2018-08-30 21:08:29, csütörtök
|
|
|
|
|
|
Hervay Gizella:
Boldogság-ének
A boldogság álomként leng át
századokon, tündöklő fehéren -
sohasem volt tapintható,
csak villogott fenn az égen?
S most lassan megértjük, hogy már
nem sejtelem, bár úgy tűnik még,
sóhajtunk érte hangosan,
s némán teremtjük á testét.
És látnom kell - valamiképpen
többet élek a jövőben, mint szobámban -,
amint szükségszerűvé szelídül,
törvénnyé szilárdul - hogy magyarázzam? -
A boldogság a belső mérce,
s a társadalom érdekelt lesz
minden egyéni boldogság-ügyben,
az enyémben is - ha még élek. |
|
|
0 komment
, kategória: BOLDOGSÁG |
|
Címkék: szükségszerűvé, valamiképpen, magyarázzam, századokon, társadalom, tapintható, boldogság, megértjük, szilárdul, sóhajtunk, szobámban, törvénnyé, teremtjük, villogott, álomként, érdekelt, szelídül, hangosan, sejtelem, tündöklő, enyémben, jövőben, gizella, sohasem, fehéren, egyéni, testét, hervay, látnom, többet, lassan, ügyben, minden, mérce, amint, belső, boldogság álomként, belső mérce, társadalom érdekelt, Hervay Gizella,
|
|