|
2015-02-11 20:57:14, szerda
|
| |
| |
Nem tudhatom . . .
Nem tudhatom vajon még mit kapok a sorstól ?
Hogy ne féljek soha a bizonytalanságtól !
Lesz e - még aki őszintén ölel és csókol ?
Kinek ajándék minden szava , mit semmi sem pótol !
Ki varázslatos léptekkel felgyújtja bennem a vágyat !
Kinek boldogan mondhatom - örökké tereád vártam !
Ki , mint egy jó tündér kiment a vaksötét éjből !
A testemet körbefont tajtékzó fekete örvényből .
Ki újra éleszti bús szívem pislákoló lángját !
Indaként fonódik testemre . . . - s míg élek - e földön ,
Örökké vigyázz rám !
**********
********** Bédné Marika : 2015 . 01 . 07 . 22 : 44 - / saját versem / **********
**********  **********
|
|
| |
|
2 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
