|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
|
|
2008-05-07 22:01:19, szerda
|
| |
| |
Túrmezei Erzsébet - Hiába vár
Megint hazaindulok nemsokára
Nagy néma csend borult a kis szobára
Üres, kihalt lett, az ajtaja zárt
Nincs már ott aki eddig hazavárt.
Békülten mondom: elköltözött
Nem lakik többé az élők között
Óh hogy várt mindig
milyen nehezen szorongva leste
mikor érkezem
S amikor egyszer csak elébe léptem
Úgy felragyogott az a kedves két szem!
Pedig szolgálatom hívó szavára
Én olyan gyakran hagytam őt magára
És neki fájt minden búcsúvétel
Körültipegett anyai féltéssel.
Amíg csomagoltam és rendezgettem
Szeme kísért, csendesen ült melettem.
S belesűrítve minden féltő gondot
Néhány búcsúzó szóval annyit mondott:
Vigyázz magadra gyermekem!
Azután egyszer Ő is útrakelt...
Végső tekintetével átölelt és indult
hangtalanul, csendesen...
Elment! Elment! Hiába keresem
Ő utazott el - ismételgetem.
Tudta hogy örök hajlék hívja fenn
És most előrement és hazavár
Csak egy kevés idő van hátra már!
S ha véget érnek próbák, földi harcok
Megint meglátom azt a kedves arcot
Ott hol nem választ el soha semmi
És soha többé nem kell búcsút venni.
Kicsiny szobánk most csendesen fogad
De csendje is tud drága titkokat
Hogy vár mint eddig: hogyne várna rám!
Hazavár most is az Édesanyám..
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-05-07 21:24:08, szerda
|
| |
| |
Erről soha nem esik szó. Mint ahogy arról sem, hogy odaadni magatokat egy ilyen önzetlenségre, megbízhatóságra, egy életen áttartó, hűséges szeretetre képtelen férfinek: felelőtlenség!
Minden szeretet alapja az önmagunkkal való viszony rendezése.
Elsősorban önmagunkat kell megszeretni - ez minden kapcsolatunk alapja.
" Szeresd a társadat, mint önmagadat"- mondja Jézus.
De mi van, ha önmagamat nem szeretem?
Akkor senkit sem tudok szeretni?
Ezért én híve vagyok annak - nem az "örök női szerep", hanem a jelenlegi állapotok miatt, - hogy tanuljatok női barátaim egyedül lenni!
Tanuljátok meg önmagatokat megismerni.
Jól érezni magatokat nélkülünk is.
Tanuljatok meg befelé fordulni.
Saját lelketekért is élni.
Tanuljatok meg szabadnak lenni.
Ismerjétek fel, hogy az odaadás nem azonos a méltóság elvesztésével.
Tőlünk, férfiaktól ezt nem fogjátok megtanulni, mert mi már régen elfelejtettük.
A legfontosabb, amiért éltek, nem másokban, hanem bennetek van!
MÉLTÓSÁGNAK hívják.
Élhettek másokért. Mindeneteket odaadhatjátok a gyerekekért, a szerelemért,a férjetekért,még az életeteket is oda adhatjátok - de a méltóságotokat:SOHA!"
Müller Péter
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Tanulságos |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-05-07 17:47:06, szerda
|
| |
| |
A Föld
Ha a világ lakosságát, egy 100 lelket számláló faluba lehetne redukálni,
és minden nép aránya megmaradna, ebben a faluban lakna:
- 57 ázsiai
- 21 európai
- 14 amerikai (észak-, közép- és dél-amerikai)
- 8 afrikai
Lenne benne:
- 52 nő és 48 férfi
- 30 fehér és 70 nem fehér
- 30 keresztény és 70 nem keresztény
- 89 heteroszexuális és 11 homoszexuális
- 6 személy birtokolná az összes vagyon 59 %-át, és minden 6. az USA-ból származna.
100-ból:
- 80 élne omladozó faházban,
- 70 lenne analfabéta
- 50 szenvedne alultápláltságban
- 1 éppen meghalna
- 1 éppen megszületne
- egynek lenne számítógépe
- egynek lenne egyetemi végzettsége.
Ha a világot ilyen módon szemügyre vesszük, az elfogadás és megértés iránti igény
nyilvánvalóvá válik.
A következőket sem árt végiggondolni:
- Ha ma reggel felkeltél és akár egészséges vagy, akár beteg,
jobb sors jutott neked, mint annak a félmillió embernek, akik a jövő héten már nem fognak élni.
- Ha még soha nem voltál egy háború veszélyében, a fogság magányában, a kínvallatás haláltusájában, vagy az éhezés satujában,
jobb helyzetben vagy, mint 500 millió ember a Földön.
- Ha templomba járhatsz anélkül, hogy attól kellene félned, hogy megfenyegetnek, megkínoznak, vagy megölnek emiatt,
szerencsésebb vagy, mint 3 milliárd ember.
- Ha van étel a hűtődben, ruha a testeden, tető a fejed felett, ahová aludni térhetsz, gazdagabb vagy, mint a Föld lakosságának 75 %-a.
- Ha van pénzed a bankban, a pénztárcádban és a malacperselyedben, a világ legkiváltságosabb 8 %-ába tartozol.
- Ha a szüleid még élnek, és még mindig házasok, akkor már tényleg egy ritkaság vagy.
- Ha ezt az üzenetet megkaptad, kétszeres áldásban van részed:
Először, mert valaki gondolt rád, másodszor pedig, mert nem tartozol azon, sok millió ember közé, akik nem tudnak olvasni.
Dolgozz úgy, mintha nem lenne szükséged pénzre.
Szeress úgy, mintha soha, senki nem ártott volna neked.
Táncolj kedvedre úgy, mintha senki nem figyelne.
Énekelj a magad öröméért úgy, mintha senki nem hallgatna.
Élj úgy, mintha a Paradicsom a Földön volna.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-05-07 14:32:31, szerda
|
| |
| |
TATIOSZ életrajza.
Tatiosz A Szeretet filozófusa
Hioszi Tatiosz
[Hiosz, Kr. e. 368 - Hiosz, Kr. e. 289]
Tatiosz Kr. e. 368-ban született a török partoknál fekvő Hiosz szigetén. Előfordul, hogy a szeretet tanának ókori mesterét összetévesztik a 800 évvel később élt alexandriai szépíróval, Akhilleusz Tatiosszal (Kr. u. 5. sz.), vagy a hasonló nevű athéni természetfilozófussal (Kr. u. 2-3. sz.), aki főművét (Bevezetés a számok világába) a hioszi Tatiosz működése után 500 évvel később írta.
Apja, Gallinosz szerszámkészítő mester volt - meséli Kalimonasz a naplójában -, aki már gyermekkorában támogatta fia ember- és életszeretetét, elmélyülő hajlamát. Tatiosz bebarangolta a sziget hegyi falvait, miközben beszélgetett az emberekkel. Kérdéseket tett fel az ifjaknak (Gondoltál-e arra, hogy az emberi gondolat a leghatalmasabb építő és romboló erő?) - aki jól válaszolt, annak ajándékot adott: egy almát, egy fürt szőlőt, egy olajágat, vagy egy tengeri csillagot, amelyet ő hozott fel a mélységből.
Később elajándékozta legnagyobb kincsét: tudását a szeretetről - azt a csodát, amelyet az élet igazi tudományának nevezett:
Azért élünk, hogy szeressünk és szeressenek. Sokan későn, vagy soha nem találnak rá az élet ezen egyszerű és tiszta magyarázatára.
Három kiválóság van, amelyre az ember született: a szeretni tudás, a szeretet elfogadása és az élet szeretete.
Amikor a megértést elneveztük szeretetnek, trónjára emeltük az embert.
351-ben Athénba ment, és Platón Akadémiáján bölcseletet tanult 17 évesen. Ott ismerte meg későbbi mesterét, Arisztotelészt, aki 367-től 347-ig hallgatta Platón előadásait, és Tatioszt rögtön a barátságába fogadta. Négy esztendő múltán azonban útjaik elváltak. 347-ben Platón elhunyt, iskoláját nem Arisztotelészre, hanem unokaöccsére, Szpeuszipposzra hagyta. Ennek oka abban keresendő, hogy Arisztotelész tanításaiba beépítette a Platón előtti iskolák természettudományos (mechanikai és fiziológiai) eredményeit is.
Arisztotelész 347-ben barátja, Hermeiász hívására a müsziai Atarneoszba utazott. 345-ben, a perzsa zavargások idején Hermeiászt megölték, ekkor védelmébe vette Püthiát, annak unokahúgát, és Mütilénében összeházasodtak. Ez idő alatt Tatiosz az Akadémián bölcseletet hallgatott Szpeuszipposz irányítása alatt. 343-ban - amikor Arisztotelész Philipposz hívására Pellába ment, és Nagy Sándor nevelője lett - Tatiosz hazatért Hioszra, és feleségül vette Theiát. Hamarosan két lányuk született: Eupalina, az iskolaalapító és Amphissza, a tanító.
335-ben hírét vette a Peripatosz nevű egyetem megalapításának. Rögtön Athénba hajózott, és 33 évesen ismét tanulásra adta fejét Arisztotelész iskolájában. Mestere és barátja előadásai lenyűgözték: ,,Isten oka és kezdete mindennek. Ennek tudása isteni résszé tette szellemünket." - hallotta Arisztotelésztől egyik előadásán.
Vond ki a rosszból a rosszat, máris megtalálod benne a jót - mondta hallgatóinak 330-ban már a Peripatosz egyetem tanáraként, ahol bölcseletet adott elő. Kalimonasz 328-ban arra kérte, térjen haza: ,,Szükségünk van egy olyan tanítóra, akit az istenek megtanítottak gondolkodni és nevetni."
Tatiosz 325-ben hazaköltözött Hioszra - ezúttal végleg -, majd megnyitotta saját iskoláját a Platián, és ,,a Nap fénytengere felnyitotta a szemeket". Athénből, Tanagrából, Megarából, de Epheszoszból, és a környező szigetekről is özönlöttek a hallgatók, hogy megismerjék Tatiosz ,,új tanításait a szép és helyes szeretetről":
Akinek célja a helyes élet - annak eszköze az emberség.
Külön világ minden ember, ami összeköt bennünket egymással - az az emberség.
Kalimonasz szerint ,,Tatiosz égi tudás birtokába jutott Athénban Arisztotelész oldalán."
A Mester mosolyogva válaszolt: ,,Te is tudod mindezt, csupán elő kell venned a mélyből."
Tatiosz éppen három éve vezette filozófiai iskoláját, amikor Arisztotelészt 323-ban istentagadás vádjával (eurymedon asztheia) elmozdították Athénból. Bár sok fontos feladat kötötte otthonához (lánya, Eupalina iskolát nyitott a sziget fővárosában a szegények számára), mégis Athénba sietett.
,,Az igazság aranyból van, és kiállja az idő próbáját " - írta Kalimonasznak Athénból, ahová későn érkezett. Arisztotelészt időközben Halkiszba száműzték (kutatói azt állítják, ott élt haláláig, 322-ig). Tatiosz neves tanítványa, Iliádész szerint Arisztotelész sohasem jutott el halkiszi otthonáig. Az Evia-szigeti Euriposz szakadék előtt látták utoljára. Feltételezik, hogy ellenségei a szakadékba lökték.
Tatiosz Kr. e. 325-től Kr. e. 289-ig - 36 éven át - élete utolsó napjáig vezette a Szeretet Tanításai elnevezésű iskoláját Hiosz szigetén. 79 évet élt. Munkáinak - naplójának, leveleinek, kéziratainak - rendezését 289-ben legkiemelkedőbb tanítványára, Kalimonaszra bízta (aki egyben veje és barátja is volt). Több könyve maradt fenn: Életbölcsességek, A bölcsesség ábécéje, A Szeretet kiskönyve, Mosolygó történelem, Az Élet szép ajándékai, A Szeretet ereje, Emberi történetek, Üzenetek a Szeretet Földjéről, A Csillagszikrák útja, Lélekutazás stb.
,,Annyi szépség, annyi igazság, annyi bölcsesség van benned, Tatiosz. Engedd meg, hogy követhessünk, mi és az emberek kérjük ezt tőled." - írta levelében Kalimonasz a Mesternek.
Tatiosz ezt válaszolta: ,,Bennetek rejlik a csoda, ezért inkább én követlek titeket emberi szeretettel és bölcsességgel."
(Forrás: http://www.kassakkiado.hu/ - Lélek-Világ oldal - írta: Vágó Gy. Zsuzsanna)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Tatiosz |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-05-07 11:13:14, szerda
|
| |
| |
Igaz történet
Egy este egy unoka a nagyapjával beszélgetett , egyszer csak hirtelen megkérdezte:
- Nagyapa, hány éves is vagy? A nagyapa így válaszolt:
- Hadd gondolkozzam egy kicsit!
A televízió, a gyermekbénulás elleni védőoltás, a fénymásoló gép, a kontaktlencse és a fogamzásgátló tabletta előtt születtem.
Nem volt még radar, hitelkártya, lézersugár és pengekorcsolya.
Még nem találták fel a légkondicionálót, a mosogatógépet, a szárítógépet (a ruhát egyszerűen kitették száradni a friss levegőre).
Az ember még nem lépett a Holdra, és nem léteztek sugárhajtású utasszállító repülőgépek.
Nagyanyád és én összeházasodtunk és azután együtt éltünk, és minden családban volt apuka és anyuka.
Én a számítógép, a kétszakos egyetemi képzés és a csoportterápia előtt születtem.
Az emberek nem analizáltatták magukat, legfeljebb amikor az orvos vér- vagy vizeletvizsgálatra küldte őket.
25 éves koromig minden rendőrt és férfit "uram"-nak szólítottam, minden nőt pedig "asszonyom"-nak vagy "kisasszony"-nak.
Párjuk a galamboknak és a nyulaknak volt, de nem az embereknek.
Az én időmben ha egy hölgy felszállt az autóbuszra vagy a villamosra, a gyerekek és a fiatalok mindenki másnál hamarabb álltak fel, hogy átadják neki a helyüket, de ha állapotos volt, a helyére kísérték és - ha kellett - megváltották a jegyét és odavitték neki.
A nő elsőként lépett liftből ki; alátolták a széket, hogy leülhessen; egy férfi sosem üdvözölt úgy egy nőt, hogy ne állt volna fel, ha éppen ült, kinyitotta előtte az autó vagy bármi más ajtaját, és a férfi segített neki levenni a kabátját.
Bennünket megtanítottak arra, hogy különbséget tegyünk jó és rossz között, és hogy felelősek vagyunk tetteinkért és következményeikért.
A komoly kapcsolat azt jelentette, hogy jóban voltunk unokatestvérekkel és barátokkal.
Ismeretlen volt a vezeték nélküli telefon, a mobiltelefonról nem is beszélve.
Sosem hallottunk sztereó zenéről, URH rádióról, kazettákról, CD-ről, DVD-ről, elektromos írógépekről, számológépekről (még mechanikusakról sem, hát még hordozhatókról).
A "notebook" jegyzetfüzet volt.
Az órákat naponta felhúzták.
Semmi digitális nem létezett, sem órák, sem világító számos kijelzők a háztartási gépeken.
Gépeknél tartva: nem voltak pénzkiadó automaták, se mikrohullámú sütők, se ébresztőórás rádiók. Hogy videomagnókról és videokamerákról ne is beszéljünk.
Nem léteztek azonnal előhívott színes fényképek. Csak fekete-fehér képek voltak, előhívásuk és másolásuk több mint 3 napig tartott. Színes képek nem léteztek.
Nem hallottunk Pizza Hutról vagy McDonald`sról, se az instant kávéról, se a mesterséges édesítőkről.
Az én időmben a fű olyasmit jelentett, amit nyírtak, nem szívtak.
Mi voltunk az utolsó nemzedék, amely azt hitte, hogy egy asszonynak férjre van szüksége ahhoz, hogy gyereke legyen.
És most mondd, szerinted hány éves vagyok!
- Hát, nagyapó, biztosan több mint 200! - felelt az unoka.
- Nem, kedvesem, csak 60!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Tanulságos |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-05-07 10:20:51, szerda
|
| |
| |
Erők velünk és ellenünk.
Valaha az ember nem úgy élte meg önmagát, mint manapság.
Ma azt hisszük, hogy minden érzés, minden gondolat csakis bennünk van.
Hogy minden, ami történik a lelkünkben, csakis a mi magántörténetünk. Hogy minden benső történetünk csakis a saját fejünkben játszódik le. Én vagyok szomorú, én vagyok kéjsóvár, én gyűlölködök. Én szomjazok gazdagságra, hatalomra, énbennem villannak gyilkos indulatok - de ugyanakkor én vagyok nyugodt, én vagyok békés, én vagyok boldog, bizakodó és jó akaratú.
Minden bennem játszódik le. Az én génjeimben, az én agyamban, az én lelkemben.
Az én saját lényemben, melynek senkihez sincs köze.
Ma úgy véljük, hogy csakis saját, magántörténetünk van.
Magánügyünk. Magánsorsunk.
Magának boldog az ember. És magának boldogtalan.
A ,,Nincs Szeretet" világnak, amelyben élünk, ez a valóságtudata.
S ez nem így van.
Valaha, ha valaki olyan csúnyán viselkedett, mint a túloldali ji-king patkánya, azt mondták rá, egy gonosz szellem megszállta őt.
Valaha úgy látták, hogy lelkünk kapcsolatban van az egész látható és láthatatlan világgal. És egyszerre vagyunk adók és vevők. Ha agyadat elborítja a gyilkos indulat, médiumává válsz a világ összes gyilkos, pusztító erőinek.
Ha nagyravágyó vagy, bevonzod mások nagyravágyását.
Egy feldúlt emberre rácsimpaszkodnak az összes zaklatott lelkek - s feldúlhatja egész környezetét.
A legtöbb bűnös, ha elkövette a bűnt, utána nem érti, hogy mi történt vele. Még mielőtt elindulna benne az önigazolás mechanizmusa, nem érti, miért tette a bűnt.
Úgy érzi, mintha nem ő tette volna.
Az, hogy egy börtönben a legtöbben azt mondják, hogy ők ártatlanok, nemcsak másoknak szóló hazugságok, de úgy is érzik, valóban, hogy nem tettek semmit. Illetve, hogy amit tettek, mintha nem ők tették volna. ,,Nem tudom, mi történt"..."Nem emlékszem, csak az utolsó pillanatra"..."Nem akartam!... Nem értem, hogy tehettem ilyesmit..." - ezek a visszatérő vallomások.
A nácizmus bukása után sok százezer szadista tömeggyilkos érezte úgy, hogy olyasmit tett, amit nem akart. Nem bűntudatot érzett, hanem értetlenséget.
Egy magyar dokumentumfilmben előkeresték azt a szörnyeteg asszonyt, egy ávóst, aki sok évtizeddel ezelőtt a kitelepített nők barakkjaiban felügyelő volt. Egy öreg néni bukkant föl, a már szintén idős, egykori rabok közé. Egy szelíd, zavart nénike jelent meg az ajtóban. Kis retiküljét riadtan szorította a markába. Nem értette, miért utálják őt. Elfeledte, hogy valaha csizmával rugdosta ezeket, az asszonyokat. Éheztette, verte őket, lehet, hogy meg is ölt néhányat - de nem emlékezett rá.
Nem azért, mert hazudott, hanem azért, mert régen más erők vették körül. Más erők ,,szállták meg". Egy szadista világ erőinek médiumává vált, s ez később úgy tűnt számára, mintha nem is vele történt volna. Mintha nem is ő tette volna, amit tett.
Megszállta a kor ,,ördöge", maga is ,,ördöggé" vált. És amikor ez a rettenetes összműködés megszűnt, nem érzett utána különösebb bűntudatot, mert amit tett, azt nem érezte személyes ügyének. Voltak, akik a rosszat kifejezetten parancsra tették, és fölfelé mutogattak, de a legtöbbnek nem is kellett semmiféle parancs.
Azt tették, amit akkoriban ,,kellett".
Ahogy a falombok, ha elmúlik a szélvihar, ,,elfelejtik" a vészes, süvítő üvöltésüket, s újra békésen sustorognak a napsütéses nyugalomban, úgy felejti el aljas magatartását az ember is, akin átsüvített a korszellem pusztító vihara.
De ne hidd, hogy ez csak a történelmünkkel van így.
Azért mondtam csak el, hogy éreztessem: soha senki sincs egyedül. Ez csak a mai atomizált, ostoba lélektudatunk téveszméje, hogy csupán bennünk, egyes-egyedül bennünk dől el minden. Hogy nem függünk senkitől. Nem hat ránk senki, mert olyanok vagyunk, mint a hermetikusan zárt konzervdobozok.
Nincs így.
A rossz erőktől naponta meg kell tisztítani magunkat.
Az ,,ördögűzésnek", az ártó ,,rossz szellemektől" való megszabadulás titkának minden ősi hagyomány és minden vallás a tudatában volt. Egy sámánnak, egy gurunak, egy tibeti gyógyítónak, egy taoista bölcsnek éppúgy feladata volt az ördögűzés, mint Jézus Krisztusnak. Később ezt a tudást az emberiség elfelejtette. Illetve nagyobb baj történt: összetévesztette a megszálltat a megszállóval, ahogy azt a legsötétebb inkvizíciós pereknél láttuk, ahol sokkal inkább a tudatlan papokat kellett volna megtisztítani, mint meggyötört áldozataikat.
Miszogi-nak hívják azt a gyönyörű szertartást, melyben a japán harcművész naponta megtisztul. Ez még az ősi vallásos sinto hagyományból ered. A harcos minden hajnalban egy hideg vízesés alá áll, és miközben zubog rá a magasból a kristálytiszta víz, imával tisztítja meg magát a rossz hatásoktól. A napi fürdés és imádság mindig is hozzátartozott egy normális kultúra életrendjéhez.
Ez különös hangoltságot adott.
Azt mondták, a jót, a tisztát, a magasrendűt csak a Jó, a Tiszta és a Magasrendű képes befogadni. A lélek tisztátlan vágyai, melyek állandóan újratermelődnek, magukhoz vonzzák a méltatlan erőket - a rosszat, az ártót, a lealjasítót. Nincs ember, aki ez ellen védve lenne, mert az élet nem magánvállalkozás, hanem végtelen erőhálózat. Láthatatlan szálakból szőve. Egyszerre hatunk s vagyunk hatása alatt százféle erőnek.
Tiszta pedig semmi sem marad magától
Sem a testi, sem a lelki vagy a szellemi világban.
Amit az ember magára hagy, és nem törődik vele, az bekoszolódik - tudjuk jól. Ez a lelkünkkel is így van.
És a kosz a koszt vonzza.
Amire hangolod magad, azt fogadod be. Annak leszel médiuma, eszköze, tettestársa és megvalósítója. És ez a törvény nemcsak a látható, hanem a láthatatlan világra is vonatkozik.
Jó pillanatainkban angyalok vannak körülöttünk.
Ha nem is látjuk, de érezzük őket. A reggeli fürdésnél gondolj a lelkedre is. Mosd meg azt is, és kérj védelmet a világban működő rossz erők ellen.
Müller Péter
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-05-07 09:39:21, szerda
|
| |
| |
"Azt mondják, hogy pénzért mindent meg lehet kapni, de ez nem igaz.
Ételt vehetsz pénzért, de étvágyat nem;
orvosságot igen, de egészséget nem;
csillogást igen, de szépséget nem;
jókedvet igen, de örömet nem;
szolgákat igen, de hűséget nem;
szabadidőt igen, de békességet nem.
Pénzért csak a kérgét kapod meg mindennek, nem a magvát."
Arne Garbort
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Tanulságos |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
2008. Május
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
129 db bejegyzés |
| e év: |
1159 db bejegyzés |
| Összes: |
2526 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 164
- e Hét: 2053
- e Hónap: 3320
- e Év: 16911
|
|
|
Offline
