2018-09-29 17:29:16, szombat
|
|
|
|
|
|
Schvalm Rózsa -
Láss túl a homályon!
Odakint már hull a hűvös, őszi eső,
színét vesztve a táj oly bús, oly merengő.
Várja, felöltse a tél hófehér leplét,
megpihen alatta, míg jő az ébredés.
Láss túl a homályon, felhők szürkeségén,
elmúlásban lásd meg az új születését!
Emberi sorsunk is ily módon változik,
ha régit letéve Krisztussal osztozik.
Mint kikelet, dereng új tavasz kék egén,
felragyog a szívben mennyei fény-remény.
Borúját elűzi, örömbe öltözik,
Isten fényessége lényébe költözik.
Szeretet virága szirmát bontja benne,
pazarlóan hinti a világban szerte.
Soha el nem hervad, megújul mindenkor,
rá hűs forrásból az ég életvizet ont.
2013. november 5. |
|
|
0 komment
, kategória: VERSEK - SCHVALM RÓZSA |
|
Címkék: szürkeségén, krisztussal, elmúlásban, fényessége, születését, pazarlóan, mindenkor, életvizet, forrásból, felragyog, homályon, megpihen, költözik, november, világban, szeretet, felöltse, osztozik, változik, szirmát, mennyei, sorsunk, ébredés, lényébe, szívben, öltözik, schvalm, borúját, merengő, vesztve, odakint, megújul, hófehér, kikelet, színét, hervad, szívben mennyei, világban szerte, Schvalm Rózsa,
|
|