|
 2/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 28
|
|
|
|
|
|
2014-04-16 05:49:44, szerda
|
| |
| |
Részletet közlök az epiteszforum.hu weboldalon olvasott, Kossuth tér: üzenet a látogatóknak című írásból (2014.04.15.)
Építészfórum: Mi az, amit még nem látunk?
Tima Zoltán, vezető tervező: Alapvetően a földalatti dolgokat. Elkészült az a közel 600 férőhelyes, tágas és racionálisan tervezett mélygarázs, ami a Parlament előtti térségben és a környéken megszűnő parkolóhelyeket hivatott kiváltani. Ennek a tetejére került rá a látogatóközpont, ahol az utolsó simításokat végzi a kivitelező, majd a műszaki átadás után megindulhat a használatbavétel és a kiállítás építése. A látogatóközpont alapvető célja, hogy a most még felszínen várakozó tömegek méltó helyen kezdhessék meg az Országház látogatását. Lesz kávézó, ajándékbolt és egy nagyméretű pénztár, recepció, ruhatár és vécék is. Kiállítóhely is kialakításra kerül. A harmadik földalatti elem az épület északi udvara alatt, illetve az Országház pinceszintjén megszüntetett és összenyitott, főként gépészeti terek helyén létesül. Itt épület- és építéstörténeti kiállítás nyílik nagyméretű makettel, számos eredeti szobormodellel. Ezenkívül a használaton kívüli szellőzőalagutak egyikében az 1956. október 25-i sortűz emlékhelye, a másikban egy lapidárium kap helyet.
Az oldalról feltöltöttem a Kossuth tér című mappába két képet..
Megj.: Március 18-án már foglalkoztam a tér '56-os emlékhelyeivel. Konkrétan a föld alá a szimbólikus síremléket írták, a Forradalom Lángja emlékműnek akkor még keresték a helyét, hisz a térről elvitték és nem is állították vissza. Most erről már nem is beszéltek. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-04-15 06:20:23, kedd
|
| |
| |
2006. október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján ünnepélyes keretek között, városi megemlékezés keretében került sor az emlékmű felavatására. Az elkészült '56-os emlékmű, a kemény vulkanikus kőbe faragott lánctalpas vasszörnyeteg a forradalmat eltipró T 34-eseket szimbolizálja, amelyek Hajdúhadház (Hajdú-Bihar megye) főtere ( ma Bocskai tér) mellett elhaladó 4-es főúton vonultak 1956 őszén Budapest eltiprására. A tank által jelképezett erőszakot azonban legyőzi az idő, a ránehezedő utókor igazságtétele, amely bazalt tömb formájában agyonnyomja a félelmetes lánctalpast. A lánctalpak mellett feltépett bazaltkockák 56-os őseink hősi próbálkozására utalnak. A ma nemzedéke ezekre helyezheti el a jövőben az emlékezés gyertyáit. Az andezitből készített emlékmű faragott méretei: 2 m x l,5 m x 0,55 m. (hajduhadhaz.hu)
Képeket az internetről töltöttem le, a Hajdúhadház c. mappába.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-04-14 05:57:35, hétfő
|
| |
| |
Mosonmagyaróvár, a kisvárosi lét helyett nagyvilági életet élt a múlt hétvégén. Annyi program, rendezvény, mint ami nálunk volt nem sok helyen lehetett az országban. Mindenki kedvére válogathatott, hisz most volt a XVIII. Nemzetközi Makett Kiállítás és Verseny, most indította az idei évadját a Belvárosi Üzletkör Klaszter Egyesület, a Kult Utcai forgatagával, aztán volt Ovi Olimpia, Flesch Táncverseny elődöntő, Költészet Napi megemlékezés és a Mosoni zsidóság története a XVIII-XX.században címmel kiállítás megnyitó.
Magam is sok rendezvényen megjelentem, fotóztam, nézelődtem, vásárolgattam, ihletet merítettem mások nagyszerű munkáiból.
A makett kiállításon fedeztem fel, hogy a Zrínyi Kiadó is megjelent könyveivel a rendezvényen.
Nagy örömmel láttam meg a rég vágyott Hadsereg és Fegyverek 1956 című könyvet, tisztelt Horváth Miklós, hadtörténész és Kovács Vilmos, muzeológus munkáját. Tovább fokozta örömömet az a tény, hogy a kiadó most kedvezményesen árusította kiadványait, úgyhogy nem töprengtem a vételen, rögtön megvásároltam. Ezt olvasni a könyv hátlapján:
Horváth Miklós hadtörténész és Kovács Vilmos muzeológus közös könyve,
a HADSEREG és FEGYVEREK
1956
segítségével bepillanthatunk az 1956-os forradalom és szabadságharc hétköznapjaiba, és megismerhetjük:
- a Magyar Néphadsereg fontosabb feladatait és belső konfliktusait;
- a karhatalmi célú alkalmazás intézményrendszerét;
- a hadsereg és más erőszakszervezetek közötti ,,munkamegosztás" jellemzőit;
- a szovjet csapatok magyarországi bevetésével kapcsolatos döntések körülményeit;
- illetve a felkelő-szabadságharcos és más fegyveres csoportok, valamint a nemzetőrség tevékenységének fontosabb mozzanatait.
A kötet egyik legfőbb újdonsága, hogy egyedülálló módon és mélységben mutatja be a forradalom és szabadságharc során alkalmazott fegyverzetet és a fontosabb haditechnikai eszközöket. A legújabb kutatások során feltárt, és ebben a kötetben először publikált források, további lehetőséget nyújtanak a korszakkal kapcsolatos történelmi ismereteink bővítésére.
( A könyv egyébként kemény kötésű, 208 oldalas, képekkel, ábrákkal gazdagon illusztrált. Az egységesen szépia technikával színezett fotók közül a 86.oldalon a mosonmagyaróvári sortűz áldozatainak temetéséről is találunk egy képet.)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-04-13 04:10:02, vasárnap
|
| |
| |
Hétvégén Mosonmagyaróváron XVIII. alkalommal került sor a Nemzetközi Makett Kiállítás és Verseny című rendezvényre. Neten ismert neve Moson Model Show. Miközben a több száz kiállított makett között nézelődöm azon lamentálok, hogy a sok-sok háborús jelenetet bemutató modell között egy sincs, ami az 1956-os forradalom és szabadságharcot mutatná be. Pedig szerintem nagyon is lehetne olyan makettet készíteni, amelyen a Pesti Srácok halált megvető bátorsággal küzdenek az orosz tankok ellen. De lehetne a Magyar Szabadságharcost is megjeleníteni egy egész alakos modellben. Készítettem is egy csomó fotót kiindulásképpen. Ha lemegy a mega rendezvény meg fogom keresni a helyi maketteseket, hogy segítsenek egy vagy több '56-os alkotás elkészítésében.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-04-12 02:02:04, szombat
|
| |
| |
Ménfőcsanakon és Győrben a költő hetven, illetve hetvenötödik születésnapja
alkalmából is rendeztek köszöntőt és irodalmi esteket. 2002-ben és 2007-ben,
irodalmárok, győri közéleti személyek, barátai, rokonai, ismerősei találkozhattak
személyesen Sulyok Vincével, aki feleségével együtt látogatott haza az
eseményekre.
A Ménfőcsanaki Petőfi Sándor ÁMK és Sulyok Vince 2002-ben ajándékozási
szerződést írtak alá, melyben megállapodtak, hogy ,,Sulyok Vince alkotói
munkásságát képező könyv-és folyóirat gyűjteményét, Ménfőcsanakon a
Bezerédj-kastély könyvtárának elkülönített részében helyezik el, egy később
létesítendő emlékszoba céljából."
2009. július végén Norvégiából érkezett a hír, hogy Sulyok Vince nagyon beteg.
77 éves korában, augusztus 9-én, otthonában, az Oslo melletti Billingstadban
érte a halál. Felesége és családja az utolsó pillanatig vele voltak. Sulyok Vincét
2009. augusztus 20-án Oslóban helyezték örök nyugalomra.
Könyveinek Norvégiából Ménfőcsanakra szállítása még életében elkezdődött,
de az utolsó szállítmány már csak halála után, 2009 decemberében érkezhetett.
Ebből a közel ötezer darabból álló gyűjteményből valósulhatott meg
Ménfőcsanak újabb irodalmi emlékhelye a Bezerédj-kastélyban, mely
Sulyok Vince Irodalmi Emlékhely néven nyílt meg, 2011. június 3-án.
A gyűjtemény, a költő magyar és norvég nyelven kiadott munkái mellett az
emigráns magyar irodalom sok fontos alkotását is magában foglalja.
Sulyok Vince munkái:
Magyarul megjelent verseskötetei:
Rám döntött világ (Róma, Katolikus Szemle,1958),
Céltalan ég alatt (Brüsszel, Magyar Ház,1961),
Fényörvény életünk (Bp. Széphalom Könyvműhely,1997),
Tegnapodban élsz (Bp. Széphalom Könyvműhely,2002),
Szegény ország (Bp. Magyar Napló,2006),
Vérezni kezd a tenger (Bp. Argumentum, 2009)
Műfordításai norvégból, dánból, svédből magyarra:
Vikingek az újvilágban: /Helge Ingstad/ - Bp. Gondolat, 1972.
Téli levél -Tizenkét norvég költő, Bp. Európa Könyvkiadó, 1977.
A város metafizikája: Rolf Jacobsen versei Bp. Gondolat, 1978.
A cápák: Jens Björneboe -regény, Bp. Európa Könyvkiadó, 1981.
Ellenfényben: Peter Holm versei Bp. Széphalom Könyvműhely, 1999.
117 vers -Thomas Tranströmer, Bp. Széphalom Könyvműhely,2001.
Idillország kéklő ege: Huszadik századi dán költők antológiája Bp. Széphalom
Könyvműhely, 2002.
Karácsonyi Csillag- Borisz Paszternák késői verseit oroszból fordította Sulyok
Vince és Gömöri György -Washington, Occidental Press, 1965.
Norvég nyelvű műfordításai:
Det maa bli lys! /Világosságot/ Válogatás Petőfi Sándor verseiből. Oslo, 1973.
Dikt i utval / Válogatott versek/ Illyés Gyula válogatott versei / Oslo, 1974.
Moderne Ungarns lyrikk /Modern magyar líra / Oslo, 1975.
Besokeren: / A látogató/, Konrád György regénye, Oslo, 1975.
Hvisking i mörket /Suttogás a sötétben/ Weöres Sándor versei Oslo, 1977.
Lukten fra retterstedene /A vesztőhely illata/ - Pilinszky János versei
Oslo, 1978.
Med rent hjerte / Tiszta szívvel/ - válogatás József Attila verseiből
Oslo, 1980.
Ogsaa dette er Europas stemme /Ez szintén Európa hangja/ Kányádi Sándor és
Csoóri Sándor versei Oslo, 1984.
Hrabals Book /Hrabal könyve/ Esterházy Péter, / Sulyok Vince és Sulyok Éva
fordítása/ Oslo, 1994.
Mennesker, Grener /Emberek, Ágak/ - Válogatás Csoóri Sándor verseiből
Oslo, 1997.
Művelődéstörténeti munkája:
Ungarns historie og kultur /Magyarország történelme és kultúrája
/norvég nyelvű/ Oslo,1994.
Fontosabb antológiák:
Füveskert (1957), Új égtájak (1969), Nyugati magyar költők antológiája (1980),
Vándorének (1981), Az év versei (2003), Az év versei (2004)
Verseiből fordítottak norvégra, dánra, svédre, olaszra, spanyolra, angolra,
hollandra.
Díjak, elismerések:
A magyar irodalom skandináviai és az északi népek irodalmának hazai
megismertetéséért számos elismerésben és kitüntetésben részesült:
Oslo város fordítói díja -1975
Petőfi-emlékérem -1975
Ady-emlékérem -1978
Bethlen Gábor-díj -1994
Pro Cultura Hungarica-díj -1996
Árpád-érem -1997
Nagy Imre- emlékplakett -1999
Révai Miklós érem-Győr -2000
Év könyve díj -2003
Partiumi Írótábor díja -2006
Radnóti Irodalmi Társaság tiszteletbeli tagja- 2007
Hollandiai Mikes Kelemen Kör Irodalmi Figyelő Díja -2008
Ménfőcsanakért Emlékplakett -2009
Művei internetes kiadása a következő címen tölthető le:
www.federatio.org/mikes_bibl.html
Felhasznált irodalom:
Arday Géza.: Magyar Irodalmi Figyelő Díj, Laudáció Sulyok Vincének /2007 /
Kaiser Ottó: interjú Sulyok Vincével, Könyvjelző /2007. 11./
Gülch Csaba: Szívben növekvő remény /beszélgetés Sulyok Vincével/ Kisalföld,
1997. 10. 22- szám/./
Pomogáts Béla: A fény vándora, Sulyok Vince költészetéről / Műhely 1985. 06./
Napkút kiadó- Napút online kulturális folyóirat ismertetése Sulyok Vincéről
/ 2007. 04. 11./
Galgóczi Károlyné: Találkozásom Sulyok Vincével, /életrajzi jegyzet, 2008/
Galgóczi Károlyné levelezése Sulyok Vincével 2002-2009.
Hegyalja újság szerk. Dr. Zsilavi Fábiánné, 2002. 06, 2008.03, 2008. 7-8, 2008.
04. számai.
Sulyok Vince Irodalmi Emlékhely dokumentumai.
Összeállította:
Juhász Tibor művelődésszervező
Győr-Ménfőcsanak, 2011. december
Sulyok Vince bemutatását ezzel a 4.résszel befejeztem. A Képtáramban nyitottam egy fotógalériát tiszteletére, Sulyok Vince néven. Ígérem,hogy a közel jövőben elmegyek meglátogatni az emlékhelyét és saját fotókat is készítek majd. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-04-11 02:58:54, péntek
|
| |
| |
Lélektanilag is nagyon beszédesek a kötetcímek, hiszen ekkor még nem volt 30
éves, de már négy esztendeje emigrációban élt.
Petőfi születésének százötvenedik évfordulójára, 1973-ban jelent meg norvég
nyelvű válogatása a szabadságharc költőjének verseiből Det maa bli
lys!(Világosságot!) címmel. A nyers fordításokat Sulyok Vince végezte, és
néhány neves norvég költővel együtt ültették át a verseket.
A következő évben Illyés Gyula verseiből jelent meg egy válogatás, melyben az
első költemény 1929-ből való, az utolsó 1973-ból, vagyis négy évtized költői
termését foglalja magába e munka. Ennek a kötetnek akkora sikere volt
Norvégiában, hogy Illyésnek komoly esélye volt az irodalmi Nobel-díjra, melyet
azonban az akkori kultúrpolitika itthonról nem támogatott. Nagy érdeme Sulyok
Vincének, hogy minden kötetet bevezető tanulmánnyal látott el, így a norvég
olvasóközönség előtt térben és időben helyezi el a műveket és a szerzőjüket.
1975-ben átfogó antológiában foglalta össze a modern magyar lírát Ady
Endrétől Juhász Ferencig. Ebben az évben kapta meg Oslo város fordítói díját,
norvég nyelvű Petőfi válogatásáért.
1978-ban jelent meg Weöres Sándor és Pilinszky János, 1980-ban József Attila,
1984-ben Csoóri Sándor verseinek fordítása.
Közben számos művet (verseket és regényeket) fordított norvégról magyarra.
A dán költészetből való műfordításaival először folyóiratközlésekben, később
könyv alakban is találkozhatott a hazai olvasóközönség, Idillország kéklő ege
címmel.
,,Megállapítható, hogy a kis népek nem egymást fordítják, hanem a nagyokat,
ám ha mégis, akkor az azért történhet meg, mert a kisnépek érzés és
gondolatvilága közelebb áll lelkileg-szellemileg egymáshoz. Ez lehet a mélyebb
oka a norvég-magyar kapcsolatnak ,,- nyilatkozta egy interjúban Sulyok Vince
1978-tól csaknem két évtizeden át a Norvég Nagylexikon magyar történelmi,
nyelvi, irodalmi és kulturális anyagának szerkesztőjeként több mint 900 magyar
vonatkozású szócikket írt.
A lexikonban hét és fél oldalon mutatja be hazánk történelmét, földrajzát,
kultúráját - (ez mai napig is szinte példa nélküli a nyugat-európai országokban).
Tíz éves munkával elkészítette élete fő művét: azt a hétszáz oldalas
monográfiát, amelyben objektíven mutatja be az északi népeknek hazánk
történelmét és kultúráját a honfoglalástól a második világháborúig. Címe:
Ungarns historie og kultur (Magyarország történelme és kultúrája). Borítóján a
híres 1044-es ménfői csatajelenet képe látható a Képes Krónikából.
Ezt a könyvet nemcsak a skandináv országok egyetemei és főiskolái használják
forrásműként, de diplomaták, újságírók és kutatók számára mai napig is
elsőrendű forrásanyagnak számít.
Első ,,hazai" lírakötetét 1997-ben adta közre Fényörvény életünk címmel.
2002-ben jelent meg a Tegnapodban élsz című újabb verseskötete, melyet
Győrben külön is bemutattak.
Az '56-os forradalom 50. évfordulója tiszteletére 2006-ban Magyarországon
megjelentetett Szegény ország c. kötetében közölte az '56-al kapcsolatos verseit
és műfordításait.
Az utolsó - Vérezni kezd a tenger című kötetét Sulyok Vince még maga állította
össze, de kiadását már nem érhette meg. A posztumusz kiadást Ménfőcsanakon
mutatták be először a nagyközönségnek 2009 októberében.
Mitől lesz hazává egy ország?
,,Norvégia második hazámul állampolgárává fogadott, emberi jogaimat a
legmesszebbmenőkig biztosította, hozzásegített, hogy egyetemén tanuljak,
egyetemi álláshoz juttatott s jólétét megosztotta velem.
Cserébe sose követelte, hogy szülőföldemet megtagadjam, ellenkezőleg, arra
kért-bíztatott itt mindenki, hogy norvég nyelven írt könyveimben, cikkeimben
hozzam hozzájuk közelebb, tegyem számukra ismertebbé a magyar népet és
műveltségét."
Egy interjúban a hármas kötődésről beszélve így jelenik meg a hazai, ménfői táj:
,,... ez volt az első az elsődleges, ebbe születtem bele, ott, ahol a Sokoró egyre
szelídebbé váló vonulatai végül egészen beleolvadnak a Marcal, Rába, Rábca és
a számtalan Bakony-ér által öntözött lapályba, a Kisalföldbe. Szülőfalum Ménfő,
még az utolsó dombsorok délnyugati oldalaira épült. A kertek végéről, a
,,Kilátódombról", a romok nélkül visszamaradt Világosvár tetejéről, meg a
cseresznye- és diófák tetejéről megejtően szép kilátás nyílik a gyümölcsösökben,
növényzetben gazdag békés szép tájra. De ehhez a tájhoz, nem csak ilyen
madártávlatból kapcsolódtam! Én a ménfői népet, a falut körülvevő tájat, a
,,határt", nem csak gyönyörködve rája-rája tekintve, hanem még inkább benne
dolgozva ismertem meg, iskolaszünetek idején együtt tevékenykedve a földeken a
falumbeliekkel. (:)... lélekben sosem szakadtam el egészen ettől a tájtól, a
norvég fjordok kőcsipkés partjait csodálva se."
Visszavágyódása, szülőföldjének szeretete, élete utolsó napjáig elkísérte, de
eldöntötte: munkája, barátai, családja miatt "hazaköltözni" már nem fog:
,,Nem látom értelmét annak, hogy felszámoljam a norvég életemet és
visszatérjek, hazaköltözzek Magyarországra. Ez a megoldás nem vezetne
sehova. A fiatal fa még akár kétszer is bírja az átültetést. Többször már nem. Az
ember is - ahogy az évek szállnak - egyre alkalmatlanabbá válik arra, hogy
átültessék. Tengernyi emlék, élmény köt Norvégiához. Negyvenegy év, amit ott
éltem, az ottani munkám, ismerőseim, barátaim, és nem utolsósorban a
családom, a házam, a kertem... Nagyon szeretem a növényeket. Magam
terveztem, építettem azt a nagy télikertet, amelyben még télen is nyílnak a
virágok. Ez valami elszakíthatatlan ,,visszatérés" parasztőseimhez. Tőlük
örököltem a növények szeretetét és nem is tudnám elképzelni az életem nélkülük.
Ők egy kicsit a barátaim is. Sosem sajnálom tőlük az együtt töltött órákat, hiszen
a törődést sokszorosan hálálják meg nekem."
Következő rész: 2014.04.12. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-04-10 03:54:03, csütörtök
|
| |
| |
Az 1956-os forradalom napjai éppoly meghatározó erővel hatottak rá, mint
gyermekkora paraszti világa.
November 13-án az időközben Egerbe visszatért szovjet csapatok parancsnoka
azonnali hatállyal kiutasította a városból a nem egri illetőségűeket. Ekkor tért
haza a szülői házba.
Így emlékezik vissza erre az időszakra:
,,... falunkon is, meg a szomszédos Győrön át is tízezrével vonultak a menekültek
a közeli osztrák határ felé, de én nem tartottam velük, mert úgy éreztem, minden
a szülőhazámhoz köt. 1957-ben, január vége táján hivatalos levélben értesítettek
arról, hogy kizártak az ország összes egyeteméről és főiskolájáról. Készültek
arra, hogy felelősségre vonjanak, Február 6-án, délelőtt virágnyelven írt
táviratot küldött egy jóakaróm, hogy a hatóságok letartóztatásomra készülnek.
Azonnal elhagytam szüleim házát, ahol alig két órával később már meg is jelent
értem a belügyminisztériumi gépkocsi.
Szinte csodába illően (de amiért a valóságban súlyos ezreket is le kellett tennem
megmentőm markába) sikerült február 7-én éjjel Jugoszláviába átjutnom, ahol
öt menekülttáborban öt hónapot töltöttem, nagyrészt internáltsággal fölérő
körülmények között..."
Egy ároknál megállt kísérőm,
fojtottan súgta: ,,Ez itt a határ...
segítse Jézus!" . Kezem megragadta,
s csendesen ment is vissza már.
Háromnegyed kettő volt. Fénylett
a mutató, az óra zümmögött.
A hűvös köd derengve egyberettent
imbolygó vállai mögött.
Magam maradtam. Átugortam.
A dobbanástól visszhangzott a táj,
s lihegve vártam, fuldokolva... higgyem,
hogy mögöttem van minden borzadály?
S mert rágondoltam: mint az ostor
az állatot, a szörnyű félelem
úgy végigvert, hogy futottam, rohantam!
S a Szabadság már ott futott velem...
( Sulyok Vince: Menekülés,
Jugoszlávia, 1957.02.28)
Ekkor 25 éves volt, akinek csak fél éve hiányzott az egyetemi tanulmányok
befejezéséhez. Szüleinek írt leveleiből tudhatjuk, hogy eredetileg Svájcba, vagy
Franciaországba szeretett volna menni, de végül a sorsa másként alakult...
Éppen a bánsági Écska szélébe telepített lágerben tengette életét, amikor a
rekkenő déli hőségben egy idegen fiatalember lépett oda hozzá és megszólította.
Kiderült, hogy norvég diákküldöttként azért jött a lágerbe, hogy az itt található
magyar egyetemisták közül kiválasszon tízet, akinek kedve volna Norvégiában
továbbtanulni.
,,... a lágerben töltött nyomasztó hónapokkal mögöttem már attól, mintha egy
szebb, emberibb világba kerültem volna, hogy ezzel a norvég diákvezetővel
elbeszélgethettem hajdani norvég könyv élményeimről. S amikor megkérdezte
tőlem, hogy lenne-e kedvem a valóságban is megismerkedni könyveim
Norvégiájával, már nem volt bennem többé szemernyi kétség sem afelől, hogy a
sors választása, sőt jutalma volt ez a találkozás és lehetőség: s hogy ez volt a
legjobb, a legszerencsésebb, ami velem történhetett..."- emlékezett vissza
Sulyok Vince.
Így került egy magyar főiskolás norvég nyelvterületre, akinek első célja az volt,
hogy minél hamarább elsajátítsa egy idegen ország nyelvét. Akkor még nem is
sejthette azt, hogy ez a nyelv lesz az, aminek köszönhető: a kultúra- és
versközvetítő munkássága.
Felvételt nyert az Oslói Egyetem német, orosz és a történelem szakára, ahol
1962-ben vehette át diplomáját. 1963 decemberében szerezte meg a Candidatus
Philologiae címet, mely hozzásegítette, hogy az Oslói Egyetemi Könyvtárban
kapjon állást, mint tudományos munkatárs. 1970-től történelmi szakelőadó,
majd 1994-től nyugdíjazásáig főkönyvtárosként dolgozott. Feladata a közép- és
kelet-európai történelem, a német nyelv és irodalom, valamint az ún. Hungaricaanyag
gondozása volt.
Amikor odakerült, 56 magyar nyelvű könyvvel rendelkezett a könyvtár, amit
évek során gazdagított és 5550-re növelt, ennek több mint a fele történelmi
forrásanyag.
Sulyok Vincének kenyérkereső foglalkozása volt a könyvtárosi állás, de ebből a
rövid bemutatásból is láthatóvá válik, hogy ezt a munkát is a legmagasabb
szakmai és emberi színvonalon végezte.
1964-től rendszeresen jelentek meg írásai norvég lapokban, melyek
legtöbbnyire a magyar történelemmel, irodalommal, kultúrával foglalkoztak.
Eközben folyamatosan publikálta verseit az emigráció folyóirataiban: az
Irodalmi Újságban, a Katolikus Szemlében, a Nemzetőrben és az Új
Látóhatárban.
Első verseskötete 1958-ban Rómában, a Katolikus Szemle kiadásában jelent
meg, Rámdöntött világ címmel. Három év múlva újra önálló kötetben adta közre
korai verseit, (Céltalan ég alatt, Brüsszel, Magyar Ház).
Következő rész 2014.04.11. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-04-09 17:58:23, szerda
|
| |
| |
SULYOK VINCE
Író, költő, műfordító és művelődéstörténész
(Ménfő, 1932. július 7. - Oslo, 2009. augusztus 9.)
,,...Én vagyok ez a messziről jött,
ez a messziről hazaérkezett.
Mert a haza ott van, ott van a haza,
ahol elillant éveink emlékei
sejlenek elő a rájuk rakódott
por rétegei alól és ahol anyánk
szavait véljük még hallani egyre,
a mindennél édesebb anyanyelvet."
(Sulyok Vince: Messziről hazaérkezett, részlet)
Sklánicz Vinceként középparaszti családban született Ménfőn, az Öreg
utcában. Az itt eltöltött gyermekkor világa és élményei meghatározó erővel
hatottak egész életére, rányomva bélyegüket mind írásaira, mind
gondolkodására.
Könyvekbe szerelmes édesanyjától örökölte az írott szó iránti igen korai
érdeklődését. Már az elemi iskola megkezdése előtt tudott írni és olvasni.
A tanítójának nem volt nehéz rábeszélni szüleit a továbbtaníttatására.
A gimnáziumot 1944 őszén kezdte a győri bencéseknél, de az egyházi iskolák
államosítása után a Révai Miklós Gimnáziumban érettségizett 1952-ben.
Gimnazistaként írta első verseit, melyek diáklapokban jelentek meg.
(Az '50-es évek elején már Sulyok Vince néven írta alá verseit, de hivatalosan
édesanyja vezetéknevét csak 1962-ben vette fel Norvégiában.)
A középiskolából jeles bizonyítvánnyal tanulhatott tovább: az ELTE
Jogtudományi Karára vették fel. Sikeresen letett vizsgái ellenére egy év után
mégis kizárták az egyetemről, mondván: kulákgyanúsak a szülei. Egy évig a
győri Keksz-és Ostyagyárban dolgozott munkásként. A Nagy Imre fellépése
nyomán megenyhült politikai légkör azonban újra lehetővé tette számára a
tanulást. Magyar-orosz szakosként a budapesti, majd ennek megszűnte után az
egri Tanárképző Főiskolán folytatta tanulmányait.
1955-ben1955-ben tagja lett az Írószövetség egri csoportjának, s versei ettől kezdve rendszeresen jelentek meg Heves megye napilapjában, a Népújságban.
1956 őszén beválasztották a főiskolai MEFESZ vezetőségébe. A forradalom
kirobbanásakor tagja lett az egri városvédelmi bizottságnak, mely mindvégig a
helyi forradalmi események irányítója volt. A főiskolások képviseletében
beválasztották az egri városi, majd a Heves megyei Forradalmi Tanácsba, ahol nyomban kinevezték a Népújság főszerkesztőjévé is.
Következő rész: 2014.04.10. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-04-09 07:50:40, szerda
|
| |
| |
Ha kenyerét eszed
Ha kenyerét eszed
Ennek a hazának,
Örüljön a lelked,
Ne kötözze bánat.
Vérrel megöntözött
Édes földje adja,
Őseid élete
Minden darabja.
Ha a földről kezeddel
Morzsolod a rögöt,
Érezzed a múltad,
Szívbéli örömöd.
Életed himnusza:
A föld, mely annyiszor,
És ne hidd, hogy hiába,
Életed rábízod.
Életed szenvedés, s ha
a halál majd szemedbe néz,
Vállald büszkén őseid
Vérét, életét.
Feltörnek szívedből
Elfelejtett szavak:
Haza és Szabadság-
Ellopott szavazat.
Vedd vissza a földed,
Vérrel megöntözött,
Maradék hazádban
Csak ehhez van közöd!
Életed szenvedés, s ha
a halál majd szemedbe néz,
Vállald büszkén őseid
Vérét.
Ha kérnéd életem,
Jöhetnél velem.
De lesz- e majd hazánk?
Életed szenvedés, s ha
a halál majd szemedbe néz,
Vállald büszkén őseid vérét.
Életed szenvedés,
Áldozat, küszködés
Vállald hát őseid
Vérét, életét.
1956 Aki magyar...
- rockopera -
zene: Jenei Szilveszter
versek: Adorján András - Kocsis L. Mihály
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-04-08 05:58:46, kedd
|
| |
| |
Magyar forradalom 1956
Az oktatási és kulturális tárca támogatásával az 1200 hazai középiskola mindegyike megkapja a Magyar forradalom 1956 című napló fakszimile kiadását. Egy pesti kisdiák, Jancsi, 14 évesen, 8.osztályos tanulóként naplót írt a magyar forradalomról. 1956.október 23-tól 1957.március 15-ig, nap mint nap lejegyezte mindazt, amit a városban tett kirándulásai során látott, amit szülei és barátai meséltek neki, s amit az újságban olvasott és a rádióban hallott. A napló lapjain páratlanul érdekes elegyet alkotnak egy VIII. kerületi fiú hétköznapi élményei és a világtörténelmi jelentőségű forradalom menete. A napló néhány évvel ezelőtt került jelenlegi tulajdonosához, Molnos Péterhez, aki az Ecseri piacon vásárolta meg olyan kereskedőktől,akik lomtalanításra kidobott hulladékok között találták. A különleges kordokumentumot könyv formában jelentette meg a Kieselbach Galéria. A kék tintával, szépen formált, jól olvasható betűkkel írt naplót számos fotó és precízen kivitelezett gyermekrajz teszi még érdekesebbé. Az eredetit minden tekintetben hűen követő fakszimile kiadás tartalmazza a beragasztott röplapokat és újságkivágásokat is.
( Az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából szervezett programok -
kiállítások,koncertek,előadások,konferenciák és egyéb kulturális események - egész évben zajlanak a külföldi magyar kulturális intézetekben és azok közreműködésével.)
In.: Gyarapodó Magyarország 2004-2010
A kultúra nyolc bő esztendeje fejezet, 21.o.
Természetesen a könyv nekem is megvan. Még Pesten vettem egy könyvesboltban. Képeket a Magyar forradalom 1956 c. mappába töltöttem fel.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 28
|
|
|
|
2014. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
28 db bejegyzés |
| e év: |
345 db bejegyzés |
| Összes: |
2731 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 272
- e Hét: 3440
- e Hónap: 8321
- e Év: 30374
|
|
|
Offline
