|
2014-11-04 07:38:10, kedd
|
| |
| |
Istennél van a döntés - Dr. Nagy István parlamenti államtitkár gyászbeszéde
a sír / NIncs sehol / a sír
a gyilkosok / a test se ITT /
NIncs sehol / a test / se OTT
/ a csont / a gyilkosok / NIncs
sehol / a csont
(p. s.)
egyszer majd el kell temetNI
s nekünk nem szabad feledNI
a gyilkosokat néven nevezNI!
Tisztelt emlékező Közösség!
Nagy Gáspár Öröknyár című versével köszöntöm Önöket! Alig múlt el október 6-a az Aradi vértanúk, a nemzeti gyász, a becsület napja, amikor a szabadság halálára emlékeztünk, és ma néhány héttel később a feltámadását ünnepeljük. Az Aradi vár sáncai között egyértelmű volt az üzenet : a szabadságért
a legreménytelenebb helyzetben is vállalni kell a küzdelmet, a hatalom hazugságát pedig a legvéresebb megtorlás sem emelheti az igazság helyére. 1956-ban együtt voltunk ismét mi magyarok. Az utcákon
harcoló bátrak, a rádiókészülékek mellett imádkozók a tűzvonalban helytállók. Legyőztük magunkban a legbelsőbb félelmeinket, gyengeségeinken úrrá lettünk. Az elkeseredettség, a hit, a lélek ereje, hogy létezik egy másik, szemmel nem, csak a szívvel látható Magyarország vitte emberek millióit az utcára 1956 októberében. A hit és remény, hogy létezik egy másik egy szabad, független , gyarapodó Magyarország, ahol az emberek nem rettegnek a besúgástól, hanem bizalommal fordulnak egymás felé.
Tisztelt emlékezők és gyászolók!
Emlékezünk és gyászolunk. Begyógyulatlan múltunkon a sortüzek okozta seb. Az idő begyógyít mindent, tanítja nekünk a történelem, de 1956 őszének sebei inkább látszanak évről-évre föltépődőnek, mintsem gyógyulónak. S ez a kínzó fájdalom több forrásból is táplálkozik. Az egyik talán az a förtelmes maszatolás, ami 1989 után történt. Az a kínlódva kiizzadott ,,igazságtétel", ami mindennek mondható csak igazságtételnek nem. Az elmaradt katarzis.A görög tragédiákban fájdalmasságukban is az a gyönyörű,
hogy elmaradhatatlan a megtisztulás. Annak fölismerése,hogy minden látszólag igazságtalan halál belesimul végül az istenibe, s szolgálja az egészet, a jövőt. Ha mással nem tanulságaival.
1956 mészárlásairól nem mondhatjuk ezt el. Nem védekezhetünk, hogy még alig telt el emberöltőnyi idő, hogy még kevés a távlat. Nem. Mert a bűnt nem követte büntetés. Csak olyan felemás büntetés féle. Mert a nagy nehezen néven nevezés, a történtek félig meddig föltárása nem elég. Az áldozatok és a gyilkosok összemosása, a felelősség világgá nem kiáltása ma is égeti azok lelkét, akik hisznek az igazságban.
A fájdalom másik forrása a bocsánatkérés elmaradása. A nyilvános és teljes elégtételé. Mosonmagyaróváron 1956. október 26-án délelőtt 11 órakor a Szózatot éneklő fegyvertelen
tömeget kaszabolta sortűz. Majd kézigránátokat hajítottak közéjük. Majd miután újratöltötték a gépfegyvereket, a menekülő tömeget hátulról lőtték. Száznál is többen maradtak a vérrel áztatott
téren. S ennél a mondatnál meg kell állnunk. Mert ebben a mondatban égbekiáltó, kétségbeesett fájdalom van. Nem tudjuk pontosan hányan voltak. Nem tudjuk teljes bizonyossággal mindnyájuk neveit . Nők és férfiak, gyermekek és felnőttek. Diákok és tanárok, gyári munkások és értelmiségiek voltak.
Aztán elhallgattak a fegyverek, a sikolyok és a jajkiáltások. Csend lett. Súlyos csend parancsoltatott évtizedekig.
Aztán ahogyan fogytak a túlélők, a diktatúra úgy reménykedett a feledésben. De ezt a gyalázatot és gaztettet nem lehetett elfeledni. Aztán elkezdődött az igazságtételnek nevezett komédia.
Aztán 2011. június 19-én született egy ítélet féle. Ahol a parancsnok kapott három évet. Amit nem kell leülni. Aztán megfellebbeződött az ítélet. Aztán eltelt újabb néhány év. Aztán meghalt a parancsnok. Ágyban, párnák közt. Ahogyan hóhérnak illik errefelé. A túlélők itt vannak közöttünk.
Már nem mondják, hogy legalább bocsánatot kellett volna kérni. Mert már nem vágynak senki bocsánatára.
Még a tárgyalás utáni döbbent csöndben is arról beszéltek, hogy nem kért tőlük senki bocsánatot! Úgy vágytak pedig rá. Arra, hogy megbocsáthassanak. S helyettük is ki kell mondani
végre: nincsen megbocsátás! Nincsen bocsánat az elkövetett bűnökért. A szenvedésekért. A megaláztatásokért. Nincsen. Ebben az ügyben Istennél van a döntés. A fájdalom harmadik forrása az, hogy az elkövetők magyarok voltak. Mennyivel könnyebb lenne idegen, elnyomó
hatalom zsoldosaira fogni a sortüzeket. De nem lehet. Azok vezényeltek, lőtték véreiket, akik közülük valók voltak. S azok, akik nem vonultak ki a megszálló hatalom katonáival több, mint három évtized után. Maradtak elhazudni mindazt, ami történt. S összemosták magukat az áldozatokkal, hogy
még nagyobb legyen a bűn! Október 26-án Mosonmagyaróváron nem csak az egyes embert akarták elpusztítani, hanem a nemzet lelkét. De nem tudták, s ma sem tudják felfogni, hogy céljukat nem érhették,
érhetik el, mert egy országot lehet térdre kényszeríteni, de egy nemzetet soha.
Tisztelt emlékező, gyászoló Közösség!
Babits Mihály írja: ,, Nem a feledésben van az orvosság, hanem éppen az emlékezésben." Mi mosonmagyaróváriak ezt a napot nem kerülhetjük meg. Ezt a napot nem hagyhatjuk figyelmen
kívül. Mert mi véren vettük magunknak a szabadságot. Az emlékezés számunkra akkor lesz orvossággá , ha tanulságokat tudunk belőle megfogalmazni a jelenre és a jövőre nézve. Noha 1956 forradalmát és szabadságharcát leverték, azonban az igazságos forradalmak és szabadságharcok
mindig győzedelmesek. Olykor levertükben még határozottabban, mert jövőt építenek és megreformálják távlatosan a társadalom életét, intézményrendszerét, öntudatát, erkölcsi minőségét. A szabadságot azonban nem elég megnyerni, hanem meg is kell benne állni. Éljünk felelősen a szabadsággal,
és ne engedjük, hogy az a kezeink között eltékozolódjon.
Tisztelt emlékező közösség!
Nem marad nekünk sem más ma élő Mosonmagyaróváriaknak, mint elődeinknek, a hit. A hit az igazságban. Babits Mihály Jónás könyvében nehéz felfogni Isten Jónáshoz intézett
szavait, A ,,nekem van időm, én várhatok" igazát. Mai nyelvre ezt úgy fordítanám le, az igazságtevés nem marad el. A büntetés kegyetlen lesz. Mosonmagyaróváriak! Október 26-án miben hihetnénk
másban?
(Elhangzott Mosonmagyaróváron
a Gyásztéren, 2014. október 26-án.)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
