|
2018-02-02 09:34:30, péntek
|
| |
| |
Dáma Lovag Erdős Anna verse:
Vörös, kék telehold
Ragyog a Hold február éjszakáján
Nézem színét, megváltozott talán
Kék és vörösben tündököl a fénye
Ilyen régen volt, vagy százötven éve.
Mit jósol nekünk egy égi jelet?
Mit fest fel az égre üzenetet?
Tüzes fényével int le ránk
Majd kékre, szép reményre vált?
Ragyog a Hold, udvara fénylik
Hideg szél süvít, az ég kéklik
Udvara arany, hideget jósol
Majd kékre vált, boldog jövő reményre?
Nézem a Holdat, fogyatkozik fénye
Szomorúan nézek fel a jelenségre
Lángol az orcája, kék a foltja
Ki lesz majd utánunk, aki ilyennek látja?
Lesz -e még szeretet, lesz-e még magyar szó?
Ring még a bölcső, hallatszik-e halk altató?
Nyit-e még hóvirág, mint tavasz hírnöke?
Vagy ez az öreg Föld megváltozik örökre?
Lesz-e még hírmondó a turul madárról?
Vagy vidám énekszó, monda hazámról
Nyílik-e ablak, hogy teleholdat nézze?
Színének váltását, s lesz-e még reménye?
Hisznek-e Istenben, hozzá imádkozva?
Hazáért, családért hozzá fohászt mondva
Vagy sűrű köd száll az égből
Mindent betakarva, turulmadár elszáll,
szárnyát széttárva?
2018.02.02. Mosonmagyaróvár.
Dáma Lovag Erdős Anna verse.
kép..net. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Legújabb verseim |
|
|
|
|
|
Offline
