|
2009-04-03 04:22:53, péntek
|
| |
| |
Nagy Krisztina
Hallgass!
Mikor a szem sós vize gördülve ajkadra ér,
hang nem jön, csak csend, tekintet mesél.
Elmondja bánatát a lelked, szavak nélkül
véres szavakkal ró regét szívedbe emlékül.
Hangtalan csattan rá a lakatnak vas pántja,
te tudod már csak odabenn, vaj mi bántja?
Minek mondanád, hogy lásd a mosolyokat
mik fájdalmad énekére arcokon oszlanak.
Akkor hirtelen, mindenki úgy tekintene rád
mint lelkét adó, segítő, szentnek hitt barát.
Majd mikor háttal támasztod a nagyvilágot
Mint hantra, lelkedre hordanak száraz virágot!
|
|
| |
|
4 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
