|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2010-08-20 20:42:49, péntek
|
|
|
EMLÉKEZÉS
Földből lettél, földdé leszel,
Attól félek, hogy elveszel...
Víz sodorja el álmaid,
Szél fújja szét a poraid.
Szikla nyeli el könnyeid
Kő zárja le szerelmeid.
Emlékeid homokszemek,
Szikla és kő a sírhelyed.
Faág táncol tested helyett,
Nap fest bíbort, nem a kezed,
Lélegzeted harmatcseppek,
Virágillat, emlékezet...
Égre festett mosolyodban
Messzi hegyek fénye villan.
Hangod hallom? - Szellő zenél,
Nem más az már, csakis a szél...
Harmatcseppek a fűszálon
Úgy ragyognak... égi álom.
Nem hullajt már senki könnyet,
Szívemben csak én őrizlek.
Hegyi forrás, szentelt vizek,
Lelked köztük fénylőn lebeg.
Oly nehezen, de lépkedek,
Várj rám ott, majd én is megyek.
Maya |
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2010-08-20 19:56:54, péntek
|
|
|
Link
Szuhanics Albert
Szent István ünnepe
Az új kenyér ideje ma eljő,
nevet a nap, nincs az égen felhő.
Haja roppan, foszlós belű fajta
piros-fehér-zöld szalag van rajta...
Megszentelten fekszik az asztalon
a mi múltunk, s jövőnk benne vagyon.
Fáradságunk, eső, s a nap heve...
ebből van az életünk kenyere!
Az ég, a föld, s az ember dolgozik,
a nap, a szél, felhőket hordoz itt.
Isten s ember, ím egymásra talál,
s kenyeret ad a végtelen határ.
Ha kérdenéd, hogy ez milyen világ?
egy áldott föld, mit Kárpát ölel át!
A nagy király teremté államunk,
egy ország él azóta általunk.
Ó, Szent István, tiéd e nyári nap,
királyságod örök az ég alatt.
Magyarország állama oly szilád,
ezer évet kősziklaként kiállt!
Az új kenyér, új élet záloga
nem őrli meg az idő vasfoga.
Augusztus húsz magyarok ünnepe,
velünk az Úr, s az ősök szelleme!
Debrecen, 2010. 08. 15. |
|
|
0 komment
, kategória: Szuhanics Albert |
|
|
|
|
|
2010-08-20 19:04:56, péntek
|
|
|
Reviczky Gyula
Szent István napján
1
Hatalmas, bölcs, előrelátó,
Jézus tanát megismerő;
Néped' pogányságból kiváltó,
Te jóság, bölcsesség, erő!...
Kinél dicsőbbet és nagyobbat
Nem szűlnek hosszú századok:
Első királya magyaroknak,
Áldassék áldott jobb karod!
Hazámnak szentje, nagy királya!
Tisztelni meg nem szűn' e nép.
Kezében a kereszttel állta
Meg ezer éven át helyét.
Török félhold, tatár s a német
Hiába vívták ekkorig:
A vésszel mindig szembenézett,
Mohácstól le Világosig.
Ha néha hallád is fohászát,
Midőn kitört az érckebel,
Panaszkodón, hogy ős hazáját
Egy rosszabbal cserélte fel:
Véres csatákban, végveszélyben
Azért nem ingott, csüggedett;
Mint büszke cédrus, oly kevélyen
Állott meg századok felett.
S lesz még idő, lesz még olyan nap.
Midőn, dicsőséges király,
Hatalmát a rég' vert magyarnak
Majd nem gyöngíti belviszály,
Ha majd a népek viharába'
Csak a te koronád nem ing,
S a magyarok fölkent királya
Magyar király leszen megint!
2
Magyarok első szent királya,
Hitetlenből hivőt csinálva,
A honszerzés másik felét,
Mely még dicsőbb, te végezéd.
Körülhordatva a keresztet,
A kóbor lábat, kósza kedvet
Egy helyhez, egy honhoz kötéd.
Örök dicsőség a tiéd!
Ím, ezer éve fenn ragyog már
A szent kereszt, és áll az oltár,
Honnan tömjénfüst és ima
Hozzád repül, Isten fia.
Üdvünk sehol se volt, csak éppen
A megváltó kereszt jelében.
Te tudtad ezt, ó, bölcs, dicső!
S nem ölt meg ellenség, idő.
Élünk, vagyunk már ezer éve
Sok harcba', sok viharba', vészbe',
S míg a kereszt marad jelünk,
Dicső király, el nem veszünk!
3
Dicsőséges szent jobb kéz,
Balsorsban reményünk;
Tanúja, hogy nincs oly vész.
Melyet túl nem élünk:
A magyarnak légy kalauza váltig,
Egészen a boldog Kánaánig.
Békülőnek békejobb,
Küszködőnek támasz.
Aki téged félredob:
Bajba' meg nem áll az.
Ezeréves szent ereklye, érd meg
A boldogabb újabb ezer évet.
Büszke, bátor öntudat
Emelje hazánkat.
Te mutasd meg az utat
A magyar királynak,
Hogy amit te kezdtél oly dicsően;
Ő folytassa, végezze dicsőbben!
Link |
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2010-08-20 16:22:44, péntek
|
|
|
Szent István király imája
A mélységből kiáltok Hozzád, hallgass meg Uram!
Taníts meg, hogy kell könnyezni a meg nem érdemelt örömben, s hogyan
kell örülni a megérdemelt könnyben.
Adj erőt, hogy kevélységem csillogását elhomályosítsam, s az alázatosság
színtelenségét okosan csillogtassam.
Taníts meg, hogyan kell a gyengékhez lehajolni, s hogyan kell féktelen erővel
egyenesen állni.
Adj erőt, hogy fölényesen legyőzzem a testet, s alázatosan megadjam magam
a léleknek.
Taníts szelíd szóra, ha bántások érnek, s hideg mosolyra, ha jogtalan dicsérnek.
Adj erőt napközben, hogy el ne fáradjak, s fáradtságot este, hogy rögtön elaludjak.
Taníts meg lendülni, ha Reád találtam, s hirtelen megállni, ha utat hibáztam.
Ne add meg mindig, amit nagyon kérek.
Taníts bátor lenni, mikor nagyon félek.
Engedd a világot megvetve szeretni, csak magadat ne hagyd soha elfeledni.
Ez a kívánságom, ez maradjon végleg, de ha másként szólnék,
nagyon szépen kérlek, ne neheztelj reám, ne fordítsd el orcád,
hiszen a mélységből kiáltok fel Hozzád. |
|
|
0 komment
, kategória: Imák |
|
|
|
|
|
2010-08-20 12:51:13, péntek
|
|
|
Szuhanics Albert: Altatódal
Leszállt a csendes éj,
aludj kicsim, ne félj!
Tente baba, tente,
ez egy bársony este...
Nézd a Hold kíváncsi,
benéz az ablakon.
Jó éjszakát kíván,
papucsban eloson...
A csillagok mögül
angyalka az égben
őrizi álmodat,
álommanó-képpen...
Mig pislog kis szemed,
elalszik itt minden...
Pici kezed fogom,
álmodj szépet kincsem!
Debrecen, 2010. 07. 25. |
|
|
0 komment
, kategória: Szuhanics Albert |
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2010. Augusztus
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
22 db bejegyzés |
e év: |
258 db bejegyzés |
Összes: |
2526 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 198
- e Hét: 1367
- e Hónap: 2634
- e Év: 16225
|
|
|