|
2/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 25
|
|
|
|
2018-11-02 14:35:37, péntek
|
|
|
Csizmazia Gyöngyi::
Virágok és mécsesek
A virágok ma a temetőbe mennek,
ott a mécsesekkel forrón ölelkeznek,
megsúgják az égben ránk várakozóknak,
szeretünk titeket, értetek a sóhaj,
minden nap gondolunk fájó szívvel rátok,
emléketek bennünk minden nap fellángol,
fájó könnyet ejtünk néha nagy titokban,
itt állunk most szépen a kő mellett sorban,
mormoljuk az imát, szemünk törölgetjük,
számolgatjuk néha, mennyi juthat nekünk,
mert senki sem tudja, mikor jön a végzet,
de majd találkozunk akkor fent az égben!
2018. november 1. |
|
|
0 komment
, kategória: ÜNNEP - HALOTTAK NAPJA |
|
|
|
|
|
2018-11-02 13:33:44, péntek
|
|
|
Huklivszki Katalin:
Halottak napja
Az egész évben talán sose égnek
ily szépen a gyertyák,
S talán sose borul ennyi virággal egyetlen egy sír sem,
Ahogy a levelek lehullottak e nap végére,
Úgy az emberek könnye is hullott orcájukról.
E nap szól és örökké és szólni fog mind azokról,
Kiknek neve örökre szívünkbe vésődött,
Hangjuk, nevetésük, illatuk örökre megmarad.
S ezen a napon, mikor sírjuk felett
állunk, csak egyet sose feledjünk:
ők ott a túlvilágról se felejtenek minket! |
|
|
0 komment
, kategória: ÜNNEP - HALOTTAK NAPJA |
|
|
|
|
|
2018-11-02 13:26:36, péntek
|
|
|
Szilágyi Zoltán:
Ima halottainkhoz
Millió könny, millió sóhaj,
millió virágszál ugyanúgy, mint tavaly
és jövőre és azután
az idők végezetéig talán.
Gyertyát gyújtunk, milliót,
felidézünk minden jót,
átjár bennünket a szeretet,
érezzük a rég elmúlott képeket,
s a gyertya fénye csendesen lobog,
megvilágítja mennyország kapuját,
fénye elszáll az éteren át.
Itt vannak velünk nap mint nap,
érezzük, mikor a szél cirógat,
Itt vannak a sóhajok,
szívből feltörő tegnapok,
Életünk része szeretteink elvesztése.
Mégis a szív hálásan dobog, s az a pár könnycsepp
ott a krizantém virágra szívünk virága.
S jöhet eső, jöhet szél, akár fújhat is cudarul,
a gyertya lángja akkor is ég makacsul,
mert nem felejtünk, csak kegyelettel emlékezünk!
Hát égjenek a gyertyák, világítsák az utat a mennyországon át,
s talán egy távoli csillag fényében utat mutat a hála és a szeretet,
hogy érezhessétek újra, hogy sosem felejtünk titeket! |
|
|
0 komment
, kategória: ÜNNEP - HALOTTAK NAPJA |
|
|
|
|
|
2018-11-01 14:57:00, csütörtök
|
|
|
Márkus Katalin:
Temetőben
Fényárban úsznak a temetők,
világítván az utat nekik.
De a sötét mélyből felfelé,
senki sem érkezik.
Némán állunk a sírok körül,
lesütött szemekkel.
A gyertyák imbolygó fényében,
talán egy szellem suhan el.
Megrendülten emlékezünk.
Látjuk őket vidámnak, erősnek.
Majd üveges szemmel,
kiszolgáltatva az enyészetnek.
Utolsót lobban a gyertyák lángja,
halkan sóhajtozunk.
A temetőket átöleli a sötétség,
mi csendben hazaballagunk.
2010. október
|
|
|
0 komment
, kategória: ÜNNEP - HALOTTAK NAPJA |
|
|
|
|
|
2018-11-01 14:46:58, csütörtök
|
|
|
Szepesi Zsuzsanna:
Halottak napján
Ilyenkor a temető
virágdíszbe öltözik,
s minden szívbe szerető
emlékezés költözik.
Mécseseknek lángjai
enyhe szélben inognak,
koszorúknak százai
borítanak sírokat.
Szülők, testvér, rokonok
nyugszanak a hant alatt,
kikkel éltünk sok-sok jót -
néhány barát is alant:
és imára kulcsolva
meg-megremeg két kezünk,
mikor velük suttogva
emlékeket keresünk.
Aztán, ha az estével
feljönnek a csillagok,
temetőkert csendjében
tükörképük ott ragyog.
|
|
|
0 komment
, kategória: ÜNNEP - HALOTTAK NAPJA |
|
|
|
|
|
2018-11-01 14:02:54, csütörtök
|
|
|
Schrenk Éva:
Halottak napja
A temető telve szellemekkel,
minden síron lidérc-fény lobog,
emlékező és hívő emberekkel,
járásuk a temetőkertben otthonos.
Ez az a nap, mikor a lelkek összeérnek.
Ez, amikor összecseng az ének,
nagy béke és megértés honol,
hiszen valakit mindenki gyászol.
Minden embernek van halottja.
Valaki, akit nagyon szeretett.
S az a legkevesebb, hogy ma ott van
a sírok közt, s ott sepreget.
Vajon a halott tud erről?
Érzi, nézi, látja-e?
Ad-e nekünk "fentről" erőt,
s imáinkat hallja-e?
Este hazavonulnak a népek,
megtették, amit lehetett.
Emlékeztek minden szépre,
s megbocsátásuk friss lehelet.
|
|
|
0 komment
, kategória: ÜNNEP - HALOTTAK NAPJA |
|
|
|
|
|
2018-11-01 08:13:12, csütörtök
|
|
|
Juhászné Bérces Anikó:
A régi temető
A falun túl nyugat felé,
Elindulok estefelé.
Utat mutat a lemenő,
Arra a régi temető!
Sűrűn nőtt fák oltalmában,
Kicsinyke domb oldalában
Van az örök pihenő,
Pár száz lelkes temető.
Ott nyugszanak eleink,
Dolgos kezű őseink.
Félre dőlő fakeresztek
A meténgre telepedtek.
Néhol puszpáng mutat utat,
Alatta vajon ki nyughat?
Van itt rokon és uraság,
S ki harcban halt hősi halált.
S van kit már más nem is mutat,
Csak egy enyhe domborulat.
E nyughelynek jobb sarkában
Dédszüleim megtaláltam.
Velük alszik Jancsika,
Mama legkisebb fia.
Katus ikertestvérkéje,
Tavaszi szél lett a vége.
Piciny testéig hatolva,
Lázrózsákkal beoltotta.
Azóta már hat testvérrel
Találkozott fenn az égben.
Domb közepén Lévayak
Alusszák örök álmukat.
Dédi János, s József fia
Egymást el nem hagyja soha.
Ferenc fia porhüvelye
Máshol van már eltemetve.
Egerszegen várta párja,
Nyugalmát ott megtalálta.
Megpihent végleg békében,
Nagyanyám ölelésében.
Mindenszentek hogyha eljő,
Átöltözik a temető.
Felveszi fehér ruháját,
Meggyújtja sok lámpácskáját.
Üzenet jön odaátról,
Értsd meg gyermek, mit atyád szól!
Voltunk mint Ti, s lesztek, mint mi!
Éld hát hasznosan életed,
Használd ki minden percedet!
S ha jön az utolsó óra,
Térjél te is nyugovóra!
Szeretteid jönnek eléd,
Karjukat kitárják feléd.
Arcukon az öröm könnye,
S együtt leszünk mindörökre.
2009. augusztus
|
|
|
0 komment
, kategória: ÜNNEP - HALOTTAK NAPJA |
|
|
|
|
|
2/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 25
|
|
|
|
2020. Június
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
29 | 30 | |
| |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
0 db bejegyzés |
e év: |
0 db bejegyzés |
Összes: |
18977 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 2537
- e Hét: 9278
- e Hónap: 19631
- e Év: 78884
|
|
|