Belépés
lilagondolatok.blog.xfree.hu
Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot.Találd meg azt, akitől s... Papp Györgyné
1944.11.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/35 oldal   Bejegyzések száma: 340 
Megemlékezés
  2021-04-04 10:50:23, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Másolt gondolatok, de minden szavával egyetértek.
  2021-04-04 10:38:35, vasárnap
 
 




Másolt gondolatok, de minden szavával egyetértek.
.
"Nyomja a lelkem ez az oltás téma...
Háborút látok, rosszindulatot és fröcsögést.
Az oltott öli az oltatlant és fordítva ....
Csak egy pillanatra álljunk meg.
Kérlek!

Jelen állás szerint az oltás nem kötelező. Ez azt jelenti, hogy mindenki saját jogán eldöntheti, hogy szeretné-e felvenni, vagy sem.
Remélem mindenkinek érthető ez a mondat.
Van választásunk, döntésünk és van saját akaratunk.
Engem nem érdekel, hogy oltattál-e vagy sem.
Ha eddig szerettelek ezután sem fog ez változni.
Úgy, ahogy te sem változol és én sem.
Ez egy döntés, amit mindenki saját felelősségének a tudatában hoz meg...és ha nagyon őszinték akarunk lenni saját magunkkal, egyik tábornak sincs jelen pillanatban fogalma arról, hogy melyik a helyesebb út...
Mindenkinek a sajátja...
Tartsuk egymást tiszteletben!
Ez lenne a kulcs a békességhez...."




 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Áldott Ünnepeket!
  2021-04-03 10:15:21, szombat
 
  Áldott, békés húsvéti ünnepeket kívánok Mindenkinek sok szeretettel!



 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Kívánom,....
  2021-03-17 10:41:29, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
RA-s vagyok
  2021-02-28 16:14:44, vasárnap
 
  Kedves Betegtársak, szomorún olvasom, hogy egyre többen és egyre fiatalabbak posztolnak a csoportokban, csak úgy dobálózunk a latin betegség nevekkel (RA, SLE, Bechterew, Hashimoto, stb,.), terápiák, gyógyszerek nevével.Sokszor elkeseredésünkben egymástól várunk tanácsot, néha türelmetlen, kioktató kommentek is becsúsznak. Sajnos sokszor talán a közvetlen környezetünk se tudja, min megyünk keresztül, mit érzünk. Egy személyes történetem,abból az időből,amikor több évi kínlódás után már külső testi jelei is voltak a betegségemnek és 40 évesen sántítottam.Közeli ismerős rákérdezett, mi történt, röviden csak annyit válaszoltam, hogy mozgásszervi immunbetegségem van. "Jaa, azt hittem valami komoly..." Nem, nem komoly, nem ütött el a vonat, mi nem vagyunk rákosak (szerencsére), ezzel a betegséggel el lehet élni-kínlódni hosszú évekig, a terápián, orvoson, rajtunk és a szerencsén múlik,milyen minőségben.
Mert mi vagyunk,akinek "mindig van valami baja", mert az immunbeteg jellemzője,hogy mindig új tünetek jönnek,amikor már azt hittük nyugi van.
Mert mi vagyunk,akiknek bármennyire támogató társa, gyerekei, családja van,előbb utóbb teher vagyunk a problémáinkkal.
Mi vagyunk,akitől jogosan kérdezik, hogy "te mindig ennyit aludtál",közben nem tudják, hogy egyszerre max 4-5 órát tudunk aludni, de azt bármilyen napszakban.
Mi vagyunk,akinek azt mondják a találkozáskor,hogy "de jól nézel ki"(ami a baromi kövér vagy szinonimája), közben vagy a betegséged velejárója a hízás vagy tele vagy tömve szteroiddal.
Mi vagyunk,akinek állandó harc az egészségügy rendszerében bolyongva a különböző problémáinkra jó orvost, terápiát találni.
Mi vagyunk, akiknek orvosi bizottság előtt kell bizonygatni, hogy nem lusta munkakerülők vagyunk, és nem azért tanultunk,hogy kategóriákért és százalékokért kuncsorogjunk, de tényleg nem tudunk 8 órát 100%-osan ledolgozni, mert ólomból vannak a végtagjaink és vatta van az agyunk helyén és már délelőtt 10-kor a lefekvést várjuk.
És így tovább...
De nem szeretnék senkit elkeseríteni, inkább jelezni,hogy nem vagytok egyedül, fel a fejjel, ha nagyon lent vagyunk onnan felfelé vezet az út (na ez kicsit giccses, megkapjuk egyszer azt a k... oltást is, túléljük,jön a tavasz, ne hagyjátok magatokat!
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Ez van!
  2021-01-28 10:23:18, csütörtök
 
 




Sokan nem is gondolják, hogy valaki gyógyíthatatlan betegséggel küzd naponta. Mosolyog, miközben ordítani tudna a fájdalomtól, a fáradságtól, ami bárhol, bármikor rá tör. De tenned kell a dolgodat, mert nincs más választásod! Ha tetszik, ha nem erőt kell magadon venni, és megtanulni együtt élni a betegségeddel!. Nem könnyű, sosem lesz az, egyre nehezebb lesz, de nem szabad feladni! A végsőkig harcolni kell!
A kedvenc idézetem a családorvosomtól az volt, hogy: " nem lehet olyan rossz, ha még mindig dolgozol és mindent megteszel, amit csinálsz." Mondtam neki, hogy nem tudtam, hogy van választásom.
Évek fájdalmai, fáradtságai és a sok változás bennem ok nélkül, vagy látszólag ok nélkül... Elrejteni mindent más elől, úgy tenni, mintha jobban csinálnád, mint te magad; amíg már nem működik. Nem számít, milyen erős akarsz lenni.
Aztán eljön a pillanat, amikor elmondják, hogy mid van... Vegyes érzéseid vannak: végre tudod, hogy mid van, de hogyan birkózol meg vele?
Biztatás hiánya, feküdni akarás, gyakran szed gyógyszereket, az éjjeliszekrény tetején egy egész gyógyszertár van.
Aztán a napi válaszok: " Miért híztál meg/ fogytál le ennyire?" " Remek étrendem van, ha kimész és tornázol.
Az egykor gyönyörű hajad most szörnyű és kihullik.
Mi történt veled??....
Ez mind igaz és ezért osztom meg!
Csendes és láthatatlan betegségek léteznek...
Ha láthatatlan betegséged van, nehéz a nézőpontodból vitatkozni tudatlan emberekkel.
Az élet sok fordulatot vesz!!!
Belefáradtam, hogy azt mondják:
* Voltál orvosnál?
* Próbáltad már ezt?
* Próbáltad már?
* Nem tudom, mi mást tehetnénk érted...
Ez az! Próbáltam, de mégis mindent megpróbáltam!!!
Az orvosok szerint ez a betegség örökké tart. Hogy nem gyógyulok meg. Én azonban nem adom fel, de másokat is rá akarok ébreszteni:
* Egy szundikálás nem fog meggyógyítani, de segíteni fog...
* Nem vagyok lusta, gyógyszert szedek és néha álmosít.
* Nem vagyok dühös, de néha nyűgös a fájdalomtól.
Naponta küzdök fájdalommal, mobilitási problémákkal, fáradtsággal, környezetem kritikájával.
A legfrusztrálóbb módon az emberek rám néznek és azt mondják: " Nem lehet olyan rossz, jól nézel ki "
Annak ellenére, hogy a szervezetem mindenhol gyötrelmes fájdalmakat él át, természetesen jól nézek ki, mindig igyekszem jól kinézni, ez egy " láthatatlan " betegség.
Ez a betegség testileg, lelkileg és érzelmileg is hatással van rám. Mert ritka autoimmun betegségeket nem lehet látni, de érezzük.
És ott vannak... Csendes támadás, de különösen fájdalmas.... a reumatoid artritis.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Tilda néni, a napközis tanítónő,
  2021-01-15 15:58:24, péntek
 
 




"Tilda néni, a napközis tanítónő, hetek óta
figyelte Ildit, a néhány napja még kedves-cserfes,
mindenre figyelő kislányt - hogyan
bújik meg az utolsó sorokban írást,
vagy tanulást mímelve.Ha felszólítja, összerezzen,
tétován áll fel.Ha ugyan feláll.
Kérdéseire zavart hallgatással válaszol, kibámulva
az ablakon.
Egy éve még csillogó, búzavirágkék szemében
kihunyt a fény, és ha ránéz - mintha
nem is látná.
A tantestületi szobában megszólította Ildi osztályfőnök nőjét:
- Zsófikám, te tudod, mi
történhetett Z. Ildikóval? Az felhúzta a vállát:
- Nem tudom, de minden tárgyból egyre gyengébb.
Ha felhívom, csak néz,
feltápászkodik, de meg se szólal, pedig az
az érzésem, tudna felelni, ha akarna.
Értelmes kislány, legalább is eddig az volt.
Most mintha le volna bénulva.Vagy a haját
csavargatja, vagy ceruzája végét rágja, de nem hinném, hogy tudja, mit csinál. A keze már külön él.
Ki van cserélve az a kislány. Valami kellett, hogy történjék vele.
Ezután Tilda néni az uzsonnaszünetben
félrehívta Kingát, akiről tudta, hogy Ildi
legjobb barátnője, s hogy a szülők is összejárnak.
- Te Kingus, mi van Ildivel? Beteg, vagy
meghalt valakijük? - Úgy tudom, együtt szoktatok hazamenni.Jársz még hozzájuk?
Kinga pár pillanatig zavartan hallgatott.
Nem nézett tanítónője szemébe, úgy válaszolt:
- Külön járunk haza.
- Összevesztetek?
- Nem.
- Akkor miért?
- Mert én sietek.
- Ildi nem?
- Ildi hátrafelé megy, és az sokáig tart.
- Mit csinál Ildi?
- Hátrafelé lépked, és sokszor el is esik.
Úgy megy haza, van fél óra, amíg hazaér.
- Mióta jár így Ildi?
- Már régen. De ne tessék neki visszamondani. Nem akarok árulkodós lenni.
A tanítónő megsimogatta Kinga fejét, és
elengedte. Ám, amikor sorbaállás után
hazaküldte a napközis osztályt, s a gyerekek
már szétszéledtek, ki erre, ki arra, kisietett
a sarokra, ahonnan beláthatta az egész utcát, amelyen Ildinek kellett hazamennie. Öt-hat háznyira meg is látta a
szőke, copfos kislányt, hatalmas hátitáskája
alatt görnyedten lépkedett hátrafelé
óvatosan, hogy el ne essen. Időnként a
kerítésbe fogózkodott. Aztán újra nekiindult.
Másnap egy fiatalabb kolléganőjét kérte
meg, hogy engedje haza a gyerekeket. Ő
meghúzódott Ildiék utcája sarkán.Sok
gyerek futott el mellette. Ki észrevette, ki
nem. Kergetőzve siettek hazafelé. Aztán
meglátta a kislányt hátrafelé imbolyogva közeledni. Megvárta, és kitárt karjaival magához ölelte. Az félig megfordult, és
rémülten nézett fel rá. A szeme megtelt könnyel, szája legörbült.
- Ne sírj Ildi, nincs semmi baj. De ha már
összefutottunk, megmondanád, miért mégy hátrafelé?
Ildi lehajtotta a fejét, és cipője orrával apró
köröket rajzolt az utca porába. A tanítónő
érezte, hogyan rázkódik a válla a hangtalan sírástól...
Ő is anya volt, még szorosabban szorította
magához a gyereket, aki ölelő karja közé
fúrta a fejét, és szinte nyüszített. A tanító-
nő türelmesen várt. Majd egyik kezével Ildit
simogatva, a másikkal óvatosan felemelte
az állát, hogy a szemébe nézhessen.
- Most már meg tudod mondani, miért mégy hátrafelé?
- Hogy visszafelé menjenek a napok.
- Mit csináljanak?
- Visszafelé menjenek. Addig, amíg apu
és anyu szerették egymást, és nem akartak elválni.
Újra Tilda néni ölébe fúrta a fejét.
Az megrendülten ölelte magához a kislányt.
Aztán megszólalt:
- Gyakran láttam hol apukádat, hol anyukádat
érted jönni. Mostanában nem kísérnek haza?
- Ha ráérnek, valaki elibém jön. Vagy apu,
vagy anyu. Ha sötétedik, biztosan értem jön valaki.
- Nem kérnéd meg őket, hogy lépdeljenek
veled együtt ők is visszafelé?
A kislány szemében fel szivárványlott a
fény, ahogy tanítónőjére nézett:
- Igazán megkérjem aput és anyut?
- Azt, aki éppen először érted jön. Aztán a
másikat is. Azt is mondd el nekik, miért kéred erre őket.
Gyorsan lehajolt, megcsókolta a kislányt,
és elsietett. Nem volt nála zsebkendő.
Szüksége lett volna rá. A saroknál visszafordult.
Ildi tovább lépkedett hátrafelé. Egyszerre integettek egymásnak. A tanítónő, amíg végigsietett a folyosón, akaratlanul vésett arcú, egyre komorabb, szótlanabb férjére gondolt, akit mostanában elhanyagolt. Miért is? Hiszen valamikor annyira szerették egymást. Ma már alig váltanak egy-egy szót. Mindketten csak gürcölnek-egy szem gyerekükért. Megszólalt az iskola csengője. Amikor felkapta a kabátját, átvillant rajta: Istenem, mi lenne, ha én is hátrafelé mennék haza? Pillanatig elmerengett. De régen mondta ki ezt a szót: Istenem! És kimondta:
- Istenem, csak sikerülne neki és nekem is."

GYÖKÖSSY ENDRE
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Sohonyai Attila : Menedék
  2021-01-08 12:12:43, péntek
 
 




Sohonyai Attila : Menedék


Építek neked magamban
egy barlangot;
oda bújj, ha rosszak a napok.
S ha felépültél, olykor
te leszel menedéke annak,
aki én vagyok.



 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Drága Barátaimnak sok szeretettel!
  2020-12-16 11:06:41, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Fésűs Éva : A lényeg
  2020-12-15 11:30:58, kedd
 
 




Fésűs Éva : A lényeg


A szépben az a legszebb,
ami leírhatatlan,
a vallomásban az,
ami kimondhatatlan,
csókban a búcsúzás
vagy nyíló szerelem,
egyetlen csillagban a végtelen.
Levélhullásban erdők bánata,
bújócskás völgy ölében a haza,
vetésben remény, moccanás a magban,
kottasorokban rabul ejtett dallam,
két összekulcsolt kézben az ima,
remekművekben a harmónia,
részekben álma az egésznek,
és mindenben a lényeg,
a rejtőzködő, ami sosem látszik,
de a lélekhez szelídült anyagban
tündöklőn ott sugárzik.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/35 oldal   Bejegyzések száma: 340 
2021.04 2021. Május 2021.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 15 db bejegyzés
e év: 140 db bejegyzés
Összes: 10660 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 468
  • e Hét: 3743
  • e Hónap: 10564
  • e Év: 143979
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2021 TVN.HU Kft.