Belépés
simocsi.blog.xfree.hu
"Egy ősi kínai bölcsesség szerint nem az számít, mi történik veled, hanem az, hogyan éled meg." Simányi József
1956.08.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Szilveszter...
  2015-12-31 07:10:51, csütörtök
 
  "Szilveszterkor az istenek sincsenek szolgálatban." - Bogáti Péter






"Isten hozzád ó-év, elaggott cimbora!
Jer, szorítsunk kezet örök elválásra:
Te mégysz - én maradok, s csak azt sem mondhatjuk
Egymásnak: "Adieu! a viszontlátásra."
- Császár Ferenc




"Vígan! az ó év haldokol,
Nevessünk mint örökösi, -
Pedig bizony semmit se hágy
Annak, ki végpercét lesi.
Hajrá fiúk! ez a pohár
Az évért, mely kiszenvede;
Emléke fönn lesz holnap is...
Egy kis mámor futó köde." - Arany János







 
 
3 komment , kategória:  Általános  
2015. Karácsony...
  2015-12-24 01:20:23, csütörtök
 
  "Ki szeret, s kit szeretnek, az szegény nem lehet.
A szeretteiddel minden nap igazi ünnep legyen.
Ma mégis jobban örvendezzék szívünk,
áldott karácsonyunk így lesz nékünk!"





Ady Endre: Karácsony
A legszebb karácsonyi vers

Link





Áldott,boldog Karácsonyt !

Képek: Lélekpillangó Link
Főoldal: Lélekpillangó Link



 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Kávé...
  2015-12-15 08:35:25, kedd
 
 


KÁVÉ
Coffea arabica

A napokba vendégeim voltam, és a hőségre való tekintettel megkérdeztem, hogy nem fogyasztanának-e szívesebben kávé helyett egy kellemes ízű, hűsítő gyógyteát?
Az egyik ismerősöm azt válaszolta, hogy ő inkább marad a kávé mellett, ugyanis soha nem iszik ,,gyógynövényből" készült italt. Erősen elcsodálkozott, amikor megkérdeztem, hogy szerinte a kávé micsoda, ha nem gyógynövény?

Bizony a kávé, ha mértékkel fogyasztjuk, nem más mint gyógyító növényi kivonat.

Származásáról nincsenek hiteles adatok, annál több történetet, legendát jegyeztek fel az eredetéről, felfedezéséről.

Az iszlám országaiban hitként tartják, hogy a kávé szent ital, amelyet Allah nevében, Gábriel arkangyal hozott el Mohamed prófétának, hogy elűzze testének fáradtságát, és megőrizze szellemi frissességét.

Augustus Naironi professzor, a páduai egyetem tudósa, 1671-ben megjelent könyvében összegyűjtötte a a kávéval kapcsolatos legendákat, ismereteket.
Közülük a legismertebb az abesszíniai Kaffa nevű tartományban történtek.

Egy pásztor, aki a kopt szerzetesek kecskenyáját legeltette a kolostor közelében, tanácsért fordult a szerzetesekhez, hogy mi oka lehet annak, hogy a kecskék az elmúlt éjszakákon igen nyugtalanok voltak, jóformán semmit sem pihentek, és állandóan mozgolódtak. Ő maga nem talált magyarázatot a szokatlan viselkedésükre. A szerzetesek kimentek és azt látták, hogy a kecskék egy élénkzöld levelű, fehér virágokkal és érett bogyókkal teli fákról eszegetnek. Arra gyanakodtak, hogy csak ez a növény lehet az, ami a kecskék nyugtalanságát okozza.
Ők maguk este levest főztek a fa gyümölcséből és igen jó ízűnek találták. Éjszaka, meglepődve tapasztalták, hogy egyáltalán nem álmosak. Ettől kezdve rendszeresen fogyasztották ezt az italt, amelynek elterjedt a híre, hogy mennyire frissítő hatású.

Eleink a török hódoltság idején találkoztak először a kávéval, amikor a törököknél tett ,,látogatás" alkalmával, ebéd után kávét szolgáltak fel, majd utána közölték a császár parancsait. Innen származik az a mondásunk, hogy ,,most jön a fekete leves"!

F. Almási Balogh Pál, a híres orvostudós, az 1831-ben megjelent Kávé, thé című könyvében a kávé, tea, csokoládé történetével, orvosi vonatkozásaival foglalkozik. (Aki szeretné elolvasni, jelezze felém és levélben szívesen elküldöm). E könyv érdekessége, hogy a szerzője egy ideig Széchenyi Istvánnak, majd rövid ideig Kossuth Lajosnak is háziorvosa volt.
Ma már világszerte mintegy 500 milliárd csésze kávét iszunk meg évente.

Vajon a kávé gyógyhatásáról, mi a szakember véleménye?
Az általam nagyra becsült dr.Kemth Sándor írását szeretném megosztani az érdeklődőkkel a kávéval kapcsolatban:




Kávé
(Coffea arabica)

Elterjedése: A világ trópusi éghajlatú területein élő, két méteresre is megnövő cserje. Kelet-Afrikában, Arábiában, illetve Indiában található természetes közegében. A meleg párás levegő és a jó vízellátású, tápanyagban dús talajt kedveli.

Gyűjtése-felhasználása:
A növényen fürtökben lógó piros termést illetve annak bab alakú magjait gyűjtik. A kinyert magokat szárítás után pörkölik, ez által nyeri el jellegzetes aromáját.
A magok közvetlen rágcsálása is alkalmas a kívánt hatás hosszan tartó eléréséhez, ráadásul kevesebb is elegendő. Mégis általában gőzölik, forrázzák, vagy főzik, a bevett helyi szokásoknak megfelelően.
Íze: keserű - 8, aromás - 4, fanyar 2, savanyú 2 (gőzöléssel az utóbbi két ízhatás minimalizált)

Energetika:
Gerjeszti a szelet, emeli a tüzet, a vizet kiszárítja. A szervezet finom-tűz esszenciáját fokozza. A mérgek eltávolításában és átalakításában is segít. Túlzásban, szél és tűz túlsúlyos tüneteket okoz.

Általános hatás:
A kávé fokozottan mozgató, egyébként serkentő, élénkítő hatású, túlzásban viszont kizsarolja az energizáltságot és nyugtalanít. A szövetek pangó nedveit kihajtja és felszárítja.
A szervezet minden szervére nézve izgató hatású, szünteti a tompaságot.
Az emésztő nedvek termelődését fokozza, általában véve azokhoz hasonló hatású.
Szünteti a dugulásokat és a pangásokat. Hevítő-szárító vértisztítóként alkalmazható, bár a zsíroldó, mozgató hatása miatt a vér koleszterin tartalmát átmenetileg megemeli, miközben a szervezett által "elraktározott" koleszterin tartalmát, emésztetlen tápanyagait, egyéb zsírjainak mennyiségét csökkenti.

Lélektani hatás:
"Ragadd meg a pillanatot és élvezd ki minden cseppjét " mozgás!- ezt sugallja a lélekben pergő tüzet szító kávé. A szubtilis test kundalíni energiáját gerjeszti és megemeli, tehát ajzószer. Segít áttörni a nyomasztó korlátokat. Fokozza a bátorságot és a tettrekészséget.
A jelen mozdulni nem akaró terheit mozdítja, a nehézkes állapotokon túlléptet, szele elfújja a gondokat. A lélek leeresztett húrjait felhangolja. Egyensúlyban fogyasztva a kitörő öröm érzését adja.
Túlzásban fokozza az indulatokat, a feszültséget és így az élet dolgaihoz keserű szájízzel áll hozzá, az aggódó, maró, fanyalgó érzésekre hajlamosít, talajvesztést eredményez.

Részletes ismertetés:
Erős mozgató hatása a tápcsatorna egész területén tapasztalható. Például étkezés után fogyasztva, a gyomorperisztartikát fokozza, így a gyomor kiürülését meggyorsítja. A perisztartikus hullámmozgást a kávé a vastagbél területén is megindítja, ezzel "kiprovokálja"; a székletürítést. A renyhe belűek ezért hajlamosak a kávéfüggőségre.
A gyomor savtermelését, így az étvágyat is fokozza, a hurutokat csökkenti. A túlterhelt gyomor terhein könnyít, ezért étkezés utáni tompa állapotra kiváló.
Túlzásban, vagy éhgyomorra fogyasztva viszont fokozza az éhséget, önemésztővé teszi a gyomrot, s e túlzott emésztőnedv termelés további bélszakaszokat is kikezdhet, emellett homlok-halánték táji fejfájáshoz, szemkáprázáshoz is vezethet.
A májat erősebb epe termelésére serkenti, az epehólyagot ürülésre ösztönzi és az epe hatását támogatja. A máj szövetei közül a vérben oldja a zsírokat, miáltal a máj tisztul és feladatát könnyebben ellátja, ezért a máj elzsírosodásában szenvedőknek javallt a kávé mértékkel történő fogyasztása.
A lépet is segíti működésében, a szűrőjén fennakadt emésztetlen tápanyagokat, illetve a salakokat távozásra kényszeríti, ezért az Ezerjófűhöz hasonlóan a lépmegnagyobbodás egyik lehetséges gyógyszere.
Az emésztő energiát, az emésztő enzimek termelését, hatékonyságát test minden részén fokozza, a testhőmérsékletet emeli, a vért hevíti, miáltal a mérgektől, emésztetlen tápanyagoktól tisztítja.
Az érrendszer falait tonizálja és összehúzza, ami a vérnyomás emelkedéséhez vezet. Ezért alacsony vérnyomású emberek által jogosan kedvelt. Hosszú távon, függőségben viszont a szervezet csatornáinak falát szűkké, szárazzá, rugalmatlanná, "törékennyé" teheti, ez a véredényekre is vonatkozik, így azok megtartják a magas vérnyomást. Ezt a hatást kiküszöbölhetjük, ha kardamommal és tejjel együtt fogyasztjuk.
A szív ritmusát gyorsítja, összehúzódásának erejét fokozza, egy könnyed kocogás hatását keltve, így a szívet terheli. Ez túlterhelt, vagy gyenge szív, illetve túlzott kávéfogyasztás esetén veszélyes is lehet. A kávé által felhevített, felizzított szív vér, vagy oxigén ellátási problémák jelenlétekor könnyen infarktust szenvedhet.
Bár a kávé élénkít, felpörget, az idegrendszer feszültségét mégis csökkenti, görcseit szünteti. Egyrészt, mert az idegi működést fokozza és erősíti, másrészt, mert segít megszüntetni az idegműködést zsírok, mérgek, lerakódások formájában visszafogó, kórosan szigetelő hatású, feszültséget gerjesztő akadályokat. Csökkenti az ingerküszöböt. Túlzásban idegi frusztrációt, bizonytalanságot, remegést okoz.
Menstruációs görcsökre jótékony, vérzést fokozó hatású. Afrodiziákum. A férfiasságot mértékkel fogyasztva erősíti, túlzásban viszont gyengítheti.

Ellenjavallat :
magas vérnyomás, szív-érrendszeri elégtelenség, infarktus, illetve annak veszélye, koplalás, vérzékenység, gyomor, vagy egyéb fekélyek esetén. Kismamáknak nem javallt, túlzásban vetélést eredményezhet.

forrás: Eleink gyógyító tudása Link

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Fagyöngy...
  2015-12-15 08:16:55, kedd
 
 


A fehér fagyöngy (Viscum album)




Ősidők óta ismert és alkalmazott gyógynövény. Hagyomány, hogy karácsonykor az emberek megcsókolják egymást a fagyöngy alatt. De miért is? A választ a skandináv mitológiában találjuk meg. A történet így szól: Friggnek, a házasság istennőjének és Odinnak, minden istenek atyjának gyermekeként megszületett Balder, a fény és a tisztaság istene. Balder felcseperedvén figyelmeztetést kapott, hogy az életére törnek. Frigg, imádott fia védelmében, minden élő és élettelenből kicsikarta az ígéretet, hogy nem fogja bántani Baldert. Egyedül a fagyöngyről feledkezett meg.
Egy napon bált rendeztek az istenek, és azzal ütötték el az időt, hogy nyilaikkal a sérthetetlen Balderre lövöldöztek. Amikor Hod, a vak isten került sorra, a gonosz Loki fagyöngyből készített dárdát nyomott a kezébe. A fegyver Balder testébe hatolt, aki holtan rogyott össze. A felháborodott istenek, megengedték Friggnek, hogy azt tegyen a fagyönggyel, amit akar. Frigg a fia halála miatt sírva fakadt, és könnycseppjei a fagyöngyre hullva, apró, fehér kissé üveges bogyókká váltak.

Míg szomorkodott, egyszer csak megcsókolta valaki. Ekkor így szólt: ,,Senkinek nem okozhat többé a fagyöngy szenvedést! Mindenki aki alá áll, lehetőséget kap, hogy a csókkal tegyen tanúbizonyságot megbocsájtásról és szeretetéről''.
Caius Plinius Secundus római természettudós a fagyönggyel kapcsolatban ezt jegyezte fel a keltákról: ,,Semmi sem szentebb számukra, mint a fagyöngy és a fa amelyen nő''. A maguk nyelvén a kelták a fagyöngyöt ,,mindent gyógyítónak'' nevezték. Ha szokás szerint lakomát csapnak , egy fehér ruhát viselő pap felmászik a fára, és aranysarlóval vág le a fagyöngyből. Szent meggyőződésük volt, hogy a fagyöngy bogyójának kipréselt levétől termékenyek lesznek a meddő állatok, és hogy ez a lé egyben általános ellenméreg.
A magyar hagyomány is mint fontos gyógynövényt tartja számon a fagyöngyöt.
Télen a csupaszon meredező faágak lehangoló látványt nyújtanak, azonban öröm a szemnek a csupasz ágak között a zöldellő fagyöngy telepek.
Ezt a kettős jelzést fogalmazta meg Reményik Sándor erdélyi lelkéből fakadó verse a fagyöngyről:

Fagyöngyök
Ha könny a gyöngy:
A fagyöngyök az erdő könnyei,
Parányi könnyek, mozdulatlanok,
Fák sudarára fagyott sóhajok,
Az erdő könnybe fagyott bánata,
Élősködik, mint minden bánat,
Amely az élet ütemére támad
És lassan észrevétlen
Felszürcsöli vérét a büszke fának.

A fagyöngy, félélősködő életmódot folytató örökzöld cserje. A félélősködő életmód azt jelenti, hogy a növény szívógyökereivel a gazdanövény faedényeiből nyers táplálékot szív el. Viszont a levelei fotoszintézisre képesek, így önmaga táplálékát elő tudja állítani az elszívott nyers táplálékból.
A fehér fagyöngy összetéveszthető a hasonló életmódot folytató, lombhullató, sötétzöld levelű, sárga álbogyójú fakínnal, vagy más néven, sárga fagyönggyel. Tehát, a téli hónapokban már nem találkozhatunk vele. A sárga fagyöngy nem gyógynövény.
Domb és hegyvidékeken gyakori. A párás környezetet kedveli, és a fák koronájában él. A leggyakoribb gazdanövényei: alma, nyír, fűz, hárs, vadkörte, vadgesztenye, juhar, magas kőris és erdei fenyő. A bükkféléken nem található meg. Ágai 50-100 cm hosszúak, villásan elágazók, gömbölyű bokrot képeznek.
Felhasznált részei: a levél és a leveles hajtás, ami semmiképen sem ártalmas, de a bogyói (2.kép) igen mérgező hatásúak, így (tea formájában) belső használatra szigorúan tilos az alkalmazásuk. Külsőleg, a népi gyógyászatban bizonyított a bogyók, kenőcs formájában történő alkalmazásának jótékony hatása, a fagyos testrészek gyógyításában.
Gyűjtési ideje: az őszi napfordulótól, a tavaszi napfordulóig (októbertől-áprilisig). A március és április hónapban gyűjtött fagyöngyön már elenyészően kevés a bogyó.
A fehér fagyöngy kiváló vérnyomáscsökkentő, vérkeringést javító, érelmeszesedést gátló, szívműködést segítő. Nemcsak vérnyomást csökkentő, de vérnyomást szabályozó is, ezért akinek ingadozó a vérnyomása, ajánlott a fagyöngy tea használata.
Érelmeszesedés ellen is nagyon hatásos, valamint gyomor-, tüdő-,méh-, és bélvérzések esetén is ajánlott. Ezekben az esetekben csak addig kell a teát fogyasztani, amíg a vérzés el nem múlik. A szívpanaszokat is hatékonyan gyógyítja, úgy, hogy reggel áztassák be a fagyöngyöt, és este lefekvés előtt igyanak meg belőle egy csészével.
Aki a magas vérnyomására rendszeresen fogyasztja a galagonya teát, azoknak is ajánlatos alkalomszerűen, egy hónapban kétszer-háromszor fagyöngy teát is inni, mivel ezzel erősíti a galagonya jótékony hatását. Ezen kívül, a teája nyugtatja a szívet, az immunrendszert erősíti, hatásos a felső légúti gyulladásoknál, a mirigyrendszert kedvezően befolyásolja és kiváló anyagcsere szabályzó szer.
A legújabb klinikai felmérések szerint, nagyban gátolja a rákos sejtek osztódását, de a rák betegség megelőzésére is érdemes néha egy-egy csésze fagyöngyteát fogyasztani.

Tea készítés (Maria Treben receptje alapján): Kizárólag hidegen készítjük! Egy púpozott teáskanálnyi szárított és apróra vágott fagyöngyöt adunk ¼ liter vízhez, reggeltől-estig, vagy estétől reggelig állni hagyjuk, másnap kicsit felmelegítjük és leszűrjük, majd édesítés nélkül fogyasztjuk.
Kúra szerű alkalmazása esetén kérjük ki az orvos véleményét!
Túlzott használata allergiát okozhat!
Gyermekek a fagyöngy teát nem fogyaszthatják!

forrás: Eleink gyógyító tudása Link

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
JÁNOS vitéz és ILUSKÁJA...
  2015-12-15 07:46:32, kedd
 
  VALÓSÁG a LEGENDÁBAN




JÁNOS vitéz és ILUSKÁJA igaz története:

Buda alatt a ráckevei régi temetőben járva egy különös útjelző táblán akad meg a tekintet:

JÁNOS vitéz sírja felé mutat a nyíl. A nyíl irányába haladva egy félbetört oszlopú síremlék áll. Rajta a felirat: Itt nyugszik Horváth Nepomuki János /rangjai és kitüntetései felsorolva/ aki nem más, mint Petőfi Sándor megálmodott mesehőse: János vitéz.

Minden legendának van valóság magva, amit nem szabad hagyni feledésbe merülni.

De hát ki is volt Ő valójában? A legenda már valóságos élettörténetté alakul át, korabeli ráckevei dokumentumokra támaszkodva. Borovsky Samu már 1910-ben megjelent Pest-Pilis-Solt vármegye Műemlékei" című monográfiájában említi meg a ráckevei műemlékek között Horváth N. János síremlékét ,,A jobbágyból lett világlátott huszárkapitányról" írva.

1774. május 1o.-én született Ráckevén. Az anyakönyv tanúsága szerint Piringer Jánosként látta meg a napvilágot. Apja Piringer Pál, édesanyja Gáspár Magdolna. A ráckevei nádfedeles házból hamarosan az égiek mezejére távozott az édesapa, akiről a kis Jánoskának nem is maradt emléke.
A megözvegyült édesanya - hogy a kisfiú apa mellett nőhessen fel - a gyászév letelte után férjhez ment nemes Horváth János megyei perceptorhoz. Az édesanya kikötése volt, hogy a házasságkötéssel egyidejűleg a kis Jánost adoptálja a férje. Így lett Piringer Jánosból Horváth Nepomuki János.

Az új házasság sem volt hosszú életű, az édesanya hamarosan meghalt egy következő gyerekszülésben. A kis Jánost rövid ideig mostohaapja nevelte, aki italozó lett, elverte csekélyke vagyonát is, és az árvát magára hagyva Ráckevéről elköltözött. Ekkor a gyermeket atyai nagybátyja, Piringer György vízimolnár vette magához. A molnárnak azonban volt már egy kislánya - Juliska. A két gyerek, Jancsi és Juliska együtt nevelkedett Piringer György házában. Jancsi gyerek Ráckevén járt iskolába, majd Szőnyi Pál szabómesternél lett inas, később segéd.

Fordulatot az 1793-as esztendő hozott életében. Európa háborúba ájult. A francia forradalom és a jakobinus mozgalom ellen katonai koalíció szerveződött. I. Ferenc császárnak katonára volt szüksége, ezért elrendelték az újoncozást. Ráckevének három lovas huszárt kellett kiállítania teljes felszereléssel a város költségén.
A szabó céh javaslata alapján került Horváth N. János az I. huszárezredbe, 12 éves szolgálatot vállalva a városért. Amikor a fejébe nyomták a díszes csákót, a 19 éves fiatalember egyedül Juliskát sajnálta itthagyni, akihez már gyengéd szálak fűzték. Minderről az 1845-ben írt végrendelete árulkodik.

Ezredével szolgálati helyére, Észak-Itáliába /Taljánországba/ került. Itt kiválóan megtanult németül, olaszul és - mert többször jártak francia területen - franciául is. A kemény kiképzés után gyorsan emelkedett a ranglétrán. 1794-ben káplárrá /tizedessé/ léptették elő.

Közben Franciaországban nagy változások mentek végbe. Napóleon magához ragadta a hatalmat, és európai hegemóniára tört. 1799-től véget ért a viszonylag nyugalmas garnizoni élet és véres csaták sorozata következett. 1798-ban Horváth N. Jánost áthelyezték az 5./Radeczky/ ezredhez. Az első marengói csatában súlyosan megsebesült, amikor testével védte Alvinczy tábornokot. Hősiességéért megkapta az Ezüst Vitézségi Érmet.

A második marengói ütközetben ismét hősies bátorságot tanúsított, aminek eredményeként megkapta a strázsamesteri rangot, majd alhadnaggyá léptették elő. A franciák sikeres előnyomulása feltartóztathatatlan. 1809 májusban bevonultak Bécsbe, két nappal később magyar földre léptek. Horváth N. János ezrede ott verekedett június 14-én a vesztes győri csatában.
1808-tól kiéleződött Napóleon viszonya a pápával is, a franciák megszállták Rómát, 1809-ben májusban megszüntették az egyházi államot, mire VII. Pius pápa kiközösítette Napóleont. 1810-ben szenátusi határozattal kimondták, hogy a Francia Birodalom második fővárosa Róma, és római király címmel Napóleon fiát ültették a trónra, a pápát Svájcba száműzték. A francia betolakodókkal szemben Horváth N. János ott harcolt Rivoli hídjánál és a Piave partján. 1812-től Napóleon csillaga hanyatlani kezdett, 1813-tól már francia földön zajlott a háború. Napóleon hatalmas vereséget szenvedett a lipcsei csatában. Az újabb hadjáratban Horváth N. János már kapitányként vett részt, önálló lovasszázad élén. Katonai érdemeiért ekkor kapta meg az Armadia Keresztje kitüntetést.
1814 márciusban nemzetközi nyomásra Napóleon visszahelyezte a pápát jogaiba. A francia követ előzetesen jelezte, hogy a pápát napokon belül átadják a határ mellett szolgáló Radeczky ezred ,,fiók strázsájának". Ez a ,,fiók strázsa" Horváth N. János lovasszázada volt. A század két nap alatt kelt át az Alpokon a pápát kisérve. A 72 éves pápa az Alpokon átvezető havas útszakaszon dideregve fázott, ekkor Horváth N. János saját köpönyegét és mentéjét terítette az alvó pápára. Ezt a jelenetet a vatikáni könyvtár folyosóján ma is látható falfestmény örökíti meg, melyen a hintóban alvó VII.Pius fehér huszárköpennyel van letakarva. Körülötte mentében lévő huszárok lovagolnak, csak egyikőjükön nincs dolmány és mente.
Az egyházi vezetők és Róma lakossága hálás tisztelettel fogadta a magyar huszárokat. A pápa díszlakomát adott tiszteletükre. Őszentsége az ezrednek zászlót adományozott, Ferenc császár az ujjászervezendő pápai hadseregnek száz magyar csikóval, száz lovas fegyverzettel és kétezer gyalogsági felszereléssel fejezte ki elismerését. Horváth N. János pápát kísérő küldetése a nemzetközi nagypolitika részévé vált.
Megkapta az ezüst sarkantyús csizmát, majd Nápolyban a királytól átvehette a Szicíliai Arany-Kereszt kitüntetést. 1845-ben íródott végrendeletében az ezüstsarkantyús csizmát hajdani Juliskája fiának hagyományozta, a kitüntetésekkel kapcsolatban pedig úgy rendelkezett, hogy síremlékére véssék fel a Krisztus Keresztet, a Szicíliai Keresztet és az Ármádia Keresztjének másolatát.
1814 júliusban az ezredet visszarendelték az osztrák-francia határ térségébe. A távozó ezred tisztjeit a pápa audiencián fogadta, Horváth N. Jánost pedig a Krisztus-Rend Gyémánt csillag rendjellel tüntette ki, ez a pápa által személyesen adományozható legmagasabb kitüntetés. Így lett Horváth N. János a Krisztus-rend és a Szent György-rend lovagja.
Ez a rendjel 1815-ben Milanóban készült, rajta arcképe felismerhető. Halála után a Krisztus-rend csillagát Juliska örökölte. Juliska halála után a ráckevei katolikus templomba került, ahol az áldoztató kehelyre forrasztották.
1937-ben letétként a székesfehérvári Egyháztörténeti Gyűjteménybe helyezték el, ma is ott őrzik./Ktsz.99,/

Napóleon bukása után Európa fellélegzett. Jánosunk is megelégelte már a 22 évi katonai szolgálatot és nyugdíjazását kérte. Ekkor mindössze 41 éves volt. Milanóban még megfestette saját portréját majd hintón visszament szülővárosába Ráckevére. Elsőként Juliskát kereste, aki az elmúlt 22 évben férjhezment Gáspár János vízimolnárhoz és szeretettel nevelte szintén János névre hallgató egyszem fiacskáját. A kapitány eltemette lelkében a régi szerelmet, de életük hátralévő része végig szoros barátsággá vált, amit 1845-ben írott végrendelete is tükröz. ,,Gáspár Jánosnénak született Piringer Juliannának hagyom....a kapitányi portrémat a fekete rámában, s ......minden fenn maradó pénzemet s a Krisztus és Armádia Keresztem. "Ezüst sarkantyús csizmáját pedig Juliska fiára hagyta. /Az arckép a Gáspár családtól a ráckevei Árpád Múzeum tulajdonába került Ltsz.66.432.1/

Ráckevén házat, földet vásárolt, de 1824-ben ismét uniformist öltött a császár hívására és főkapitányi rangban a testőrségben vállalt szolgálatot. A gárdánál tizenegy évet szolgált majd hatvanegy éves korában végleg búcsút mondott a katonaéletnek. Letelepedhetett volna bárhol, de a szíve hazahúzta Ráckevére. Ettől kezdve már csak emlékeinek élt. 73 évet adott számára a sors. 1847 február 7-én halt meg Ráckevén.

De hogyan lett a legenda valóság magvából János vitéz? Egyáltalán, Petőfi hogyan tudhatott az árva gyerekből lett legendás huszárkapitányról?

Petőfi a János vitézt 1844-ben írta. Dömsödön egy évvel később tartózkodott, így tehát korábban kellett hírt hallania a vitézről! Petőfi pedig Ráckevén sohasem járt, akkor honnan az információ? Magyarázat erre is van. A kulcsot Ács Károly személye jelenti, aki ugyancsak 1823-ban született Ráckevén, jogi tanulmányait Kecskeméten végezte. A jogot tanuló Jókai 1842 őszén egészségi okokból Pápáról Kecskemétre iratkozott át, aki Ács Károllyal közeli barátságba került. 1843-ban Kecskemétre érkezett Petőfi is. Korábban Jókai és Petőfi együtt diákoskodtak Pápán. Jókai hozta össze Petőfivel Ács Károlyt. A többhónapos együttlét során mesélhetett a ráckevei Ács Károly a neves huszárkapitányról. Barátságuknak köszönhetjük Petőfi Sándor örökéletű szépséges ,,János vitéz" -ét.

Ráckeve város lakossága János vitéz díszkutat állított emlékére a Szent István téren.
A dokumentumok az Árpád Múzeumban megtekinthetők.



forrás: Géczy Gábor - Link

Géczy Gábor - Gyermekeinkről van szó! (2015 Baranta völgy)
Link

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Magyar nyelv humora...
  2015-12-05 09:49:57, szombat
 
  A MAGYAR NYELVI HUMOR:




A magyarok szinte sportot űznek abból, hogy mit lehet tenni a magyar
nyelvvel. Ki indította el azt az "elmétlen" játékot, hogy mindent
megfordítunk, s akkor igen érdekes új jelentések születnek? Szinte már
lessük, hogy hogyan is lássuk a dolgok fonákját! Az egyik feljegyzés
szerint Vadas Pál, de ő sem dolgozhatott "előképek", nyelvi hagyomány
nélkül.

Össze ne téveszd!

a boka táját a toka bájával,
a borztanyát a torz banyával,
a csárda zaját a zárda csajával,
a száradt füzet a fáradt szűzzel,
a fartőt a tar fővel,
a harcsa máját a Marcsa hájával,
a jó bor kulcsát a kóbor Julcsával,
a csokorban adott bókot a bokorban adott csókkal,
a foltos bölényt a boltos-fölénnyel,
a hős ember nevét a nős ember hevével,
a réti pipacsot a péti ripaccsal...

Ezek bizony egyfajta keresztszerkezetek (kiazmusok), látjuk,hogy vannak
köztük mesteri kettős, de hármas cserék is. És szinte "dőlnek"az újabb
példák, most már a "Nem mindegy..." kezdettel és persze
egyre vaskosabb tartalommal (mert a "mai folklór" olykor a diszfemizmusával
akar iróniát kelteni):

Nem mindegy...

hogy egyöntetű vagy ön egy tetű,
hogy mögöttem vagy nem öttem mög,
hogy teniszpálya vagy pénisz tája,
hogy rovarszervet ivartalanítani vagy ivarszervet
rovartalanítani,
hogy mire fekszel: nedves kőre vagy kedves nőre,
hogy helyet cserélni vagy csehet herélni,
hogy vörös szalag vagy szőrös valag,
hogy véres párbaj vagy páros vérbaj,
hogy köhögve röpülsz vagy röhögve köpülsz.

Még két "mesteri" példa, egy irodalmi és egy népi (merthogy viccként
gyűjtöttem):

Nem mindegy, hogy Gödön van szobrod, vagy Szobon van gödröd.
No de Józsi bácsi, nem székletből sormintát végig az ajtóra, hanem
székletmintával a sor végére az ajtóhoz!

Megfigyelted-e már azt, hogy ezeknek a "cseréknek" az alapja az összetett
szavakban rejlik? Bizonyos szavakat ugyanis lehet így is, úgy is társítani.
S akkor állhatnak elő olyan felcserélhető,vagy egyáltalán felcserélhető
párok a következő képlettel:
ab = ba.

bérlőtárs - társbérlő
állampárt - pártállam
csónakmotor - motorcsónak
padlószőnyeg - szőnyegpadló
lisztcukor - cukorliszt
rádiómagnó - magnórádió

Az összetett szavak nemcsak megfordíthatók, hanem további összetételek
alapjai is lehetnek. Ekkor keletkezhetnek egészen sajátos összetételek,
amelyekben az első összetett szó utótagja egyszersmind a
következő összetett szó előtagja, a következő képlet szerint: ab + bc=abc.

A vicctechnika is előszeretettel megfordít szerkezeteket:

- Te, ha én kávét iszom, nem tudok elaludni!
- Nálam ez pont fordítva van!
- Hogyhogy?
- Ha alszom, nem tudok kávét inni!

- Mi a különbség a kés és a vonat között?
- A vonat tud késni, de a kés nem tud vonatni.

Mielőtt beletörne a nyelved, láss néhány nyelvtörőt az igen gazdag
termésből! Kevesebb is volt a beszédhibás (legalábbis a logopédusok
szerint), amikor ilyenekkel tornáztatták a gyerekeket:

Láttam szőrös hörcsögöt. Éppen szörpöt szörcsögött. Ha a hörcsög szörpöt
szörcsög, rátörnek a hörcsöggörcsök. Meggymag. Szelíd meggymag vagy, vagy
vadmeggymag vagy?
Piros csíkos cinkcsészében cukros csirkecomb.
Agostyánban agg atyák a gatyáikat aggatják!
A Moszkvics-slusszkulcs luxusszükséglet.

A képiség és költőiség összekapcsolásából fakad a Ki hogyan hal meg?

A kertész a paradicsomba jut.
A hajóskapitány révbe ér.
A suszter feldobja a bakancsát.
A házmester beadja a kulcsot.
Az aratót lekaszálja a halál.

A nyelvtani formáknál maradva egészen egyedi magyar nyelvi lehetőség a
szavak, nevek "ragozása" - ismét egy le nem írt, nem elemzett magyar nyelvi
"lehetőség"! Rendkívüli lelemény a kiinduló példánk, amely személyes
névmásokkal "kezdődő" igéket tartalmaz - a humort egyébként a szerkezet
szokatlan és szabálytalan széttagolása okozza.

Én ekelek, Te keregsz, Ő gyeleg
Mi nistrálunk, Ti vornyáztok, Ők lendeznek

Vagy egy még bonyolultabb ragozós mondóka, amelynek lényege, hogy egy
kiinduló szerkezethez "paradigmát" (ragozási sort) talál ki alkotója:

Én sike te fuszos, Ő sike mi fuszos, Misike tífuszos.

Másfajta paradigma is megél szóvicc formájában: a melléknévfokozás.

- Ön inka?
- Igen, és ön?
- Én még inkább.

Természetesen véletlen, ami most következik, de aki meg/kitalálta (sok-sok
játék és persze nyelvhelyességi hiba képzelhető el a magyar grammatika
legmozgékonyabb kategóriájával, az igekötővel is), egészen különleges agyú
ember lehetett. A leghosszabb magyar mondat, amely visszafelé is ugyanaz:

Kis erek mentén, láp, sík ölén, oda van a bánya rabja, jaj Baranyában a
vadon élő Kis Pálnét nem keresik.

Erre az előmintára alkotta meg elmés magyar ezt a versezetet:

Az utcán hideg szél söpör,
zsebemben egy marék töpör-
tyű, de hideg van!

A széttagolás vicc formájában:

- Miért nem találják Palikát az erdőben?
- Mert Pál ma fa!

- Mi az, fémből van és utazik?
- Vas utas.

Illetve a szabályok alapján történő, de mégis szokatlan (helytelen)
szóalkotásmód:

- Mi az aperitif ellentéte?
- Az utó-pia.

Hogy a magyar vicc egyedülálló, minden magyar tudja. Elsősorban csak a
magyar, mert a szóvicc, a nyelvi vicc nem fordítható le. A vicc továbbra is
a társadalmi-politikai dolgokra leggyorsabban reagáló műfaj: energiaital,
pitbull, web aligha szerepelt néhány évtizeddel ezelőtt a folklórban.



 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Mikulás...
  2015-12-05 08:20:47, szombat
 
 


Mikulás vagy ,,láncos Miklós"?

A nagyszakállú Mikulás gyermekkorom egyik kedvelt figurája. Bár akkoriban éppen nagy erővel próbálták helyette a ,,Télapót" bevezetni (az orosz ,,gyed moróz" tükörfordításaként és "tükörfigurájaként", egészen az 1950-es évek elejétől az 1980-as évek végéig). Ez az óvodák és iskolák feladata lett volna.
A Mikulás elnevezés sem túl régi. Ez a szó a Miklós név szláv megfelelője, és csak a XIX. század végén került a köznyelvbe, akárcsak a Mikulást kísérő krampusz elnevezése (ez a nyelvészek szerint bajor eredetű). Magát a szokást osztrák eredetűnek tartják egyes kutatók (Kiss László, 1962)...
Valóban?! Akkor miért maradt fent Csepreg városából, 1785-ből egy írásos feljegyzés és tiltás: ,,...Szent Miklós püspök napja előtt való estvéli vagy éjszakai üdőben némelyek különféle öltözetekben, álorcákban magukat elrejtvén, házrul-házra járnak ... keményen megparancsoltatik, hogy senkit sem Szent Miklós előtt való estve, sem Üdvözétönknek születése napján, éjszakáján akár alatta valói, akár gyermekei vagy leányai által az ilyetin szines öltözeteket, avagy házrul-házra való énekliseket, melyek által az éjszakai csendesség sértődik, megengedni ne merészeljenek..." (Bálint S. 1977.).
Mikulás (és Télapó) előtt is volt tehát e nappal kapcsolatos hagyományunk: a sokkal régebbi eredetű ,,láncos Miklós".
A tiltás ellenére a szokás tovább élt, sok helyen még a XX. század elején is. Méghozzá több formában. A láncos Miklósnak nevezett alakoskodók Vépen felkeresték a tollfosztót, Szilben megimádkoztatták a gyerekeket, Csornán a háziaktól ajándékot kaptak. Beleden az utcán is ijesztgették a gyerekeket, lányokat, de bementek a házakba is, a derekukon láncot csörgettek, a kezükben söprűt vittek, azzal zörgettek be. Csilizradványon a férfiak maskarába öltöztek, fejükre harisnyát húztak, kenderkócból szakállat készítettek. A kezükben levő csörgősbottal nagyokat csördítettek a padlóra, hogy minden bajtól, betegségtől megvédjék a lakókat.
A legérdekesebb (és mélységeket hordozó) forma azonban számomra a következő. Csákányban a Miklós-járásban két alakoskodó vett részt. Az egyik Miklósnak, a másik ,,ördögnek" öltözött. A Miklóst alakító legény hosszú bundát viselt, kenderszakállat ragasztott, derekát lánccal kötötte körbe, botot vitt a kezében. Az "ördög" rossz ruhába öltözött, néha szalmából púpot is készítettek a hátára. Kolompot vitt magával. Ez a forma tükrözi számomra e nap lényegét. Az előző, éppen egy héttel ezelőtti nevezetes nap (András) az ártó erők elűzését és távol tartását, a jövő lehetséges megjóslását és jóra fordítását szolgálta, hogy a lelki újjászületésre felkészülés első lépése: a befelé fordulás a belső védettségben és csöndben megtörténhessen. A jutalmazó és büntető Miklós pedig azt jelzi, hogy megtörtént jónak és rossznak elválasztása. Kinek-kinek magának kell ezt megtennie magában. Ha ez még nem történt meg, ennek a lépésnek a megtételére biztat. Hogy nézzen szembe ki-ki magával. Ismerje fel a benne élő rosszat és jót. A rosszal ne vállaljon közösséget, ne azt válassza, amit pedig jónak ítél, azt gyarapítsa. Járja ezzel kapcsolatban az ész és a szív útját, a ,,Hetedhét ösvényt" magában.
Az ember döntési szabadságára és felelősségére figyelmeztet. És arra, hogy választásainknak, tetteinknek következményei vannak.
A belső csöndben eltöltött idő és törekvés ekkorra már lehetővé teszi, hogy a megkülönböztetés képessége és a választásainkkal kapcsolatos tisztánlátás kialakuljon. Hamarosan ,,színről színre látunk" és mi is ott állhatunk ,,lelkileg mezítelen", fénnyel megvilágítva valódi lényünk. Eljön az idő, és szétválik gazság és igazság. Ez jelképesen az évkörben egy hét múlva történik, Luca napján. De a valóságban is mindenki életében eljön ,,az igazság pillanata". Ne kelljen ettől tartanunk, hanem tiszta lélekkel álljunk elébe.
Erre készít fel a jót jutalmazó, a rosszat büntető, emberi létünkből következő felelősségünkre figyelmeztető ,,láncos Miklós".
Mindez a lelki megújuláshoz vezető út része...
Most Magyar Adorján szavaival köszönök el:
,,Az öreg, búcsúzó Napisten (megöregedett Toldi Miklós, Vajnämöjnen, Mikulás) ilyen féleképpen beszél:
- Eljöttem hozzátok, hogy tőletek elbúcsúzzak, hogy közületek minden rosszat elvigyek. Hogy tanításaim, tanácsaim reátok hagyjam. Hogy ti az új esztendőben ezeket követve, jobbak, igazabbak, boldogabbak legyetek. Édes gyermekeim, mindig a Lelkiismeret szavát kövessétek, azt soha el ne hallgattassátok. Én elmegyek, de örökségül az Aranytükröt hagyom reátok. Ez vezessen titeket. Az Aranytükör én magam vagyok, mert ő a Lelkiismeret és a Lelkiismeret én vagyok. A Lelkiismeret szava az én szavam, édesapátoké: a /lemenő, ezért vörösbe öltözött, öreg/ Napé." (Magyar Adorján: A Lelkiismeret Aranytükre).
Ezt fejezi ki számomra ,,láncos Miklós".

forrás: Magyar Kincsestár Link

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Tél...
  2015-12-05 07:46:50, szombat
 
  József Attila:
Tél

Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni,
Hogy melegednének az emberek.

Ráhányni mindent, ami antik, ócska,
Csorbát, töröttet s ami új, meg ép,
Gyermekjátékot, - ó, boldog fogócska! -
S rászórni szórva mindent, ami szép.

Dalolna forró láng az égig róla
S kezén fogná mindenki földiét.

Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni,
Hisz zúzmarás a város, a berek...
Fagyos kamrák kilincsét fölszaggatni
És rakni, adjon sok-sok meleget.

Azt a tüzet, ó jaj, meg kéne rakni,
Hogy fölengednének az emberek!





Fotó: A Királykő. - Mircea V. Grama felvétele

forrás: Link

Az én idézetem József Attilától:
A nagy szavak nem érnek semmit,
Elszállnak, mint az őszi szél
De a szeretet, ha tiszta szívből fakad,
Elkíséri az embert, amíg él.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Mosoly...
  2015-12-05 07:38:48, szombat
 
  Jó reggelt








 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Szent Borbála...
  2015-12-05 06:48:52, szombat
 
 


December 4-én a keresztény egyház Szent Borbálára emlékezik. A magyar néphagyományban ehhez a naphoz különféle varázslások kapcsolódnak.




A késő ókorban vértanúságot szenvedett Borbála a középkor legkedveltebb szentjei közé tartozott. Emlékét ma a bányászok és kohászok ápolják. Ez a nap a magyar néphagyományban szerelmi és termékenység varázslásról volt nevezetes.

A régi elbeszélések alapján Borbála a mai Törökországban látta meg a napvilágot. Neve, mely a barbár szó nőiesített alakja nem római származásra utal. Apja egy jómódú pogány kereskedő volt, aki hosszú útjai alkalmával lányát bezáratta egy magas toronyba. Egyszer, apja távollétében, Borbála megismerkedett a keresztény tanokkal és felvette Jézus hitét és lerombolta a házi bálványokat. Az új hit jeleként lakótornyába a két ablak mellé egy harmadikat vágatott, hogy a Szentháromságra emlékeztesse őt. Amikor apja megtudta, hogy lánya mit tett, üldözni kezdte saját lányát, aki a közeli barlangba menekült. Az egyik pásztor azonban elárulta rejtekhelyét, így az apja rátalált és a közeli város helytartójához hurcolta, aki keményen üldözte a keresztényeket. A hitéhez ragaszkodó lányt a kínzásoktól az Úr megóvta, végül halálát saját apja okozta, aki féktelen dühében egy karddal levágta lánya fejét. A büntetése nem maradt el, hazafelé menet az Isten nyila, a villám halálra sújtotta. Egy Valerianus nevű ember gondoskodott arról, hogy Borbálát eltemessék, sírjánál hamarosan megkezdődtek a csodák.
Borbála-napi szokások
Ezen a napon a régi falusiak egy termőágat vágtak le a fákról, azt virágoztatták ki, melyet csak ,,borbálaág"-nak neveztek, ezt a hajadon lányok szerelmi jóslásra használták, az ágat vízbe tették és ha hamarosan kizöldült, akkor azt jelentette, hogy a lány hamarosan férjhez megy. Somogyvámoson az a hiedelem járta, hogyha valaki jövendőbelije nevére kíváncsi, akkor kilencféle gyümölcsfaágat kell levágnia, mindegyikre férfinevet kell tűzni, majd azokat egy pohárba tenni. Van, ahol orgonaágat használtak erre a célra. Az asszonyok terményvarázslás céljából rügyeztetnek gyümölcságakat, úgy vélik, ha az karácsonyig kihajt, akkor a következő évben jó termés várható. Tés faluban nem termőágat, hanem egy tányér közepére poharat állítottak, amelyet búzaszemekkel rakták körül. Az elkészült tálat meleg helyre tették és a búzát szorgalmasan locsolták. A szemek hamarosan csírát eresztettek. Amikor növésükben már túlhaladták a pohár szélét, akkor a búza zöld szálait a pohár felső szélével egy irányban lenyírták. Ezt sokszor Borbála-búzának nevezik és a célja a jövő évi termékenység biztosítása.




Hasonló szokást a Kaukázusban, az azerbajdzsánok között figyelhetünk meg, akik a hagyományos újév előtt ugyanilyen okból csíráztatnak búzát.

forrás: Bazsarózsa - Oldal a magyar kultúráért Link

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2015.11 2015. December 2016.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 10 db bejegyzés
e év: 53 db bejegyzés
Összes: 339 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 64
  • e Hét: 280
  • e Hónap: 554
  • e Év: 8529
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.