|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 15
|
|
|
|
2017-01-13 19:31:40, péntek
|
|
|
Tüllruhában egy hópihe
gyönyörű szép táncot járt,
az égből elszabadulva
tenyerembe beleszállt.
Feloldódtam az érzésben,
szépsége megragadott,
pici vízcsepp volt csak régen,
ami kristályba fagyott.
A tél hideg lehelete
csodás, mint egy varázslat,
ez az évszak fehér leplet,
havat hint a világra.
forrás poet
Link |
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2017-01-13 19:28:45, péntek
|
|
|
Megrázta tél a szakállát,
leesett az első hó,
a gyerekek szánkózhatnak,
repülhet a hógolyó.
A fenyőfák fehér díszben,
korcsolya a lábakon,
sítalpakon sok-sok ember
siklik le a dombokról.
Piros pír van az arcukon,
csókolja őket a szél,
örömünnep lett ez a nap,
hóval igazi a tél.
forrás:Poet
Link |
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2017-01-13 19:26:31, péntek
|
|
|
Hófödte táj, jaj, nagyon szép,
ahogy a havon csillog a fény,
egy kicsit ezüst, egy kicsit kék,
kár ide szó, minden beszéd.
Mesél az erdő a kopasz fákkal,
az ember sétál meleg kabátban.
Fagyos lehelet, zúzmaravirág
díszíti hajunk, így szép a világ.
Pirul az arcunk, mert a szél csókkal
várja az éppen kint ballagókat.
Ezernyi hópehely táncol az égen,
röptüket figyelve mosolyom érzem.
Csendes a világ, amikor pihen,
megjött a tél, kitártam szívem,
engedtem, hasson rám a varázslat
ezernyi apró kicsi csodával. |
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2017-01-13 18:52:46, péntek
|
|
|
Zúzmarából szőtt a tél
csipkekendőt éjjel,
hű segédje volt szél,
ő hintette széjjel,
ő vágtatott, reppent, szökkent
árkon át és bokron át,
ő terített fűre-fára
csipkefátylat, rokolyát.
Nézd, a pöttöm, reszkető
cinegemadár
széllelbélelt gúnyájában
ágról-ágra száll.
Boróka, meg bodza, csipke
nyújtja felé ágkarját:
Szállj csak, szállj csak, apró cinke,
bogyóink már várnak rád! |
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2017-01-13 16:10:07, péntek
|
|
|
Kellemes téli hétvégét, napokat kívánok!
Drága Éva!
Legyen szép a hétvégéd!
Szeretettel puszil: Anikó
|
|
|
0 komment
, kategória: A-charlotteani |
|
|
|
|
|
2017-01-13 15:31:48, péntek
|
|
|
Tél az úr az erdőn,
fagy mar fűbe, fába.
Jégbe, hóba süpped,
a nyurga őz lába.
Mi ehető lenne,
azt most hó takarja,
nincs rügye a fáknak,
nincs fűnek új sarja.
Csak az ember adhat
neki eleséget,
csak a vadetető
csillapíthat éhet.
Több veszély is les rá,
soványabb az erdő,
búvó hely sincs annyi,
nincsen elegendő.
Kegyetlen úr a tél,
szánalom nincs benne!
Csak a remény éltet:
- Bár már tavasz lenne!
Link |
|
|
0 komment
, kategória: Aranyosi Ervin versek |
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 15
|
|
|
|
2017. Január
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
501 db bejegyzés |
e év: |
8057 db bejegyzés |
Összes: |
128127 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 9262
- e Hét: 43576
- e Hónap: 97248
- e Év: 375473
|
|
|