|
2018-08-11 15:43:40, szombat
|
| |
| |
|
|
| |
Harcos Katalin - Túl a küszöbön
Nem az egyedüllét, nem a csend zavar,
csak a szó, érintés, öröm hiányzik.
Kell, amitől meghal a közöny
ha a lét bennünk újra kivirágzik!
Csak ennyi: látszik, átlépsz a küszöbön.
Ránk dermedő mosolyok puszta fénye
már nem oldhatja fel életünk telét.
Ölelés kell, megélve; hamar
izzásunk lobbantsa lángra, szerte-szét
szórva száz reményt - mi tűzvihart kavar.
Nem magányomban ásít most az ágyam
- ölelnek gyakran gyönyörterhes álmok.
Lásd, most fénnyé váltan köszönöm,
hogy benned élő csodákra találok.
Csak arra várok: lépj át a küszöbön!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - HARCOS KATALIN |
|
|
|
Címkék: gyönyörterhes, magányomban, egyedüllét, kivirágzik, tűzvihart, lobbantsa, hiányzik, köszönöm, izzásunk, küszöbön, oldhatja, mosolyok, csodákra, látszik, átlépsz, dermedő, katalin, bennünk, életünk, megélve, érintés, reményt, találok, ölelnek, gyakran, szórva, lángra, ölelés, puszta, harcos, szerte, fénnyé, közöny, meghal, amitől, váltan, csend zavar, Harcos Katalin,
|
|
Offline
