|
|
|
2018-09-20 09:42:38, csütörtök
|
| |
| |
|
|
| |
Orsovai Mária : A kis viráglányka
Szomorúan tengette életét kis házában a hófehér hajú nénike.
Mióta meghalt a párja, azóta egyedül, magányosan teltek a napjai. Gyermeke nem volt. Kertjében szebbnél-szebb virágok nyíltak. Egyedüli örömét abban lelte, ha gyönyörködött ragyogó színben pompázó virágaiban.
Gondozta is őket nagy szeretettel. A környéken senkinek nem volt ilyen gyönyörű virágos kertje, mint neki. Színes pillangók, méhek szálldogáltak egyik virágról, a másikra.
Egyszer egy csodálatos napsütötte reggelen az egyik kék harangvirág nyújtózott jó nagyot, s abban a pillanatban fekete hajú, piros arcú csöpp leánnyá változott. Két öklével megdörzsölte szemeit és mint aki mély álomból ébredt, körülnézett. Meglátta a cseresznyefa ágán ülő kék mellényű cinke madár és így üdvözölte:
-- Jó reggelt viráglányka!
Kedvesen, mosolyogva nézet fel a kislány a cinkére, hunyorított szemével a fénylő nap miatt.
-- Jó reggelt kis cinke, neked is. -- azzal elindult a baromfiudvar felé, s ügyesen magot szórt a tyúkok elé. -- Egyetek sokat. Jó étvágyat! -- biztatta a szárnyasokat. -- Friss vizet is hozok. -- s térült-fordult a kis vödörrel, hozta is a kútról a vizet.
-- Ki ez a jó tündér, aki helyettem ellátja a baromfiakat? -- lépett ki csodálkozva az udvarra a nénike. Meglátta a csöpp lánykát. -- Ki vagy te? -- kérdezte tőle barátságosan.
-- A nevem, Virág. -- mondta csendesen a kislány.
Ölébe vette a gyermeket a nénike, megsimogatta a fénylő haját.
-- Olyan is vagy, mint egy gyönyörű, harmatos virág. Honnan jöttél? Kié vagy?
A virág leányka a nénike füléhez hajolt és halkan súgta:
-- Innen jöttem a kertből és a tiéd vagyok. Akarod?
Az öreg nénike szíve hevesen kezdett dobogni a boldogságtól, szemei könnyben úsztak.
-- Hogy akarom-e? -- rebegte elcsukló hangon. -- Egész életemben erre vágytam a legjobban. Egy gyönge, édes kis leánykára.
Kéz a kézben mentek be a házba. Együtt reggeliztek finom kalácsot, gőzölgő kakaóval. A nénike le nem vette volna a szemét a kislányról, attól félt, hogy ahogy jött, úgy el is tűnik.
Mintha megérezte volna. Mert bizony csak a déli harangszóig voltak együtt. Amikor felcsendült a harang első ütése a leányka kiszaladt a kertbe,s visszaváltozott virággá.
Csoszogott utána rémülten a nénike. Szólongatta síró hangon.
-- Kis Virág, hová tűntél? Kicsi Virág, merre vagy?
De nem látta, nem találta sehol. A kertben csak a virágok hajladoztak gyenge szárukon, ahogy a szellő ringatta őket.
Szívében végtelen nagy ürességet érzett a nénike. Leült a padra. Aznap nem volt kedve semmit sem csinálni. Csak üldögélt és szomorúan gondolt a csöpp leányra.
Éjjel a szemére nem jött álom. Ide-oda forgolódott ágyában, míg végül hajnal felé fáradt szemei lecsukódtak és elszenderedett.
A kislány bársonyos, csicsergő hangjára ébredt.
-- Egyétek tyúkocskák az aranyló kukoricát. Itt a friss, tiszta víz is.
Fürgén ugrott ki a takaró alól a nénike, s egyenesen az udvarra sietett.
-- Hát itt vagy újra kicsi lelkem? Úgy megijesztettél, azt hittem, soha többé nem látlak. Ugye többé nem hagysz el?
Kis Virág odabújt öreganyóhoz.
-- Minden nap eljövök, de ha szólítanak, mennem kell. De eljön az idő hamarosan, hogy soha többé nem megyek el.
A leányka nagyon szorgalmas volt. Söprögetett, mosott, mosogatott. Fürgén futott a boltba bevásárolni. Munka közben dalolt, mint egy kedves énekesmadár. Azonban a déli harangszó első kondulásakor úgy eltűnt, mintha a föld nyelte volna el.
Anyóka sehogy sem értette a dolgot. Délután bánatosan sétálgatott a kertben. Nézegette, öntözgette, gyomlálgatta csodálatos virágait.
Hát ahogy így szorgoskodott a virágok között, úgy érezte, mintha az egyik üde, illatos kék harangvirág megsimogatta volna a kezét. Mintha csókot lehelt volna ráncos kezére. Szeretettel nézett a virágra, s nem tudta mire vélni, de érdekes módon a kicsi leányka jutott eszébe.
Nehezen teltek egyedül az órák. Alig várta, hogy a nap előtűnjön a domb mögül, és jöjjön a kis Virág.
Jött is a kislány az első napsugárral. Vidám kacagása betöltötte a pici házikó minden zegét-zugát.
-- Újra elhagysz? -- kérdezte a nénike tőle szorongó szívvel.
-- El. -- válaszolta Virág. -- Ma utoljára.
-- Nem engedlek el! -- kiáltott az öreg néni. -- Erősen szorítom a kezed! Nem engedlek el, mert félek, hogy nem jössz vissza soha többé.
Ijedten ugrott hátra a kislány:
-- Jaj anyókám, ne tégy ilyet! Most, amikor már oly közel vagyok a szabadsághoz!?
De a nénike utána kapott és szorosan rákulcsolta vékony ujjait kis Virág csuklójára.
Ebben a pillanatban megszólalt az öreg templom bim-bam harangja.
A kislány kétségbe esve ráncigálta a kezét, hogy kiszabaduljon a szorításból.
-- Eressz! Eressz el kérlek! -- és olyan erővel rántott egyet magán, hogy sikerült kirántania kezét a nénike erőtlen ujjai közül. Villám sebesen perdült ki az ajtón.
-- Holnap mindent elmondok! -- kiáltott vissza.
Anyókának meg soha ilyen hosszú délutánja és éjszakája nem volt. Üldögélt összekulcsolt kézzel az udvaron. Odarepült a kiscinke.
-- Miért szomorkodsz anyókám? Miért folydogál a könny a szemeidből?
A hófehér hajú, sápadt arcú nénike elmesélte bánatát a madárkának, aki vigasztalni kezdte.
-- Hiszen megígérte, hogy visszajön és soha többé nem hagy el. Úgy is lesz, majd meglátod.
És amikor a harmatos reggel eljött, vele együtt megjelent kis Virág is. Két karját a nénike nyaka köré fonta.
-- Megjöttem és most már itt is maradok. -- mondta tiszta, csengő hangon.
Olyan volt ez a hang az öregasszony fülének, mint a legszebb muzsika. A szíve közepéig hatott.
-- Mesélj Virágom, mesélj nekem. -- kérte.
A kislány mesélni kezdett.
-- Egyszer játszottam a pajtásaimmal. Elgurult a labda és én utána futottam. Amikor utolértem, fel akartam emelni, ott termett egy csúf, ráncos képű törpe. Elkapta a lábam és így szólt hozzám:
-- Neked nincs se anyád, se apád. Gyere velem! Nagyon megrémültem, s tiltakoztam, hogy nem megyek. Erre ő így válaszolt:
-- Ha nem jössz velem, megátkozlak! Változz virággá! Csak akkor szabadulhatsz, ha egy ősz hajú öregasszony megszeret. Addig is minden nap reggelén a déli harangszóig visszaváltozhatsz leánnyá. De jaj neked, ha az első harangszóra nem leszel a kertben, hogy virággá változz újra! Ha ez egyszer is előfordul, átkom örökké fogva tart ... Így történt. -- fejezte be az elbeszélését a csöpp lányka.
-- És én majdnem elrontottam mindent. -- sóhajtott bűnbánóan a néni. -- De most már örökké együtt maradunk.
-- Örökké! -- súgta kis Virág.
Így is volt. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: MEGHATÓ és SZÉP TÖRTÉNETEK |
|
|
|
Címkék: visszaváltozott, megijesztettél, elszenderedett, szabadulhatsz, szorgoskodott, összekulcsolt, kiszabaduljon, szálldogáltak, gyönyörködött, pajtásaimmal, cseresznyefa, szárnyasokat, gyomlálgatta, boldogságtól, baromfiudvar, szabadsághoz, kondulásakor, megsimogatta, elbeszélését, barátságosan, megdörzsölte, szeretettel, harangvirág, napsugárral, pillanatban, reggeliztek, szomorkodsz, körülnézett, szorításból, hunyorított, viráglányka, harangszóig, öregasszony, rákulcsolta, söprögetett, csodálkozva, hófehér hajú, környéken senkinek, csodálatos napsütötte, pillanatban fekete, cseresznyefa ágán, baromfiudvar felé, csöpp lánykát, fénylő haját, virág leányka, nénike füléhez, tiéd vagyok, öreg nénike, kézben mentek, déli harangszóig, harang első, leányka kiszaladt, Orsovai Mária, Kicsi Virág, Mesélj Virágom,
|
|
|
|
|
|
| Akarat Nem tudhatod Facebookon kaptam Facebookon kaptam Facebookon kaptam A másik dolog, Leonardo da Vinci gondolata Facebookon kaptam Mírjam barát... Jó éjszakát Szívem tiéd Facebookon kaptam Boldog születésnapot a ma ünne... Németh László tollából Szép estét kedves látogatóimna... Kövesd a cowboyt! Németh László tollából Png virág Facebookon kaptam Png csokor Hogyan éljünk boldogan, amíg m... Facebookon kaptam Krisztinától Akarat Alvó cicák Facebookon kaptam George Gordon Lord Byron: Inez... Még csak most kezdődik a nap Szívem George Byron - Ahogy itt jár -... Az a nap, amelyik nevetés nélk... Lóhere Boldog születésnapot a ma ünne... Adakozás Facebookon kaptam Ami embereknek lehetetlen, az... Facebookon kaptam Az engedelmesség miért nem vál... Hogy lehet megtartani Nagyi telefonál Csak a fogyatkozás látható Facebookon kaptam Facebookon kaptam Nem számIt Fekete István - Akác Adakozás A tömeg, a Mester, a módszer, ... Reménység és erő Krisztustól e... Ágai Ágnes – Csendélet Sose bánj semmit Zsolnay Vilmos világhírű kera... Akarat Facebookon kaptam Krisztinától Bertolt Brecht -től idézet Esti kép Nagyi telefonál Facebookon kaptam Nagyi telefonál Png lepke Facebookon kaptam Őrizkednünk kell... Ágai Ágnes – Csendélet Facebookon kaptam Cs Ildikótól Szép álmokat! Mindig jusson idő nevetni Julian Brass gondolata Gyökössy Endre - Virágok virág... A Megváltó szolgálatában A tömeg, a Mester, a módszer, ... Leonardo da Vinci gondolata Facebookon kaptam Az igazi szeretetért rendszeri... Fekete-erdő desszert Tavaszi kép 210 éve született a SZÓZAT meg... Sokan azt tartják Egy hatékony szolga Áprily Lajos - Gyümölcsoltó Garai Gábor - Takarítás Miért nem menti meg Jézus a jó... Jó reggelt, jó napot mindenkin... Akarat Örülök, hogy látlak! Facebookon kaptam Png lepke Tavaszi kép Png fotel Egy bizonyos határt Alázat Png ház Facebookon kaptam Cs Ildikótól Facebookon kaptam Facebookon kaptam Régi emberek, akikre máig büsz... Nem méltó hozzád Zilahy Lajos gondolata Facebookon kaptam Miért kiabálunk amikor dühösek... Zilahy Lajos gondolata Jó reggelt, jó napot mindenkin... s immár én is felragyogva, ért... Facebookon kaptam
|
|
|
|
|
|
| hófehér hajú, környéken senkinek, csodálatos napsütötte, pillanatban fekete, cseresznyefa ágán, baromfiudvar felé, csöpp lánykát, fénylő haját, virág leányka, nénike füléhez, tiéd vagyok, öreg nénike, kézben mentek, déli harangszóig, harang első, leányka kiszaladt, kertben csak, virágok hajladoztak, szellő ringatta, csöpp leányra, kislány bársonyos, aranyló kukoricát, takaró alól, udvarra sietett, leányka nagyon, boltba bevásárolni, kedves énekesmadár, déli harangszó, föld nyelte, virágok között, kicsi leányka, domb mögül, első napsugárral, pici házikó, nénike tőle, öreg néni, nénike utána, pillanatban megszólalt, öreg templom, kislány kétségbe, nénike erőtlen, harmatos reggel, nénike nyaka, öregasszony fülének, legszebb muzsika, szíve közepéig, kislány mesélni, első harangszóra, csöpp lányka, visszaváltozott, megijesztettél, elszenderedett, szabadulhatsz, szorgoskodott, összekulcsolt, kiszabaduljon, szálldogáltak, gyönyörködött, pajtásaimmal, cseresznyefa, szárnyasokat, gyomlálgatta, boldogságtól, baromfiudvar, szabadsághoz, kondulásakor, megsimogatta, elbeszélését, barátságosan, megdörzsölte, szeretettel, harangvirág, napsugárral, pillanatban, reggeliztek, szomorkodsz, körülnézett, szorításból, hunyorított, viráglányka, harangszóig, öregasszony, rákulcsolta, söprögetett, csodálkozva, felcsendült, lecsukódtak, szólongatta, elrontottam, harangszóra, öreganyóhoz, forgolódott, hajladoztak, megrémültem, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
18977 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3034
- e Hét: 9775
- e Hónap: 20128
- e Év: 79381
|
|
|
Offline
