|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
2013-06-28 23:03:39, péntek
|
|
|
Dáma Lovag Erdős Anna:
Ha megszólal a telefon
Halló,halló,én itt vagyok
Mindig,mindig haza gondolok
Fáj a szívem ezt üzenem
Itt a szép távolba,helyem nem lelem
Kiülök a dombtetőre
A felhőket onnan nézve
Milyen jó,hogy útra kelnek
Nekik könnyebb,minden könnyebb
Én a honvágyammal mit csináljak
Nem csökkentik itt a tájak
Messze vagyok idegenbe
Csak egy szót szólj,kérlek szólj be
Telefonba elzokogom
Milyen érzés itt,milyen otthon
Csak egy szót,szólj magyarul
Nem baj,ha az ég otthon beborul
Csak egy kis dalt énekeljél
Hogy a szívemhez közel legyél
Nem találom helyem,nem én
Bolyongok a föld kerekén
Árva lelkem,hozzád szólal
E kis telefonba mondom,ó,jaj
Szomorú a lelkem tája
Idegenbe máskép szól a fáma
Másként szól a madár dala
Nem mehetek mindig haza
Nagyon fáj,hogy eljöttem
Otthon a mező is másként zöldell
Nem vígasztal itt meg senki
De jó lenne haza menni
Halló,halló ,lelkem sírom
Ha megszólal a telefonom
Nem vigasztal pénz és érték
Más lenne,ha haza mennék
Könnyeimbe az örömtől megfürödnék
Átölelném jó anyámat
Láthatnám én a szülőhazámat
Mert a világon bárhova megyek
Otthoni tájnál szebbet nem lelek
Halló,halló,néma a telefon
Már elmondtam minden bánatom
Csendesül a lelkem tája
Elhalkult az édesanyám hangja
Tudom,hogy értem emészti a bánat
Hull a könnye szegény Édesanyámnak
Nyugalmat én addig nem lelek
Míg haza egyszer végleg nem megyek
Mert bárhol élsz a nagyvilágban
Magyar lélek csak otthonát vágyja
Helyét sehol nem találja
2O13.O6.28.Mosonmagyaróvár
Dáma Lovag Erdős Anna
Képszerkesztő: Kiss Irma / Szív1 / |
|
|
2 komment
, kategória: Legújabb verseim |
|
|
|
|
|
2013-06-28 22:41:47, péntek
|
|
|
Dáma Lovag Erdős Anna:
Virágaim csokorba kötöttem
Ragyog a nap száz sugárban
Tarka mezőn megyek feléd
Csokorba kötöm a nyár üzenetét
Pipacs és szarkaláb,margaréta
Integet felém minden irányban
Csalogatnak, őket vigyem neked
S én szedem a csokromat
Mezei virágok színes üzenete
Feléd küldöm gondolatomat
S boldog vagyok, a szellő suhanástól
Mosolyt küldök feléd
Virágaimtól te is érezd a nyár leheletét
S virág-virág,amerre tekintesz
Szívem alig tud betelni vele
Nyár van,csoda szép,a mező,a tarka rét !
Csokromat már öleli karom
Egy katicabogár pihen meg csokromon
Elrepül,s dalom neki dalolom
Szállj katicabogár,te hétpettyes
Veled együtt a szívem repdes
Boldog vagyok,örvendezek
Mint kalitkából kirepült madár
Szabadságának nincs határ
Ha érzi a szellő fuvallatát
És én megköszönöm istennek e napot
Mert egy nyári napon rám is ragyogott
A sokszínű mezei virágot,a csokrot,amit adott
2O13.O6.26.Mosonmagyaróvár
Dáma Lovag Erdős Anna
Képszerkesztő: Kiss Irma / Szív1 / |
|
|
3 komment
, kategória: Legújabb verseim |
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
2013. Június
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
21 db bejegyzés |
e év: |
218 db bejegyzés |
Összes: |
1486 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 176
- e Hét: 5398
- e Hónap: 7229
- e Év: 17750
|
|
|