|
2018-10-11 18:01:20, csütörtök
|
| |
| |
|
|
| |
Aranyosi Ervin:
Öregség
Az idő tovaszáll, emlékek szépülnek,
egykor csodás percek kincstárba kerülnek.
Nem mozdul a lábad, nem visz már előre,
nincsen cél, ami várna, nem kapsz már erőre.
Úgy hiszed, az élet ennyi volt, s már vége.
Már nem is fohászkodsz, s nem nézel az égre...
Várod, mint megváltást eljövő halálod,
zűrös világunkban helyed nem találod.
Pedig már van időd! Végtelen, mint tenger,
s tudnál teremteni bűvös értelemmel.
Nem látsz túl magadon, csak bajodat látod,
ezzel béleled ki megszürkült világod.
Eszedbe nem jutna: - változtatni kéne!
- Nem csak "trottyos" vagyok, vén apó, vagy néne.
Ne hagyd kialudni lelked tiszta fényét,
vedd újra kezedbe a világ teremtését.
Világot teremtett a jó "öreg" Isten.
Ne hagyd, hogy betegség, hiány leterítsen.
Te is gyermeke vagy, teremtésre képes!
Járulj hozzá te is az új teremtéshez. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - ARANYOSI ERVIN |
|
|
|
Címkék: változtatni, megszürkült, világunkban, teremtéshez, fohászkodsz, leterítsen, kincstárba, megváltást, teremtését, értelemmel, teremtésre, teremtett, szépülnek, teremteni, tovaszáll, trottyos, aranyosi, végtelen, kialudni, kerülnek, gyermeke, betegség, bajodat, emlékek, öregség, halálod, találod, béleled, magadon, világot, nincsen, kezedbe, eszedbe, világod, tiszta, eljövő, élet ennyi, világ teremtését, Aranyosi Ervin,
|
|
Offline
