Belépés
lilagondolatok.blog.xfree.hu
Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot.Találd meg azt, akitől s... Papp Györgyné
1944.11.25
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     2/11 oldal   Bejegyzések száma: 101 
Egy ilyen gusztustalan személy...
  2019-08-28 10:27:23, szerda
 
 





Egy ilyen gusztustalan személy...


Ez a jelenet a British Airways London-Johannesburg közötti
járatán történt meg.

Egy ötvenes fehér asszony egy fekete mellett
ül. Láthatóan nagyon zaklatott, hívja a stewardesst.

A légikisasszony kérdezi: Mi a probléma, Asszonyom?

A fehér nő: Talán nem látja? Egy fekete mellé ültetett
engem. Nem bírom elviselni, hogy egy ilyen gusztustalan lény
mellett kelljen ülnöm. Adjon nekem egy másik ülést. Kérem.

A légikisasszony: Nyugodjon meg, a gépen majdnem minden
ülés foglalt. Megnézem, hogy van-e még szabad hely.

A légikisasszony elmegy és néhány perccel később
visszajön. Asszonyom, mint ahogy gondoltam, nincs több
üres helyünk a turista osztályon. Beszéltem a parancsnokkal
és ő megerősítette, hogy a business classon sincs több hely.
Van azonban egy hely az első osztályon.
Mielőtt az asszony bármilyen megjegyzést tehetne, a légikisasszony
folytatja: A mi légitársaságunknál egyáltalán nem szokás,
hogy egy turista osztályon ülő utasnak engedélyezzék, hogy átüljön
az első osztályra de figyelembe véve a körülményeket, a parancsnok
úgy találta, hogy valóban botrányos arra kényszeríteni valakit, hogy
egy ilyen visszataszító ember mellett üljön.
A légikisasszony a feketéhez fordul: nos, kérem Uram, ha
úgy kívánja, vegye a kézipoggyászát, mivel az első osztályon
a szabad hely Önre vár.
A körülöttük levő utasok, akik elképedve asszisztáltak a
jelenethez, felemelkedtek és tapsoltak.

 
 
0 komment , kategória:  Történetek, tanmesék  
Szegénység van?!
  2019-08-27 12:03:12, kedd
 
 





Szegénység van?!


Hatalmas bűn fogja a világunkat maga alá temetni, mert gyermekeinket, fiataljainkat nem tanítjuk meg megélni, gazdálkodni. Mindenkit parancsszóra beterelnek az iskolába, ahol elvont igazságokkal reggeltől estig lefoglalják őket!
Bűnös nagyravágyással mindenkiből értelmiségit akarnak nevelni, és közben a reális élettől elszakadnak a felnövekvő generációk! Lehet, hogy nem lehet jó árban értékesíteni a húst, a tojást, a tejet, de hány szegény családnál jártam, hol mindenki dohányzik, issza a kávét és várják a segélyt!
Mennyivel másképp néznének a falvaink, ha legalább a munkanélküli réteget megtanítanák szépen, játszva gazdálkodni, megtermelni a saját mindennapi betevő ételét!
Friss, finom, egészséges táplálék mellett mennyivel kevesebb orvosság fogyna, s mennyivel több jókedv, kacagás lenne a tisztességes, jól végzett munka után, az emberhez méltó sikerélmények láttán?!

Böjte Csaba

  
 
0 komment , kategória:  Böjte Csaba testvér  
Mosolyogtál már ma?
  2019-08-27 11:23:54, kedd
 
 





BOURBON AZ IGAZSÁG


Férj és feleség ülnek a verandán, a férj bort kortyolgat.
- Annyira szeretlek - mondja a férj.
- Ezt most Te mondod vagy a bor? - kérdezi a feleség.
- Ezt én mondom a bornak!

Hogy hivják?
- Kovács Zoltán, ipszilon nélkül!
--De hát a Kovácsban nincs is ipszilon!
- Ezt mondtam én is.

Erről a termoszról jót mondhatok - magyarázza az elárusító.
- Télen egész nap forrón tartja a teát, nyáron két napig hidegen marad benne a limonádé.
A vevő elbizonytalanodik:
- És honnan tudja a termosz, hogy nyár van, vagy tél?

És 1 vadas.....
A vadnyugaton 2 ember űl az ivóban. Egyszer csak kiszól az egyik:
- Te, jönnek az indiánok.
- És barátok, vagy ellenségek?
- Szerintem barátok.
- Miből gondolod?
- Együtt jönnek!...!

Mc 1
-MI lesz a kecske és a kacsa kereszteződéséből?.....???
- Mc Donalds.

+1
Mit csinálsz, ha nyugdíjba mész?
- Az első héten csak üldögélek a hintaszékben.
- És aztán?
- Aztán lassacskán elkezdek hintázni. 		 
 
0 komment , kategória:  Humor az élet sója!  
Nagyapa, hány éves is vagy?
  2019-08-27 09:45:23, kedd
 
 





Nagyapa, hány éves is vagy?


Egy este egy unoka a nagyapjával beszélgetett , egyszer csak hirtelen megkérdezte:
- Nagyapa, hány éves is vagy?
A nagyapa így válaszolt:
- Hadd gondolkozzam egy kicsit!

A televízió, a gyermekbénulás elleni védőoltás, a fénymásoló gép, a kontaktlencse és a fogamzásgátló tabletta előtt születtem. Nem volt még radar, hitelkártya, lézersugár és pengekorcsolya.
Még nem találták fel a légkondicionálót, a mosogatógépet, a szárítógépet (a ruhát egyszerűen kitették száradni a friss levegőre).
Az ember még nem lépett a Holdra, és nem léteztek sugárhajtású utasszállító repülőgépek.
Nagyanyád és én összeházasodtunk és azután együtt éltünk, és minden családban volt apuka és anyuka.
Én a számítógép, a kétszakos egyetemi képzés és a csoportterápia előtt születtem.
Az emberek nem analizáltatták magukat, legfeljebb amikor az orvos vér- vagy vizeletvizsgálatra küldte őket.
25 éves koromig minden rendőrt és férfit 'uram'-nak szólítottam, minden nőt pedig 'asszonyom'-nak vagy 'kisasszony'-nak.
Párjuk a galamboknak és a nyulaknak volt, de nem az embereknek.
Az én időmben ha egy hölgy felszállt az autóbuszra vagy a villamosra, a gyerekek és a fiatalok mindenki másnál hamarabb álltak fel, hogy átadják neki a helyüket, de ha állapotos volt, a helyére kísérték és - ha kellett - megváltották a jegyét és odavitték neki.
A nő elsőként lépett liftből ki; alátolták a széket, hogy leülhessen; egy férfi sosem üdvözölt úgy egy nőt, hogy ne állt volna fel, ha éppen ült, kinyitotta előtte az autó vagy bármi más ajtaját, és a férfi segített neki levenni a kabátját.
Az én időmben a szüzesség nem okozott rákot, és a családi erény bizonyítéka volt a lány és a tisztaságé a férj számára. A mi életünket a tízparancsolat, a józan ész, az idősebbek és az érvényes törvények tisztelete szabályozta.
Bennünket megtanítottak arra, hogy különbséget tegyünk jó és rossz között, és hogy felelősek vagyunk tetteinkért és következményeikért.
A komoly kapcsolat azt jelentette, hogy jóban voltunk unokatestvérekkel és barátokkal.
Ismeretlen volt a vezeték nélküli telefon, a mobiltelefonról nem is beszélve.
Sosem hallottunk sztereó zenéről, URH rádióról, kazettákról, CD-ről, DVD-ről, elektromos írógépekről, számológépekről (még mechanikusakról sem, hát még hordozhatókról). A 'notebook' jegyzetfüzet volt.
Az órákat naponta felhúzták.
Semmi digitális nem létezett, sem órák, sem világító számos kijelzők a háztartási gépeken.
Gépeknél tartva: nem voltak pénzkiadó automaták, se mikrohullámú sütők, se ébresztőórás rádiók. Hogy videomagnókról és videokamerákról ne is beszéljünk.
Nem léteztek azonnal előhívott színes fényképek. Csak fekete-fehér képek voltak, előhívásuk és másolásuk több mint 3 napig tartott. Színes képek nem léteztek.
Nem hallottunk Pizza Hutról vagy McDonald'sról, se az instant kávéról, se a mesterséges édesítőkről.
Az én időmben a fű olyasmit jelentett, amit nyírtak, nem szívtak.
Mi voltunk az utolsó nemzedék, amely azt hitte, hogy egy asszonynak férjre van szüksége ahhoz, hogy gyereke legyen.

És most mondd, szerinted hány éves vagyok!
- Hát, nagyapó, biztosan több, mint 200! - felelt az unoka.

- Nem, kedvesem, csak 70!
 
 
0 komment , kategória:  Történetek, tanmesék  
Szívből Szeretettel
  2019-08-27 08:46:49, kedd
 
 





Szívből Szeretettel


Hozzád szólok ismét, szerető Jó Atyám,
Arra kérlek téged, hogy fordulj most felém.
S hallgasd meg e szerény, de szívből szóló imám,
S kérlek, két szemeddel tekints most belém.

Imádkozom azért, aki betegségben szenved,
Aki Benned bízva remél gyógyírt, oltalmat,
S azért is, ki úgy él, hogy nem ismeri Neved,
Végy le róluk, kérlek, minden fájdalmat.

Imádkozom azért, kinek oly nehéz a sorsa,
Aki életében mindig hűen dolgozott.
S kinek asztalára mégis nem jutott csak morzsa,
Mert annyi fájó terhet másért hordozott.

Imádkozom azért, aki nincstelen és szegény,
Kopogtasd meg kérlek szíve ablakát.
Hogy életében mindig ott égjen a remény,
S terítsd meg, úgy kérlek, üres asztalát.

Imádkozom azért, aki egyedül él gyászban,
Aki lemondott már arról, hogy Te is létezel.
De mutasd meg, úgy kérlek, hogy ott élsz minden házban,
S hogy Te mindig minden ajtón jókor érkezel.

Imádkozom azért, kinek kijutott a jóból,
Kinek minden napja öröm, vidám nevetés.
S kinek az élet minden rosszat két kezekkel pótol,
Add, hogy ne érje őt soha kín és szenvedés.

Imádkozom azért, hogy Neked adjunk hálát,
Hogy értékeljünk mindent, mi Tőled származik.
Mert Te nem akarod soha senkinek a kárát,
És szereteted soha meg nem változik.

  
 
0 komment , kategória:  Hit  
Ha megdobnak kővel
  2019-08-27 08:35:29, kedd
 
 





Ha megdobnak kővel



Egy férfi éveken keresztül gyűjtött egy új Mercedesre. Végül a sok munka és félre tett pénz meghozta a várva várt pillanatot. Nagy örömmel és izgalommal hajtott hazafelé, hogy családjának és barátainak is megmutathassa az új ,,álomautót". Útközben megállt, hogy betérjen az egyik barátjához. Könnyedén talált egy helyet, ahova beparkolhat, és rükvercbe tette az autót. Nagy lendülettel elkezdett tolatni, mire halotta, hogy egy kő koppan az új autóján. Hirtelen lefékezett és kiszállt. Látta, hogy egy kisfiú dobta meg a kocsiját, ezzel máris megsérült a gyönyörű fényezés.
A férfi kikelve önmagából, így kezdett el üvöltözni:
,,Te normális vagy kölyök? Nincs neked eszed? Ha majd jól elverlek, el fog menni a kedved az ilyen őrültségektől, hogy mások kocsiját kővel dobáld!"
,,Bácsi kérem, ne haragudjon!" - válaszolta a fiú.
A férfit annyira elöntötte a düh, hogy nem is figyelte mi van körülötte. De a fiúcska így folytatta:
,,Elnézést, nem tehettem mást! Túl messze voltam öntől, hogy meghallja a hangomat. Csak így állíthattam meg, hogy ne tolasson tovább."
És ekkor látta meg a férfi, hogy a kocsija mögött egy tolószékkel felborult gyerek van.
,,Ő a testvérem és egyedül előre ment a tolószékkel. De túl gyorsan gurult és a járda szélén felborult, pont az ön kocsija mögé. Muszáj voltam megdobni, hogy megállítsam magát."
Ekkor a férfi nagyon elszégyellte magát, és segített visszatenni a fiút a tolókocsiba.
Az eset után a kocsin soha nem csináltatta meg a fényezést. Az megmaradt emlékeztetőnek, hogy ha megdobnak kővel, talán azért van, hogy a figyelmünket felkeltsék, nehogy valami nagy bajt csináljunk.
Jézus halk szelíd hangon szól a mi szívünkhöz és lelkünkhöz. Néha nincs időnk meghallani, vagy túl elfoglaltak vagyunk, hogy figyeljünk Őrá. Néha meg kell, hogy dobjanak kővel ahhoz, hogy körülnézzünk, mi is folyik az életünk körül, kik vesznek körül minket, milyen döntéseket hozunk, mi az amit éppen véghez akarunk vinni, stb.
Ez a te döntésed: figyelsz a halk szelíd hangra vagy megvárod míg megdobnak kővel?		  
 
0 komment , kategória:  Történetek, tanmesék  
A fekete lufi
  2019-08-27 08:10:41, kedd
 
 





A fekete lufi


Egy néger kisfiú nézte a léggömbárust a vásárban. Az árus jó üzletember lévén eloldozott egy piros lufit, amely felszállt a magasba, és egy sereg reménybeli fiatal vásárlót vonzott oda.
Aztán felengedett egy kéket, majd egy sárgát és végül egy fehéret is. Egymás után felszálltak a magasba, mígnem eltűntek a szem elől. A kis néger egy darabig álldogált egy fekete léggömb előtt, majd megkérdezte:
- Uram, ha elengedné a feketét is, az is felszállna olyan magasra, mint a többi?
A léggömbárus megértően mosolygott rá. Eloldotta a fekete lufi zsinegét, és miközben az felszállt a magasba, így szólt:
- Kisfiam, nem a színe, hanem ami belül van, az emeli a magasba.

 
 
0 komment , kategória:  Történetek, tanmesék  
Moretti Gemma: Elköszön a nyár
  2019-08-26 09:16:47, hétfő
 
 





Moretti Gemma
Elköszön a nyár


A felgyulladó, bíbor hajnalok,
százszinű, harmatos kertek, madárfütty,
villanó fecskék a víz felett;
még elhitetik velem a nyarat.
Ám az elhalkuló erdő,
a fák szélkócolt kontyában
az aranysárga levéltincsek,
alkonyatkor már az őszről vallanak.
Egy délután majd elköszön a nyár
búcsúzva int a borzas dáliáknak.
Még idézzük a régi dallamot,
és illatát bolondos éjszakáknak,
de az emlékszirmok lassan hullanak.
Könnyszitáló ködök, lombottépő szelek,
ott leselkednek már a kertünk alatt.


  
 
0 komment , kategória:  Moretti Gemma  
Az egér és az egérfogó
  2019-08-26 08:45:47, hétfő
 
 





Az egér és az egérfogó - felnőtteknek


Az egér egy lyukból nézi a parasztot és a parasztasszonyt, amint egy csomagot bont fel. Elszörnyülködve látja, hogy egérfogó van benne. Kiszalad az udvarra, és kiabál: "Egérfogó, egérfogó"!
A tyúk ránéz, és azt mondja:
- Tudom, hogy nagyon félsz, de nekem nincs mitől félnem.
Az egér a disznóhoz szalad. A disznó röfög egy kicsit, és azt mondja:
- Sajnálom, ez rám nem vonatkozik, de imádkozni fogok érted.
Az egér a tehénhez menekül. A tehén elbőgi magát:
- Egérke, sajnálom, de nem az én bőrömről van szó!
Az egér lehajtott fejjel tér haza.
Még azon az éjszakán a házban nagy zajjal lecsapódott az egérfogó.
A parasztasszony sietett megnézni, mit fogott az egérfogó. A sötétben nem vette észre, hogy mérges kígyó esett a csapdába, és az állat megmarta a lábát.
A paraszt bevitte a kórházba a feleségét. Nemsokára hazaengedték, de még mindig lázas volt. A paraszt tyúkot vágott és erőlevest készített az asszonynak, de szenvedése nem múlt el. Jöttek a barátok, egész nap ápolták, gondoskodtak róla. A paraszt disznót vágott, hogy legyen mit enni, de semmi sem segített, az asszony meghalt. A temetésre sokan eljöttek. A paraszt tehenet vágott, hogy legyen elég ennivaló a halotti toron.
Az egér szomorúan nézte végig a halotti tort.
Ha megtudod, hogy valakinek problémája van, és azt gondolod, hogy ez téged nem érint - gondolkodj el. Mindannyian ugyanazon az úton haladunk, amelynek neve: ÉLET. Minden ember és minden esemény az élet képzeletbeli szőttesének egy-egy fonala...

 
 
0 komment , kategória:  Történetek, tanmesék  
A békák példázata
  2019-08-26 08:39:20, hétfő
 
 





A békák példázata


Volt egyszer egy csoport béka...
... akik versenyezni akartak.
Egy nagyon magas toronyba akartak feljutni.
Sok néző gyűlt össze, hogy figyeljék a versenyt és bíztassák a békákat.
Elkezdődött a verseny...
De...
A nézők közül senki nem hitt abban, hogy egy békának is sikerülni fog feljutni a torony csúcsára.
Ilyeneket mondogattak:
"Oh, de fárasztó!!!
Sosem fognak feljutni!"
Vagy:
"Semmiképp nem sikerülhet, a torony túl magas!"
A békák kezdtek lemaradozni...
...egyetlenegy kivételével aki élénken kapaszkodott felfele...
A nézők kiabáltak:
"Ez túl fárasztó! Senki sem fog feljutni!"
Egyre több béka gondolta meg magát és fordult vissza...
...Csak az az egy haladt tovább kitartóan...
Egyáltalán nem akarta feladni!
Végül mindegyikük feladta, azt az egy békát kivéve, aki hatalmas ambicióval és kitartással egyedül jutott fel a torony csúcsára!
Ezután a többi béka és a nézők is meg akarták tudni, hogyan sikerült neki az, amit mindannyian lehetetlennek hittek.
Egy néző odament a békához és megkérdezte, hogyan volt annyi ereje hogy feljusson a csúcsra.
Ekkor derült ki, hogy...
A győztes béka SÜKET volt !!!


  
 
0 komment , kategória:  Történetek, tanmesék  
     2/11 oldal   Bejegyzések száma: 101 
2019.07 2019. Augusztus 2019.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 101 db bejegyzés
e év: 1170 db bejegyzés
Összes: 13020 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1467
  • e Hét: 12312
  • e Hónap: 29695
  • e Év: 146941
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.