|
2018-06-14 20:08:53, csütörtök
|
| |
| |
|
|
| |
Juhász Gyula: Emlék
Egy arc fölbukkan néha a homályból,
Hová eldugta őt a feledés,
Egy régi társnak arca, aki bátor
Tekintetével a lelkedbe néz.
Elhunyt napok és elfakult vidékek
Feléd ragyognak ismét hirtelen,
Fölzendül elnémult szavak zenéje,
És lelkeden, lehangolt hangszeren,
Ábrándjaid eljátssza újra múltad,
Csak bánatod tesz rájuk hangfogót...
A feledés homályából kibukkan
Egy régi arc, és feléd mosolyog. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: EMLÉKKÖNYVBE VERSEK |
|
|
|
Címkék: tekintetével, hangszeren, homályából, ábrándjaid, ragyognak, eljátssza, lehangolt, homályból, fölzendül, hangfogót, fölbukkan, hirtelen, lelkedbe, kibukkan, lelkeden, elfakult, mosolyog, elnémult, vidékek, elhunyt, társnak, eldugta, feledés, bánatod, juhász, szavak, zenéje, múltad, feléd, rájuk, bátor, ismét, emlék, gyula, napok, régi társnak, feledés homályából, Juhász Gyula,
|
|
Offline
