|
2013-10-13 01:56:46, vasárnap
|
| |
| |
|
|
| |
Várnai Zseni
Tudom
Tudom, hogy soha el nem mondhatom
És elvész bennem minden hangtalan
És elvirágzik csöndben, magtalan,
Ami nagyot, és szépet hordozok.
Pedig szívem ma él még, és dobog,
De minden érzés fáj, és oly nehéz
És ajkamon a szó olyan kevés
S a toll hegyéig oly messze az út.
Csak ami könnyű, játszi vagy hazug,
Gyors röpke-szárnyú szóra az talál,
A nagy érzés néma, mint a halál,
És súlyos, mint a rög, mely ránk borul.
Link Serenade Melancolique
Várnai Zseni
Őszi dal
A nyár szerelme forró és merész,
de édesebb az őszi napsütés,
a csókja már nem éget,mint a láng
csak simogat,mint egykor jó anyánk,
szívünkre könnyű,enyhe fénye hull...
és mindennap korábban alkonyul,
korábban alkonyul.
Az ősz szerelme,mint a kósza szél,
hol lágy zene,hol vészes szenvedély,
a fény, az árny oly gyorsan változó,
mint életünk,e hullámzó folyó,
még kék az ég,de már is el borul...
és mindennap korábban alkonyul,
korábban alkonyul.
Bús könnyet ont a szürke őszi ég,
zordan borong a felhős messzeség,
egy csonka ágra csapzott varjú száll,
mint Rembrandt rézkarc, olyan most a táj...
csak nézem és szívem elszorul:
jaj,minden nap korábban alkonyul...
korábban alkonyul.. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Várnai Zseni |
|
|
|
Címkék: melancolique, szenvedély, elvirágzik, mondhatom, mindennap, rembrandt, messzeség, szívünkre, hangtalan, korábban, hordozok, alkonyul, serenade, csapzott, szerelme, napsütés, elszorul, hullámzó, magtalan, csöndben, életünk, hegyéig, gyorsan, változó, ajkamon, könnyet, szárnyú, simogat, rézkarc, édesebb, zordan, súlyos, merész, felhős, anyánk, szürke, toll hegyéig, nagy érzés, nyár szerelme, őszi napsütés, kósza szél, szürke őszi, felhős messzeség, csonka ágra, Várnai Zseni, Serenade Melancolique,
|
|
Offline
