|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
|
|
2016-05-17 19:39:53, kedd
|
| |
| |
Napsugár hajol be az elhagyott folyóba,
bárányfelhő botlik meg egy fűcsomóban.
Ásítva néz körül az éjszakai, színes álom,
megpihen a derű az összehordott bálákon.
Szól egy hang, és halkan súgja a te neved,
múltból jöttél, emléked lassan eltünteted.
Maradj, és gondoljunk együtt egy szóra,
szunnyadó lelkünkben felsíró hegedűszóra.
Lapos tájon levegőben kúsznak a madarak,
talpad alatt fű, megágyaztál már magadnak.
Rekkenő hőségben verejtékedet sem látom,
védjegyeddé vált az örök mozdulatlanságod.
Füledbe súgom azt, hogy én is, de nagyon,
hűvös hajnalokon te legyél az őrangyalom.
Nézlek téged, és megfogom a hideg kezed,
bronzszobor vagy te, és szerelem a neved.
2016. március 20.
forrás:poet
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-05-17 15:31:50, kedd
|
| |
| |
Elveszett a munkakedvem,
indulok, megkeresem.
Így, hétfőnként nem találom,
nem tréfa a fele sem.
Munkahelyemen nem lehet,
így hát oda nem megyek.
Nem mondhatnám, hogy nélküle
igazából szenvedek.
Ha valaki megtalálja,
nem kell visszaadnia,
ám ha mégis visszahozná,
nem kéne szaladnia!
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Aranyosi Ervin versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
2016. Május
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
480 db bejegyzés |
| e év: |
5284 db bejegyzés |
| Összes: |
128127 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 7505
- e Hét: 41819
- e Hónap: 95491
- e Év: 373716
|
|
|
Offline
