|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
|
|
2019-03-23 12:39:34, szombat
|
| |
| |
8. napirendi pont
Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló önkormányzati rendelet-tervezet
Jelenlévő képviselők száma: 13
Dr. Pető Péter képviselő: az előterjesztést a gazdasági bizottság egyhangúlag támogatta. Új
vagyonrendelet megalkotására azért van szükség, mert a nemzeti vagyont és ezen belül az önkormányzati vagyont szabályozó állami jogszabályok jelentősen megváltoztak. A rendelet új jogi fogalmakat vezet be és egyfajta védettséget is ad bizonyos vagyontárgyaknak. Kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként azokat nevesíti a rendelet, amelyben - a Sóház kivételével - közfunkció zajlik, a Sóház pedig a legrégebbi országosan védett műemléke a városnak. Ezen kívül a Futurát, a Múzeumot a Cselley házzal együtt és a városháza épületét védi a rendelet. Valóban ez a kör adott esetben bővíthető is. Kopetti Tamás képviselő módosító indítványai ehhez kapcsolódnak. A gazdasági bizottság a módosító javaslatot megtárgyalta. A javasolt ingatlanok a határőr laktanya kivételével lakóépületek a Fő utcán. Meggyőződése, ha Magyaróvárnak is sikerül előbb-utóbb egy rehabilitációt elindítani, akkor ez problémás lehet, s nem látja a védettség okát a műemléki védettségen kívül. Amikor a gazdasági bizottság nem támogatta ezt a módosító indítványt, egyúttal felhívta a Movinnov Kft-t vizsgálja meg városképi szempontból milyen kiemelt műemlékek vannak, amelyek később a kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba besorolhatók lennének. Ingatlant besorolni könnyebb, mint később onnan törölni. A Határőr laktanyán hezitált egyedül a gazdasági bizottság. A laktanyához jelentős terület is tartozik, nem biztos, hogy az önkormányzati hasznosítása ekként célszerű. Amikor hasznosításra ingyenesen megkapta a laktanyát az önkormányzat a Magyar Államtól, akkor vállalták, hogy ott tartós közcélt valósítanak meg. Amíg ez a tartós közcél nem kerül eldöntésre, addig helytelen lenne az ingatlan besorolása a kiemelt jelentőségű vagyon körébe. Ha tudják miként hasznosítják véglegesen a laktanyát, akkor rendeletmódosítással bekerülhet majd a javasolt vagyon közé. A gazdasági bizottság az eredetileg előterjesztett rendeletben szereplő felsorolást támogatja.
Kopetti Tamás képviselő: az indokolással helyenként egyetért. Támogatja azt, hogy vizsgálják
felül azokat a műemléki épületeket, amelyeket védettség alá kellene helyezni. Felhívja a figyelmet a nemzeti vagyonról szóló törvényre, amely tartalmazza, hogy Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon. Az Országgyűlés a nemzeti vagyonnak a közérdek és a közösségi szükségletek céljára történő hasznosítása, a természeti erőforrások megóvása, a nemzeti értékek megőrzése, stb. Született egy Alaptörvény, amit a nemzeti vagyonról szóló törvény megerősített. Éppen ezért gondolta, hogy már most kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körébe helyezhetők az általa javasolt épületek. 100 %-os önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokról van szó, történelmi jelentőséggel bíró épületekről. Uzsoki Andrásnak az 1967-es könyve alapján gyűjtötte ki a két utcára nyíló szép polgári épületeket, amelyeket a város örökségének kellene tekinteni, ugyanúgy a határőr laktanyát is. A határőr laktanyát már most javasolja a kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körbe belevenni, de kitart javaslata mellett és kéri fontolják meg és támogassák az melléklet kiegészítését.
Hushegyi Róbert képviselő: Kopetti Tamás képviselő módosító indítványában 6 épületet jelölt
meg, melyeket kiegészítésre javasol a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon soraiba való felvételre. Az épületeket ismeri, azonban az indítványban nem szerepel indoklás, ami esetleg meggyőzte volna, hogy bármelyiket is támogassa a felvételre. Az utolsóként feltüntetett Határőr Laktanya vonatkozásában azonban megjegyzi, hogy az 1956-os mosonmagyaróvári sortűz az akkor élt társadalom és egyének bűne. A gyásztér méltó emléket nyújt az akkori áldozatoknak. Sokan hajlamosak azonban, hogy az elkövetett bűnt azonosítsák Mosonmagyaróvár várossal és a Határőrséggel. Ezzel az előző önkormányzat is próbálkozott, amikor meg akarta változtatni a Határőr utca elnevezést. Akkor ezt sikerült megakadályozni.
A mosonmagyaróvári Határőr Laktanya kiemelt szerepelt játszott a határőrizetben a két szomszédos ország fővárosának közelsége miatt. Sok ezer sorállományú határőrnek adott otthont, akik ha kellett az életük árán is becsülettel és tisztességgel őrizték a magyar államhatárt. Szent László kora óta a lakosság mindig tisztelte és megbecsülte a határőröket. Határozottan tiltakozik az ellen, hogy bárki is a Határőr laktanyát a történelem sötét korszakának szimbólumává tegye és a Határőr nevet megbélyegezze.
Az eredeti rendelet-tervezetet változatlan formában támogatja.
Dr. Pető Péter képviselő: nem hitte volna, hogy a Határőr laktanya ilyen típusú, részben
történelmi, részben ideológiai vita tárgya lesz. Ennél sokkal pragmatikusabb dologra gondolt, egy helyrajzi számon van az első épülettömb jelentős nagyságú telekkel. Mindegyiket szerencsés lenne önkormányzati célra hasznosítani, de nem biztos, hogy egy helyrajzi szám alatt. Ha most besorolják a védettségbe, akkor később a város zárja el magát számtalan lehetőségtől. Már többször elmondták, hogy egyébként a mosonmagyaróvári 56-nak a gyásztéren kívül is szeretnének emléket állítani, konkrétumokról még nem döntöttek, de amikor átvették a laktanya épületét, akkor döntöttek arról, hogy tartós közcélra fogják hasznosítani. Ehhez kellene tartani magukat, de ez jelenleg nem tart itt. Megérti Kopetti Tamás képviselőt, hogy kiemelte az ingatlanokat, de a környéken még számos olyant felsorolhatott volna, ami városképi szempontból meghatározó, csak az önkormányzatnak nem 100 %-os tulajdona. Ezekkel az épületekkel és kb. 140 másik ingatlannal együtt van olyan történelmi belvárosa Mosonmagyaróvárnak, amely idegenforgalmi szempontból a 11-14 legismertebb történelmi belvárosnak minősül Magyarországon. Leszögezi, sem a gazdasági bizottság, sem a FIDESZ-KDNP frakció nem kívánja értékesíteni ezeket az ingatlanokat, tehát nem azért nem támogatják a módosítást, mert el kívánják adni az ingatlanokat. Valóban történelmi és városképi szempontból is közös kincsről van szó, de elmondta, hogy jelenleg miért nem javasolják a többlet fokozott védelemre ezeket az ingatlanokat.
Szabó Miklós képviselő: a nemzeti vagyon kifejezés számára azt jelenti, hogy örök és
megőrizendő érték. A szöveges részben azt látja, hogy az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyont a helyi rendeletben meghatározott, esetünkben 25 millió forint értékhatár felett csak versenyeztetés útján lehet értékesíteni. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti vagyonba sorolt vagyontárgyat is lehet értékesíteni. Nyilvánvalóan nem tételezi fel, hogy a felsorolt vagyontárgyakat értékesíteni akarnák, hiszen ezek a nemzet és egyben a városi vagyonnak is jelentős értékei. Kérdésére félig kapott választ, de tudni szeretné, hogy mennyiben korlátozza a besorolás a későbbiekben a fejlesztéseket, beruházásokat. Amennyiben ez korlátozza, akkor ne sorolják az ingatlanokat ebbe a vagyonkörbe. A vitából azt szűrte le, hogy bizonyos korlátozást jelent a kiemelt jelentőségű vagyonba sorolás. Ha ez így van, akkor nem támogatja, hogy a határőr laktanyát besorolják, hiszen ott a városnak ezzel régóta elképzelései vannak.
Dr. Árvay István alpolgármester: a rendelet úgy van felépítve, hogy törzsvagyonra és üzleti
vagyonra bomlik. A törzsvagyonhoz tartozó részek, amiről a vita folyik. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon kvázi forgalomképtelen. Az értékesítésre vonatkozó rendelkezések a forgalomképes üzleti vagyonra vonatkoznak. Kéri ne keverjék össze a dolgot, nyilván nem akarják a törzsvagyont sem eladni, sem megterhelni, de nem is lehet. A törvény alkot egy új fogalomrendszert, amit próbáltak tartalommal megtölteni azzal a néhány ingatlannal, amit felsoroltak. Ez a kör a későbbiekben bővülhet, akár szűkülhet is, ha annak nincs akadálya. Úgy ítélték meg, mivel kellő magyarázatot nem fűzött a képviselő úr ahhoz, hogy miért pont azokat az ingatlanokat emelné ki a többi sorából, amiket felsorolt, ezért úgy gondolják, hogy nem inflálnák el első körben ennek a fogalomrendszernek ezt a nagyon szigorú védettségét. Csak nagyon jelentős indokok alapján bővítenék tovább ezt a kört. A módosító javaslat kiragadott példákat tartalmaz. Egy érvrendszert kellene kialakítani és akkor a kör bővíthetővé válik.
Dr. Nagy István polgármester: elmondja, hogy a munka nem állt le. A gazdasági bizottság
felkérte a Movinnov Kft. ügyvezetőjét annak vizsgálatára, hogy városképi, műemléki szempontból milyen ingatlanok vannak, amelyek besorolhatók lennének a kiemelt jelentőségű vagyoni körbe. A vagyongazda is dolgozik ezen a kérdésen. Amikor összejön egy újabb kör, akkor természetesen a testület elé terjesztik a rendelet kiegészítését. Egységesen, rendszerezve, szabályok szerint fogják az ingatlanokat besorolni.
Szabó Miklós képviselő: 60 napon belül meg kell alkotni a helyi vagyonrendeleteket. Azt
javasolja, hogy fogadják el a rendeletet, majd történjen meg egy alapos vizsgálat a kiemelt jelentőségű vagyonba sorolásra, melynek alapján kerüljön kiegészítésre a melléklet.
Dr. Nagy István polgármester: a vizsgálat folytatódni fog, melynek figyelembe vételével a
melléklet kiegészítésére vonatkozó javaslatot a képviselő-testület elé fogják terjeszteni.
Szavazásra bocsátja Kopetti Tamás képviselő módosító javaslatát. Aki elfogadja, szavazzon. (1 igen, 12 nem, 1 tartózkodás)
Aki a rendelet megalkotásával egyetért, szavazzon. (14 igen)
A Képviselő-testület egyhangúlag az alábbi rendeletet alkotta:
11/2012.(II.24.) önkormányzati rendelet
Mosonmagyaróvár város Önkormányzata Képviselő-testülete Mosonmagyaróvár város Önkormányzata vagyonáról, a vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló rendeletét megalkotta.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-03-23 09:14:18, szombat
|
| |
| |
Mosonmagyaróvár képviselő testülete a 2019.03.21-ei ülésén megszavazta a hőr. laktanya helyi védelmének eltörlését.
Igen: 11
Nem: 2
Tartózkodás: 1
Bonthatják a laktanyát, hogy ne lehessen benne soha, de soha XX. Század Múzeum, hogy eltöröljék ötvenhatos múltunkat, hogy megbontsák és tönkretegyék Ipartelep és nyilván a Gyásztér építészeti egységét, örökségét. Mondjam még? Mindezt, miért is? Hogy a piaristák egy legyalult helyre felhúzhassák új iskolájukat? És pont ide? Van már iskola az Ipartelepen, de nincs templom a közelben, mint most az óvári nekik, és nincs piarista kápolna se, csak az olasz hadifoglyos. És megy a rendház is velük, ki a telepre?! De középiskolai kollégiumot például nem csinálnak. Országos beiskolázás one. Ez azt jelenti, hogy a két évfolyamra tervezett gimnáziumukba csak a másik gimi elől tudják elszippantani a gyereket. Mi lesz veled Kossuth Lajos Gimnázium? És mi lesz veled ipartelepi iskola? És még számtalan kérdést fel tudnék tenni. De az igazi kérdés az, hogy miért nem foglalkoztak ennek a történetnek az indokoltságával, várható hatásaival, stb ..? Egyáltalán komoly ez az ügy? Vagy csak szalézis szagú. Hisz miért is kellene nekik új iskola? Nincs nekik egy magyaróvári belvárosi patinás 280 éves, amire vér büszkék lehetnének, védhetnék, óvnák? Ami már attól nívós, hogy a bejutás is plafonos!
,,Pietas et litterae"- Kegyesség és tudomány - fogalmazhatják az újat! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
2019. Március
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
37 db bejegyzés |
| e év: |
352 db bejegyzés |
| Összes: |
2731 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1395
- e Hét: 4563
- e Hónap: 9444
- e Év: 31497
|
|
|
Offline
