|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 9
|
|
|
|
2010-04-26 18:10:07, hétfő
|
|
|
Várnai Zseni: Madár ha volna...
Uram, fogadd kegyedbe őt,
Az ártatlan kis csecsemőt,
Terjeszd fölé erős kezed,
Legyen ő drága gyermeked!
Oly gyönge, oly piciny szegény,
S hideg van a nagy földtekén,
És minden zug oly idegen,
Melengesd őt a szíveden!
Szeresd őt, mint a madarat,
A kis nyulat, futó vadat.,
S mint zsenge, tavaszi vetést,
Ne osszál neki szenvedést!
Mert lásd, ő miről sem tehet,
Ó, nekem tudd a vétkeket,
Amiért embernek szültem őt,
Ne büntesd a csecsemőt!
Madárnak adtál szárnyakat,
A vadnak futó lábakat,
És búhelyet, ha fú a szél,
Uram, hozzá is jó legyél!
Madár ha volna, szállana,
Ha bárány, mezőn játszana,
De ő nem tud, csak sírni még,
Ajnározd őt, kegyelmes ég!
(1920.) |
|
|
0 komment
, kategória: Várnai Zseni |
|
|
|
|
|
2010-04-26 15:08:07, hétfő
|
|
|
Nagy László
Az én szívem
Az én szívem játszik,
ingemen átlátszik,
másik szívvel tündérkedik
hajnalhasadásig.
Születtem, felnőttem
durva gaz-erdőben,
virág vagyok, attól félek:
csalán lesz belőlem.
Szaporodik évem
fényben, égdörgésben,
ecetért kell elcserélni
minden édességem. |
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2010-04-26 15:04:08, hétfő
|
|
|
Tamkó Sirató Károly
Biztató
Ne ess kétségbe, érjen bármi!
Csak egy a törvény: várni. Várni!
Ha reszket alattad a föld:
Csak önmagadat meg ne öld!
Ha egyetlen vagy, mint a szálfa.
Felvirrad még magányod álma.
Minden beérik, révbe fut:
És győzött az, ki várni tud. |
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2010-04-26 14:58:59, hétfő
|
|
|
Szerelem volt
Oly messze, messze, messze már,
Hol az öröm s madár se jár,
Hová a vágy is elhervadva ér el,
Oly messze, messze, messze vár.
Szerelem volt a neve régen,
Tavaszban, éjben vagy mesében,
Tegnap még szenvedés volt, kínos, kedves,
Ma emlék, holnap síromon kereszt lesz. |
|
|
0 komment
, kategória: Juhász Gyula |
|
|
|
|
|
2010-04-26 14:51:57, hétfő
|
|
|
A reménytelen
Virágot, szerelmet,
Pénzt és dicsőséget,
Örömet és erőt,
Fiatalos, büszke hitet
Másnak adtál, élet.
Jussomat, az ősit,
Melyhez jogom tartom,
Odadobtad másnak,
Szép szerencse kegyesének,
Éljen és akarjon!
Senkinek és cenknek
Adtál minden szépet,
Pedig méltó dallal,
Mélyenzengő diadallal
Én díszítlek téged!
Most utolsó gőggel,
Mit el nem vehetnek,
Koszorút, keresztet,
Tűnő, fájó ifjúságot,
Éneket és kedvet
Odadobom mind, mind,
Nesze semmi, fogjad
S hagyj békét örökre
A távoli száműzöttnek,
A kitagadottnak. |
|
|
0 komment
, kategória: Juhász Gyula |
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 9
|
|
|
|
2010. április
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
67 db bejegyzés |
e év: |
969 db bejegyzés |
Összes: |
12857 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 302
- e Hét: 3863
- e Hónap: 7084
- e Év: 33212
|
|
|