|
2018-06-09 16:48:29, szombat
|
| |
| |
|
|
| |
"Én nem tudom miért,de nagyon fáj
Még sohasem éreztem ilyet, de most legbelül éget a magány,
A magány, mely eddig elkerült
Most mégis megtalált, s kínoz könyörtelenül.
Szívem vágya, hogy Veled legyek,
Hogy karodban élhessek,
Hogy érezzem mikor dobban meg a szíved,
S, hogy egymásért élve elmerüljünk az élet tengerében.
Hogy ott legyünk egymás mellett ha elfog a bánat,
Hogy megcsókold végre vágytól égő számat,
Hogy kezeddel letöröld könnyáztatta arcomat,
Ennyit kérek.... értsd meg nem adhatom fel soha!
Küzdeni fogok, nem adom fel,
Nem ez a vég, nem veszíthetlek el,
Szerelmem irántad tiszta s hű,
Az érzés mi bennem van, örök életű,
Nem adhatom fel pont most a harcot,
Mert akkor nem látom többé arcod..." |
|
| |
|
0 komment
, kategória: SZERELEM |
|
|
|
Címkék: könyörtelenül, könnyáztatta, veszíthetlek, elmerüljünk, tengerében, megcsókold, egymásért, szerelmem, megtalált, elkerült, élhessek, kezeddel, legbelül, karodban, letöröld, küzdeni, adhatom, arcomat, éreztem, érezzem, mellett, legyünk, irántad, vágytól, sohasem, legyek, egymás, szíved, számat, dobban, ennyit, magány, tiszta, bennem, harcot, nagyon, élet tengerében,
|
|
Offline
