplomáciából, megállapodott, fogalmazódott, kapcsolatokat, egyetértésben, következőkben, megállapodást, augusztusában, tárgyalásokat, meggyilkolása, rendelkezésre, egyezményéhez, összeütközés, egyezményhez, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 801
- e Hét: 6553
- e Hónap: 10298
- e Év: 163794
|
|
|
Offline
