|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
2009-03-26 21:05:39, csütörtök
|
|
|
LENGYEL JOLÁN
Visszafordíthatatlan utak
Kéz a kézben sétálok a csenddel,
Átölel a tavasz illata...
Rét szélén, az apró fűszálakon,
Meg-megcsillan a hold sugara.
Nyírfának a zsenge leveleit,
Óvatosan borzolja a szél...
Zizegve és alig hallhatóan,
Fülembe, egy kisdalt így zenél...
Nézd, az égen ott van az a csillag,
Eskütöknek tanúja ő volt...
Egy gyönyörű nyári éjszakában,
Összebújva, boldogság honolt.
Elszálltak, az évek messze tűntek,
De a szavunk, nála ott maradt...
Csalódottan nézi hitszegésed,
Közös utunk kétfelé szakadt... |
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2009-03-26 16:24:36, csütörtök
|
|
|
Bodor László : Egy csillag az égről lehullott.
Képzeld azt, hogy egy folyóban úszol! A víz kéklő, és élő.
Az élet vize ez.
Képzeld azt, hogy néha hullámokat vet a víz és sodródsz hol lassabban, hol gyorsabban!
Az élet dolgai ezek.
Képzeld azt, hogy néha elfáradsz, szürke felhőkből eső áztat, és olyankor a partra kívánkozol!
Nehézségek ezek.
Képzeld azt, hogy egy-egy öbölben a folyó lelassul, és te megpihensz!
A gondoskodás öblei ezek.
Képzeld azt, hogy partra szállsz és gazdagon nyíló, illatos rétre találsz!
Száz meg száz mosoly örökké nyíló szirmai ezek.
Képzeld azt, hogy langyos szellő karjai ölelnek, S szárítják nedves ruhádat!
Szerelmes kezek lágy fuvallatai ezek.
Képzeld hozzá AZ aranyló napot! Melegségét érzed a bőrödön és a szíved mélyén.
A törődés sugarai ezek.
Képzeld azt, hogy a part mentén gyümölcsfák ontják feléd tavaszló zöldjüket és te lombjaik alatt üldögélsz!
A nyugodt pihenés árnyai ezek.
Képzeld azt, hogy behunyt szemmel falevelek suttogását és fűszálak hajladozó neszét hallgatod!
A csend hangjai ezek.
Képzeld azt, hogy gyümölcsöt szakítasz a fáról, és ízét kívánva beleharapsz! A mézédes nedv hegyről lezúduló kristálypatakként mossa át tikkadt torkodat.
Új életerő íze ez.
Képzeld azt, hogy fürge szárnyú, röpke pillangók játszadoznak pajkosan gondolataid körül!
Az öröm apró gyermekei ezek.
Képzeld azt, hogy zamatos, fűszer illatú levegőt szívsz be AZ orrodon, mely felüdíti tested, lelked!
A szabadság illata ez.
Képzeld azt, hogy amikor kinyitod a szemed, és AZ égre pillantasz, fehér felhők vattapamacsán átívelő szivárványt látsz, mely a nap sugaraitól áttetszően ezerszínűre festi folyódat!
A szeretet sokszínűsége ez.
És most képzeld azt, hogy mindez valóság!
És éld AZ életed! |
|
|
1 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2009-03-26 11:41:22, csütörtök
|
|
|
Egy bolond mindig bízik.
Egy bolond minden negatív tapasztalata ellenére folyton csak bízik.
Becsapod, ő mégis megbízik benned.
Újra becsapod, ő továbbra is megbízik benned.
Megint becsapod, és ő még mindig bízik benned.
Aztán azt mondod: "ez egy bolond, ez semmiből nem tanul."
Az ilyen ember bizalma hihetetlenül nagy - senki meg nem ronthatja.
Légy bolond a taoista értelemben, a zen szellemében.
Ne építs falat magad köré a tudásból.
Akármilyen élmény ér, hagyd, hogy megtörténjen, azután hagyd magára.
Mindig tisztítsd ki az elméd, újra meg újra.
Halj meg minden pillanatban a múlt számára, hogy a jelennel, az "itt és most"-tal maradhass, mint egy újszülött csecsemő.
Az elején nagyon nehéz dolgod lesz.
Mindenki ki fog használni... de hadd tegyék.
Szegény fickók... Még ha megtévesztenek is, becsapnak, kirabolnak is... hagyd, hogy megtörténjen, mert az, ami tényleg a tiéd, soha nem lehet másé.
Azt, ami valóban a tiéd, senki nem rabolhatja el tőled.
Ha nem hagyod, hogy ezek az élethelyzetek beszennyezzenek, akkor megjelenik számodra a lehetőség, hogy legbelül eggyé válj önmagaddal.
Teréz anya
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek,idézetek |
|
|
|
|
|
2009-03-26 09:00:30, csütörtök
|
|
|
JÓZSEF ATTILA
RÖVID ÓDA A KELŐ NAPHOZ
Ó örökszép Nap, te erős, hatalmas
Antik istenség, örökifjú Élet!
Fellobog most dús ereimben orcád,
Zendül a vérem.
Fölkelő Nap, nem borulok elődbe,
Rég-pogányosan dalolok Neked most,
Égfelé tartott tenyerekkel, arccal
Állok előtted.
Őseink, ó ládd, Neked áldozának,
Mért hagyod hát el megesett Hazámat?
Adj erőt e bús magyarokba, Élet!
Élni meg élni!
Ősapámnak bús fia lettem én is.
Rám örökségnek csak a Név maradt már,
S én köszöntlek: ím kiiszom Nevedre
Friss-vizü kancsóm. |
|
|
0 komment
, kategória: József Attila |
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
2009. Március
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
158 db bejegyzés |
e év: |
1308 db bejegyzés |
Összes: |
12857 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 641
- e Hét: 2824
- e Hónap: 6045
- e Év: 32173
|
|
|