2018-09-04 08:53:38, kedd
|
|
|
|
|
|
Lévai Sándor:
Anyám sírja.
Egyszerű kis sírdomb, egyszerű kis fejfa,
Mégis annyi üdvvel csüng a szivem rajta,
Mégis olyan kedves, mégis olyan drága,
Gyermeki szivemnek kincse, boldogsága.
Ha a nagy világban elborul a lelkem.
Csak ide kell térnem kissé megpihennem,
És a nagy fájdalmat, mit szivembe hordok,
Megosztják a könytül ázott néma hantok.
Nincsen rajta kőből vésett drága emlék,
Mely után a késő unokák keresnék -
Egy-két tized múlva romba dűl itt minden,
Azt se fogják tudni, ki aluszik itten.
Át is mennek rajta, föl is ássák újra,
Porait a szellő szerte-széjjel fújja;
Csak egy marad örök, csak egy törhetetlen :
A gyermeki hála gyermeki szivemben.
A kiket segített, elfeledték régen,
Szerető szivére már csak én emlékszem;
Az anyai csókot most is érzi ajkam,
Az anyai gondot most is látni rajtam.
Ha elborul lelkem a nagy búban, gondban,
Angyal-szelíd lelke vigasztalni ott van;
Ha a kintól lelkem roskadozni érzem,
Megjelen az áldott, fölemelni készen.
A kik őt kivitték, a kik eltemették,
Az ő nagy szerelmét el nem temethették,
Az ő nagy szerelme örök, véghetetlen,
A milyen az enyim gyermeki szivemben.
Egyszerű kis sírdomb, egyszerű kis fejfa,
A mely jó anyámnak porait takarja,
Mégis olyan kedves, mégis otyan drága :
Legyen százszor, legyen ezerszer megáldva !
Vasárnapi Ujság - 1884. junius 8. |
|
|
0 komment
, kategória: ÉDESANYÁM EMLÉKÉRE |
|
Címkék: véghetetlen, megpihennem, törhetetlen, temethették, vigasztalni, boldogsága, eltemették, megosztják, elfeledték, roskadozni, fölemelni, szerelmét, fájdalmat, szivemben, emlékszem, szivemnek, vasárnapi, egyszerű, gyermeki, százszor, megjelen, keresnék, szivembe, anyámnak, ezerszer, világban, kivitték, megáldva, segített, szerelme, könytül, takarja, nincsen, szivére, gondban, elborul, szivem rajta, nagy világban, nagy fájdalmat, könytül ázott, késő unokák, szellő szerte-széjjel, marad örök, gyermeki hála, kiket segített, anyai csókot, anyai gondot, nagy búban, kintól lelkem, enyim gyermeki, Lévai Sándor, Vasárnapi Ujság,
|
|