Hol vannak a katonák? - Hankó Ildikó,Vörös Hadsereg,Gyóni Géza,Jány Gusztáv,Marlene Dietrich,Novo Uszepka,Novo Ivanovszkij,Hadtörténeti Intézet,Don-menti Magyar Honvédsírok Gondozására Alapítványt,Mártha Tibor,Nagy Lászlóné,Magyar László,Szabó Péter,Horváth László,Hollós József,Létrehoztak Magyarországon,Nemzeti Kegyeleti Bizottság,Elnökül Jókai Anna,Azóta Boross Péter,Jókai Anna,Boross Péter,Tisztelt Nemzeti Kegyeleti Bizottság,Olofsson Placid,Mária Terézia,Schnetzer Ferenc,Tábori Lelkészi Szolgálatot,Honvédelmi Minisztérium,Katonai Ordinariátus,Észak-Atlanti Szövetségben,Tábori Lelkészi Szolgálat,Katolikus Tábori Püspökség,Hankovszky Béla,Szabó Tamás,Esterházy Pál,Rákóczi Ferenc,Széchenyi István,Szeretlek Téged, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Hol vannak a katonák?

2008-02-28 17:11:56, csütörtök

	Hol vannak a katonák? Hankó Ildikó Ismét elmúlt egy január, a 2. magyar hadsereg pusztulásának 65. évfordulója. Sokan vártuk, hogy végre méltósággal, szeretettel, tisztelettel emlékeznek meg azokról a katonákról, akik életüket adták a magyar hazáért. ,,Pajtás a vártán csak öt perc az élet, Csak öt perc, de győzni muszáj!" (Második világháborús katonaének) Igen, a hazáért. Bár sokszor és sokak szájából elhangzott az ítélet, hogy rossz ügyért harcoltak távol a hazájuktól, így nem is lehetnek hősök, de a tények azóta átértékelik a vádakat. A felszabadítóként titulált Vörös Hadsereg átgázolt, majd megszállóként évtizedekig regnált Magyarországon. Az eredményt tudjuk, látjuk, érezzük, következményeit legalább annyi idő múlva heverheti ki a lelkileg-fizikailag megtört magyarság, mint ameddig itt dúltak. Mi is történt a Donnál? Egy széles arcvonalon - 200 kilométer hosszan - minden mélységi tagozódás nélkül állták a csapásokat a 2. magyar hadsereg katonái, tavaszszal kapott vékony egyenruhában, rosszul felszerelten, nevetségesen elavult fegyverekkel, fogatolt tüzérséggel, pusztuló lóállománnyal. A szovjet hadsereg páncélosokkal, az amerikaiaktól kapott járművekkel és sokszoros embertömeggel zúdult a magyarok által védett szakaszra. Durván számítva a 200 kilométeres arcvonal minden kilométerére ezer magyar katona jutott, ebbe beleszámítva minden harci egységet, azokat is, akik nem vettek részt a tűzharcban, mert más feladatuk volt. Ennyi katonából a mélységi tagolódásra nem sok jutott, a mínusz 35-40 Celsius-fokos hidegben elfagyott, megbénult kezek szorították a fegyvert, húzták meg a ravaszt. S az utolsó gondolataik hazaszálltak. Mit kellett volna tenniük? Dezertálni? Megszegni katonai esküjüket? Megadni magukat? Megtagadni a parancsot? Tétlenül várni a szégyenteljes halált? Kiért és miért? Több évtizedes utólagos okoskodás a fűtött szobákban könnyen oszt ítéletet, de az máris hamis. Ott kellett volna lenni köztük azoknak a hadtörténészeknek és politikusoknak, akik ítéletet mondtak-mondanak fölöttük. ,,Csak egy éjszakára..." - ahogy Gyóni Géza írta az első világháború éveiben. Első felindulásában Jány Gusztáv hadseregparancsnok is azt a parancsot adta ki 1943. január 24-én, hogy ,,a második magyar hadsereg elvesztette becsületét". Képzeljék el azt a testileg-lelkileg megnyomorított katonát, aki ezek után életben maradt, és így tengette tovább életét. Jány később több parancsában is visszavonta elhamarkodott ítéletét, de ami történt, megtörtént. Horthy is kérte az ügy kivizsgálását, főleg a németek reakciója okán. Hogy lehet túlélni azt, hogy egymásnak homlokegyenest ellentmondó ítéletet mondanak egy végsőkig kitartó, bátran harcoló hadseregről? Teljesen megzavarodva, ,,bűnös" és ,,ártatlan" címként viselve élte tovább életét az a kevés katona, aki hazatért az urivi hídfőtől. Egy-egy faluban suttogva merték csak mondani, hogy valaki megjárta a Don-kanyart és visszatért. Ki tudja, milyen borzalmas emlékek nyomták egy-egy ősz hadfi vállát, milyen rémálmok nyugtalanították még évtizedeken át az akaratukon kívül fasisztáknak titulált egyszerű magyar bakákat. Emlékeiket, relikviáikat, leveleiket vagy eldugták, vagy elégették. Még a családjuk is megbélyegezettnek érezte magát a kommunista propaganda-szövegek hatására. A diktatúra szorításának enyhítése után lassan beszélni lehetett arról, hogy volt egyszer egy 2. magyar hadsereg, amelynek pusztulásához mérhető veszteség talán csak egyszer fordult elő a magyar hadtörténelemben, a 1. magyar hadsereg esetében, amely Budapestet védte. Hasonló ,,megbecsülésben" lett részük, mint doni bajtársaiknak. Hol vannak a katonák? - énekelte anno Marlene Dietrich, siratva a felelőtlenül elpocsékolt fiatal férfiéleteket. Hol vannak a magyar katonák, akikből a számítások szerint mintegy 120 ezren maradtak a Donnál? A 2. magyar hadsereg hadműveleti területén egykor kialakított legnagyobb kiterjedésű magyar hősi temetők az Uriv-Sztorozsevoje községek által határolt Don-szeglet mögött voltak. Az 1942. július közepétől szeptember közepéig lezajlott doni hídfőcsaták hősi halottai közül a legtöbbet Sztorozsevoje, Uriv, Novo Uszepka, Boldirevka, Kolbino, Masztjugyino, Rosszoski és Novo Ivanovszkij községekben egykoron kialakított temetők fogadták be. Az arcvonalból visszatérő szekerek és tehergépkocsik minden esetben hősi halált haltak tömegével érkeztek meg e hátsó körzetbe, az előbbi falvak területére. Ott földelték el őket ma már jeltelen tömegsírokba. Az ellenség által belőtt területeken, hiába keresnénk sírokat, temetőket, kivétel mégis van. Az egyik a Sztorozsevoje nyugati szélén ásott sírok és tömegsírok, a másik az Uriv község közelében lévő sírok, aztán Novo Uszepka falu északi részén a házak között létesített temető, végül a legnagyobb valamennyi között, a Gyevica jobb partján létesített boldirevkai temető, a Dontól nyolc kilométerre. Régóta aktuális kérdés: mikor állít a hivatalos magyar kormány méltó emlékművet a hősi halált halt 2. magyar hadsereg katonáinak? Mikor emlékeznek meg méltó módon, egy ország tisztelgésével a doni hősökről? Mikor hozzák haza jelképesen exhumált magyar katonák maradványait, hogy magyar földben pihenjenek? Az idén is voltak megemlékezések, a Hadtörténeti Intézet udvarán katonai tiszteletadás is, néhány tv-csatornán is ejtettek egy-két szót, de az igazi főhajtás most is elmaradt. A budavári Nagyboldogasszony-templomban tartott doni mise immár évek óta az egyetlen őszinte, nyíltszívű megemlékezés, meg a Pákozd melletti doni kápolnában tartott tiszteletadás. A Fiumei úti temetőben a második világháború hősi halottainak van emlékműve, kicsit elmaszatolva ebbe a doni hősöket is. Az első magyar zarándokcsoport júliusban, 17 éve, indult el kétezer kilométeres útjára, hogy kopjafát állítsanak az elesettek emlékére. A Don-menti Magyar Honvédsírok Gondozására Alapítványt 1992. január 2-án jegyezték be. Elnök: Mártha Tibor, Fényeslitke (hozzátartozó). Tagok: Nagy Lászlóné, Nyíregyháza (hadiárva), Magyar László, Visegrád (veterán), dr. Szabó Péter, Budapest (hadtörténész), Horváth László, Budapest (újságíró). Az első magyar emlékhelyet kopjafaállítással 1991. augusztus 3-án jelölték meg a Repjevka kisváros pravoszláv templomának kertjében lévő temetőben. Azóta több buszos zarándoklatot szerveztek, hadiárvák, hadiözvegyek, veteránok részvételével. Többször kint jártak a honvédség részéről is, Hollós József vezetésével. De hol marad a magyarság tiszteletadása? Barátságtalan lépés lenne Oroszországgal szemben? Lehet, de 45 év diktatúra és megszállás után már nem is olyan barátságtalan. Végre nem kellene azt figyelni, hogy ki mire húzza föl a szem öldökét, ha nemzettársaink becsületéről van szó. A magyarok mellett ott harcoltak olaszok, románok, németek is, nem hallottam, hogy otthon így megbélyegezték őket -, bár tévedhetek. Létrehoztak Magyarországon egy Nemzeti Kegyeleti Bizottság nevű szervezetet, amelynek feladata lenne az ilyen és hasonló ügyekben eljárni. A szervezetet a 146/199. X.1. törvény hívta életre. Feladataik közé tartozik a nemzeti sírkerttel kapcsolatos feladatok, a nemzeti gyásszal kapcsolatos feladatok, valamint a megemlékezés módszertanának és gyakorlatának kialakításával kapcsolatos feladatok. Elnökül Jókai Anna írónőt választották, aki egészen 2007-ig viselte tisztségét, néhány hónapja mondott le. Azóta Boross Péter az elnök. A bizottság tagjai között - a kiegyenlítődés igényével - különböző ideológiákhoz kötődő személyek találhatók. Sok lenne fölsorolni, hogy eddig hány és milyen kegyeleti hely létesítésében működtek közre, és hányat újíttattak föl. Azt még nem hallottam, hogy kérték volna egy országos doni emlékhely felállítását, vagy az Árpád-házi királyokra emlékeztető tisztességes emlékmű építését Székesfehérvárott, vagy a Petőfi-ügy tisztességes befejezését. Sőt, leginkább keresztbe tettek ez utóbbi ügyben. Mivel magyarázható ez, kedves Jókai Anna elnök asszony? Reméljük, hogy Boross Péter úgy is, mint volt magyar miniszterelnök, határozottan lép ebben az ügyben. Nem ártana egy gyásznapot is kijelölni, mondjuk január 12-ét, az urivi áttörés napját. Úgy mint október 6-át, ezen a napon is emlékezni kellene az egyik legnagyobb magyar veszteségre. Számos emlékmű látható minden faluban az első világháborús katonáknak. Szépek, monumentálisak, főhajtásra felhívók. Az 56-os hősi halottaknak is van már emlékezőhelye. Igaz, nem botrányok nélkül. Már csak a 2. magyar hadseregnek nincs tiszteletadásra méltó helye. Tisztelt Nemzeti Kegyeleti Bizottság, nem kellene ezzel is ugyanígy foglalkozni, mint a többi áldozat emlékével? Az exhumálás és hazaszállítás - jelképes számban - csak kis töredék lenne áldozatukért. A törődés, a könnyek, a szeretet fölmelegítené a kintmaradottak fölötti fagyos rögöket is. Csak ezután pihenhetnének békében. Honvédek imája A különleges élethelyzetek között a háborúkban életüket kockáztató katonák viszik el a pálmát. Méghozzá életük virágjában lévő fiatalok, főleg férfiak, de manapság már fiatal nők is; tervekkel, életkedvvel, sokszor apai-anyai örömökkel, családfenntartói felelősséggel indulnak harcba, ahonnan sokan nem térnek vissza. Érthető, hogy valami kapaszkodó kell minden embernek, ha veszély fenyegeti. Minden egyes bevetésre úgy indulnak, hogy előtte végiggondolják múltjukat és lehetséges jövőjüket, ha lesz. A számvetés és a számadás ideje az a rövidke csönd, ami két tűzpárbaj között, vagy roham alatt eltelik. Nem véletlen, hogy a keresztény országokban korán létrehozták a tábori lelkészséget. Elképzelhető, hogy mit jelentettek, mondjuk az első vagy második világháború idején a lelkész lelkierőt, vigasztalást, reményt adó szavai. Ott voltak mindenhol a rájuk bízott katonák mellett, éppúgy veszélyeztették életüket, mint a sorkatonák. Hány esetben a civil életben közömbös vagy istentagadó ember a vérzivatarban megtalálta az utat a Teremtőhöz és ebben sokat segíthetett az alakulatnál szolgáló lelkész. Nem egy szívfacsaró történetet hallhattunk a harcokból és a fogolytáborokból visszatérő honvédektől, amelyekben elmondták, hogy életüket a szívük fölötti zsebben tartott imakönyv mentette meg. Az átélést, a túlélést segítette az ima, a beszélgetés, a titokban tartott mise, istentisztelet a fogolytáborokban és a gulágokon. Olofsson Placid bencés szerzetes tíz évet töltött Szibériában, töretlen hitével és lelki erejével nemcsak saját, de sok fogolytársa életét is megmentette. Magyarországon rendszeres formában Mária Terézia idején, 1773-ban jött létre a tábori lelkészség. Ekkoriban kizárólag katolikus lelkészek teljesítettek szolgálatot katonai intézményeknél, illetve távol lévő hadtesteknél. Az első világháborúban már 2400-an szolgáltak, katonai értelemben mindannyian a sebesültszállítókhoz tartoztak. A teljesen magyar, önálló katonai lelkészség 1919 szeptemberében alakult meg, Schnetzer Ferenc hadügyminiszter kezdeményezésére. Már ekkor hangsúlyozták, hogy a lelkészség működése kizárólag ökumenikus módon képzelhető el. A hadseregnek saját papsága volt, katolikusoknál a tábori püspök állt az élen, aki fölszentelt püspök volt. Alatta álltak a tábori és katonai lelkészek különböző rangban és különböző, rang szerint elnevezéssel. Háború idején minden hadsereghez egy katonai plébánost neveztek ki, akit a hadsereg-vezérigazgatóság alá rendeltek. Az ágostai és református hitvallású egyének lelkészi ügyeinek vezetésére minden hadsereg-parancsnoksághoz egy-egy felekezetbeli lelkészt, az izraeliták részére hasonló célból egy tábori rabbit is beosztottak. A második világháborúban megnőtt a katonai lelkészségek jelentősége, létszámuk megemelkedett, ám a kommunista diktatúra alatt létszámuk rohamosan csökkent. 1951-ben már egyetlen katonai lelkész sem volt nyilvántartva, az utolsót 1955-ben nyugdíjazták. Így valójában nem szűnt meg, mégsem létezett a lelkészi szervezet. A fordulatot az 1990. év hozta meg, az az évi IV. törvény alapján mindenkinek (így minden katonának is) joga van vallását gyakorolni. A 61/1994. (IV.20.) Korm. rendelet alapján létrehozták a Tábori Lelkészi Szolgálatot. A megállapodást (Accordo) a Honvédelmi Minisztérium és a Szentszék képviselői kötötték a Katonai Ordinariátus felállításáról, Majd minden történelmi egyházzal különkülön megállapodást kötöttek. 1999-ben Magyarország csatlakozott a NATO-hoz, amely másféle változást is hozott a hadsereg életében: a külföldi missziókét. Az Észak-Atlanti Szövetségben minden tagállamnak biztosítania kell hadseregen belül a vallás szabad gyakorlását; különösen fontos ez a más kultúrájú és vallású környezetben szolgálatot teljesítő, családjuktól távol élő katonák körében. A Tábori Lelkészi Szolgálat 10. évfordulójára a Katolikus Tábori Püspökség kiadott 2004-ben egy imakönyvet, amelyet dr. Hankovszky Béla százados, tábori lelkész írt, felelős kiadója pedig dr. Szabó Tamás tábori püspök. Fontos volt, hogy a hosszú kényszerszünet után ismét legyen egy imádságos könyv, amely segíti a magyar honvédeket és családtagjaikat hitük és vallásuk jobb megismerésében és gyakorlásában. Így az alkotmányba foglalt vallásszabadságot segítik a kiadvánnyal. Az imakönyv összeállítása a honvédek életében előforduló eseményekhez igazodik. A katolikus vallás (római és görög) hitelemei, liturgiája, imádságai, énekei mind szerepelnek az imakönyvben, sőt, gondolva a vallást nem ismerő katonákra, a római katolikus köszöntést a magyaron kívül latinul, angolul és a görög katolikusok módján is szerepel. Az alapvető imák szintúgy. Esterházy Pál könyörgése, II. Rákóczi Ferenc imája a hazáért nehéz időben, Széchenyi István imája egy-egy szép példája az igazi hazaszeretetnek. Gondolva a hazától, családtól távol lévő katonákra, rövid, sajátos imákat ajánlanak a lelki vigaszt keresőknek a házastársért, a gyermekekért, a szülőkért. A hazáért, a békéért őszinte, szép könyörgések olvashatók. Különösen meghatók az életveszélyben, a szorongatott helyzetben, az önfegyelemért, a döntés előtt ajánlott imák, amelyek a helyzetnek megfelelően rövidek és tömörek. Az idő néha rövid, csak egy fohászra elegendő. Az ismeretlen katona imáját egy, az olasz fronton elesett amerikai katona zsebében találták: ,,Hallom a riadót. Uram, mennem kell. Szeretlek Téged, ezt meg akartam mondani Neked. Kemény harc lesz, ki tudja, hátha ezen az éjszakán Hozzád érkezem." Hányan és hányszor rebegték el a fenti imát magyarul, németül, olaszul, angolul, spanyolul, és ki tudja, hány nyelven, az eltelt több mint hatvan év alatt. És ma is, a Délvidéken, Irakban, Afganisztánban, és ki tudja, a földgolyó hány helyén. Ez az egyetlen biztos kapaszkodó. http://heti.demokrata.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=3957&a mp;Itemid=36

0 komment , kategória: Általános

Címkék: fogolytáborokból, fogolytáborokban, kezdeményezésére, felszabadítóként, parancsnoksághoz, vezérigazgatóság, nyugtalanították, családfenntartói, hadtörténelemben, veszélyeztették, zarándokcsoport, hazaszeretetnek, hadügyminiszter, tiszteletadásra, következményeit, családtagjaikat, katolikusoknál, nemzettársaink, homlokegyenest, szeptemberében, tehergépkocsik, kényszerszünet, megbélyegezték, felállításáról, világháborúban, oroszországgal, tiszteletadása, magyarországon, intézményeknél, kialakításával, monumentálisak, tisztelgésével, politikusoknak, miniszterelnök, kiegyenlítődés, megemlékezések, magyar hazáért, vártán csak, tények azóta, felszabadítóként titulált, eredményt tudjuk, széles arcvonalon, szovjet hadsereg, amerikaiaktól kapott, magyarok által, mélységi tagolódásra, mínusz 35-40, utolsó gondolataik, szégyenteljes halált, fűtött szobákban, máris hamis, első világháború, Hankó Ildikó, Vörös Hadsereg, Gyóni Géza, Jány Gusztáv, Marlene Dietrich, Novo Uszepka, Novo Ivanovszkij, Hadtörténeti Intézet, Don-menti Magyar Honvédsírok Gondozására Alapítványt, Mártha Tibor, Nagy Lászlóné, Magyar László, Szabó Péter, Horváth László, Hollós József, Létrehoztak Magyarországon, Nemzeti Kegyeleti Bizottság, Elnökül Jókai Anna, Azóta Boross Péter, Jókai Anna, Boross Péter, Tisztelt Nemzeti Kegyeleti Bizottság, Olofsson Placid, Mária Terézia, Schnetzer Ferenc, Tábori Lelkészi Szolgálatot, Honvédelmi Minisztérium, Katonai Ordinariátus, Észak-Atlanti Szövetségben, Tábori Lelkészi Szolgálat, Katolikus Tábori Püspökség, Hankovszky Béla, Szabó Tamás, Esterházy Pál, Rákóczi Ferenc, Széchenyi István, Szeretlek Téged,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]