2015-06-24 09:13:39, szerda
|
|
|
JÚNIUS 24. - KERESZTELŐ SZENT JÁNOS SZÜLETÉSE - ,,SZENT IVÁN ÉJ"
A június 24-i Szent Iván-nap, Keresztelő Szent Jánosnak, a magyar népdal ,,virágos" Szent Jánosának és az ősi fényszimbolikának közös ünnepe. A nyári napfordulótól mindössze 3 nap választja el. János és a napfordulat együtt ünneplése az V. századtól általános. Egy forrás szerint, mi magyarok a XI. században már gyújtottunk tüzet Iván előestéjén. Szokásunk régiségét a szlávos névváltozat bizonyítja. (A keresztény liturgia szókincse nyelvünkben nagyrészt a görög-szláv jövevényszavakból áll, mivel a térítő papok többsége először ezeken a nyelveken szólt eleinkhez.) Más lapra tartozik, hogy már az arab és bizánci források is megemlékeznek a pogány magyarok tűzimádatáról, és a tűzkultusz a napév fordulópontjaihoz kötődő rítusok része volt.
A katolikus egyház Szűz Márián kívül csak Keresztelő Szent János esetében ünnepli névnapként a szent feltételezett evilági születésnapját. A napfordulati János-nap kiválasztásakor az egyházdoktorok a Szentírásra támaszkodtak. Az evangéliumok szerint János éppen félévvel volt idősebb Jézusnál, születésnapja ezért került június 24-ére. A választás a római hagyománytól sem volt idegen. A keresztény naptár két ,,ős-János" szentje, az evangélista (dec. 27.) és a keresztelő az év napfordulóinak a kapujában ül, a régi Rómában pedig az év ianuáit, ,,kapuit" Janus őrizte, s az ő neve egybecsengett a két szent latin nevével. E szinkretizáló törekvéseket mintha János evangéliuma is igazolta volna. Ilyen szavakat ad ugyanis a keresztelő szájába: ,,Annak növekednie kell" - mármint Jézusnak -, ,,nékem pedig alábbszállanom" (Jn 3,30). A növekedés a téltől nyárig hosszabbodó nappalokra, az alábbszállás a nyártól télig rövidülő napokra is érthető (mennél alacsonyabban jár a Nap, annál rövidebbek a napok, és fordítva). Bod Péter XVIII. századi leírása jelzi, hogy az ő idejében a János-nap napfordulat-ünnep jellege köztudomású volt: ,,Néhol kerekeket forgattak annak emlékezetére, hogy a nap immár a' maga abrontsának felső Pontyára felhágott s megis fordult." Dömötör Tekla hívta fel a figyelmet arra az énekbe foglalt előírásra, mely szerint az Iván-napi tüzet ,,négy szögre rakálták" (rakták). Ez a négyszög bizony a Nap ,,abrontsának", felső Pontyára felhágott s megis fordult." Dömötör Tekla hívta fel a figyelmet arra az énekbe foglalt előírásra, mely szerint az Iván-napi tüzet ,,négy szögre rakálták" (rakták). Ez a négyszög bizony a Nap ,,abrontsának", az ekliptikának fordulópontjait jelképezi.
|
|
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|