|
2018-09-26 19:21:44, szerda
|
| |
| |
|
|
| |
Reményik Sándor:
Öröktűz
Egy lángot adok, ápold, add tovább;
Csillaggal álmodik az éjszaka,
És lidércfénnyel álmodik a láp
És öröktűzzel álmodik a szívem.
Egy lángot adok, ápold, add tovább,
És gondozd híven!
Egy lángot adok, - én is kaptam azt
Messziről, mint egy mennyei vigaszt,
Egy lángot, amely forraszt s összefűz,
Én jártam Vesta ledőlt templomában,
Az örök-égő lángot ott találtam,
S a lelkem lett a fehér Vesta-szűz.
Földindulás volt, megindult a hegy,
És eltemette a kis templomot,
De a lángot nem bírta eltemetni,
Én égve leltem ott;
És hozzá imádkoztam s benne hittem
S mint a lovag a Szent Sírról a gyertyát:
Én égve hazavittem.
Azóta szívem mélyén ég, ragyog
A viharfújta, széllengette láng,
És el nem oltják semmi viharok.
Egy lángot adok, ápold, add tovább;
Csillaggal álmodik az éjszaka,
És lidércfénnyel álmodik a láp,
És öröktűzzel álmodik a szívem.
Egy lángot adok, ápold, add tovább
És gondozd híven !
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - REMÉNYIK SÁNDOR |
|
|
|
Címkék: lidércfénnyel, széllengette, földindulás, templomában, csillaggal, öröktűzzel, imádkoztam, hazavittem, viharfújta, messziről, megindult, templomot, eltemetni, eltemette, találtam, gyertyát, reményik, forraszt, összefűz, álmodik, éjszaka, öröktűz, viharok, vigaszt, mennyei, gondozd, sírról, lángot, lelkem, ragyog, leltem, ledőlt, szívem, tovább, mélyén, jártam, lángot adok, mennyei vigaszt, örök-égő lángot, lelkem lett, fehér Vesta-szűz, Reményik Sándor, Szent Sírról,
|
|
Offline
