|
2018-10-07 15:34:29, vasárnap
|
| |
| |
|
|
| |
Világ nem csak napfény
Csak apró vágyakkal él az ember.
Beéri azzal,ha ágyát megvetik,
ha az éjre ráköszönt a reggel,
s ha ősszel eső,télen a hó esik
Mert mi végre az ezernyi álom,
hogyha újra és újra ébredni kell?
Hiába lépne át minden határon,
kivel a sorsa egyre felesel.
Megtanul hát örülni a fénynek,
a nyugvó Napot két szemébe zárja,
tenyerében még érintések égnek
emlékezve néhány régi nyárra.
Megérti mit susognak a hársak,
s miről zakatolnak messzi vonatok,
hinni tud tükre szelíd mosolyának,
s nem bánja meg sosem a tegnapot.
Míg az ember apró vágyakkal él,
megbékél korral,idővel és csenddel,
esőcseppet,s nem óceánt remél-
tenyerében elférhet a tenger.
Sárhelyi Erika |
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - SÁRHELYI ERIKA |
|
|
|
Címkék: tenyerében, zakatolnak, mosolyának, esőcseppet, emlékezve, vágyakkal, ráköszönt, érintések, sárhelyi, elférhet, csenddel, tegnapot, megbékél, susognak, megtanul, megvetik, felesel, ébredni, határon, fénynek, napfény, vonatok, megérti, ezernyi, szemébe, nyugvó, messzi, ősszel, néhány, hársak, nyárra, minden, reggel, szelíd, örülni, korral, éjre ráköszönt, ezernyi álom, sorsa egyre, nyugvó Napot, ember apró, Sárhelyi Erika,
|
|
Offline
