|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
|
|
2012-11-22 23:58:39, csütörtök
|
| |
| |
Ady Endre
Tatjána Írt...
Tünedező alkonyvilágnál
Olvasgatom a levelet...
Tatjána sír, sirat egy titkot,
Egy vágyat, amely elveszett.
Úgy fáj nekem az, amit ő ír,
Könnye az én szivemre hull...
...És mégis, mégis levelének
Ujjongok mondhatatlanul...
Kis levelét kibontom százszor...
Tatjána sír, gúnytól remeg...
Óh, kinyílott szűz leányálom,
Mennyivel tartozom neked!...
Tatjána sír... Van még Tatjána,
Rajongó lelkű, hófehér,
Aki szeret félőn, titokban,
Ki szeret - a szerelemért...
Tatjána sír. Siratja titkát,
Egy álmot, amely elveszett,
Egy titkot, melyet most vallott be
S melyet már régen érezek!...
Közel voltam a kárhozathoz,
Mely felé asszonykéz dobott -
Az ő aggódó lelke volt tán,
Amely a szirten átfogott...
Én nem tudom, rózsás az arca,
Vagy halvány, sápadt, vértelen,
Csak azt tudom, hogy lelke tiszta,
Szivében dal van s szerelem...
Én Tatjánám, ne félj a gúnytól,
Ne sirasd azt a levelet:
Megmentetted az én hitetlen,
Veszendő, bűnös lelkemet!...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ady Endre |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-11-22 21:32:42, csütörtök
|
| |
| |
Ady Endre
Az élet
Az élet a zsibárusok világa,
Egy hangos vásár, melynek vége nincs.
Nincs semmi tán, melynek ne volna ára,
Megvehető akármi ritka kincs.
Nincs oly érzés, amelyből nem csinálnak
Kufár lélekkel hasznot, üzletet;
Itt alkusznak, amott már áll a vásár,
A jelszó mindig: eladok, veszek!...
Raktárra hordják mindenik portékát,
Eladó minden, hogyha van vevő:
Hírnév, dicsőség, hevülés, barátság,
Rajongás, hit, eszmény és szerető.
Aki bolond, holmiját olcsón adja,
Az okos mindig többet nyer vele,
A jelszó: egymást túl kell licitálni,
Ádáz versennyel egymást verve le!
A szív az üzlet leghitványabb tárgya
S eladják mégis minden szent hevét.
Akad vevő rá, egymást licitálja,
Hogy a holmit atomként szedje szét.
Folyik a vásár harsogó zsivajban,
Az egyik kinál, másik meg veszen,
Csak néhol egy-egy végképen kiárult,
Kifosztott lélek zokog csendesen.
Egy-két bolond jár-kél a nagy tömegben,
Bolondok bizton, balgák szerfelett,
Eddig az ő példájukat követtem,
Ezután én is másképpen teszek,
Lelkem, szívem kitárom a piacra,
Túladok én is minden kincsemen...
...De nincs erőm ily nyomorulttá válni,
Óh, nincs erőm, én édes Istenem!...
Link Brahms-Hungarian dance 7.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ady Endre |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-11-22 00:11:45, csütörtök
|
| |
| |
Tóth Árpád
Derűt dalolnék...
Derűt dalolnék, édesem, tenéked,
Mely, mint az alkony enyhe fénye, reszket,
És édes lánggal, mely gyújt s mégsem éget,
A fák közt még kis, zöld napokat rezget,
Derűt, mely úgy lebeg le könnyű szárnyon,
Szép, tarkarajzú szárnyon, mint a lepke,
Opál szinekkel lengve még az árnyon,
Amely a lankadt lombokat belepte...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Tóth Árpád |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-11-22 00:06:02, csütörtök
|
| |
| |
Sárhelyi Erika
Félúton
Valahogy mindig félúton vagyok.
Remélve, nem vagyok útban senkinek.
S míg ,,valahonnan" ,,bárhova" jutok,
talpam alá éles kövek görögnek.
Valahogy mindig félúton vagyok.
Úton a múltból talán a most felé.
S ha elhiszem, szép jelenem élem,
hegyek zúdulnak a két lábam elé.
Valahogy mindig félúton vagyok.
S néha félek, elfogy alólam az út.
Olykor elfog az a furcsa érzés,
hiába megyek - minden út körbefut.
Valahogy mindig félúton vagyok.
S azt mondják, az út a fontos, nem a cél.
Vezet hitem eltökélt-magamban,
s hogy minden lépés a csillagokig ér.
Valahogy mindig félúton vagyok.
Mint ki örökké utazni kényszerül.
Csomagom könnyű, egy szív, s egy lélek.
S próbálok úton maradni - emberül. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Sárhelyi Erika |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-11-22 00:01:13, csütörtök
|
| |
| |
Ma is...
Érzed?
Ég-kéken érintlek szem-tavad vizén
Pírban sóhajtlak az éj és nap delén...
Pitypangok könnyű ritmusa az utam,
Ma is az vagyok, aki tegnap voltam.
Érzem!
Kételyektől fortyogó ölelésedben
Fekete tintává tömörül a könnyem...
Kiélezett sóhajkőből rakod az utam,
Ma is az vagyok, aki tegnap voltam.
Elonor
Semmi a lapomon
Ellazulok, szabadon engedem az elmém
S már semmi sincs körülöttem.
Se gond, se munka, se lét, sem semmi.
Csak én és várok, csak szállok.
Most úgy érzem, sírnom kellene,
Már úgy mintha csak örülni, nevetni.
Még sem teszem egyiket sem, azért sem.
Várakozva ülök és nézek a semmibe.
Most olyan jót szeretnék, olyan nagyot írni,
Megrázni magam, a láncokat letépni,
Végre pironkodás nélkül önmagam lenni
És a világ dolgait értelmesen vitatni.
Most felveszem a tollam, írok egy szót.
Hogy mit teszek ezzel, rosszat vagy jót,
Nem tudom, de csak egyre folytatom
S lehet hogy a semmivel, de betelik a lapom.
Elonor |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Elonor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2012. November
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
329 db bejegyzés |
| e év: |
841 db bejegyzés |
| Összes: |
1346 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 147
- e Hét: 2063
- e Hónap: 3631
- e Év: 11238
|
|
|
Offline
