|
2012-09-19 13:33:16, szerda
|
| |
| |
Dáma Lovag Erdős Anna:
Hű madár sorsa
Vándormadárként útra kelek
Felszállok visznek a fellegek
Szét nézek az elterülő tájon
Velem jöhetnél,szíved ne fájjon
Elmegyek én gondolatban
Légballonnal repülve tova
Színes tájak felett repülök
A gondoktól messze tűnök
Tudom te is vársz rám valahol
Vársz ahol még a madár dalol
Ott ,hol a fáknak sárga a ruhája
Fekete rigó még mindig párját várja
De a párja nem jön soha már
Holtan zuhant le a szép madár
Élete ősszel véget tért
Életét adta megfakult szeretetért
Légballonnal szállok haza
Vár az otthon,vár a csoda
Őszi tájat a nap festője festi
Jobb a földön boldogságot keresni
Boldogság nagy mostoha
Fenyő fámon rigó ugrál ide-oda
Szomorú,törött a szárnya
Néha ,néha füttyent nagyot
Hátha meghallja a párja
De a párja csak nem dalol
Lent a földön ága alatt nyuszik valahol
Téli hó majd puhán betakarja
Hívó párja hiába várja,kutatja.
2O12.O9.18.
Dáma Lovag Erdős Anna |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Legújabb verseim |
|
|
|
|
|
Offline
