|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
2009-03-02 21:20:45, hétfő
|
|
|
Komáromi János
csak szerelemem marad
lesz majd idő
hogy fáradt lépteim
hozzád vezetik ismét
nappalok csengőn tiszta
álmai
előtted állok majd
fejem lehajtom
és a földre hullanak
az elszaladt idő
könnyei
szavad hajamhoz ér
bőrömet simítja tekinteted
én csak állok csendben
köszönni sem tudok
Neked
magam mögött hagyom
minden büszkeségem
amit magadtól adsz nekem
már csak annyit és azt
kérem
és várok ha kell
végtelen évek nem érintenek
várok, amíg csak élek
amíg az ég elborul és a föld végül
eltemet |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2009-03-02 18:32:03, hétfő
|
|
|
Kaffka Margit
"Szerelem" - ezt már írtuk, Prózába, versbe sírtuk. Szerelem - olcsó szó ez! Szerelem! - így ne hívjuk! Apám vagy és fiam vagy, A mátkám és a bátyám, - Kicsiny, fészkes madárkám, Ideál; szent komoly, nagy, - Pajtásom, kedvesem vagy! Hittel és emberséggel Első te, kit vállallak, Kit szívvel, szóval vallak És álmomba se csallak. Kit bántani nem hagynék, Kiért tán ölni tudnék. Te édes-kedves társam, Miféle szerződés ez? Micsoda Isten írta? |
|
|
0 komment
, kategória: Versek,idézetek |
|
|
|
|
|
2009-03-02 15:17:49, hétfő
|
|
|
Zelk Zoltán:
Úgy tudlak téged
Nem rejtőzhetsz el már előlem,
nem menekülhetsz. Fogva tartlak.
Rab vagy. S megalvadt bánatomban
már csak rabságod vigasztalhat.
S hogy még gonosznak sem kell lennem
ha futni vágysz, én futni hagylak.
S mily könnyü szívvel! hisz tudom már
emlékeimtől visszakaplak.
Egy mozdulat, egy szó, tekintet...
bennem, köröttem rezgő részek.
De ha úgy akarom, belőlük
fölépíthetem az egészet.
Téged. S köréd a szobát, házat,
az utcát is a béna fákkal.
S a napszakot... Így kaplak vissza
tested köré varázsolt tájjal.
Mit rejthetnél el már előlem? -
Megtanulta szemem az ívet,
amit karod hasít a légben,
ha magadra húzod az inget.
S a guruló vizgyöngyök útját
a két mell közt, a test árkában,
amikor nyújtózkodva, lassan,
felállsz fürdés után, a kádban.
Kifosztottalak, lásd be végre,
elloptam, íme minden titkod.
Tudom félő, lágy harapásod
s bőröd alatt az eret, izmot.
S mikor szeretsz: leheletednek
gőzét. Síró, kis lihegésed.
Megtanultalak én örökre,
nem rólad tudok már, de téged.
Én téged tudlak és úgy tudlak,
mint az isten, ki megteremtett.
Rezgésből, árnyból és szinekből
újból és újból megteremtlek.
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2009-03-02 08:03:00, hétfő
|
|
|
Nagyon szépen fejlődik a pici Niri! Édes kisbaba
Szép vasárnapot és sok puszi Nektek: Évi
|
|
|
0 komment
, kategória: Tőletek kaptam |
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
2009. Március
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
158 db bejegyzés |
e év: |
1308 db bejegyzés |
Összes: |
12857 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 761
- e Hét: 2944
- e Hónap: 6165
- e Év: 32293
|
|
|