|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 9
|
|
|
|
|
|
2024-05-27 18:09:56, hétfő
|
| |
| |
Amiért nem működik a mai korban a gyermeknevelés
1. Félünk a gyerekeinktől.
Van egy módszer, amit ,,bögre-tesztnek" nevezek - a szituáció az, hogy egy szülő egy bögre tejet ad a gyerekének reggel. Nézzük meg, mi történik akkor, ha a gyerek azt mondja, hogy ,,a rózsaszínből kérem, nem a kékből!", miközben az anya már kiöntötte a tejet a kékbe. Leggyakrabban ilyenkor az anya elfehéredik és rohan a kért bögréért, mielőtt a gyerek elkezdene hisztizni.
Hiba! Mitől félsz, anya? Ki itt a főnök igazából? Hadd hisztizzen, hagyd rá és kész. De az Isten szerelmére, ne fáradozz külön csak azért, hogy a kedvébe járj - annál inkább gondolj arra, hogy ez megtaníttatja vele azt a leckét, hogy egy kis hisztiért még nem fog bármit megkapni, ami csak eszébe jut.
2. Csökkennek az elvárásaink.
Amikor a gyerek rosszalkodik, akár mások előtt játssza meg magát, akár otthon gorombáskodik, a szülők hajlamosak megrázni a vállukat és azt mondani, ,,Ilyenek a gyerekek." Pedig nem! Sokkal többre képesek a gyerekek annál, amit a szülők általában elvárnak tőlük, legyen szó illemről, idősek iránti tiszteletről, házimunkáról vagy önuralomról.
Szerinted nem tudnak végigülni egy vacsorát egy étteremben? Dehogynem. Nem tudják lesöpörni maguk után az asztalról a morzsát? Dehogynem. Az egyetlen ok, hogy ezeket nem teszik meg az, hogy nem tanítottad meg nekik és nem várod el tőlük. Ilyen egyszerű. Várj el többet tőlük, és mindezt maguktól is megcsinálják majd, még kérned sem kell őket.
3. Eltűnőben a közös teherviselés.
Régebben buszsofőrök, tanárok, bolti eladók és más szülők következmények nélkül szólhattak rá a rakoncátlan gyerekekre. Átvették az apa és az anya szerepét, amikor azok nem voltak jelen, és mindegyiküknek közös célja volt: rendes fiúkat és lányokat nevelni. Manapság, ha bárki a szülőkön kívül le merészeli szidni a gyereket, anya-apa egyből kiakadnak. Tökéletes gyereket akarnak ugyebár, ezért nem hisznek a tanároknak vagy bárki másnak, amikor azok valamilyen problémáról számolnak be.
A tanító nénit okolják ahelyett, hogy megfegyelmeznék a gyereket. Szükségét érzik annak, hogy a világ felé tökéletes képet mutassanak, és erre sajnos az alapjuk is megvan, mert számos szülő között tényleg megy a sárdobálás. Ha egy gyerek valamiért hisztizik, egyből az anyjára szegeződnek a rosszalló tekintetek.
Ehelyett ő érdemelne együttérzést, mert valószínűleg azért hisztizik a gyerek, mert nem kapott meg valamit, amire igazából nincs is szüksége. Rosszallás helyett ilyenkor az anya dicséretet érdemelne - ,,Szép munka! Megértem, tényleg nehéz megszabni a határokat."
4. Mindig az egyszerű utat választjuk.
Csodálatosnak tartom, hogy rendelkezésre állnak különböző kütyük, amikkel elviselhetőbb egy hosszú repülés, vagy orvosi váróban ücsörgés. Ugyanennyire szép, hogy akár online is megvásárolhatjuk a kamra tartalmát, vagy egy gombnyomással megmelegíthetjük a kaját a mikróban. A szülők elfoglaltabbak, mint valaha, szükség esetén magam is maximálisan az egyszerű utat pártolom.
De ez ingoványos talaj lehet. Attól, hogy egy tableten berakott mese leköti a gyereket a repülőn, ne add feltétlenül a kezébe, ha például étteremben vagytok. A türelmet a 21. században is meg kell tanulniuk. Ma is le kell tudnia kötni magát, ha arról van szó. Meg kell tanulniuk, hogy nem minden étel készül el három perc alatt, akár még azt is, hogy segítsenek vacsorát csinálni.
A kütyük használata helyett önmagukat is le kell tudniuk csillapítani. Ha egy pelenkás megbotlik, magát kellene felsegítenie ahelyett, hogy nyújtja a karjait a szülei felé. Mutassuk meg a gyerekeknek, hogy a könnyű út hasznos lehet, de nem felejthetjük el a hagyományos megoldások fontosságát.
5. A szülők a gyerekeik igényeit a sajátjaik elé helyezik.
Természetes jelenség az, hogy először a gyerekeink bajait lessük, ami az evolúció szempontjából még hasznos is. Magam is amellett állok, hogy igazodjunk a gyerek programjaihoz, őt etessük meg és öltöztessük fel magunk előtt. Manapság azonban túl messzire mentek ebben a szülők, teljesen félredobva a saját igényeiket és mentális épségüket a gyerek érdekében.
Számos anyát láttam, aki újra meg újra az ágyból is felkel azért, hogy a gyerek rigolyáinak megfeleljen. Vagy olyan apát, aki keresztül rohan az állatkerten mindent félredobva azért, mert szomjas a kislánya. Semmi rossz nincs abban, hogy nem adsz nekik még egy sokadik pohár vizet éjjel.
Semmi rossz nincs abban, ha az apa úgy reagál, hogy ,,Persze, kicsim, de várnod kell addig, amíg elérünk a következő szökőkútig". Semmi rossz nincs a ,,nem" szó használatában esetenként, sem abban, hogy megkérjük a gyereket, hogy szórakoztassa magát, amíg anyuci elmegy vécére vagy éppen végiglapoz még pár oldalt egy magazinban.
Attól félek, ha nem javítjuk ki ezeket a súlyos hibákat, akkor a gyerekeink maguknak való, türelmetlen és rosszindulatú felnőttek lesznek. Ráadásul önhibájukon kívül - hiszen ez rajtunk múlik. Sosem mondtuk nekik másképp, sosem vártuk el tőlük másképp.
Sosem akartuk, hogy kényelmetlenül érezzék magukat, és ha ez mégis megtörténik valamikor, nem lesznek rá felkészülve. Ezért kérlek titeket, szülők a világ bármely kontinenséről, követeljetek többet! Várjatok el többet! Osszátok meg a gondjaitokat! Adjatok kevesebbet! Rakjuk helyre együtt a gyerekeket - burokba zárás helyett a valós élet megpróbáltatásaira készítsük fel őket!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Család |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-05-30 23:18:56, kedd
|
| |
| |
Már nem is tudom hány évtizede, hogy bekerült a családba az Öcsém felesége, akit testvéremként szeretek a mai napig. Soha egyetlen félre értés, nézeteltérés nem volt közöttünk erre büszkék vagyunk mindketten. Gyermeknap alkalmából a barátnőjénél vendégeskedett az unokákkal és a barátnő férje "megreptette" őket. volt nagy öröm és fényképezkedés. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Család |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-05-02 16:26:42, vasárnap
|
| |
| |
,,Ó ha szellő volnék,
mindig fújnék,
minden bő kabátba
belebújnék -
nyári éjen,
morzsára, buzára
visszaszállnék
anyám ablakára."
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Család |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-05-02 16:16:24, vasárnap
|
| |
| |
Sajátságos kapcsolat volt Anyám és köztem. Heller Ágnes fogalmazta meg a New York nosztalgia c. könyvében amit Anyámmal kapcsolatban én is éreztem: "nem voltunk túl jóban... " Talán azért, mert mindketten mindig mást akartunk az élettől és egymástól és mert sokáig - haláláig - a nagymamám nevelt. Nem azért, mert az anyám eldobott, vagy hasonló, sőt. Apám külföldre szökése után Anyám lett a családfenntartó, sokat dolgozott értünk, sokat volt távol és ez később kihatott kettőnk kapcsolatára. Nagymamám egy rosszul sikerült műtét után itt hagyott bennünket, közben nyolc éves lettem és új Apukámban egy nagyon jó apára leltem. Fantasztikus kisöcsém született és Anyám elkövette azt a hibát, hogy rajongásig szerette sőt nem mulasztotta el, hogy ennek nyomatékosan hangot adjon. Aztán valahogy elteltek az évek, a testvérem egy csodálatos ember, családja pedig a legfőbb támaszom volt mindig minden körülmények között.
Az emlékezéshez nem kell, hogy anyák napja legyen, mert minden sérelem és egyéb ellenére elmondhatom: nagyon sokat kaptam: Anyám nem volt egy Görög Ibolya, de soha sem felejtett el figyelmeztetni mi illik, mi nem. Bármerre elmehettem mindig tudtam viselkedni. A legtöbb mégis az első könyv volt, amit a kezembe adott, pár kedvcsináló szó keretében. Az első színház, mozi jegy, az Operák könyve és sorolhatnám. Ma is ezekből élek kibővítve a számítógép adta lehetőségekkel. Anyám is biztos nagyon élvezné ha még élne, le sem lehetne vakarni a képernyőről és a híres Google térképről...
Valahogy nem illik Anyámhoz és hozzám a nyájas megemlékezés, a túláradó szeretet kinyilvánítása, de egy "Köszönök mindent Anyu!" feltétlenül...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Család |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-08-05 17:43:34, szerda
|
| |
| |
Ez mekkora tanítás!!!
Vigyázz magadra, fiam! Tudd, hogy mindenki csak abból adhat, ami neki is van. Boldogságot boldog embertől kaphatsz, boldogtalantól soha. Segíteni az erős képes, a gyenge nem. Tudást az adhat át neked, aki maga is megtanulta és nem csupán hiszi, hogy tudja, hanem be is bizonyította. Célokról az beszélhet, akinek voltak és el is érte azokat, az oda vezető útról pedig az mesélhet neked, aki végig ment rajta. Sikerről ne fogadj el tanácsot attól, aki sikertelen, belsőről és tartalomról pedig nem hallgathatod olyan ember útmutatásait, akinek mindössze külsőségei vannak. Tartásra nem taníthat megalkuvó, becsületre pedig nem nevelhet tolvaj. Szorgalmat nem követelhet rajtad rest, helytállást tunya, bátorságot pedig gyáva.
Mert mindenki csak abból adhat, amije van. Te gazdag vagy. Annak születtél, annak neveltünk. Rád felelősséget róttak. De ne adj magadból túl sokat és vigyázz, kitől mit fogadsz el. Emlékezz a szavaimra: üres kútból nem lehet vizet húzni."
Náray Tamás édesanyja írta ezt a fiának születésnapjára.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Család |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-07-25 16:58:39, szombat
|
| |
| |
Rajta van a képen, ez az igazi boldogság! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Család |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-01-07 22:46:00, kedd
|
| |
| |
Várnai Zseni: Ki a legszebb a világon?
Tündöklésem szép idején
nem néztem a tükörbe én,
két kisgyerek szemefénye
volt az arcom tükörképe,
s szólt a szívem: - Édes lányom,
ki a legszebb a világon?
- Te vagy a legszebb, anyám,
hidd el nékem igazán!
- Édes fiam, mondd meg nékem:
ki a legszebb e vidéken?
- Édesanyám, Kedvesem,
nincs nálad szebb, senki sem! -
Csillagtükrön néztem arcom,
mint egy tündér királyasszony,
aki hol volt... hol nem volt...
de ez nagyon régen volt.
Fiam elment messzeségbe,
nem nézhetek a szemébe,
s másnak mondja: - Kedvesem,
nincs nálad szebb senki sem!...
Kislányomból kisasszonyka,
csillagszeme rám ragyogja,
mint egy fényes tükörkép:
- Szebb a jóság, mint a szép!
Tó tükréhez megyek s kérdem,
ki a legszebb a vidéken?...
Tó tükrét a szél kavarja,
arcom girbe-gurba rajta...
- Hamis a tó! - Futok messze,
csorba tükör a kezembe,
csorba tükör felel nékem:
- Nem az vagy már, aki régen!
Kedves, öreg Szülőanyám,
Te mondjad meg, de igazán,
elhervadtam, csúnya vagyok?
Édesanyám szeme ragyog:
- Hidd el nékem, édes lányom,
te vagy a legszebb a világon...
S ahogy szólott, könnye fénylett,
arcom benne tündérszép lett.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Család |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-01-06 14:37:58, hétfő
|
| |
| |
Pócsa Józsefné - Búcsú a szülői háztól
Elköszönni mentem a szülőfalumba,
Eladásra váró családi házunkba.
Rozsdaette kapu, lakattal bezárva,
Gaz-fedte udvarát a bánat bejárta
Nem les ablakából már az édesanyám,
Nem csillog ősz haja üvegének falán.
Nem ül a székében, lányait nem várja
Örök álmát régen temető vigyázza!
Félve léptem be az elárvult szobánkba,
Széttörött a szívem apró darabkákra.
Két gyertya várt ott rám az üres asztalon,
Némán néztem körül, fájt a búcsú nagyon.
Elköszöntem immár a csupasz falaktól,
Hol képek sem lógnak már a családunkról.
A cserépkályhától, mit nagyon szerettem,
Mellyel ha hideg volt, hátam melengettem.
Szinte sírt a nagy csend, belesajdult szivem,
Az édesanyámat itt már sosem lelem.
Kedves hangját, ó, jaj nem hallhatom többé:
,,Drága kisleányom, örülök, hogy jöttél!"
Fű nőtte be kertünk, lassan körbejártam,
A rozsdás kapunkat örökre bezártam.
Búcsúzón még egyszer visszatekintettem,
Remélem megnyugszik idővel a lelkem!
Ezt a szép verset Pócsa Józsefné, Szinci írta, szívemből szólt, átéltem hasonló érzéseket, köszönöm szépen.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Család |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 9
|
|
|
|
2025. Május
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
81 db bejegyzés |
| e év: |
741 db bejegyzés |
| Összes: |
12573 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 393
- e Hét: 915
- e Hónap: 11597
- e Év: 125388
|
|
|
Offline
