Belépés
lilagondolatok.blog.xfree.hu
Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot.Találd meg azt, akitől s... Papp Györgyné
1944.11.25
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
Az elmúlt néhány évben óriási átalakulások zajlottak bennünk
  2020-07-13 12:32:01, hétfő
 
 




"Az elmúlt néhány évben óriási átalakulások zajlottak bennünk, illetve körülöttünk. Úgy éreztük, feszegetik a határainkat, és nehezen bírjuk a létezést... Hónapról hónapra éreztük, hogy a jelenleginél lejjebb már nem csúszhatunk, majd megbizonyosodtunk róla, hogy mégis. Az elmúlt évek rendeltetése főként a régi minták elengedése volt. A felszabadulás sokkal eseménydúsabb, mint ahogyan azt elképzeltük.

Tudjuk azt, hogy az emberiség fontos fordulóponthoz érkezett. A régi világ már nem tudja önmagát fenntartani. Egy inkarnációs ciklus most véget ér.

Tisztában vagyunk azzal, hogy test, lélek és szellem hármassága vagyunk, mi emberek. A földi ruhát, azaz a testet 1 életre, vagyis 1 inkarnációra kapja az ember, a lelket pedig 1 inkarnációs ciklusra. A lélekben tárolódik minden olyan élmény, érzés, amit valaha az életeink során begyűjtöttünk. Az idei évben sok embernél kapcsol be a lélek-emlékezet... Ösztöneink megsúgják, merre menjünk tovább. A lelkek felismerik egymást. Ugyanakkor a lélek arra is képes, ha valaha bármelyik életben már megsérült, tegyük fel, megaláztatás érte, akkor ennek emlékét cipeli életről életre. Ezzel a rezgéssel, blokkal pedig újra és újra bevonzza azokat a szituációkat, amelyben megalázottnak érezheti magát.

Tehát az ember nem azonos sem a testével, sem pedig a lelkével. Mi a szellem vagyunk, a Teremtő része, amely szabad és örökké létező.

A blokkjaink, amik akadályoznak bennünket, a testben és a lélekben keresendők és megoldandók.

3 féle forrásból szerezzük a blokkjainkat:

Családi karma: Mindig a meglévő érzelmi örökségért választja a születendő lélek az adott családot. Soha nem konkrét testi tüneteket és szituációkat öröklünk, hanem átveszünk rezgéseket és gondolatmódot, mellyel ugyanazon megoldandó feladatokat teremtjük meg életünkben. Emellett hajlamosak vagyunk olyan terheket magunkra vállalni, mely nem a mi feladatunk lenne, de tudatalatt könnyíteni szeretnénk szüleink sorsán. Rendszerint ugyanazok a "problémák" figyelhetők meg a családfán (válás, szenvedélybetegségek, megalázás, szegénységtudat, megcsalás, áldozati szerep, stb.). Régi beidegződéseink, blokkjaink megakadályoznak abban, hogy haladjunk előre életünk útján, így rendszerint ugyanazokban a szituációkban találjuk magunkat, és érezhetjük, mintha egy helyben toporognánk. S mindaddig ugyanarra a vérvonalra születünk vissza, míg meg nem oldjuk az adott feladatot (vagy egy hasonló családba, ahol hasonló sérülések vannak jelen). Bizonyos családtagokkal lehetnek elmúlt életeink vagy régi karmánk. Ugyanakkor nem feltétlenül tartoznak lélekcsaládunkhoz, így akár idegennek is érezhetjük őket. A szülők azok, akik leginkább szembesítenek bennünket karmikus feladatainkkal. Ha szüleink már nem kísérik utunkat, akkor párkapcsolataink tartják elénk azt a tükröt, melyet a szülőkkel való kapcsolatunkból nem sikerült megtanulnunk.Amíg nem érted meg, miért ezt a fizikai családot választottad ezen megtestesülésedre, míg nem világos előtted, miért pont ezektől az emberektől akartál tanulni, s nem tudod, mi volt a lecke, ami Neked szólt, sosem fogod magad maradéktalanul boldognak érezni. Míg nem történt meg az elfogadás, megbocsátás, megértés édesanyád felé, addig nem tudod működtetni a női teremtő energiákat, a párkapcsolatot, az anyaság energiáit. Míg nem történik meg ugyanez a megértés az édesapáddal való kapcsolatodban, addig nehézkesen boldogulsz a fizikai világban, a pénz és anyagiak világában.

2. Egyéni karma: Mielőtt a lélek újra inkarnálódik a földi világba, kiválasztja élete főbb szereplőit és helyzeteit. Mindezt azok alapján, amiket már megélt és megtapasztalt. Számba veszi, hogy kivel van megoldatlan feladata, befejezetlen dolga. Mik azok, amiket még meg kell tanulnia, mert elmúlt életeiben nem sikerült elsajátítani.

3. Kollektív tudat: Minden információ, ami megjelenik a világban, bekerül a köztudatba (minél többet hangoztatják), és ez hatással van ránk. Sosem az influenza vírust kapja el az ember, hanem magát az információt, ami elhiteti Veled, hogy influenzás vagy. Így vonzod be ezt az energiát."

Guzsik-Mohácsi Viktória


 
 
0 komment , kategória:  Ezotéria  
Ha kérnek tőled, és te csak adsz és adsz:
  2020-07-13 12:27:51, hétfő
 
 




"Ha kérnek tőled, és te csak adsz és adsz:
megtanítod őket arra, hogy az jár. Egy idő után már nem kérik, hanem követelőznek. És a vége, hogy elégedetlenek, mert egy idő után kevés, amit adsz - ahhoz képest, amihez hozzászoktattad őket.
Aki pedig nem ad, attól nem kérnek, mert hozzászoktak, hogy tőle nem jár semmi. Így vele szemben nem elégedetlenek, mert ez nem kevesebb, mint amit ígért nekik.
Igazságos ez? Lehet, hogy nem... de logikus.
Ezért fontosak a határaink, amiket meg kell húznunk ahhoz, hogy mások tiszteletben tarthassák.... "

/ Dr Almási Kitti /


  
 
0 komment , kategória:  Elgondolkodtató gondolatok   
Kun Magdolna: Hiányzik a régi élet
  2020-07-13 12:16:24, hétfő
 
 




Hiányzik a régi élet


Hiányzik a régi élet, azok a régi emberek,
kiknek szíveikben, lelkeikben volt még becsület,
becsület, tisztesség, önzetlenség, hála,
mely az egymás iránti megértés érdekét szolgálta.

Hiányzik a sok kedves szó, azok a valós szép mesék.
melyekben mindent felülmúlt az emberi érték,
hiszen régen értéknek számított az idős, koros ember,
mert tőlük tanultuk meg, élni hogyan is kell.

Ma már csak emlékük él, csak az ad vigaszt nékünk,
mikor e gonosz világgal farkasszemet nézünk,
és rádöbbenünk arra, hogy mára minden elveszett,
ami réges-régi világunkban érték lehetett.

Kun Magdolna

  
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Kun Magdolna: Milyen sors jut nékünk
  2020-07-13 11:41:34, hétfő
 
 




Milyen sors jut nékünk


Ha majd öregek leszünk, milyen sors jut nékünk,
koldusbotra jutván, nyomorogva élünk,
vagy lesz, ki ápol minket, lesz, ki vigyáz ránk,
ha majd alkonyati időnk lemenőre vált.

Lesz-e vajon olyan, ki nem tagad meg minket,
ha majd léptünk és sóhajunk egyre nehezebb lesz,
és egyre nehezebb lesz a gondolat és beszéd,
amivel emberi méltóságunk kifejezhetnénk.

Nem tudom mi vár ránk, de reménykedem abban,
lesz mellettünk valaki a legutolsó harcban,
s nem úgy kell elmenni, hogy szégyenkezni kéne,
amiért megtagadtak azok, kiknek vérünk volt a vére.

Kun Magdolna

  
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
2020.06 2020. Július 2020.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 120 db bejegyzés
e év: 939 db bejegyzés
Összes: 13020 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 5213
  • e Hét: 16058
  • e Hónap: 33441
  • e Év: 150687
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.