|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
2011-09-23 22:04:44, péntek
|
|
|
Móra Magda
Az út felén túl
Ha elkerülted már a negyven évet,
a lelked gyakran tűnt időkbe téved.
A dolgaidban tartod még a rendet,
de egyre inkább áhítod a csendet.
Már nem vársz rangot, címet, hatalmat,
és nem mész fejjel valamennyi falnak.
Már tiszteled az évgyűrűt a fában,
és hinni tudsz: a mások igazában.
Már reméled, hogy nem hiába éltél:
mit szóval mondtál vagy tettel beszéltél,
nem maradt hang: a semmibe kiáltó.
Ha nem is lettél irányjelző zászló,
a magad helyén álltál rendületlen:
szélben, viharban, ködben, szürkületben,
mint kapubálvány őrizted a házat,
és voltál tűrés, és lettél alázat.
A tieidnek maradtál a béke:
a nyitott ajtó biztos menedéke.
Ha elkerülted majd a negyven évet,
már nem hiszed, hogy adósod az élet,
csak azt érzed, hogy tiéd az adósság,
mert kevés volt a salakmentes jóság:
a mindent adó, semmit visszaváró,
a minden próbát derekasan álló,
mely sosem számol, szüntelen csak árad,
örök fölény és örökös alázat.
Ha elkerülted már a negyven évet,
s mindezt beláttad, és mindezt megélted,
és be tudsz állni a legszürkébb helyre,
már te lehetsz a sorsod fejedelme! |
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2011-09-23 21:56:53, péntek
|
|
|
Török József
Szeretnék csend lenni
Szeretnék csend lenni,
csak úgy, ülni a homályban,
malmozni az időt ujjal,
összekulcsolt két kéz között,
párt alkotni minden kulccsal,
szavak nélkül, ahogy illik,
azzal, kinek csendes szíve
hangos szóra sosem nyílik. |
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2011-09-23 21:48:29, péntek
|
|
|
Weöres Sándor: Marasztalás
két szemeddel
a napsugarat!
Ne menj, várj még,
mert e tájék
sötétben marad.
Ág nem himbál,
fecske nem száll,
béres nem arat.
Ó ne vidd el
két szemeddel
a napsugarat! |
|
|
0 komment
, kategória: Weöres Sándor: |
|
|
|
|
|
2011-09-23 21:44:11, péntek
|
|
|
Hárs László: Levél az erdőből
Az erdőből egy levelet
hozott a posta reggel,
egy száraz tölgyfalevelet,
néhány sor zöld szöveggel.
Az állt rajta, hogy eljött az ősz,
a nyáridőnek vége,
most már a néma télre vár
az erdő és vidéke.
A mackó barlangjába bújt,
elköltöztek a fecskék,
a tisztásoknak zöld füvét
lerágták mind a kecskék,
nem hegedül a zenekar;
nagy most a tücskök gondja,
és új divatú kalapot
nem visel már a gomba.
Szétosztotta a körtefa
a fanyar vackort régen,
nincsen levél a bokrokon,
és pitypang sincs a réten.
Minden lakó elrejtezett,
Üres az erdő, árva.
S a szélső fán egy tábla lóg:
"Téli szünet van, zárva." |
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2011-09-23 21:31:40, péntek
|
|
|
Falevél a szélben
Levél vagyok:
Játéka a szélnek.
Kacérkodik velem,
Nem sejti, mit érzek.
Hatalmas fának apró pici szíve,
Levél vagyok;
S te nem is veszel észre.
Hangom oly gyönge,
Erőtlen a szóra.
S ha álmodom is,
Felkél a nap újra.
Egyedül szállok
Karod erejével,
Apró pici levél,
Utazhat a széllel.
Ketten röpülnek:
A levél és a bánat,
Hisz megszakadt a szíve
A hatalmas fának.
S most siratja a szívét,
Szerelme a szélnek:
"Ó, ha tudnád, Szellőm,
Szerettelek Téged!".
Lőrincz Sándor |
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
2011. Szeptember
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
121 db bejegyzés |
e év: |
1069 db bejegyzés |
Összes: |
12857 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 1139
- e Hét: 3322
- e Hónap: 6543
- e Év: 32671
|
|
|