Belépés
lilagondolatok.blog.xfree.hu
Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot.Találd meg azt, akitől s... Papp Györgyné
1944.11.25
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
Az embernek szüksége van arra, hogy fontos legyen.
  2020-12-09 11:21:42, szerda
 
 




Az embernek szüksége van arra, hogy fontos legyen. Ez az egyik legalapvetőbb emberi igény. Ha valakivel nem törődnek, annak az élete hanyatlásnak indul. Ha nem érzi, hogy fontos valakinek - legalább egyvalakinek-, akkor egész élete jelentéktelenné válik. Ezért a szeretet a legjobb terápia.

( Osho )
  
 
0 komment , kategória:  Osho  
85 éves, és ragaszkodik ahhoz, hogy feleségét kézen fogja...
  2020-12-09 11:16:38, szerda
 
 




85 éves, és ragaszkodik ahhoz, hogy feleségét kézen fogja, vigye bárhová is megy.
Amikor megkérdeztem, miért néz mindig hátra a felesége, mint akit valaki követné, azt válaszolta: Alzheimer-kórja van.
És gondolja, hogy valami rossz történik, ha elengedi a kezét?
Azt válaszolta nekem:
Nem emlékszik, nem tudja ki vagyok, évek óta nem ismer fel, ezért nem engedem el, ne legyek neki idegen.
Meglepetten mondtam:
És mégis mindennap kézen fogva vezeti őt az úton, még akkor is, ha nem ismeri fel magát?
Az öreg mosolyogva a szemembe nézett és így szólt:
A nejem nem tudja én ki vagyok, de én tudom ki ő. Őt választottam és ő engem, a sors úgy adta hogy ő lett a beteg, de ha én lettem volna ő is így vitt volna engem.
És mindketten mosolyogva, tipegve-topogva haladtak tovább ... 		 
 
0 komment , kategória:  Elgondolkodtató gondolatok   
Kukorelly Endre : Azt mondja aki él
  2020-12-09 11:02:49, szerda
 
 




Kukorelly Endre : Azt mondja aki él


Azt mondja aki él és fenn járkál,
azt sem tudni, hogy meddig
bírja. Talán felírta valami kis papírra,
a zsebében hordja, aki él,
hogy meddig. Talán van, aki

tudja, és remeg, mintha
a szerelemtől. Talán ha kibírnánk
nem keresni és nem találni semmit.
Azt mondja akire süt a nap, Uram
rám süt a te napod, miránk süt

ez a nap. Vagy így hallgat
tovább, és senkihez se szól, nem
megy, megáll, néz, vagy nem is
néz, csak hallgat. Nem látja,
micsoda fekete is az a nap.

Azt mondja aki él, hogy lenni csak,
egy kicsit is lenni, azt nem lehet.
Az élők, ahogy vannak, lépkednek
csak, mint a gép. És lépnek úgy,
mint a gép. Mint a gép, Uram.

 
 
0 komment , kategória:  Versek 5  
Gősi Vali : Adventi fohász
  2020-12-09 10:49:53, szerda
 
 




Gősi Vali : Adventi fohász
- montázs hangulataimból -


Te, ki a földet, eget és vizeket
ezüstös fényeddel óvod
az időtlenségnek,
és esténként újra gyújtod
az ég lámpásait,
hol csillagok őrzik az isteni holdfényt,
miért borítottál fekete fátylat
árva anyákra s férfiszívekre,
kik hősként éltek és szeretni jöttek?
Miféle átkozott világ ez,
ahol a szívünk mindig fázik,
ahol velünk vacog a bánat,
s a boldogság búvó oázis?
Ó, hol van a derengő gyermeki béke,
a türkiz égbolt angyal-ragyogása
ébenfekete éjszakák után,
mikor a hízott hold jeges udvarán
áttör a félszeg hajnali pír?
Nincs arca az emléknek, időnek,
alig verdeső szíve már némuló,
e kegyetlenségtől kiégett földi létnek.
Mégis élek...
Ó, hány nap még a végső ébredés,
ami a káoszból kivezet?
Hány csillag vakító fénye kell,
hogy tisztán lássunk,
ha számtalan gazság festi is
koromsötétre az eget?
Miféle tudomány
és rend vezet ki a zűrzavarból?
Már veszni érzem hitemet,
hogy meglátom még újra felderülni
a felhők mögül a kék eget.
Mondd, Uram, hová lehet fellebbezni
veszett remények miatt,
ha áltudománnyá lesz a szeretet,
és már csak bűn és pusztulás fenyeget?
Néha mégis... tűnik a fényben a rettenet,
pirkad a hajnali ábránd,
felhőkhöz bújik a foszló, tündéri vágy,
és vijjogva szálló madárraj húzza tovább
az éledő, ezüstös álmot... -
de félek, mit hoz az éj még,
ha haragra lobban az isteni láng
és sötétbe borul végképp a világ?
Ó, jöjj angyali hang,
megváltó fohász!		  
 
0 komment , kategória:  Gősi Vali  
Reményik Sándor : Béke
  2020-12-09 10:33:40, szerda
 
 




Reményik Sándor : Béke


Valami furcsa összehangolódás,
Valami ritka rend -
Széthúzó erők erős egyensúlya,
Mély belső bizonyosság idebent -
Bizonyosság arról, hogy élni jó,
Szenvedni elkerülhetetlen,
Szeretni tisztán: megistenülés,
Meghalni szép -
S a Kifejezést meglelni mindezekhez,
Megtalálni a felséges Igét:
Az Igét mindezekhez:
A Béke ez.
Orkán ordíthat aztán odakünt,
Robbanhat ezer bomba: kárbament,
De kárt nem okozott.
Bent:
Csend.
A Béke itt kezdődik.
Bent:
Csend.
Isten hozott.


  
 
0 komment , kategória:  Reményik Sándor  
Újabb epizód szomszédom életéből
  2020-12-09 10:27:33, szerda
 
 




Újabb epizód szomszédom életéből


A szomszédom kicsit lökött,
meséltem már róla,
mikor a kétágú létra
elindult alóla.
Ráesett, és fura hangok
hagyták el a száját,
megütötte, jól emlékszem
a hátsó fertályát.

Úgy látszik, az esetet már
rég elfelejtette,
a kétágút ma délután
a fa alá tette.
Dióverő hosszú póznát
markolt vékony karja,
gondolom, a diót azzal
majd verni akarja.

Fel is hágott frissen gyorsan
de a bot megingott,
a kétágú gonosz "jószág"
jobbra-balra ringott.
Azt hiszem, hogy ekkor jutott
a szomszéd eszébe,
hogy féltett férfiassága
jut ismét veszélybe.

A póznát gyors mozdulattal
a földre letette,
ám az egész manővert már
a fene megette.
Mint mikor a magasugró
átviszi a lécet,
úgy repült a szomszédom is,
láttam az egészet.

Útközben csak káromkodott,
a szenteket szidta,
azt hittem a létrájára többet
nem megy vissza.
De tévedtem, mert mint Toldi
felkapta a rudat,
és fölfelé már a létrán
tette meg az utat

Szabó Gitta

  
 
0 komment , kategória:  Tigram (Szabó Gita)  
Kun Magdolna:Hiányzik valaki
  2020-12-09 10:10:38, szerda
 
 




Kun Magdolna:Hiányzik valaki


Lassan itt a Karácsony,
gyertyát gyújtunk szépen,
s vacsorához ülünk
meghitt békességben.
Arcunkról majd eltűnnek
a könnyek nyomai,
bárhogy fájja szívünket,
hogy hiányzik valaki.
Valaki, aki nem ül többé közénk,
nem mosolyog ránk,
s ki nem tölti be melegséggel
a meghitt kis szobát.

Lassan itt lesznek az ünnepek,
s mi arra gondolunk,
addig a jó, amíg egymásé vagyunk,
s addig a jó, míg átölelnek,
mikor marcangolva fáj
a keserű hiány,
és az a tudat, hogy vannak,
akik már csak fentről nézhetik,
mint ég csonkjaira
pár emlékező lángú
viaszgyertyaszál.

  
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
2020.11 2020. December 2021.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 77 db bejegyzés
e év: 939 db bejegyzés
Összes: 13020 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 5466
  • e Hét: 16311
  • e Hónap: 33694
  • e Év: 150940
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.