|
 2/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 15
|
|
|
|
|
|
2018-11-05 18:04:51, hétfő
|
| |
| |
Paula S. Tizzis:
A postás fiú szerelme
Utolsó "csomagját" vitte a hűvös estén,
jeges szél kínzó erejét érezte testén.
Legfontosabb küldeményét jól betekerte,
minden egyes este, Őt így kézbesítette.
Dobozába bele nem fért, így reá tette,
Majd felült lassan a bicikli nyeregbe.
Némán siklott a kerékpár zöldje a havon,
a tél csendje csillogott mindenütt a tavon.
Útban hazafelé friss kenyér illata szállt,
a fiú egy pillanatra ott gyakran megállt.
Ropogós kenyérkével kedvesét etette,
ha ideje megengedte, mindig így tette.
A halk sóhaj melege próbált csendet törni,
a hálátlan idő akart tovább gyötörni.
Szerelmes postás készült magányos estére,
hideg takaróját húzza fáradt testére.
A lány még fiatal volt, tán egy tiltott gyümölcs,
a fiút a szíve vitte, nem volt elég bölcs.
Évek teltek, gyümölcs érett, eggyé lett a pár,
de a hóban a kerékpár soha már nem jár.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - PAULA S.TIZZIS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-11-05 16:47:19, hétfő
|
| |
| |
Paula S. Tizzis:
Hogyan születtek a csillagok
Akkor történt, mikor az ég csak feketedett,
szegény ember egyke gyermeke eltekergett.
Keresték órákon át, de bizony hiába,
nem lelték őt sem távol, sem a falujába.
Gyermek anyja könnyeit búsan eresztette,
azt hitte, drága gyümölcsét végleg vesztette.
- Bezzeg, ha az ég egy picit világítana!
gyermekének hazafelé utat mutatna.
Megsajnálta Őt az ég is, és láss most csodát!
Könnyeiből készítette sok-sok csillagát.
Azóta van ragyogásuk fent a sötétben,
hogy reményt gyújtsanak az emberek szívében!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - PAULA S.TIZZIS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-11-05 16:42:42, hétfő
|
| |
| |
Paula S. Tizzis:
Virágoskertem
Virágoskertemben a reggel,
harmatcseppben mosdik,
virágoskertemben a nap is,
szép csendben lenyugszik.
Virágoskertemben a meggyfa,
mosolyogva alszik,
virágoskertemben a szellő,
meggyfa mögé bújik.
Virágoskertemben a rózsám,
felfelé is kúszik
virágoskertemben a béka,
zöld tavában úszik.
Virágoskertemben a veréb,
sosem bogarászik,
virágoskertemben a bogár,
boldogan elmászik.
Virágoskertemben az eper,
borsomra telepszik,
virágoskertemben a borsó,
Ő rá, nem haragszik.
Virágoskertemben a lelkem,
szépséggel megtelik,
virágoskertemben a szívem,
mindig meg-megnyugszik.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - PAULA S.TIZZIS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-11-05 16:32:13, hétfő
|
| |
| |
Paula S. Tizzis:
Eltűntél, én Édesanyám!
Oly, egyedül vagyok én Tenélküled,
nem nézhetem többé mosolygós szemed,
dolgos és élettől pezsgő lényedet,
és már nem szoríthatom meg két kezed.
Itt hagytál engem, búcsú nélkül,
összetörve, reménytelenül.
Nem tudtam Tőled elköszönni,
és sok hibámat jóvátenni.
Már nem tudom elmondani,
mennyire nagyon szeretlek.
Én nem tudok lemondani,
folyton várlak, és kereslek.
Szívembe, mint égő lándzsa,
tövig, durván belemártva,
úgy égeti lényed varázsa,
az én anyukám hiánya.
Már nem látogathatlak meg vidéken,
csak a temető maradt már énnékem.
Oda akármikor kimehetek,
sírodra virágot helyezhetek.
Bárcsak itt lennél még mivelünk,
engednéd, hogy boldoggá tegyünk!
Minden nap vinnék virágot Neked,
és simogatnám ölelő kezed.
Elmondanám, amit már nem tehetek,
tőled kaptam a legtöbb szeretetet.
Te voltál az én legnagyobb kincsem,
az anyukám, aki többé nincsen.
Nem bújhatok már soha Hozzád,
hogy tested mindentől megóvjon,
és hogy féltő, puha karod
csak óvón körém fonódjon.
Itt állok fázva, árván az ég alatt,
elmentél és nekem semmim sem maradt.
Megszűnt minden jó lenni,
nem tudok már szeretni.
Most már hiába kiáltom: "Szeretlek Édesanyám!"
A hangom nem ér utol, elmossa a végtelen ár.
Többet nem ízlelhetem büszkén e szót ajkamon,
én itt vagyok, te ott vagy a túloldalon.
1997. augusztus
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - PAULA S.TIZZIS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-11-05 16:09:46, hétfő
|
| |
| |
Paula S. Tizzis:
Lennék én...
Lennék én mosoly, mely átfut arcodon,
lennék szellő, mely átkacsint válladon.
Csak hogy melletted legyek.
Lennék fény, mely szemedet elvakítja,
lennék a kéz, mely e fényt eltompítja.
Csak hogy részed legyek.
Lennék csillag, mely csak Neked ragyogna,
lennék a szemed, mely csak engem kutatna.
Csak hogy kedvesed legyek.
Lennék vánkos, melyen álmod várhatnád,
lennék álmod, hol szerelmed láthatnád.
Csak hogy Neked legyek.
Lennék én egy felejthetetlen élmény,
lennék egy titok a szíved legmélyén.
Csak hogy emlékeidbe legyek.
Lennék babád, kit két kezedbe veszel,
lennék egy könyv, mit soha le nem teszel.
Csak hogy Veled legyek.
Lennék bármi, melynek Te is része vagy,
lennék én mindened, ami nem szabad.
Csak hogy életben legyek! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - PAULA S.TIZZIS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 15
|
|
|
|
2020. Június
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
18977 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3568
- e Hét: 10309
- e Hónap: 20662
- e Év: 79915
|
|
|
Offline
