|
2018-09-06 23:52:07, csütörtök
|
| |
| |
|
|
| |
Szuhanics Albert
Az ősz egy átmenet
Az ősz egy szonáta,
vadgalamb, poszáta,
rigó is ráhangol,
fényhúr zeng a napból.
Az ősz egy szép festmény,
vetkőző fák testén
rozsdaszín és sárga
hulló leplek árja.
Az ősz filmként pereg,
lehulló levelek,
ködös lég, szűrt fények,
múló szenvedélyek...
Az ősz szobor-tárlat,
nézd a pucér fákat,
bokrokat... bús aktok,
bennük fájó hangok.
Az ősz elnyúló gyász,
hol a tavaszi nász?
Csíkos malac, bárány
csak múlt... sötét ármány.
Hol az érett kalász?
a gazdag apanázs,
földnek dús termése,
élők elesége?
Az ősz szimfónia,
el kell hallgatnia,
míg jő záró tétel,
vajúdás a téllel.
Vivaldi letekint,
pálcája telet int,
négy évszak zenemű,
disszonáns-keserű...
Az ősz egy átmenet,
kitérni nem lehet,
léte bús enyészet,
s változó természet...
Debrecen, 2017. szeptember 10. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - SZUHANICS ALBERT |
|
|
|
Címkék: szenvedélyek, hallgatnia, szeptember, disszonáns, rozsdaszín, szuhanics, szimfónia, természet, vadgalamb, bokrokat, filmként, festmény, ráhangol, enyészet, letekint, debrecen, kitérni, lehulló, változó, levelek, átmenet, apanázs, pálcája, vivaldi, elesége, termése, vajúdás, földnek, tavaszi, elnyúló, fényhúr, vetkőző, szonáta, poszáta, tárlat, szobor, szép festmény, pucér fákat, tavaszi nász, érett kalász, gazdag apanázs, Szuhanics Albert Az, Szuhanics Albert,
|
|
Offline
