|
2018-10-13 17:23:20, szombat
|
| |
| |
|
|
| |
Mysty Kata:A vidám zongora
- Csodát láttam vagy...!?
Nem lódítok, de nem ám!
Reggel mikor kiléptem,
ajtóm előtt, - nem értem!?
Nem hittem a szememnek,
dallamok peregtek, peregtek!
Fehér ingük egyre hevesebben,
dobálták föl-le hangjegyüket,
a félhomályban lassan-lassan,
- egy zongora állta utam!
Mondta, csak mondta szünetet
sem tartva, mondókáját szórva szórta;
mint a harmat még didergő csöppjeit.
Hangtalanul, némán, csak ébredő
pillám pislogott pompás dallamán.
- Mesélj, mesélj Te zongora!
Zengő-bongó tambura, énekelj!
Nekem már vidám napot hoztál.
Menj csak utadra tovább, tovább!
Én segítek neked, ha lehet?
Talán megkönnyítem terhedet?
Játékod gyönyöre lesz:
Barátaim öröme!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - MYSTY KATA |
|
|
|
Címkék: hangjegyüket, félhomályban, megkönnyítem, hangtalanul, mondókáját, hevesebben, csöppjeit, pislogott, szememnek, dallamán, dallamok, peregtek, dobálták, kiléptem, szünetet, terhedet, gyönyöre, barátaim, segítek, játékod, didergő, zongora, lódítok, énekelj, tambura, szórva, harmat, szórta, mondta, pompás, utadra, tovább, hoztál, mesélj, pillám, ébredő, vidám zongora, félhomályban lassan-lassan, zongora állta, Mysty Kata,
|
|
Offline
