Belépés
yulchee.blog.xfree.hu
"Ráleltem egyfajta nyugalomra, egy új érettségre... Nem éreztem magam jobbnak vagy erősebbnek másoknál, csak hirtelen nem számított hogy mások szeret... Hódiné Gabi
1955.09.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 13 
jó éjszakát,szép álmokat!
  2009-03-16 22:47:26, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
The last Song
  2009-03-16 22:42:25, hétfő
 
 


The last Song

Ez (lesz) az utolsó dal mára,
Elhalkul minden, elül a lárma,
Ahogy a partot öleli a pára,
Ahogy a madár libben ágról-ágra.

Ez lesz az utolsó dal mára,
Nincs más szín, csak halványuló sárga,
Ahogy a nap bukik a folyóparti sárba,
Tényleg ez volt az utolsó dal mára.

R:: Átölelsz, körbefonsz, így alszol el,
A kérdés is alszik, már senki nem felel,
Melléd bújok, derekad átfogom,
Te csak aludj, én majd álmodom-


Ez lesz az utolsó dal mára,
Karom fejed alatt a párna,
Futó csókot lehelek a szádra,
Tényleg ez volt az utolsó dal mára.
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Egyszer majd minden összeköt
  2009-03-16 20:24:57, hétfő
 
 


Baranyi Ferenc - Egyszer majd minden összeköt



Ölelésünkben összeér:
talán a szív, talán a vér.

Az éjszakában összeköt:
talán a fény, talán a köd.

Mi hát - mi egybetart - lánc?
Talán szeretsz. Tán csak kivánsz.

Mindegy. Most hozzám tartozol.
S enyém leszel valamikor.

Egyszer majd minden összeköt:
a szív, a fény - a vér, a köd.
 
 
0 komment , kategória:  Baranyi Ferenc  
Nadányi Zoltán: Üzenet
  2009-03-16 18:38:12, hétfő
 
 


Nadányi Zoltán: Üzenet

Gyors a madár és gyors a felhő
gyorsposta nem kell most nekem
a kis csigára bízom inkább
vigye el üzenetem.

Fűszálon kúszva, porban csúszva
csigabiga menj, hírvivő
a nagy tavat kell megkerülnöd
a nagy hegyet: ott lakik Ő.

Évek múltán, ha odaérsz majd
lesd meg, mikor a kertben ül
mikor nincs senki a közelben
csendesség van a ház körül.

Csigabiga bújj elő akkor
add át a bús üzenetem
mondd meg neki, te vagy a postás
tőled üzenem: szeretem.
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Ady Endre: A bánat dalaiból
  2009-03-16 18:34:54, hétfő
 
 


Ady Endre

A bánat dalaiból
Mikor megláttalak, új életre keltem,
Kínos élet zordon multját elfeledtem,
Megnyílott előttem a bezárult éden,
Újra fellobogott elhamvadt reményem.
-- Rózsaszinű felhők úszkáltak az égen.

Ha néha hányt-vetett kétkedés hulláma,
Boldoggá tett szemed bíztató sugára.
Óh, hogy hittem én e csalfa, bolygó fénynek...
...Rabszolgája lettem csapodár szivének...
-- Hittem a mosolygó, rózsaszinű égnek.

Amikor elváltunk, szívem fénylő lángja
Kialudt örökre sötét éjszakába'...
Komor bánattá vált tündöklő reményem,
Fojtogató kínná égő szenvedélyem...
-- Sötét, bús fellegek nyargaltak az égen.
 
 
0 komment , kategória:  Ady Endre  
Reményik Sándor Tündérfok
  2009-03-16 18:25:29, hétfő
 
 


Reményik Sándor
Tündérfok

Az életednek van egy titkos csúcsa,
Mely rejtve őrzi boldogságod,
Egy sziklafok, ahonnan Te az élet
Töretlen teljességét látod,
Hol imádkoznál hosszan, térdenállva,
Mert onnan végtelen a panoráma.

Az életednek van egy titkos csúcsa,
Körös-körül őserdő, ősbozót -
Keresztül-kasul vágtató csapások,
A sok hamistól nem látni a jót,
Isten előrement, a csúcson vár be -
Csak az a kérdés, hogy odatalálsz-e?

Az életednek van egy titkos csúcsa,
Hová a mélyből kibukkan fejed
S a szépség minden gazdagsága, fénye
Megáldja két csodálkozó szemed,
Hol tiszta vagy, mint kristálypatakok
S megnyitod szíved, mint egy ablakot.

Az életnek van egy titkos csúcsa,
Vezetnek hozzá szent véletlenek,
Jaj, hogy leszállni kell, jaj, hogy nem adhatsz
A pillanatnak örökéletet!
S botlasz újra sok rögös, buta úton.

De mindegy. Egyszer fenn voltál a csúcson.
 
 
0 komment , kategória:  Reményik Sándor  
Szeretek várni rád
  2009-03-16 18:19:31, hétfő
 
 


Gergely Ágnes
Szeretek várni rád

Eső kering az utcán, s idebent
a lámpa körül gyűrűzik a csend,
ahogy ülök és várlak.
Nincs más világ: magamba búvom el.
Ilyenkor nem hiszem, hogy látni kell,
ilyenkor óriás vagyok,
aki elég magának,
lebegek fönn, a csont-palack felett
és az sem érdekel,
hogy kerek szemmel figyelnek a tárgyak.

Ülök és várlak.
Mióta várok így?

Emlékszem, meggyűltek az évek,
feltornyosult a megvárattatás,
közben mosoly fürösztgetett, közelség,
jó szó, szívesség és kézfogás,
lassanként gyanús lettem önmagamnak
s előrebukván a jövő felé
(hogy ki jön még és ki az, aki nem jön)
belémfagyott a maradék lehellet
és meggyűlöltem, akit várni kellett -

és most eszméletem hideg falára
kikönyökölve nézek innét,
s mint az igazi boldogok,
a tétovázó ifjúságra
s a lépteidre gondolok.

Te vagy bennem a bizonyosság,
az önvédelem és a gőg,
a különbség, az azonosság,
a fejtartás mások előtt.
Ha jössz, a padló is megéled,
körvonalat kap a világ,
a tárgyak előrefeszülnek,
türelmük szétveti az ajtót,
lebiccenő fejem fölött
a lámpa lélegző virág,
jaj, nézd, hogy szeretek,
szeretek várni rád,

nézd, én, az egykori csavargó,
hogy ülök itt, nyugalmi lázban,
e mozdulatlan mozdulásban,
ülök és várlak, várlak -
állj meg! egy perccel előbb, mint belépsz,
még felmutatlak a világnak.
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Váci Mihály: Hol vagy?
  2009-03-16 11:31:01, hétfő
 
 


Váci Mihály: Hol vagy?

Érzem, hogy már rabom vagy,
s Tiéd már szabadságom.
Olyan szorosan foglak,
hogy lélegzetre vágyom!

Csókjaim bujdokolnak
öleden, mert már fájón
hajszolja őket egy vad
félelem: a halálom.

Zokogva hívlak:- Hol vagy?
Te, akit úgy karollak,
hogy fuldokolva sírsz.

Ó, és ki tudja, hol van
magányod mélye, honnan
hallom, sikoltva hívsz!
 
 
0 komment , kategória:  Váci Mihály  
Kellesz nekem
  2009-03-16 11:23:07, hétfő
 
 


Kellesz nekem

Kellesz nekem, mint napfény kell a fáknak,
Tikkadt virágnak, mint a viz szeme.
Úgy, mint a test kell kóbor furcsa láznak,
Mint dalra vágyó fülnek kell: zene.

Vágyom rád, mint vándor vágy a fényre,
Sötét fű után, ha eső, szél veri.
S ezer ház súgja délibábnak: térj be,
S ezer tenyér nyújt hűs vizet neki.

Úgy nézek rád, mint viz-csepp néz az égre
Irigylő vággyal vén felhőkre lát,
És hogyha feljut, titkon, lopva, félve
Anyjában nézi vágyva önmagát.

Kellesz nekem, mint bűnnek kell az este,
Mint vad csikónak fékező hurok,
Ezernyi vágyam téged vár keresve,
S ha egyszer eltűnsz, veled pusztulok.

(Fáy Ferenc)
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Szabó Lőrinc:Piszkosságok
  2009-03-16 07:48:55, hétfő
 
 


Szabó Lőrinc

PISZKOSSÁGOK



Sokszor elszörnyedek magamtól,

hogy egy-egy rossz óra alatt

mi minden megfordul fejemben,

mennyi förtelmes gondolat;

s ha visszanézek tíz-húsz évre,

bűnökre - mennyi tévedés! -

...

És lassan mégis belenyugszom:

Ilyen voltam, hát mit tegyek?

Akárhogy bánom is ma ezt, azt,

megváltoztatni nem lehet.

És ez a megváltoztathatatlan,

amit most már vállalni kell,

azzal vezekeltet a rosszért,

hogy sohase felejtem el;

de vígasztal is, jóra oktat:

szeretni, ami emberi -

piszkosságaimból tanultam

másoknak megbocsátani.
 
 
0 komment , kategória:  Szabó Lőrinc  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 13 
2009.02 2009. Március 2009.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 158 db bejegyzés
e év: 1308 db bejegyzés
Összes: 12799 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 114
  • e Hét: 114
  • e Hónap: 6777
  • e Év: 317020
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.