|
3/21 oldal
|
Bejegyzések száma: 205
|
|
|
|
2018-09-20 00:49:51, csütörtök
|
|
|
Hollósi Norbert: MERJ ÉS BÍZZ !
Tudom mit éltél át, tudom mennyire fájt.
A fájdalom múló dolog, de a pillanat is,
Amit nem szabad elszalasztanod sohasem.
A pillanat, amikor tovább kell lépni és élni.
De légy kegyes, ne ellenséges, merj bízni és hinni.
Szegényebb lenne nélküled a világ, hiszen olyan vagy,
Mint egy tavasszal nyíló gyönyörű virág.
Érted bárki tűzbe menne, de ha nem engedsz közeledbe senkit
Nem lesz olyan ki megmenthet és elveszhetsz.
Sokan várnának rád éveket számolnák a perceket,
Vajon erejük elég-e, bírják -e a sok türelmet, várakozást.
Hányan állnák a sarat, hányan buknak el ?
Megvárnád-e történéseket végignéznéd haláltusájukat ?
Van értékes ember, aki egy esélyt megérdemel.
Ne légy konok, embertelen, hiszen eme világ ilyen.
Legyél kegyes, tudom nehéz, de boldogság lesz jutalmad,
Nem bánat, s bú, örömtelen kapcsolat.
Tudom úgy érzed néha, mintha beszorítanának, gyötörnének,
S nem találod helyed sodródsz az élettel kevés életkedvvel.
Rohanó élet? A boldogság hajszolása mindenkit éltet?
Talán, de mindenki máshogy éli meg.
Van aki nem gázol át senkin, nem bánt meg senkit
Csak szeretni akar boldogságot adni és viszont kapni.
Ne tagadd meg eme embereket ismerd fel őket, mert
Elszalasztod őket és megtagadod akkor belőlük erőtlen,
Csalódott, elcsigázott szerencsétlenek lesznek.
Merj bízni, merj hinni, merj szeretni, merj boldog lenni,
Merj lépni a bizonytalan felé, hiszen nem tudhatod mikor
Mit veszthetsz el, de mire feleszmélsz, lehet már késő lesz.
Adj esélyt, légy bátor, mert boldog lehetsz bárhol!
|
|
|
0 komment
, kategória: ÉLET |
|
|
|
|
|
2018-09-20 00:25:57, csütörtök
|
|
|
Tordai Mihályné: Múlt, jelen, jövő
Mondok neked egy szép mesét...
Találj benne reményt, hogyha félsz!
Ifjúkorod emléke itt újra visszatér,
szivárvánnyá varázsolva életed kék egét.
Higgyél hát a jóban, az igaz mesében,
repülj fenn az égen a szivárvány színében.
Mint lámpás világíts az éj sötétjében,
űzd ki a gonoszt érző szívedből.
De ha mégis minden veszendőbe megy,
megmarad az álmod, hited a jövőbe vezet.
Jusson eszedbe az a közmondás,
hogy a jó elnyeri mindig a jutalmát!
|
|
|
0 komment
, kategória: ÉLET |
|
|
|
|
|
2018-09-12 17:14:47, szerda
|
|
|
A jövő felé
Felejtsd el a rossz éveket, az összegyűrt tegnapot,
felcsendülő dallamokból a jövőt kell hallanod.
Vajúdik, küzd a gondolat, amikor szó születik,
megrebben a tétova hang míg elér a szívedig;
lassan lépdel a boldogság, néha csak úgy, gyalog jár,
de a hosszú úton végre, kerülővel rád talál.
Lupsánné Kovács Eta |
|
|
0 komment
, kategória: ÉLET |
|
|
|
|
|
2018-09-11 21:07:07, kedd
|
|
|
ERDŐS RENÉE: Szép életem...
Szép életem százszor megáldlak!
Szép életem, mely egykor győzni fogsz
Időn, koron, mulandóságon.
A régi arany-legendáknak
Benned laknak tüzes szilánkjai...
S már is olyan vagy, mint egy álom.
Szép életem, te áldott rabság,
Te zárt szelence, te csukott titok,
Beh édes volt szenvedni érted!
Tehozzád eljön a szabadság
A síron túl - s megnyílsz, mint egy csoda
S betöltöd a végtelenséget...
|
|
|
0 komment
, kategória: ÉLET |
|
|
|
|
|
2018-09-05 08:49:13, szerda
|
|
|
Ne akarj élni érzelmeid nélkül,
Olyan mintha sírnál könnyeid nélkül.
Néha a könnyek ugyan könnyítik az életet,
De olykor jobban sír az, ki kifelé nevet.
Engedd, hogy az érzések szabadon szálljanak,
Hagyd, hogy a vágyaid valóra váljanak.
Ne építsél várat, ne vonulj toronyba,
Ne fagyaszd a szíved jéghideg burokba.
Engedd, hogy szeressenek nincs annál jobb dolog,
Mikor a szíved valakiért hevesebben dobog.
Ne feledd a múltat, csak tanuljál belőle,
Emeld fel fejedet s tekintsél előre.
Keresd a szerelmet, ne harcolj ellene,
Ez a miből mindenkinek nagyon sok kellene.
Ha csalódsz se csüggedj hallgass a szívedre,
S tedd a bánatot mindörökre hidegre.
A szemeddel látsz, a szíveddel érzel,
Ha valakit megszeretsz fogd meg két kézzel.
Ne hagyd, hogy elmenjen, mert megfogod bánni,
Mert olyat, mint ő már keveset találni.
|
|
|
0 komment
, kategória: ÉLET |
|
|
|
|
|
2018-09-04 15:47:30, kedd
|
|
|
Marosi Ágnes:
A boldogság szele
Úszom az élet tengerében.
Fürdök édes, méz ízében.
Napsugárral megmelegszem,
Alkonyattal én is fekszem.
Esőcseppben bőrig ázom,
Hópehellyel mindig fázom.
Csillagfénnyel álmodozom,
Borus éjjelt átzokogom.
Szelek szárnyán elrepülök,
A világ tetején boldogan ülök.
Nevet rám egy kicsiny felhő,
Zivatar lesz hogyha felnő.
Most még kacagva játszik,
A föld színéről alig látszik.
De ha esik, folyó árad,
Az ő haragja sosem fárad,
Napnak fényét eltakarja,
Az eget uralni akarja.
Én emelt fővel tovább állok,
Vihar széllel odébb szállok,
Hol csillag ragyog, napfény simít,
S hol a boldogság szele süvít! |
|
|
0 komment
, kategória: ÉLET |
|
|
|
|
|
2018-09-04 15:40:28, kedd
|
|
|
Magányosan
Nehéz az élet, fáj a szívem,
engem bántottak már oly sokan,
de még reménykedve keresem,
vajon a boldogság merrre van.
Míg a magány csöndjét hallgatom,
a tónál egy fa alatt ülve,
a habokkal ring gondolatom,
s a szemem messze elrévülve.
Ha egyszer leáll majd a szívem,
és többé nem dobban már újra,
vajon lesz akkor, kinek könnye
záporként a síromra hullna?
Majd ha végül eljön az idő,
és örökre lecsukom szemem,
lesz valaki, ki fájdalommal,
megtörten suttogja el nevem?
Ha már nem koppannak lépteim,
és ajkamon nem csendülhet szó,
kiben élnek emlékképeim,
ki mondja, neki én voltam jó.
Megszólít egy hang, mélyen belül,
nem kell még a sírodra virág,
vár még rád sok vidámság, derű,
nem dőlt még össze a világ.
Írta: Kovács L. István |
|
|
0 komment
, kategória: ÉLET |
|
|
|
|
|
2018-09-03 17:16:03, hétfő
|
|
|
Adamis Anna -
Életem lemeze
Mondd, mi az élet,
ki éli jól,
és mit érhet?
Ha megszülettem,
és ember lettem,
én is élek.
Az életem lemeze fordul.
S ha valaki visszatenné a tűt,
valamit újrajátszanék,
van, amit meg se hallanék,
megbocsátanék,
vagy másképp mondanék.
Az életem lemeze fordul.
Van, ahol reccsen és zörög,
van, ahol ugrik, túlpörög,
megcsuklik a hang egy karcolásban,
s remeg az ív,
kihagy a szó,
kihagy a szív.
Úgy érzem,
számtalan réteg
rakódott rám,
hangok, vágyak.
S a lényeg közben
nem változott,
csak a látszat.
Az életem lemeze fordul.
S valaki visszatenné a tűt,
eleven barázdák szava
vágyakat, érzést bontana.
Arcot, mondatot
egy-egy akkordban.
Szembe is jönnék magammal
magamba rejtett magammal,
egy néma küzdelem, amit feladtam,
égetne még,
mérgezne még,
izgatna még,
szédülnék.
Az életem lemeze fordul.
Holnaphoz ér, lassít a tű,
tisztul az érzés és a vágy,
mélyül a vonzalom irántad.
Szavam tiéd,
hangom tiéd,
szívem tiéd,
őrizd meg. |
|
|
0 komment
, kategória: ÉLET |
|
|
|
|
|
3/21 oldal
|
Bejegyzések száma: 205
|
|
|
|
2018. November
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
976 db bejegyzés |
e év: |
15094 db bejegyzés |
Összes: |
18977 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 2593
- e Hét: 13090
- e Hónap: 23443
- e Év: 82696
|
|
|